Vegyipari Dolgozó, 1963 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA MI. ÉVFOLYAM, L SZÁM.ÁRA: 30 FILLÉR 1963. JANUÁR Tanácskozott szakszervezetünk központi vezetősége Február 15-16-ára összehívta a központi vezetőség szakszervezetünk XIX. kongresszusát Az első napirendi pont beszámolóját Dajka Ferenc elvtárs, szakszervezetünk titkára terjesztette a központi vezetőség elé. Az 1962. évi eredményeiket összegezve ismertette, hogy az előzetes értékelés szerint a vegyiparban a tervezett beruházás közel 30%-kal, a termelés növekedése pedig több mint 17%-kal lesz nagyobb, mint 1961-ban volt. A megnövekedett termelési feladatok ellátása, az eléggé szoros gazdasági mutatók teljesítése, nagy felelősséget jelentett a vegyipar vezetői, a vegyipar valamennyi dolgozója részére. Az 1962. év egyik fontos tapasztalata, hogy növekedett a dolgozók felelősségérzete a nagyobb feladatok megvalósításában. A szocialista versenymozgalom jelentősen segítette gazdasági terveink teljesítését. A verseny az elmúlt évben tovább fejlődött. Különösen a pártkongresszus tiszteletére folyó versenyben születtek kiváló eredmények. Úgy e vállalások tartalmában, mint a résztvevők számában tovább erősödött a szocalista brigádmozgalom. 1962. októberében már 956 brigád, mintegy 13 000 dolgozó küzdött a szocialista brigád cím elnyeréséért. Örvendetes, hogy javult a vállalások minősége. Mindjobban figyelembe veszik a brigádok a vállalások megtételénél a tagság felkészültségét. A brigádtagok nevelik, fegyelmezik, segítik egymást a munkában és az általános műveltség megszerzésében. A verseny fejletteb formája, a szocialista üzem, üzemrész címért kibontakozott verseny, melybe a vegyiparban 60 üzem, üzemrész dolgozói vesznek részt. Önként, saját elhatározásuk alapján vállalnak kötelezettségeket, fő kérdésnek tekintik az ütemes termelés biztosítását, a technológiai fegyelem, a jó minőség, a takarékos gazdálkodás betartását. Új formái alakultak a szocialista versenynek. Pl. kutató- és tervezőintézetek műszaki dolgozói szocialista szerződést kötnek vállalatokkal a gazdaságos termelés, a műszaki színvonal növelésére. Az eredmények mellett szükséges azonban szóvá tenni azokat a negatívumokat is, melyek gátolták a termelést. A vegyipar több kiemelt cikkből nem teljesítette terveit, pl. a nehézvegyipar a nitrogénműtrágya-tervet nem teljesítette. A festékipari igényhiány miatt az 1962. évi háromnegyedévi tervét csak 88,5%-ra teljesítette. A termelékenység sem növekedett a tervezett ütemben. A termelésnövekedésnek a tervezett 64,8% helyett 58,5%át biztosította a vegyipar a termelékenység növelésével az első háromnegyed évben. Mindezek arra figyelmeztetnek, hogy a jövőben javítani kell a tervezési munkán. Átgondoltabb tervezésre van szükség ahhoz, hogy ne termeljünk olyan cikkeket, amelyekre a népgazdaságnak nincs szüksége. Ugyancsak javítani kell az új üzemrészek és üzemek tervezésénél, jobban figyelembe kell venni a fejlesztés közeli és távlati kilátásait. Előbbrelátóan kell üzembe helyezni új gépeket, berendezéseket, nem szabad tűrni, hogy új termelőberendezések kihasználatlanul álljanak. A központi vezetőség a hibák ismeretében a szakszervezeti szervektől is tervszerűbb, hatékonyabb tevékenységet kíván. A szakszervezeti bizottságok segítsék, ellenőrizzék a tervezést. Gondoskodjanak arról, hogy a dolgozókat minél szélesebb körben vonják be a tervek készítésébe, ellenőrzésébe. Nagyobb felelősséggel ellenőrizzék a beruházásokat, időben hívják fel a figyelmet a hibákra. A szakszervezeti bizottságok e dolgozókra támaszkodva legyenek élharcosai a gazdaságosabb termelés érdekében a munka termelékenysége növelésének, afejlettebb technológiák alkalmazásának, az anyagtakarékosságnak, segítsék a munka és üzemszervezést, javítsák a munkafegyelmet. Követeljék meg mindenütt a dolgozók bevonását az üzem termelési feladatainak meghatározásába, ismertessék meg a dolgozókkal feladataikat. Ne tűrjék, hogy a dolgozók javaslatait semmibe vegyék. A továbbiakban rátért az 1963. évi feladatok ismertetésére. A vegyipar termelése 1963-ban 11%-kal lesz nagyobb, mint 1962-ben, az exportot 7,8%-kal, a termelékenységet 6%-kal kell növelni, az önköltséget 2,1%-kal csökkenteni. Mintegy 4 milliárd forint kerül beruházásra. A feladatok tehát nagyok, de reálisak, teljesíthetők. Az szükséges, hogy a tennivalók ismeretében minden ütemben ez évben is éves intézkedési terveket készítsenek, amelyekben meghatározzák az éves munkaverseny-vállalásokat és azok teljesítésének módját. A feladatokat bontsák le üzemrészekre és mindenütt termelési tanácskozásokon érdemben tárgyalják meg a dolgozókkal és a javaslatokat figyelembe véve készítsék el az intézkedési terveket. A munkaverseny-mozgalmat is a megnövekedett feladatoknak megfelelően kell fejleszteni. Fokozottabban segíteni kell aműszaki fejlesztést, a műszaki haladást meggyorsító mozgalmakat, szélesíteni kell a kutató- és tervezőintézetek és az üzemek műszaki gárdáinak hatékony együttműködését. Nagy erővel kell segíteni a munka- és üzemszervezést, amely a gazdaságosabb termelés egyik jelentékeny emelője. Az 1963. évi versenymozgalomban döntő az anyagtakarékosság, különösen az importanyagokkal való takarékosság. Segíteni kell a szocialista üzem, üzemrész címért folyó versenyt, széleskörű tapasztalatcsere-lehetőségét kell megteremteni. Fontos feladatunk a beruházások segítése. Véleményünk szerint a „kis beruházásoknál” jobban be kell vonni a dolgozókat a helyi beruházási célok eldöntésébe, a beruházások kivitelezésébe és ellenőrzésébe. Dajka elvtárs végezetül hangsúlyozta, hogy a versenymozgalmaknak nemcsak ezekre a területekre kell irányulni. A vállalatok adottságaik figyelembevételével határozzák meg a versenymozgalom helyi célkitűzéseit, a szocialista verseny tartalmát. Az 1963. évi terv célkitűzéseit a maga nagyszerűségében és nehézségeivel együtt széles körben meg kell ismertetni a vegyipar dolgozóival. Csakis a célkitűzések reális ismerete lehet az alapja a szocialista munkaversenyvállalások kialakításának, valamennyi vegyipari dolgozó mozgósításának. A központi vezetőség az előterjesztést, valamint a központi vezetőség 1963. évi munkaprogramjára vonatkozó javaslatot megvitatta és határozatra emelte. A központi vezetőség úgy határozott, hogy 1963. február 15—16-ra összehívja szakszervezetünk XIX. kongreszszusát. December 11-én szakszervezetünk központi vezetősége ülést tartott Napirend: 1. Az 1962. évi terv teljesítésének és segítésének fontosabb tapasztalatai, és az 1963. évi munkaverseny célkitűzésének irányelvei. 2. Javaslat szakszervezetünk központi vezetőségének 1963. évi munkaprogramjára. 3. Javaslat szakszervezetünk XIX. kongresszusának összehívására. Megkapták az új tagsági könyvet A vegyipari üzemekben januárban adják át a szervezett dolgozóknak az új szakszervezeti tagsági könyvet. A Pálma Gumigyárban is ünnepélyes keretek között került sor az új tagsági könyvek átadására. Az üzemrészekben a szakszervezeti bizottság tagjai és a bizalmiak adták át a dolgozóknak a tagkönyveket Fényképeinken két generáció találkozása látható a tagkönyvek kiosztásánál: Ábrahám Isi,adja az új tagkönyvet Fekete Mihálynak, aki 40 éve tagja a szakszervezetnek Papp Etelka, aki 1 éve szakszervezeti tag, veszi át új tagkönyvét Pusztai Béláné bizalmitól Sikerekben gazdag, boldog új évet kívánunk olvasóinknak! Vegyiparunk fontosabb feladatai az 1963. évben írta: Dr. Szekér Gyula miniszterhelyettes Az 1962. évben vegyiparunk eredményekben gazdag évet zért le: mintegy 17 százalékkal termelt többet az előző évi szintnél és ezzel a vegyipar éves ipari termelési tervét 100,3 százalékban teljesítette. A megvalósított beruházások összege 20 százalékkal volt magasabb, mint az előző évi, ebből körülbelül 12 értékhatár feletti nagyobb volumenű beruházást valósítottunk meg, mint pl. a Budapesti Vegyiművek 10 ezer tonna/év kapacitású klóralkáli-elektrolízis üzeme, a Borsodi Vegyi Kombinát 200 százalékos bővítése, a Tiszamenti Vegyiművek korszerű szuperfoszfátüzeme és folytattuk néhány korábban megkezdett nagy volumenű beruházásunkat. 4,7 százalékos relatív csökkenést mutat a vegyipar egészének költségszintje az 1961. évi szinthez viszonyítva és az exporttevékenység 30 százalékkal szárnyalta túl az előző évit. Néhány végrehajtott műszaki fejlesztési intézkedés is az elmúlt év eredményeihez tartozik. Az 1962. évvel lezárult a vegyipar második ötéves tervének első szakasza. Az 1963. évvel induló második szakaszban a tervperiódus célkitűzéseinek megfelelően, a vegyipar feladatai tovább nőnek. Ezeket a feladatokat szeretném megismertetni a vegyipar valamennyi dolgozójával. Az egész vegyipari ágazat termelési tevékenysége 10,8 százalékkal fogja túlszárnyalni az 1962. évit. Ezen belül a szűkebb vegyipar az előző évnél 16,4 százalékkal termel többet az 1963. évi terv szerint. Még további bontásban a nehézvegyipar termelési értéknövekedése 1962-höz viszonyítva 19 százalék, a lakkfestékiparé 25,6 százalék, a gyógyszeriparé 17,3 százalék, a gumiiparé 6,9 százalék, míg a szénfeldolgozó vegyipar az 1962. évi szintet éri el. A fenti termelési célkitűzéseknek megfelelően, jelentősen nő a vegyipar fontosabb gyártmányainak termelési előirányzata is, ígynitrogénműtrágyából közel 11 százalékkal, foszforműtrágyából 25 százalékkal, kénsavból 27 százalékkal, sósavból 54 százalékkal, marónátronból 143 százalékkal, szintetikus műszálból lat százalékkal, fotofilmből 32 százalékkal, fotópapírból 15 százalékkal termelünk többet az 1962. évinél. A termelésnövekedésből termelékenységgel biztosított részarány az egész vegyipari ágazat területén 55,6 százalék, a szűkebb vegyiparban pedig 64 százalék az 1962. évihez viszonyítva. Tovább nő a vegyiparba beruházott összeg is. 1962-ben több mint 3,6 milliárd forint beruházását tervezzük az ágazatban, ami 10 százalékkal haladja meg az előző évit. Az év során a szűkebb vegyiparban 15 nagyvolumenű beruházást fejezünk be és 18 újabb limiten felüli beruházás kivitelezési munkáihoz kezdünk hozzá. Beruházási keretünk legnagyobb részét, 41 százalékát a műtrágyagyártás fejlesztésére fordítjuk. A gyógyszeripar részesedése 14 százalék, a műanyag- és műszálgyártás részaránya 8 százalék, a gumiipar 9 százalékkal részesedik a beruházási keretből. Az év folyamán belépő új kapacitások közül legjelentősebb a Berentei Vegyiművek első ütemének befejezése, amelyre az év első felében kerül sor. Ennek eredményeként egy 6 ezer tonna/év kapacitású PVC és 11 ezer tonna/év kapacitású marónátronüzem belépésével bővül vegyiparunk termelése. Mindkét üzem jelentősen hozzájárul a vegyipar műszaki színvonala növeléséhez azáltal, hogy a „technika utolsó szava” alapján épültek. Termelésbe lép a Nitrokémia klóralkáli-elektrolízás üzeme, ezáltal 8 ezer tonnával bővül marónátrontermelési kapacitásunk. Gyógyszeriparunkban is számos új üzem beruházása fejeződik be az év folyamán, mint pl. a Kőbányai Gyógyszergyár szteroid-üzeme és a Chinoin néhány új üzeme. A gyógyszeripar fejlesztése szempontjából nagyon lényeges a Gyógyszeripari Kutató Intézet új székháza beruházásának befejezése, ezáltal a£ intézet kedvezőbb körülmények között tudja folytatni eredményes munkáját új gyógyszeripari termékek kidolgozása terén. Az év folyamán beinduló beruházások közül a Tiszamenti Vegyiművek új kénsavüzemét, a Borsodi Vegyi Kombinát kaprolaktámüzemét, a Tiszai Vegyikombinát polietilénüzemét említem meg, mint legjelentősebbeket. Ez évben is nagyon jelentős összeget tesznek ki a szociális beruházások. Mintegy 90 millió forintot fordítunk új szociális létesítmények, munkavédelmi berendezések kiépítésére, így pl. új öltöző épül a Borsodi Vegyi Kombinátnál, a Vegyiműveket Szerelő Vállalatnál, Péti Nitrogénműveknál, Biogal Gyógyszergyárnál, Kőbányai Műanyaggyárnál, Medicolornál, Colorkémiánál. Új konyhát és éttermet létesítünk az Ipari Robbanóanyaggyárnál, Vegyiműveket Szerelő Vállalatnál, a Biogal Gyógyszergyárnál. Óvoda és bölcsőde épül az Ipari Robbanóanyaggyárnál, ugyanitt művelődési otthont is létesítünk. Ezek közül a szociális létesítmények közül számos már 1963-ban befejeződik. Az 1963. évfolyamán az ágazat beruházási keretéből összesen 290 szolgálati, ill. készenléti lakást építünk a dolgozók lakásigényének jobb ellátása céljából. A csak vázlatosan ismertetett feladatokból is nyilvánvaló, milyen nagyarányú fejlődés látható vegyiparunk majdnem valamennyi területén. Az előirányzatok maradéktalan teljesítéséhez vegyiparunk valamennyi dolgozójának áldozatkész munkájára számítunk. Ez évben további 2,1 %-kal növekszik a vegyipari munkások átlagórabére Szakszervezetünk elnöksége decemberben tárgyalta a vegyipari dolgozók 1962. évi átlagbéreinek alakulását, és jóváhagyta az 1963. évre vonatkozó bérfejlesztési irányelveket. Az elmúlt évben a vegyipari dolgozók átlagbére mintegy 1,7 százalékkal, az alkalmazottaké mintegy 1,4 százalékkal növekedett. A vállalatoknál rendelkezésre álló átlagbérnövelést a legtöbb helyen felhasználták, figyelembe véve, hogy az átlagbéreket elsősorban a magasabb szakmai képzettséget és a nehéz fizikai munkát igénylő munkakörökben növeljék. 1963. évben a vegyipari munkások átlagbére az 1962. évi 7,76 forintról 7,87 forintra növekszik. Ugyancsak nő az alkalmazottak alapbére is 1,8 százalékkal. Szakszervezetünk elnöksége úgy határozott, hogy ez évben tovább kell javítani a szakmai összetétel és a fennálló munkakörülmények (nehéz fizikai, egészségre ártalmas munka) alapján történő bérfelosztást. A rendelkezésre álló összegekből elsősorban e területeteken kell az átlagbéreket növelni. Az elnökség szükségesnek tartja, hogy az 1963. évi átlagbérek felosztása már az első negyedévben megtörténjen. Ezért szükséges, hogy a szakszervezeti bizottságok nagyobb gondot fordítsanak a bérfejlesztés időbeni felhasználására, ellenőrizzék és segítsék a gazdasági szervek ez irányú tevékenységét.