Vegyipari Dolgozó, 1969 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1939. JANUÁR Több mint 5 millió segélyre, 2,4 milió kulturális célokra Elkészül a soproni gyógyüdülő Elnökségünk — a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének XX. kongresszusának határo­zatai alapján — az elmúlt év­ben számos alapvető intézke­dést tett a szakszervezet pénz­ügyi hatáskörének bővítésére. Egy év tapasztalatai szerint a megtett intézkedések helyes­nek bizonyultak, a gyakorlat­ban beváltak, elősegítették a szakszervezeti demokrácia erő­södését, a feladatok megoldá­sát. Az elnökségünk ezen hatá­rozatai hosszabb időre szabták meg szerveink pénzügyi mun­kájának fontosabb tennivalóit, így 1969. évben e téren a leg­döntőbb feladat: az elért ered­mények megszilárdítása, a gyakorlati munkában az első év tapasztalatai szerint je­lentkező kisebb formai hibák megszüntetése. Az 1969. évi pénzügyi tervek összeállításánál valamennyi szerv az előttük álló politikai feladatokból indult ki, és célként jelölték meg a tömeg­befolyást növelni a dolgozók körében, javítaná a szervezett­séget, a tagdíjfizetési készsé­get. A költségvetési előirány­zatok a szakszervezeti munka valamennyi területén egyenletes, de egyúttal je­lentős fejlődést tesznek lehetővé, biztosítják, hogy az év folyamán össze­gyűlő anyagi eszközökből a tagság szociális, kulturális és sportigényeit az előző éveknél nagyobb mértékben elégíthet­jük ki. A mozgalom legfontosabb bevételi forrása a tagdíjbevé­tel, tovább növekszik. A nö­vekedést a szervezett dolgozók létszámának és az egy személy által fizetett tagdíj emelkedé­se indokolják. A szervezettség aránya 88 százalékos, azonos az előző évekkel, és ez azt jelenti, hogy a vegyiparban foglalkoztatot­tak közül kb. 12—13 ezren nem szervezett dolgozók! Az érin­tett alacsony szervezettségű üzemek szakszervezeti bizott­ságainak vizsgálni kell az okát , és kellő felvilágosító, szer­vező munkával elő kell segíte­ni, hogy a még szervezetlen dolgozók szakszervezeti tagok­ká váljanak. Ehhez hozzájárul­hat az alapszervi választások előkészítő és ezt követő idő­szakában várható növekvő ak­tivitás is. Az alapszervek összesen 13 911 200,5 Ft bevételt ter­veztek 1969. évre. Ennek leg­nagyobb hányada a tagdíjból visszamaradó 50 százalékos ré­szesedés, de jelentős tételként szerepel a vállalati részesedési alapból a szakszervezeti mun­kára juttatott összeg is. A nagyobb bevételből a szakszervezeti bizottságok a mozgalmi munka minden főbb területeire arányosan maga­sabb felhasználást is terveztek. A legjelentősebb felhaszná­lási tétel a tagság segélyezése. Ilyen célra 5 327 000,5 Ft-ot terveznek kifizetni. Ez az ösz­­szeg az összes bevétel 40 szá­zalékát jelenti, és körülbelül 16 ezer személy segélyezését teszi lehetővé, átlagban minden hatodik szakszervezeti tag része­síthető segélyben. A tagság és családtagjaik üdültetésére, bölcsődék és óvodák támogatására, a nyug­díjas szakszervezeti tagok se­gítésére 1 303 000,0 Ft-ot ter­veznek felhasználni. A nyug­díjasok támogatására szánt összeg magasabb, mint az elő­ző évben, mégis néhány alap­szervnél indokolatlanul kis összeget terveztek erre a célra. A kulturális munkára 2 437 400 Ft-ot irányoztak elő, ebből az üzemi könyvtár fejlesztésére 234 200,— Ft-ot, ismeretter­jesztésre 144 500,— Ft-ot, a művelődési intézmények, kul­­túrotthonok támogatására 345 900,— Ft-ot, kulturális ren­dezvények megtartására 1 712 800,— Ft-ot kívánnak fel­használni. Emelkedik a tömegsport és sportkörök támogatására szánt összeg nagysága is. Erre a cél­ra 700 400,— Ft-ot kívánnak felhasználni. Jelentős összeggel szerepel az alapszervek költségvetésé­ben a szakszervezeti munka vitelét segítő és a kollektívák érdekében tevékenykedő társadalmi aktívák áldo­zatos munkájának megbe­csülését célzó jutalmazá­sok tétele. Szerepel ezenkívül a függet­lenítettek illetményének költ­sége, az alapszervi választások lebonyolításának kiadásai, a különféle felvilágosító és agi­­tációs kiadványok költség-elő­irányzata is. Az alapszervek költségveté­sét nagy gonddal, körültekin­téssel állították össze, azokat a szakszervezeti tanácsok vagy a taggyűlések hagyták jóvá. Ha év közben a szakszervezeti bi­zottság a gazdálkodás során mindig szem előtt tartja a költ­ségvetés előirányzatait, el­mondhatjuk, hogy a tagság ál­tal befizetett tagdíjak jó hely­re kerülnek. A tagdíjbevétel várható nö­vekedése miatt emelkedik a központi apparátus rendelke­zésére álló anyagi alap is. Ez lehetővé teszi, hogy emeljük a szakszervezeti tisztségviselők oktatására, a munkavédelmi és egészségügyi felvilágosító munkára, a tagság gyors és széles körű tájékoztatására fordítandó összegeket. Emelkedik tehát a tagdíj­ból a tagságnak visszajut­tatandó rész­aránya, így a kulturális munka külön­böző területein 919 000,— Ft-ot, a tagság és családtagjainak üdültetésére 530 000,— Ft-ot, a sportkörök támogatására 200 000,— Ft-ot használunk fel 1969-ben. Az év végére befejeződik a 120 férőhelyes soproni gyógy­üdülőnk építése, amire ez év­ben is 1 800 000,— Ft-ot for­dítunk. A balatonszemesi gyer­meküdülőnk fejlesztését to­vább folytatjuk, a tavalyi tur­nusonkénti 110 létszámot 160 főre emeljük, és minden gyer-­­rmek üdültetési költségéhez 150,5 Ft-tal járul hozzá a köz­pont saját költségvetése terhé­re. Központi vezetőségünk, ami­kor az 1969. évi költségvetése­ket jóváhagyta, nyomatékosan felhívta valamennyi szerv fi­gyelmét, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközöket terv­szerűen, takarékosan és a kö­telező gondossággal használ­ják fel. Biztosítani kell a pénzügyi munka nagyobb nyil­vánosságát, a tagságot tájé­koztassák a tagdíjak felhasz­nálásáról és arról a gondosko­dásról, amelyet érdekükben a szakszervezeti szervek kifejte­nek. A helyi ellenőrzések fontos­ságának tudatában az elkövet­kező alapszervi választások so­rán meg kell erősíteni a szám­­vizsgáló bizottságok sorait po­litikailag és szakmailag fel­készült káderekkel. A közpon­ti vezetőség felkéri a szám­­vizsgáló bizottságokat, hogy tevékenységükkel segítsék a szakszervezeti szervek pénz­ügyi munkáját. Mmn tastvérszászenezetű újévi üdvözletei Az újév alkalmából a következő országok vegyipari szakszervezetei küldtek üdvözletet, illetve jókívánságo­kat a magyar szervezett vegyipari dolgozóknak: Auszt­ria, Belgium, Bulgária, Franciaország, Szovjetunió, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Finnország, Német Demokratikus Köztársaság, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Románia, Lengyelország, Olaszország, Svájc, Vietnami Demokratikus Köztársaság, India. A testvérszakszervezetek további eredményes munkát kívántak szocialista hazánk felépítésében, békés, bol­dog újesztendőt, sok örömet a családi életben, melyet ezúton tolmácsolunk minden vegyipari dolgozónak. Tanácskozott a központi vezetőség December 17-én ülést tartott szakszervezetünk központi ve­zetősége, a következő napiren­dekkel: 1. A nehézipari miniszter tájékoztatója a vegyipar, olaj­os alumíniumipar IV. ötéves tervére való felkészülés jelen­legi helyzetéről. 2. Intézkedési terv szakszer­vezetünknek a vegyipar IV. ötéves tervének előkészítésé­ben történő közreműködésére. 3. Intézkedési terv az agitá­­ciós­ propaganda munka és kultúrnevelési tevékenység to­vábbfej­lesztésére. 4. A szakszervezet 1969. évi költségvetése. 5. Jelentés az előző központi vezetőségi ülés óta végzett munkáról. A központi vezetőség ülésén megjelent dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, dr. Sze­kér Gyula, a nehézipari mi­niszter első helyettese és dr. Lőrincz Imre nehézipari mi­niszterhelyettes. Az első napirend keretében dr. Lévárdi Ferenc elvtárs tá­jékoztatta a központi vezető­séget a IV. ötéves terv fő kon­cepcióiról. Elmondotta, hogy a vegyipar a IV. ötéves terv ke­retében rohamosan tovább­fejlődik, elsősorban a petroké­­miai ipar nagyarányú fejlődé­se várható. A miniszter tájé­koztatta a központi vezetősé­get arról, hogy a vegyipar IV. ötéves terve részleteiben csak egy későbbi időpontban készül el, ezért konkrét tervszámok­ról még korai lenne beszélni. A tájékoztató után Szilágyi Sándor szakszervezetünk főtit­kára tartott szóbeli beszámo­lót, amelyben kiegészítette a többi napirend írásos anyaga­it. A központi vezetőségi ülés vitájában felszólaltak: Lódzi József (Borsodi Vegyikombi­nát), Balassa János (Nehéz­ipari Minisztérium), Schmidt László (Péti Nitrogénművek), Radics Árpád nyugdíjas, Sáto­ri Ádám nyugdíjas, Kazimiry György (Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa) és Bodnár László VDSZ főkönyvelő. A központi vezetőség az elő­terjesztett napirendeket jóvá­hagyólag elfogadta, illetve ha­tározattá emelte. IN­emzetközi gyógyszeripari tanácskozás Decemberben Budapesten, szak­szervezetünk székházában tanácskozott az ez év márciusában Bulgáriában „A gyógyszer­­ipar problémáiról és kihatásairól a közegészségügyre” témával foglalkozó találkozó előkészítő bizottsága, melyen részt vet­tek: Franciaország, Olaszország, Szovjetunió, Magyarország, Bulgária és az NDK érdekelt szakszervezeteinek, valamint a Közalkalmazottak és a Rokonszakmák Dolgozói Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségének, s a Vegyipari és Kőolajipari Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének képviselői. Képünkön Forgách Pál, a Vegyipari Nemzetközi Szövet­ség főtitkára köszönti a tanácskozás részvevőit. B­­UEK Minden kedves olvasónknak, a vegyipar szervezett dolgozóinak eredményekben gazdag békés, boldog i­j esztendőt kívánunk! Termel az új m­űanyagfeldolgozó üzem Az elmúlt évben a próbaüzemelés után, megkezdte üzemszerű termelését a Hungária, Műanyagfeldolgozó Vál­lalat Debreceni Gyáregysége. Az új műanyag-feldolgozó üzem évenként 5000 tonna műanyag feldolgozására képes korszerű gépekkel rendelkezik, s tetszetős, formás, a mai igényeknek megfelelő műanyag cikkeket gyárt. A hatalmas, modern üzemcsarnokban dolgoznak a kor­szerű fröccsöntő gépek. A képen korszerű NDK-gyártmányú fröccsöntő gépek láthatók. Nagy termelékenységgel, szép kivitelben készíti a gyártmá­nyokat a fröccsöntő üzemben a szovjet gyártmányú 1000 gr­­os gép. A dolgozó kezében 20 literes mosogatótál látható. Az üzem építésével egyidejűleg készültek el a szociális-kom­munális létesítmények is. A dolgozók 600 személyes kony­hája, étterme is elkészült. Képünkön az új, korszerű, önki­szolgáló rendszerű étterem egy része látható. A dolgozók egészségvédelmét szolgálja a korszerűen beren­dezett üzemi orvosi rendelő. (Fotó: Tóth Pál)

Next