Vegyipari Dolgozó, 1975 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! A MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1975. JANUÁR Az 1974-ben végzett munkáról, az 1975. évi tennivalókról Tanácskozott szakszervezetünk központi vezetősége Szakszervezetünk központi vezetősége 1975. január 14-én tartotta ülését. Az ülésen a következő napirendek szere­peltek: 1. Jelentés a vegyipar 1974. évi célkitűzéseinek teljesítésé­ről, javaslat az 1975. évi fel­­­adatokra. 2. Javaslat a szakszervezeti szervek újjáválasztásának és szakszervezetünk XXII. kong­resszusának előkészítésére. 3. Javaslat szakszerveze­tünk 1975. évi költségvetésére. 4. Javaslat a központi ve­zetőség 1975. évi ülésrendjé­re. A tanácskozáson részt vett dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, Gál László, a SZOT titkára. Takács Sándor elnök megnyitója után dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter adott tájékoztatást a központi vezetőségnek a vegyipar 1974. évi gazdálkodásról, az 1975. évi főbb tennivalókról, célkitűzé­sekről. Elmondotta: annak el­lenére, hogy sok gond és prob­léma jelentkezett a vegyipar­ban is, éppen a kedvezőtlen külső hatások miatt, mégis eredményes évet zárt a vegy­ipar, amely az alapanyag­­gyártás mellett, nagy gondot fordított a lakosság igényeinek minél jobb kielégítésére is. Ezt mutatja, hogy a belkereskede­lem felé történő értékesítés kb. 25 százalékkal növekedett. Jelentősen fejlődtek a külgaz­dasági kapcsolatok is, a szo­cialista export 4,7, a tőkés ex­port több mint 40 százalékkal haladta meg az előző évit Hatékonyabb gazdálkodás Szólt arról, hogy kedvezően alakult a gazdálkodás haté­konysága. Az élőmunka terme­lékenysége összehasonlító áron 8,9 százalékkal nőtt. A fog­lalkoztatott létszámnövekedés nem haladta meg az 1 száza­lékot. A vállalati eredmény a korábbi éveket meghaladó mértékben, 23—25 százalékkal emelkedett. Az eredmény ala­kulásával összefüggően a vál­lalatok ágazati szinten 6,4 százalékos bérszínvonal-növe­kedést, illetve 4,5 százalékos személyi jövedelem-emelke­dést tudtak realizálni. Elmon­dotta, hogy a kongresszusi munkaverseny nagy szerepet játszott az eredményekben, ezekhez számottevően hozzájá­rult. Szóvá tette, hogy a beruhá­zási tevékenység nem volt ki­elégítő, a vegyiparban is első­sorban a nagyberuházások ki­vitelezésénél vannak lemara­dások. Az 1974. évi eredmé­nyek elemzése után a minisz­ter foglalkozott az 1975. évi célkitűzésekkel, ismertette a megvalósítás körülményeit. Ezzel kapcsolatban a követke­zőknek adott különös hang­súlyt. A kedvezőtlen­ helyzet lé­nyegesen nagyobb mértékben befolyásolja majd a vegyipart is, mint a korábbi években. Az eszközök és célok szigorú sorolására van szükség, ezért mérsékelni kell a belföldi fel­­használás növekedési ütemét, a felhalmozást elsősorban a folyamatban levő beruházások kivitelezésének gyorsítására kell fordítani. Előtérbe kell helyezni a termelés strukturá­lis változásaival összefüggő beavatkozásokat. A tőkés im­portot helyettesítő termékek gyártásának ösztönzése mel­lett, következetesebben kell korlátozni a gazdaságtalan ter­melést. Megkülönböztetett fel­adatot jelent, mondotta, a b­el­­ső tartalékok bevonása a ter­melésbe és a mindenre kiter­jedő takarékos gazdálkodás. Több gondot a beruházásokra! 1975. évben a vegyiparban 10 milliárd forint beruházás megvalósításával kell számol­ni, amelyből az állami beru­házások nagysága 6,5 milliárd forint. A beruházások kivite­lezésénél alapvető feladat a költségelőirányzat szigo­rú betartása, a beruházási esz­közökkel való takarékosság és az előirányzott gazdasági eredmények realizálása. Szólt arról a továbbiakban, hogy a vegyipar termelésnövekedése 1975-ben is meghaladja az ipar átlagát, kitért a legfontosabb vegyipari termékek naturális előirányzataira, arra is, hogy továbbra is nagy súlyt kell he­lyezni a lakossági ellátásra. Elmondotta, hogy az élőmun­ka-termelékenységet összeha­sonlító áron 7 százalékkal nő, ez ésszerű intézkedésekkel to­vább is növelhető. A vállalati eredmény 18 százalékkal foko­zódik, sőt ez megfelelő anyag- és energiatakarékossággal, a munkaverseny, a szigorúbb vállalati költséggazdálkodás révén, még növelhető is. Szólt a központi intézkedésekről is, de arról is, hogy ezek csak ak­kor lesznek hatékonyak, ha minden vállalatnál, üzemegy­ségnél és munkahelyen napi feladattá válik a takarékos gazdálkodás. Különösen fontos az energiatakarékosság, mert mintegy 1 százalékos megta­karítás itt 1000 lakás létesíté­sére ad lehetőséget. Kiemelke­dő fontosságot tulajdonított az anyagtakarékosságnak is. Minden vállalatnál meg kell vizsgálni a fajlagos anyag­megtakarítással járó gyártás- és gyártmánykorszerűsítés le­hetőségeit. Vizsgálni kell a melléktermékek és hulladék­anyagok fokozott hasznosításá­nak lehetőségeit. Elmondotta, hogy anyagtakarékosságnak minősül az is, ha csak olyan anyagi termékkészlettel gaz­dálkodunk, amelyek a folya­matos termeléshez szükséges szintet nem haladják meg. Befejezőül a következőket húzta alá: közös célkitűzéseink megvalósítása fokozottabban igényli a dolgozók áldozat­kész hozzáállását, az előző év­ben kibontakozott kongresz­­szusi munkaverseny-mozga­­lom folytatását. Ehhez kérte a központi vezetőség, a szakszer­vezet támogatását is. Az első napirendi ponttal kapcsolatban Dajka Ferenc, szakszervezetünk főtitkára terjesztette elő az elnökség ál­lásfoglalását. Az elnökség reá­lisnak ítéli a termelés növeke­désének 9,3 százalékos terve­zett mértékét, de mérsékelt­nek és ennélfogva némileg nö­­velhetőnek tartja a termelé­kenység emelkedésének 7 szá­zalékos előirányzatát. Elmon­dotta, hogy a termelés növe­kedésének termelékenységgel fedezett, 75,8 százalékos rész­aránya sem számol a m­egle­­­vő tartalékok feltárásával, mozgósításával. Szólt arról, hogy az elnökség helyesli a Nehézipari Minisztérium ve­zetésének felülbírálatát a 4,9 százalékos nominál bérelő­irányzattal kapcsolatban. Szakszervezetünk indokoltnak és szükségesnek tartja, hogy a vegyipari dolgozók nominál keresete átlagosan mintegy 6 százalék körül, vagy ezt meg­haladóan növekedjen. Szólt arról, hogy szak­­szervezetünk mozgósítsa erőit arra, hogy a vegyiparban ta­lálható tartalékokat a munká­sok, technikusok és mérnökök feltárják, s közreműködésük­kel gazdaságilag megalapoz­zák a tervezett reálbér-növe­kedés elérését. Itt kötelessé­geink vannak, melynek eleget is akarunk tenni. Amikor kö­vetelményeket támasztunk, jól tudjuk, hogy csak a vegy­ipari dolgozók kollektívájának magas munkateljesítményei, a fontos gazdasági célok elérése és túlteljesítése alapozhatja csak meg ezeket. Ez politikai irányvonalúak alapja. Fokozzuk a kongresszusi munkaverseny lendületét Szólt arról, hogy fel kell használni az üzemi demokrá­cia minden meglevő fórumait a tervek széles körű ismerteté­sére, a dolgozók bevonására, a tervek teljesítésének megva­lósítására. Ez rendkívül fon­tos dolog. Így tudjuk biztosí­tani a felszabadulási, kong­resszusi munkaverseny foly­tatását, lendületének fokozá­sát. Felhívta a figyelmet az ésszerű takarékosságra, a belső tartalékok fokozott feltárására, a munkafegyelem megszilárdí­tására, a munkaidő jobb ki­használására, a munka- és üzemszervezés javítására, me­lyek mind a vezetők, mind a beosztottak igen fontos felada­tai. Foglalkozott a beruházást segítő, szakszervezeti munká­val is, az itt történt kezdemé­nyezésekkel, a Vasas, az Épí­tők Szakszervezetével kötött együttműködési szerződéssel. A munkaversennyel és külön­féle ösztönzőkkel segítjük a be­ruházások ütemének tartását, az elmaradások behozását. Az eredmények mellett látnunk kell azt is, hogy a céltudatos központi akarat érdemben nem mindenütt érvényesült a beruházások előkészítésében, koordinálásában, a végrehaj­tásban. A kivitelező vállala­tok jelentős részben nem ér­dekeltek a beruházások gyorsí­tásában. Nincs húzó-ösztönző erő, és ez az állapot nehezíti az érintett szakszervezeti szer­vek mozgósító és nevelő mun­káját. Indokolt, hogy következete­sebben érvényesüljön a terv­­szerűség, az összhang, s erre az illetékes minisztériumok is fi­gyeljenek oda. Ha kell, ma­rasztalják el azokat, akik a kötelességüket nem teljesítik. Foglalkozott azzal, hogy az 1975. évi gazdasági munka se­gítését a sokoldalú érdekvédel­mi munkánk jó ellátása mel­lett kell végeznünk. A gazda­ságilag hatékonyabb és takaré­kosabb munkának együtt kell járnia a dolgozó emberekről való gondoskodással, a bizton­ságos munkavégzés feltételei­nek javításával. Szólt arról, hogy a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete következőkben is számol a munkások, mér­nökök, közgazdászok, techni­kusok alkotó kezdeményezé­seire, helytállására, annak ér­dekében, hogy ezt az évet is jól zárhassuk, a vegyipari dol­gozók életszínvonala megfele­lően növekedjen. A napirendet vita követte, melyhez hozzászóltak: Oroszlán János, Nitrokémia Ipartelepek szb-titkára, Körö­si Dánielné, Taurus Műszaki Gumigyár szb-titkára, Szabó András, Bakonyi Bauxitbánya szocialista brigádvezetője, Bencsik István OKGT, szak­­szervezeti tanács titkára, Pó­lyák József, a Chinoin Gyógy­szergyár szb-titkára, Gál Lász­ló, a SZOT titkára, Scheszták Gyula, a Taurus Gumiipari Vállalat vszt-titkára, Luterán Józsefné, az ÉMV szocialista brigádvezetője, Dajka Ferenc főtitkár vála­szolt a hozzászólásokra. A központi vezetőség a be­terjesztett jelentést elfogadta, s rátért a következő napiren­dek tárgyalására, melyeket szintén jóváhagyott. A központi vezetőségi ülés dr. Zádor György alelnök zárszavával ért véget. A TVK-gépgyár forgácsoló üzemének Egyetértés I. arany­érmes brigádja 11 ésszerűsítéssel, jó munkaintenzitással a vál­lalt 1200 helyett 2990 munkaóra megtakarítást ért el, s s ezzel jelentősen hozzájárult a gyáregység terveinek 5,9 százalékos túlteljesítéséhez. Kongresszusi felajánlásaikat december 15-re teljesítették. Kommunista műszakban 120 helyett 163, társadalmi munkák­ban 150 helyett 260 órát teljesítettek. Minden olvasónknak boldog új évet kívánunk! 174 nap alatt elkészült a halimbai óvoda Régi vágya valósult meg Halimba bányászközség lakói­nak, amikor a tanácsi szervek által biztosított alapból, és a szocialista brigádok példamu­tató munkájának eredménye­ként, 1974. november 6-án Pullai Árpád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, országgyűlési képviselő átadta rendeltetésének a halimbai óvodáskorú gyermekek máso­dik otthonát. A Bakonyi Bau­xitbánya Vállalat gazdasági és társadalmi vezetői, ismerve a bányászközség lakóinak prob­lémáját, segíteni kívántak a megoldásban. Az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére indí­tott szocialista munkaverseny vállalati célkitűzései között, mint konkrét vállalás szere­pelt: „A halimbai óvodát novem­ber 7-re átadjuk rendeltetés­­szerű használatra.” A vállalat szocialista brigádjai maguké­vá tették a célkitűzést. Ezt mi sem tükrözi jobban, mint az a tény, hogy a halim­bai óvoda 174 nap alatt elké­szült. Nemcsak azért jelentős esemény ez vállalatunk szá­mára, mert dolgozóinkat közüe­vetlenül érinti, hanem azért is, mert a saját­ régies építő­üzem volt a kivitelező. A meg­valósított érték, 2,2 millió fo­rint. Szocialista brigádjaink 2700 társadalmi munkaórát tel­jesített­e, 50 ezer forint érték­ben. Csak a gépkocsi üzem brigádjai 700 órát teljesítettek. Ott voltak a halimbai bánya­üzemek és a saját­ régies üzem brigádjai is, amikor önként vállalt munkával kellett segí­teni az óvoda gyors felépítését. A létesítmény megvalósítá­sában jelentős szerepe volt vállalatunkon kívül a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalatnak, amely 12 ezer forinttal járult hozzá a létesítményhez. A ha­limbai községi tanács 170 órát, a községi KISZ-szervezet ugyancsak 170 órát, a helyi termelőszövetkezet (fuvarban) 12 ezer forint értékű társadal­mi munkaórát teljesített. A szocialista brigádok összefogá­sa és a kongresszusi munka­verseny társadalmat mozgósí­tó ereje tette lehetővé a nagy­szerű célkitűzés megvalósí­tását. Fitos Gyula vállalati versenyfelelős Pullai Árpád az avatóünnepségen Szakszervezeti hozzájárulás az üdülési beutalókhoz LAPUNK DECEMBERI SZÁMÁBAN már hírt adtunk arról, hogy mit kell tudni a kedvezményes üdültetés új térítési díjakról. Szakszervezetünk elnöksége 1974. december 4-i ülésén kü­lön meghatározta az alapszer­vek feladatát és kimondta, hogy az új térítési díjak be­vezetésével együtt javítani kell az üdültetésben résztvevő fizi­kai dolgozók, alacsony jövede­lemmel rendelkezők számará­nyát, biztosítva azt a fő elvet, hogy az üdültetés a jó munka jutalma. E célnak megfelelően dön­tött úgy elnökségünk, hogy az I. és II. kategóriába sorolt üdülőkbe szóló beutalójegyek­hez anyagilag is hozzá kell járulni abban az esetben, ha: — egészségre ártalmas mun­kahelyen foglalkoztatott fizi­kai dolgozók, — a munkában élenjáró ala­csony jövedelemmel rendelke­zők, — több műszakban dolgo­zók, a termelést közvetlen irányítók, — nagycsaládosok, gyerme­küket egyedül nevelő szülők, — alacsony nyugdíjjal ren­delkezők kapják a beutalóje­gyet. A SZAKSZERVEZETI BI­ZOTTSÁGOKNAk úgy kell a beutalójegyeket odaítélni, hogy ahhoz a hozzájárulás mértéke az alábbiak szerint biztosítva legyen. Az I. kategóriába sorolt be­utalójegyek 70 százalékához a fent már említett elvek alap­ján napi 18 Ft-al kell hozzá­járulni. A két hétre szóló be­utalójegyért a dolgozó, aki kapja, 252 Ft-nál többet nem fizethet. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben az alapszervezet például 10 db I. kategóriába szóló beutalójegyet kap, abból 7 darabot a fentiek szerint kell kiadni, a maradék 3 da­rabot hozzájárulás nélkül használhatja fel. A II. kategóriába sorolt és az alapszervezetek rendelkezé­sére bocsátott beutalójegy 60 százalékánál kell hozzájárulást biztosítani a már felsorolt ese­tekben. A hozzájárulási összeg napi 6 Ft., vagyis a beutalt dolgozónak ez esetben is napi 18 Ft-ot, összesen 252 Ft-ot kell fizetni. A további 40 szá­zaléknál hozzájárulás nincs. Elnökségünk véleménye, hogy alapszervezeteink a be­utalásban részesülő dolgozók­nál további differenciálást is tehetnek, a beutalt munkáját, szociális helyzetét és az egy főre eső jövedelem alakulását figyelembe véve. Mivel a SZOT kedvezményes üdültetésen kívül vállalataink saját kezelésükben levő üdü­lőkben is üdültethetnek, szük­séges, hogy a szakszervezeti bizottságok a vállalat vezetői­vel együttesen rendezzék ezen üdültetési formánál a kategó­riába sorolást, a térítési ösz­­szeg, valamint a hozzájárulási összeg mértékét. FENTI INTÉZKEDÉSEK be­tartása biztosítéka annak, hogy a vegyiparban foglalkoztatott fizikai, műszaki és egyéb be­osztású dolgozók számará­nyuknak megfelelően része­sülhetnek kedvezményes üdül­tetésben.

Next