Vegyipari Dolgozó, 1968 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XX. ÉVFOLYAM, L SZÁMARA: 58 FILLÉR 1968. JANUÁR Napirenden: a XX. kongresszus óta végzett tevékenység, a szakszervezeti szervek feladatai 1968-ban Tanácskozott szakszervezetünk központi vezetősége December 15-én a XX. kongresszus óta először ülésezett szakszervezetünk központi vezetősége. Az ülésen megjelent Gál László elvtárs, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára. A központi vezetőség a következő napirendet tárgyalta: 1. Tájékoztató a XX. kongresszus óta végzett jobb tevékenységről. 2. Az új gazdaságirányításra való felkészülés főbb tapasztalatai, feladataink az 1968-as évben. Javaslat a központi vezetőség, az elnökség 1968. évi munkaprogramjára. 3. Javaslat a központi vezetőség, az elnökség hatáskörére, munkamódszerére. Beszámoló a végzett munkáról Az elnökség tájékoztatta a központi vezetőséget a kongresszus óta végzett munkáról. Ebben az időszakban nagy figyelmet fordítottak a szakszervezeti szervek a XX. kongresszus határozatainak ismertetésére. Az üzemekben szakszervezeti tanácsüléseken, szakszervezeti bizottsági üléseken, magyaktíva-értekezleten, szakszervezeti taggyűléseken tájékoztatták a dolgozókat a XX. kongresszus állásfoglalásairól, határozatáról. A kongresszus után került sor a szakszervezeti aktívák felkészítésére, a gazdaságirányítás reformjából adódó feladatokra. A megtartott 2 5 napos tanfolyamok hasznosak voltak, a körülményeknek megfelelően elveiben és gyakorlatban tisztáztuk szakszervezetünk, üzemi szerveink helyét, szerepét, feladatait az új gazdaságirányítási rendszerben. Az elnökség a NIM-mel közösen irányelveket adott ki az üzemi kollektív szerződések elkészítéséhez, megkötéséhez. A kollektív szerződés megkötését a központi vezetőség osztályai különböző segédanyagok, a tapasztalatok közreadásával is segítették. E célt is szolgálta a mintegy 50 vállalat igazgatójával folytatott tanácskozás. Az elnökség kiadta a KIM és a szakszervezet együttműködésére vonatkozó szabályzatot Ebben rögzítették a szakszervezeti jogok érvényesítésének területeit és módját Ebben az időszakban került kiadásra az üzemi balesetek bejelentésének és kivizsgálásának új rendszerére vonatkozó szabályzat is. Az elnökség irányelvekben szabályozta az alapszervek új rendszerű pénzgazdálkodásával kapcsolatos feladatokat. 1968. január 1-től az alapszervek a tagdíjak 50 százalékával rendelkeznek, ami nagyobb lehetőségeket biztosít a mozgalmi munka eredményességére. Az elnökség megvizsgálta a csökkentett munkaidő kiterjesztésével kapcsolatos vállalati intézkedéseket A szakszervezetnek erőfeszítéseket kell tennie, hogy e vállalatoknál a nehéz és egészségre ártalmas munkakörökben szélesedjék — még az általános munkaidőcsökkentés bevezetése előtt — a 36 —40—42 órában dolgozók aránya. Az új gazdaságirányítási rendszer miatt szükségessé vált szervezeti formákat kialakítottuk, a központi vezetőség apparátusa segítette az üzemi szervek felkészülését az 1968-as évre. Gazdag nemzetközi programot bonyolított le ez időszakban az elnökség. A szakszervezet delegációja részt vett Berlinben a Nemzetközi Szövetség rendezésében megtartott ülésszak-sorozaton. Az elnökség szakszervezetünk vendégeként fogadta és tárgyalásokat folytatott a kolumbiai, a szíriai, a jordániai szakszervezetek vezetőivel. Vendégül látott még argentin delegációt, osztrák turistacsoportot, valamint részt vett a szakszervezet delegációja egy határmenti találkozón, ahol a jugoszláv elvtársakkal cseréltük ki tapasztalatainkat. A végzett munkáról szóló jelentést a központi vezetőség jóváhagyólag tudomásul vette. A továbbiakban a központi vezetőség 1968. évre vonatkozó munkaprogramjával foglalkozott. Elmondotta, hogy azoknak a kérdéseknek, problémáknak napirendre tűzését, megoldását célozza a központi vezetőség munkaprogramja, amelyek a vegyipari dolgozókat foglalkoztatják, megoldásuk túlnő egy-egy vállalat sajátos problémáin. Ennek megfelelően a központi vezetőség 1968-ban megvizsgálja és értékeli az általános munkaidőcsökkentésre való áttérés helyzetét, kialakítja a további feladatokat, felméri a szakszervezeti és vállalati kedvezményes üdültetés helyzetét, a fejlesztés irányát, meghatározza e téren a szakszervezeti szervek feladatait, — értékeli a vegyiparban a szakmai képzés, továbbképzés állapotát, irányelviként kidolgozza az ezzel kapcsolatos javaslatait, — megvizsgálja az üzemi szervek kulturális, sporttevékenységét, a vegyipari dolgozók ilyen irányú igényeinek kielégítését, megteszi a szükséges intézkedéseket, — megtárgyalja a vegyipari üzemekben alkalmazott anyagi ösztönzés rendszerének helyzetét, irányelveket dolgoz ki az üzemi szakszervezeti szervek ezirányú munkájának továbbfejlesztésére, — értékeli az 1988. évre megkötött kollektív szerződések tartalmát, meghatározza az 1969—70. évre kötendő kollektív szerződések irányelveit, — megvizsgálja, hogyan alakul a harmadik ötéves tervben a vegyipari dolgozók szociális, kommunális ellátottsága, a tapasztalatok alapján kidolgozza — a XX. kongresszus határozatának szellemében — a IV. ötéves terv szociális-kommunális ellátottságára vonatkozó javaslatokat, — meghatározza az 1969. évi alapszervi választások irányelveit, a választások rendjét, — véleményezi, hogy a IV. ötéves terv főbb célkitűzései mennyire felelnek meg a vegyipar, a vegyipari dolgozók érdekeinek. Ezzel kapcsolatos véleményét, észrevételeit a nehézipari miniszter rendelkezésére bocsátja. Kérte a központi vezetőséget, hogy a beterjesztett programot hagyja jóvá, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a programot senki ne tekintse dogmának, esetleg szükségessé válik igazítása az élet által felvetett problémáknak megfelelően. A továbbiakban a vállalati szakszervezeti szerveik tevékenységével foglalkozott. Elmondotta, hogy a közeljövőben irányelveket bocsátunk a szakszervezeti szervek rendelkezésére, hogy ezek alapján továbbfejlesszék munkájukat, még célszerűbben határozzák meg hatáskörük és működésük irányát, együttműködve a gazdasági vezetéssel. Az irányelvek összegezik a döntési, az egyetértési, a jóváhagyási, a kifogásolási, a véleményezési, az ellenőrzési és a képviseleti hatáskörbe tartozó kérdéseket. A központi vezetőségi ülés harmadik napirendi pontját Kamarás Mihályné elvtársnő, szakszervezetünk titkára terjesztette az ülés elé. A vitában a központi vezetőség következő tagjai vettek részt: Tóth János, Bükkösi István, Tóth Albert, Grünfelder György, Molnár Károly, Sápi Józsefné, dr. Kiss József, Mártha Lajos, Téglás István. A központi vezetőségi ülés a beterjesztett napirendi pontokat a javasolt módosításokkal elfogadta. A központi vezetőségi ülés részvevői Az előzőeknél nagyobb feladatok A második napirendi pont keretében Szilágyi Sándor elvtárs, szakszervezetünk főtitkára terjesztette az elnökség beszámolóját a központi vezetőség elé. Elöljáróban értékelte az 1967-es gazdasági évet Megállapította, hogy habár még nincs végleges adat az 1987. évi tervfeladatok végrehajtásáról, azt már nyugodtan el lehet mondani, hogy az év jól zárult mind népgazdasági, mind vegyipari szinten. Elsősorban a vegyipar tervteljesítésével foglalkozott. Elmondta, hogy az év tíz hónapjában a termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 14 százalékkal emelkedett. A túlteljesítés elsősorban azoknál a termékeknél jelentkezett, ahol ezt a külkereskedelmi igények importmegtakarítása, illetve egyéb szükséglet indokolta. A termelés gyorsütemű fejlődése mellett az egy dolgozóra jutó teljes termelés értéke 7,7 százalékkal növekedett. Ágazati szinten a beruházások 22,5 százalékkal voltak magasabbak az elmúlt időszakhoz viszonyítva. Az összfoglalkoztatottaknál kifizetett bérek abszolút öszszege — összes juttatások — 9,5 százalékkal, ezen belül a munkások kifizetett bére 9 százalékkal növekedett a bázis időszakhoz viszonyítva. A munkások átlagbére 2,9 százalékkal, az alkalmazottaké 2,8 százalékkal emelkedett. A továbbiakban az új gazdaságirányítási rendszerre való felkészülést ismertette a beszámoló, értékelte szakszervezetünk XX. kongresszusát. Megállapította, hogy szakszervezetünk kongresszusa betöltötte szerepét, helyesen foglalt állást az új helyzetnek megfelelően mind az össz-szakszervezeti mozgalmat érintő, mind a vegyipar dolgozóit érintő kérdésekben. Ezután rátért az 1968. évi feladatokra. Elmondta, hogy most az új gazdaságirányítási rendszer legfontosabb szakasza, a végrehajtás következik, ami nehezebb, bonyolultabb az előzőeknél. A felkészülés során a gazdasági, szakszervezeti vezetők rendkívül sok erőfeszítést tettek, szervezeti intézkedéseket foganatosítottak, következtetéseket vontak le a munka hatékonyabb végzése érdekében. A jövőre vonatkozóan rendkívül fontos számunkra, hogy azt a kettős célt világosan értsük és tartsuk szem előtt, amely a mi pártunk alapvető célkitűzése, hogy növeljük gazdasági eredményeinket, és érmék birtokában emeljük a dolgozók életszínvonalát ... Ezt a célkitűzést akkor tudjuk érvényesíteni, ha megfelelően egyeztetjük a népgazdasági, a vállalati és az egyéni érdeket. A mi jelenlegi fejlődésünk eredményeként és következtében rendkívül fontos, és nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy nem egyszerűen a termelés mennyiségének kell növekednie, hanem a hatékonyságnak, a gazdaságosságnak. A központi vezetőség 1968. évi munkaprogramja Továbbfejlődésünk alapvető feltétele, hogy a termelés össztársadalmi igényeket elégítsen ki, az ilyen irányú igényeket kell jobban figyelembe venni. Vegyiparunk, alumínium-, olaj- és gáziparunk 1968-ban a népgazdasági átlagot meghaladó mértékben fog fejlődni, és ennek általában mind a kapacitások, mind a kereslet oldaláról megvannak a feltételei. Mind a belső, mind a külső piacokon az igények emelkednek termékeink iránt, és a vállalatok részéről is erőteljes törekvések tapasztalhatók az igények kielégítésére. Feladatunk az, hogy ezeket a megnövekedett igényeket a lehető legtökéletesebben kielégítsük. Szakszervezeti szerveinknek jelentős agitációs, nevelő tevékenységet kell kifejteniük az 1968-as fogyasztói árrendezéssel kapcsolatban. Ezt az árintézkedést úgy kell felfogni, mint szükséges árpolitikai intézkedést, olyant, amely a munkásosztály, dolgozó népünk érdekében történik. _____ Határidő előtt A vegyiparban több üzem kollektívája, gazdasági vezetése, örömmel közölte szakszervezetünk elnökségével december hónapban, hogy határidő előtt teljesítették éves tervüket, ezzel is elősegítve az alapos, jó felkészülést az 1968-as esztendőre. Szakszervezetünk elnöksége ez úton is jó kívánságait fejezi ki az eredményes munkát végző vállalatok kollektíváinak és további sikerekben gazdag tevékenységet kíván. A dolgozók 74%-a versenyez a Vegyiműveket Szerelő Vállalatnál Az MSZMP Központi Bizottságának felhívása alapján, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére, a vállalat vezetősége a szakszervezettel közösen széleskörű munkaversenymozgalmat indított. Az új gazdasági mechanizmus előkészítése adta a legfőbb irányvonalait a versenymozgalom feladatainak meghatározásához. Vállalásaink ennek megfelelően a termelékenység ésjövedelmezőség mértékének emelésére, illetőleg az önköltségi mutatók csökkentésére vonatkoztak. Éves feladataink közül különleges figyelmet fordítottunk a felettes szervünk által meghatározott és népgazdaságig fontos, a kormány által kiemelt munkák határidős, illetőleg határidő előtti befejezésére. Ezeket a feladatokat a műszaki konferenciáikon, termelési tanácskozásokon dolgozóinkkal folyamatosan ismertettük. Vállalásaink teljesítése közben kiemelkedő volt a Magyar Viceosa Gyárban a Danukáaselyemüzem határidő előtti kivitelezése, ami gyakorlatilag lehetővé tette, hogy az 1967. december 31-re előírt próbaüzem-indulást szeptember 15- én megkezdjék. Jól végzett munkánk következtében 56 000 dollár népgazdasági eredmény született. 1967-ben eredményesen befejezett munkáink — melyek felsorolására jelen cikkkeretében nincs lehetőségünk — nagymértékben elősegítették népgazdaságunk további fejlődését. Ezt módszeres munkával a szocialista brigádok felajánlásai, a KISZ vegyipari védnökség-vállalások és az a nagymértékű támogatás, amelyet a párt és a szakszervezet, valamint a vállalatvezetőség nyújtott, tette lehetővé. Új kezdeményezésként külön említésre méltó a Budapest I. sz. kirendeltség, mely mozgalmat indított a Szocialista Kirendeltség cím elnyeréséért. A felhívás eredményességét és ösztönző hatását bizonyítja, hogy ehhez a mozgalomhoz 17 kirendeltség, üzem, illetve főosztály csatlakozott. Vállalatunknál jelenleg 162 brigád tett versenyfelajánlást, ebből 57 küzd a Szocialista címért, 94 már egy vagy több ízben elnyerte a Szocialista címet, 11 pedig mint munkabrigád tett felajánlást Ezen belül 52 KISZ-brigád működik, melyek közül 32 a Szocialista cím birtokosa, 18 küzd a Szocialista Brigád címért és 4 mint munkabrigád működik. A vállalat összlétszámához viszonyítva 1966-ban 72 százalékos volt a dolgozók részvételi aránya a versenymozgalomban; ez 1967-ben 74 százalékra emelkedett. Az új gazdasági évben fokozott figyelmet fordítunk az egyes brigádok vállalásainak összehangolására és a felajánlás teljesítésének folyamatos értékelésére, ennek megfelelően az erkölcsi és anyagi elismerés teljesítés utáni megadására. Az 1967. évi tapasztalatok alapján megerősíteni kívánjuk eddigi jól működő szocialista brigádjainkat, hogy 1968. évi gazdasági eredményeink megvalósításában hathatósan tudjanak közreműködni. Halász Károly Új műtrágyagyár A Peremartoni Ipari Robbanóanyaggyárban december hónapban megkezdték a berendezések próbáit az újonnan létesült Szuperfoszfát Műtrágyagyárban. A 70 millió forintos beruházással épült, főleg szovjet vegyi berendezésekkel és kiszolgáló műszerekkel működő üzem évente 220 000 tonnás teljesítményre képes. Az új üzemben rövidesen megkezdődik a termelés.