Vegyipari Dolgozó, 1972 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1972-01-01 / 1. szám

ELNÖKSÉGÜNK NAPIRENDJÉN: A beruházások hatékonyságának növelése Elnökségünk múlt év decemberében megtárgyalta a beruházásokkal kapcsolatos szakszervezeti feladatokat. A határozat összefoglalja a szakszervezeti szervek tevékenységét a vállalatok és a központ szintjén a beruházási folyamat legfontosabb fázisaiban. A vegyipar területén az ágazatok ismert jellege miatt fokozott súlya van a IV. ötéves tervidőszakban a beruházási kérdéseknek. Ezt megindokolja egyfelől az igen magas — mintegy 46 milliárd nagyságrendű — beruházási összeg, másfelől, hogy a legjelentősebb beruházások nemzetközi együttműködés keretében valósulnak meg, melyet államközi szerződések alapoznak meg. Az elnökség határozata megkülöböztetett részletességgel foglalkozik az előkészítés szakaszának kérdéseivel, azért, mert a vegyipar mint beruházó itt tehet igen sokat, hogy az egész beruházási folyamat hatékonyabb legyen. Jobb előkészítést íme néhány példa: a kiinduló adatok, valamint a különböző műszaki, gazdasági feltételek vizsgálata alapján készülő előtanulmányok szakszervezeti véleményezése segítse elő a beruházás megvalósításáról hozandó döntés megalapozottságát, különösen a létszám biztosításának, a dolgozók várható jövedelmi helyzete meghatározásának szempontjából. A kiviteli tervek elkészítése, elbírálása és elfogadása folyamán számos olyan probléma merülhet fel, amelyek megoldásában a szakszervezetnek jelentős segítséget kell nyújtani. Fontos, hogy a tervek a jóváhagyott mutatók keretein belül maradjanak, valamint, hogy a megfelelő határidőn belül készüljenek el, és a lehető legcélszerűbb, legreálisabb megoldási módozatokat tartalmazzák. (Például építési és importhányad csökkentése, modern, hatékony technológia stb.) A beruházások tervezési normái (ezeken belül az igénynormák és költségnormák megfelelő összhangja) felülvizsgálatának és korszerűsítésének kezdeményezése a szakszervezeti mozgalom számára különösen fontos — érdekvédelmi szempontból — ezért azt folyamatos feladattá tesszük. A továbbiakban a normák alkalmazását és betartását szükséges ellenőrizni és az illetékes szervek ez irányú tevékenységét figyelemmel kísérni. Mind az előkészítés, mind a kivitelezés szakaszában nagy figyelmet kell fordítani a munka termelékenységének növelésére, és a meglevő — jelentős nagyságrendű — tartalékok feltárására. Ezen a területen minden eszközzel segíteni kell a gazdasági szerveket. Állásfoglalás a döntés előtt A vállalati szakszervezeti szerveknek a segítő és ellenőrző munka megfelelő hatékonyságának biztosítása, valamint a jelenlegi beruházási problémák megoldása érdekében már az előkészítés szakaszában szükséges bekapcsolódni a munkába. A beruházási döntéseket elsősorban abból a szempontból is nagy gonddal kell vizsgálni, hogy a munkavédelmi, egészségügyi és egyéb szociális járulékos célok megalapozását megfelelő ráfordítások biztosítják-e. Célszerű, ha a szakszervezeti szerv azt is vizsgálja, hogy az elhatározásra kerülő beruházás az egyetlen módja-e a várható piaci igények kielégítésének, és ha igen, tényleg szükség van-e (távlatilag) a piacnak az új termékekre, illetve magasabb terméktömegre. A szakszervezeti véleményezés és állásfoglalás terjedjen ki arra, hogy a beruházás építési és berendezés importhányada minél alacsonyabb legyen. Elő kell segíteni, hogy a beruházási terveknél megszűnjék az úgynevezett alátervezés, valamint a mindenáron való „beindítás” szemlélete. Társadalmi kontroll A kivitelezés szakaszában jelentkeznek a legnagyobb súlyban és számban azok a problémák és gátló tényezők, amelyek a jelenlegi beruházási helyzetet részében meghatározzák. Ezért a szakszervezetnek ebben a munkafázisban • különös aktivitással kell köz- jreműködni a munka szervezé- sének, a határidők betartásá- nak segítése érdekében. A kivitelezés során legtöbbször egyedi, konkrét és nehezen általánosítható problémák jelentkeznek, ezért szükséges ezeknél a folyamatos ellenőrző és problémafeltáró tevékenység kifejtése, az illetékes szervek felhívása a hiányosságok megszüntetésére. A kivitelezés minden munkafázisában a szakszervezeti tevékenység jelentsen egyet a legszélesebb társadalmi kontroll érvényesítésével, minden döntésre jogosult és végrehajtásra kötelezett szerv és vezető felelősségének adott esetben történő felvetésével. A beruházási javak piacán döntő szerepet betöltő vállalatok illetékes szakszervezeti központjaival, az építő és a vasasszakszervezet elnökségével a VDSZ elnökségének szorosan együtt kell működni a beruházási folyamat problémáinak hatékony megoldásában. A társszakmákkal történő együttműködés hatékonyságának fokozása érdekében „együttműködési megállapodást” kell kötni az építők, vasasszakszervezetek elnökségeivel. A megállapodás tartalmazza azokat a feladatokat és módszereket, amelyek tekintetében közös tevékenység valósítható meg. A Forte laborétól a Rádióegyetem nyilvánosságáig 1971. október 4-én a meghívott szakemerek nagy érdeklődéssel várták a Magyar Biokémiai társaságban az előadás megkezdését. A címe ez volt: „Az élet kémiai alapegysége, a CHEMOTON”. Mi lehet az a chemoton — találgatták, s érezték, hogy nem mindennapi előadásban lesz részük. Erre utalt az is, hogy a rádió különvonalat épített ki, s a teljes előadást — a vitával együtt — rögzítette a népszerű Rádióegyetem-sorozat számára. December közepén a hallgatók százezrei megismerték az előadó, dr. Gánti Tibor vegyészmérnök, biokémikus itt nyilvánosságra hozott elméletét, amelyben az élet lényegét, az élet alaptörvényeit kereste. A szokástól eltérően, nem a bonyolult élőlények felől haladt az egyszerűbbek felé, hanem élettelen kémiai folyamatokat szervezett rendszerekké, s rendszerei egyre több olyan sajátosságot mutattak, amelyek eddig csak az élővilágban voltak ismeretesek. Majd bemutatott egy olyan rendszert, amely már az élők minden általánosságával rendelkezik. Ezt, mint az elvileg legegyszerűbb élő kémiai rendszert, nevezte el az élet kémiai alapegységének — chemotornak. Az elméletet mindenütt matematikai bevezetésekkel támasztotta alá, s végül — a világon először — egyenlet formájába öntötte az élet alapelvét, azt a törvényt, amely az élet az élettelentől megkülönbözteti. Dr. Gánti Tibor a váci gimnázium tanulója volt. Következtek az egyetemi évek, s ma neves vegyészmérnök, öt évvel ezelőtt jelent meg első könyve „Forradalom az élet kutatásában” címmel. Az idei téli könyvpiac újdonságai között találjuk „Az élet princípiuma” című kötetét. A szakmai munka mellett a tudomány népszerűsítésében is aktív szerepet játszik. Gyakran találkozunk vele a televízióban, a rádióban és különböző folyóiratok hasábjain. Elméletének következményeit — ha kiállja a tudományos világ kritikáját — ma nagyon nehéz lenne felmérni. Nemcsak teljesen új szemléletet hoz a biológiába, nemcsak egyértelmű magyarázatát adja az élet keletkezésének, de megnyitja a lehetőséget a mesterséges élő rendszerek előállítása felé is. Papp Rezső 1971. évi tapasztalatok, ez évi tervek Az év befejeztével, mint mindenütt, a szakszervezeti területek is értékelték az elmúlt év munkáját. A végzett munka tapasztalatait levonva, meghatározzuk az új év feladatait. A Borsodi Vegyi Kombinát az 1970. évhez viszonyítva, 1971-ben mintegy 12 százalékkal növelte termelési értékét. A termelés vonalán bekövetkezett eredményhez szakszervezeti bizottságunk is nagymértékben igyekezett hozzájárulni a mozgalmi munka adta lehetőségekkel. Külön és nagy súlyt fektetünk a vállalati negyedik ötéves terv készítése során a szakszervezeti testületünkre háruló feladatok elvégzésére. Itt meg kell említenünk, hogy olyan probléma megoldásánál tettünk operatív lépéseket, mint például a vállalat jelenlegi gazdasági helyzetét alapul vett 11 százalékos, öt évre vonatkozó személyi jövedelem — melyet annyian kevésnek tartottunk — a végén 17,1 százalékkal lett elfogadva a Nehézipari Minisztérium által. Nagy gondot fordítottunk azokra a dolgozókra, akiknek szociális helyzete segítséget igényelt. Segélyezésre 1971-ben mintegy 500 000 forintot fordítottunk. A segélyek odaítélésénél kiemelten kezeltük a nagycsaládosokat, valamint nyugdíjasainkat. 110 000 forintot fordítottunk nagycsaládos dolgozóink intézményes megsegítésére. Külön szekcióként bonyolítottuk le például a szeptemberi, iskolaév előtti, valamint a karácsonyi ünnepeket megelőző segélyezést. Vállalatunk dolgozói közül 1100 személyt részesítettünk kedvezményes üdültetésben. Szakszervezeti bizottságunk a gazdaságvezetéssel közösen igyekezett az év folyamán a dolgozók szociális, béren kívüli juttatását a lehetőségeken belül biztosítani. Dolgozóink lakáshelyzetének javítása érdekében a gazdaságvezetéssel közösen igen széles körű munkát fejtettünk ki. Azoknál a dolgozóknál, akik lakást igényeltek, környezettanulmányt végeztünk és így a sürgősségi sorrend alapján tettük meg javaslatainkat az elosztásoknál. 1971. július 1-ig 206 lakást tudtunk biztosítani. Kislakásépítési akció keretében ebben az évben 1 millió forintot biztosítottunk kollektív szerződésben, mely összegből 10 000 forinttól 100 000 forintig adtunk kölcsönt dolgozóinknak, kamatmentesen. További 200 000 forint áll dolgozóink rendelkezésére a részesedési alapból lakáshasználatbavételi díj befizetésére, mely egy-egy igénylő esetében a 10 000 forintot nem haladhatja meg. Törzsgárdatagjaink megbecsülését szolgáló intézkedés, hogy e kölcsönformánál megvalósítottuk az 50 százalékos visszafizetési kedvezményt A munkavégzés biztonságosabbá tétele, valamint a balesetek megelőzése érdekében is jelentős munkát végzett a szakszervezeti bizottság. Elemző munka alapján a szakszervezeti tanács ülése tárgyalta a vállalat évi munkavédelmi helyzetét, határozta meg a legfontosabb tennivalókat. A munkavédelem társadalmasítására több intézkedést tettünk. Jelentős eredményként említhető meg, hogy intézkedésünk alapján az 1970. évi 137 000 túlórával szemben 1971-ben csupán 70 000 túlóra merült fel. Dolgozóink tömegpolitikai oktatása érdekében széles körű szervezőmunkát fejtettünk ki. Társadalmi aktívák bevonásával három témakörben 08 csoportban 1183 dolgozót iskoláztunk be, összehasonlításként: 1970-ben 657 dolgozó volt beiskolázva. Vállalatunk csaknem 5200 dolgozójával kapcsolatban igen sok olyan gond, probléma vám, melyeknek megoldása meghatározója jövő évi feladatainknak. Alapvető feladatnak és célkitűzésként jelöljük meg a a dolgozók szociális és munkakörülményeinek javítását. — Tervszerűbb munkavédelmi tevékenységgel kívánjuk a balesetek megelőzését elősegíteni. — Fokozottan segíteni és kezdeményezni kívánjuk a vállalat törzsgárdatagság nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülését. — A vállalat anyagi lehetőségeihez mérten elősegíteni kívánjuk vállalatunk nődolgozóinak jobb élet- és munkakörülményeit. Kiemelten kívánjuk kezelni azokat a fiatalokat, melyek a szakszervezeti munka hatékonyságát segítik elő. Ennek érdekében a SZOT, az SZMT és a VDSZ határozatait figyelembe véve átdolgozzuk a vállalati szakszervezeti szervek hatás- és jogkörét. — Az új működési szabályzatban bővíteni kívánjuk a műhely- és osztálybizottságok hatás- és jogkörét azért, hogy ezen keresztül is elősegítsük a dolgozók ügyeinek gyors, hatékony intézését. — Nagyobb lehetőségeket kívánunk biztosítani a szakszervezeti tisztségviselők oktatása terén. Megteremteni kívánjuk annak lehetőségét, hogy azoknak a dolgozóknak, akik 1972- ben, valamint a következő években mennek nyugdíjba, jutalomüdülést biztosítsunk. A fent írtakban csupán főbb célkitűzéseit ismertettem a szakszervezet vezető testületének. Mégis látható, hogy a BKV szakszervezeti bizottsága 1972-ben is legfőbb feladatának tartja a termelési tevékenység segítése mellett a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását. Zavadovics László szb-titkár Amíg a döntőbizottság meghozza a határozatát Az évek folyamán sok szó esett a vállalati munkaügyi döntőbizottságokról. A régi, majdnem családias jellegű egyeztető bizottságok fokozatosan átalakultak elsőfokú jogszolgáltató hatósággá. Az átalakulás azonban nem változtatta meg a lényeget, csak a mérlegelési lehetőségek százalékát csökkentette, nagyobb szerepet kapott a törvények értelmezése. A döntőbizottsági tagokról szeretnék egy pár szót szólni, akik mérlegelnek, méltányolnak és döntenek. A könnyebbség kedvéért a végén kezdem. Az elnök kihirdeti a határozatot, a felek eltávoznak. De mi történik a határozat kihirdetése előtt és után. Nyugalom nincs, az biztos, főleg a tagok számára nem. Az ügyek általában még a jogerős határozatok esetében sem érnek véget a tárgyalással. Pszichikailag tovább gyűrűznek és beszédtémát képeznek. A tagokat kérdésekkel ostromolják, sőt a kevesebb igazságérzettel rendelkezők támadják is. Ezek után önkéntelenül fölmerül a kérdés: miért vállalják ezt a hálátlan társadalmi munkát? A felelet egyszerű: a tagok olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek alkalmassá teszik őket erre a munkára. Ezeknek a tulajdonságoknak kell hatniuk az egész ügy menete alatt, a tárgyalás során és után. Nézzük meg egyenként. Az MDB tagjának nagyfokú valóságérzettel kell rendelkeznie. A tények között meg kell éreznie az igazságot, és ezt az érzést követve kell világossá terni az ügyet, olymódon, hogy személyeskedésre ne legyen a feleknek lehetőségük. Közben arra is vigyázni kell, hogy a fő motívumok láncolatától ne legyen nagy kitérés, vagyis nem szabad elveszni a részletekben. Igen fontos, hogy az MDB- tag át legyen itatva szocialista humanizmussal. A mérlegelésnél és a méltányolásnál — ahol erre van lehetőség — a DB-tagban összeütköznek a társadalmi és az emberi szempontok, lényegében az érdekek ütköznek. A két szempontot úgy kell összehangolnia, hogy az mindkettőt kielégítse, azaz érvényesüljön a szocialista humanizmus alapelve. Erre cinikus ember nem képes, csak olyan, aki eszmeileg, erkölcsileg elkötelezte magát a szocializmus mellett. Nagyfokú rutinra és pszichológiai érzékre is szükség van. Az esetek egy részében nem tud egyik fél sem tökéletes bizonyítékkal szolgálni. Mégis dönteni kell, mégpedig igazságosan, a törvény helyes alkalmazásával. Ezt csak a tagban lévő pszichológiai érzés segítségével lehet megnyugtatóan megvalósítani. Szükség van „tudatos felejtés”-re is. A tárgyalás megkezdésétől kezdve a DB-tag, legalábbis lélekben, nem a vállalat alkalmazottja, ezt el kell felejtenie. Ugyanis ha arra kezd gondolni, hogy mit fog szólni ez, vagy az, ha így vagy úgy foglalunk állást, akkor az igazság már csak fóliában ugrál. Esetenként bátorságra is szükség van. Bizony bátorság kell ahhoz, hogy a tag, ha szükséges, kellemetlen kérdéseket tegyen fel magasabb beosztásúaknak, vagy ami még rosszabb: vele egyívású, régi dolgozóknak. Bátorság kell ahhoz is, hogy tárgyalás után szembenézzen a következményekkel. Könnyen a szemébe vághatják: a pártatlansága csak azért érvényesült a panaszos érdekében, mert valahol együtt ittak meg egy korsó sört. Sorolhatnék még egy pár szükséges tulajdonságot, de értelmetlen volna, a teljesség szinte elérhetetlen. Az eddigiek sem szorulhatnak könynyen egy emberbe, de háromba igen. Az igaz, hogy a fenti tulajdonságok hatnak a tárgyalás előtt és alatt, de amikor vége van, újra tele vagyunk gátlásokkal és kétségekkel. Szükséges lenne időnként ennek leküzdésére erkölcsi politikai támogatásunk. Talán még annyit mondanék el a tudálékosság veszélye nélkül, hogy az igazságos VMDB-határozatok visszahatnak a vállalat életére. Csökkentik a belső feszültségeket, tárgyilagosságra és nagyobb körültekintésre kényszerítik a vezető beosztásban levőket, fegyelemre szorítják a dolgozókat. Tehát a vállalat életében pozitív szerepet töltenek be. Ha megnézzük a Kőbányai Gyógyszerárugyár VMDB-statisztikáját, akkor kiderül, hogy a munkaügyi viták száma 1901-ben 31, 1968-ban 19, 1969- ben 26, 1970-ben 22, 1971-ben 16 volt. Az 1971-ben tárgyalt 16 ügyből 7 esetben helybenhagyta a VMDB a panaszos kérését, 9 esetben elutasította azt. A TMDB-hez 4 fellebbezést nyújtottak be határozatunk ellen. A TMDB minden esetben jóváhagyta a VMDB döntését. Egy ügy elbírálása folyamatban nem a Központi Kerületi Bíróság előtt. Ebben döntés még nem született. A tények azt mutatják, hogy VMDB-nk eredményes évet zárt le. Befejezésül még csak annyit mondanék el, hogy a VMDB- tagok munkájukért hálát nem várnak, de megbecsülést igen. Nagy Ödön Kőbányai Gyógyszerárugyár VMDB elnök Jubileumi aranygyűrű 25 évi törzsgárdatagságért A Budapesti Vegyiművek dolgozóinak csaknem kétharmada tagja a törzsgárdának. E szép számból különösen kiemelkedő, hogy jelenleg 138-an több mint 25 éve dolgoznak vállalatunknál. Az egyéb anyagi és erkölcsi megbecsülésen túlmenően részükre átlag 10 grammos súlyban jubileumi arany pecsétgyűrűt ajándékoztunk házi ünnepség keretében képünkön: Poros Tamás igazgató és Janovicz Balázs szbtitkár az elnökségben helyet foglaló Medveczky Irénnek nyújtja át a pecsétgyűrűt VEGYIPARI DOLGOZÓ .