Vegyipari Dolgozó, 1975 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! A MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1975. JANUÁR Az 1974-ben végzett munkáról, az 1975. évi tennivalókról Tanácskozott szakszervezetünk központi vezetősége Szakszervezetünk központi vezetősége 1975. január 14-én tartotta ülését. Az ülésen a következő napirendek szerepeltek: 1. Jelentés a vegyipar 1974. évi célkitűzéseinek teljesítéséről, javaslat az 1975. évi feladatokra. 2. Javaslat a szakszervezeti szervek újjáválasztásának és szakszervezetünk XXII. kongresszusának előkészítésére. 3. Javaslat szakszervezetünk 1975. évi költségvetésére. 4. Javaslat a központi vezetőség 1975. évi ülésrendjére. A tanácskozáson részt vett dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, Gál László, a SZOT titkára. Takács Sándor elnök megnyitója után dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter adott tájékoztatást a központi vezetőségnek a vegyipar 1974. évi gazdálkodásról, az 1975. évi főbb tennivalókról, célkitűzésekről. Elmondotta: annak ellenére, hogy sok gond és probléma jelentkezett a vegyiparban is, éppen a kedvezőtlen külső hatások miatt, mégis eredményes évet zárt a vegyipar, amely az alapanyaggyártás mellett, nagy gondot fordított a lakosság igényeinek minél jobb kielégítésére is. Ezt mutatja, hogy a belkereskedelem felé történő értékesítés kb. 25 százalékkal növekedett. Jelentősen fejlődtek a külgazdasági kapcsolatok is, a szocialista export 4,7, a tőkés export több mint 40 százalékkal haladta meg az előző évit Hatékonyabb gazdálkodás Szólt arról, hogy kedvezően alakult a gazdálkodás hatékonysága. Az élőmunka termelékenysége összehasonlító áron 8,9 százalékkal nőtt. A foglalkoztatott létszámnövekedés nem haladta meg az 1 százalékot. A vállalati eredmény a korábbi éveket meghaladó mértékben, 23—25 százalékkal emelkedett. Az eredmény alakulásával összefüggően a vállalatok ágazati szinten 6,4 százalékos bérszínvonal-növekedést, illetve 4,5 százalékos személyi jövedelem-emelkedést tudtak realizálni. Elmondotta, hogy a kongresszusi munkaverseny nagy szerepet játszott az eredményekben, ezekhez számottevően hozzájárult. Szóvá tette, hogy a beruházási tevékenység nem volt kielégítő, a vegyiparban is elsősorban a nagyberuházások kivitelezésénél vannak lemaradások. Az 1974. évi eredmények elemzése után a miniszter foglalkozott az 1975. évi célkitűzésekkel, ismertette a megvalósítás körülményeit. Ezzel kapcsolatban a következőknek adott különös hangsúlyt. A kedvezőtlen helyzet lényegesen nagyobb mértékben befolyásolja majd a vegyipart is, mint a korábbi években. Az eszközök és célok szigorú sorolására van szükség, ezért mérsékelni kell a belföldi felhasználás növekedési ütemét, a felhalmozást elsősorban a folyamatban levő beruházások kivitelezésének gyorsítására kell fordítani. Előtérbe kell helyezni a termelés strukturális változásaival összefüggő beavatkozásokat. A tőkés importot helyettesítő termékek gyártásának ösztönzése mellett, következetesebben kell korlátozni a gazdaságtalan termelést. Megkülönböztetett feladatot jelent, mondotta, a belső tartalékok bevonása a termelésbe és a mindenre kiterjedő takarékos gazdálkodás. Több gondot a beruházásokra! 1975. évben a vegyiparban 10 milliárd forint beruházás megvalósításával kell számolni, amelyből az állami beruházások nagysága 6,5 milliárd forint. A beruházások kivitelezésénél alapvető feladat a költségelőirányzat szigorú betartása, a beruházási eszközökkel való takarékosság és az előirányzott gazdasági eredmények realizálása. Szólt arról a továbbiakban, hogy a vegyipar termelésnövekedése 1975-ben is meghaladja az ipar átlagát, kitért a legfontosabb vegyipari termékek naturális előirányzataira, arra is, hogy továbbra is nagy súlyt kell helyezni a lakossági ellátásra. Elmondotta, hogy az élőmunka-termelékenységet összehasonlító áron 7 százalékkal nő, ez ésszerű intézkedésekkel tovább is növelhető. A vállalati eredmény 18 százalékkal fokozódik, sőt ez megfelelő anyag- és energiatakarékossággal, a munkaverseny, a szigorúbb vállalati költséggazdálkodás révén, még növelhető is. Szólt a központi intézkedésekről is, de arról is, hogy ezek csak akkor lesznek hatékonyak, ha minden vállalatnál, üzemegységnél és munkahelyen napi feladattá válik a takarékos gazdálkodás. Különösen fontos az energiatakarékosság, mert mintegy 1 százalékos megtakarítás itt 1000 lakás létesítésére ad lehetőséget. Kiemelkedő fontosságot tulajdonított az anyagtakarékosságnak is. Minden vállalatnál meg kell vizsgálni a fajlagos anyagmegtakarítással járó gyártás- és gyártmánykorszerűsítés lehetőségeit. Vizsgálni kell a melléktermékek és hulladékanyagok fokozott hasznosításának lehetőségeit. Elmondotta, hogy anyagtakarékosságnak minősül az is, ha csak olyan anyagi termékkészlettel gazdálkodunk, amelyek a folyamatos termeléshez szükséges szintet nem haladják meg. Befejezőül a következőket húzta alá: közös célkitűzéseink megvalósítása fokozottabban igényli a dolgozók áldozatkész hozzáállását, az előző évben kibontakozott kongreszszusi munkaverseny-mozgalom folytatását. Ehhez kérte a központi vezetőség, a szakszervezet támogatását is. Az első napirendi ponttal kapcsolatban Dajka Ferenc, szakszervezetünk főtitkára terjesztette elő az elnökség állásfoglalását. Az elnökség reálisnak ítéli a termelés növekedésének 9,3 százalékos tervezett mértékét, de mérsékeltnek és ennélfogva némileg növelhetőnek tartja a termelékenység emelkedésének 7 százalékos előirányzatát. Elmondotta, hogy a termelés növekedésének termelékenységgel fedezett, 75,8 százalékos részaránya sem számol a meglevő tartalékok feltárásával, mozgósításával. Szólt arról, hogy az elnökség helyesli a Nehézipari Minisztérium vezetésének felülbírálatát a 4,9 százalékos nominál bérelőirányzattal kapcsolatban. Szakszervezetünk indokoltnak és szükségesnek tartja, hogy a vegyipari dolgozók nominál keresete átlagosan mintegy 6 százalék körül, vagy ezt meghaladóan növekedjen. Szólt arról, hogy szakszervezetünk mozgósítsa erőit arra, hogy a vegyiparban található tartalékokat a munkások, technikusok és mérnökök feltárják, s közreműködésükkel gazdaságilag megalapozzák a tervezett reálbér-növekedés elérését. Itt kötelességeink vannak, melynek eleget is akarunk tenni. Amikor követelményeket támasztunk, jól tudjuk, hogy csak a vegyipari dolgozók kollektívájának magas munkateljesítményei, a fontos gazdasági célok elérése és túlteljesítése alapozhatja csak meg ezeket. Ez politikai irányvonalúak alapja. Fokozzuk a kongresszusi munkaverseny lendületét Szólt arról, hogy fel kell használni az üzemi demokrácia minden meglevő fórumait a tervek széles körű ismertetésére, a dolgozók bevonására, a tervek teljesítésének megvalósítására. Ez rendkívül fontos dolog. Így tudjuk biztosítani a felszabadulási, kongresszusi munkaverseny folytatását, lendületének fokozását. Felhívta a figyelmet az ésszerű takarékosságra, a belső tartalékok fokozott feltárására, a munkafegyelem megszilárdítására, a munkaidő jobb kihasználására, a munka- és üzemszervezés javítására, melyek mind a vezetők, mind a beosztottak igen fontos feladatai. Foglalkozott a beruházást segítő, szakszervezeti munkával is, az itt történt kezdeményezésekkel, a Vasas, az Építők Szakszervezetével kötött együttműködési szerződéssel. A munkaversennyel és különféle ösztönzőkkel segítjük a beruházások ütemének tartását, az elmaradások behozását. Az eredmények mellett látnunk kell azt is, hogy a céltudatos központi akarat érdemben nem mindenütt érvényesült a beruházások előkészítésében, koordinálásában, a végrehajtásban. A kivitelező vállalatok jelentős részben nem érdekeltek a beruházások gyorsításában. Nincs húzó-ösztönző erő, és ez az állapot nehezíti az érintett szakszervezeti szervek mozgósító és nevelő munkáját. Indokolt, hogy következetesebben érvényesüljön a tervszerűség, az összhang, s erre az illetékes minisztériumok is figyeljenek oda. Ha kell, marasztalják el azokat, akik a kötelességüket nem teljesítik. Foglalkozott azzal, hogy az 1975. évi gazdasági munka segítését a sokoldalú érdekvédelmi munkánk jó ellátása mellett kell végeznünk. A gazdaságilag hatékonyabb és takarékosabb munkának együtt kell járnia a dolgozó emberekről való gondoskodással, a biztonságos munkavégzés feltételeinek javításával. Szólt arról, hogy a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete következőkben is számol a munkások, mérnökök, közgazdászok, technikusok alkotó kezdeményezéseire, helytállására, annak érdekében, hogy ezt az évet is jól zárhassuk, a vegyipari dolgozók életszínvonala megfelelően növekedjen. A napirendet vita követte, melyhez hozzászóltak: Oroszlán János, Nitrokémia Ipartelepek szb-titkára, Körösi Dánielné, Taurus Műszaki Gumigyár szb-titkára, Szabó András, Bakonyi Bauxitbánya szocialista brigádvezetője, Bencsik István OKGT, szakszervezeti tanács titkára, Pólyák József, a Chinoin Gyógyszergyár szb-titkára, Gál László, a SZOT titkára, Scheszták Gyula, a Taurus Gumiipari Vállalat vszt-titkára, Luterán Józsefné, az ÉMV szocialista brigádvezetője, Dajka Ferenc főtitkár válaszolt a hozzászólásokra. A központi vezetőség a beterjesztett jelentést elfogadta, s rátért a következő napirendek tárgyalására, melyeket szintén jóváhagyott. A központi vezetőségi ülés dr. Zádor György alelnök zárszavával ért véget. A TVK-gépgyár forgácsoló üzemének Egyetértés I. aranyérmes brigádja 11 ésszerűsítéssel, jó munkaintenzitással a vállalt 1200 helyett 2990 munkaóra megtakarítást ért el, s s ezzel jelentősen hozzájárult a gyáregység terveinek 5,9 százalékos túlteljesítéséhez. Kongresszusi felajánlásaikat december 15-re teljesítették. Kommunista műszakban 120 helyett 163, társadalmi munkákban 150 helyett 260 órát teljesítettek. Minden olvasónknak boldog új évet kívánunk! 174 nap alatt elkészült a halimbai óvoda Régi vágya valósult meg Halimba bányászközség lakóinak, amikor a tanácsi szervek által biztosított alapból, és a szocialista brigádok példamutató munkájának eredményeként, 1974. november 6-án Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, országgyűlési képviselő átadta rendeltetésének a halimbai óvodáskorú gyermekek második otthonát. A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat gazdasági és társadalmi vezetői, ismerve a bányászközség lakóinak problémáját, segíteni kívántak a megoldásban. Az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére indított szocialista munkaverseny vállalati célkitűzései között, mint konkrét vállalás szerepelt: „A halimbai óvodát november 7-re átadjuk rendeltetésszerű használatra.” A vállalat szocialista brigádjai magukévá tették a célkitűzést. Ezt mi sem tükrözi jobban, mint az a tény, hogy a halimbai óvoda 174 nap alatt elkészült. Nemcsak azért jelentős esemény ez vállalatunk számára, mert dolgozóinkat közüevetlenül érinti, hanem azért is, mert a saját régies építőüzem volt a kivitelező. A megvalósított érték, 2,2 millió forint. Szocialista brigádjaink 2700 társadalmi munkaórát teljesítette, 50 ezer forint értékben. Csak a gépkocsi üzem brigádjai 700 órát teljesítettek. Ott voltak a halimbai bányaüzemek és a saját régies üzem brigádjai is, amikor önként vállalt munkával kellett segíteni az óvoda gyors felépítését. A létesítmény megvalósításában jelentős szerepe volt vállalatunkon kívül a Bányászati Aknamélyítő Vállalatnak, amely 12 ezer forinttal járult hozzá a létesítményhez. A halimbai községi tanács 170 órát, a községi KISZ-szervezet ugyancsak 170 órát, a helyi termelőszövetkezet (fuvarban) 12 ezer forint értékű társadalmi munkaórát teljesített. A szocialista brigádok összefogása és a kongresszusi munkaverseny társadalmat mozgósító ereje tette lehetővé a nagyszerű célkitűzés megvalósítását. Fitos Gyula vállalati versenyfelelős Pullai Árpád az avatóünnepségen Szakszervezeti hozzájárulás az üdülési beutalókhoz LAPUNK DECEMBERI SZÁMÁBAN már hírt adtunk arról, hogy mit kell tudni a kedvezményes üdültetés új térítési díjakról. Szakszervezetünk elnöksége 1974. december 4-i ülésén külön meghatározta az alapszervek feladatát és kimondta, hogy az új térítési díjak bevezetésével együtt javítani kell az üdültetésben résztvevő fizikai dolgozók, alacsony jövedelemmel rendelkezők számarányát, biztosítva azt a fő elvet, hogy az üdültetés a jó munka jutalma. E célnak megfelelően döntött úgy elnökségünk, hogy az I. és II. kategóriába sorolt üdülőkbe szóló beutalójegyekhez anyagilag is hozzá kell járulni abban az esetben, ha: — egészségre ártalmas munkahelyen foglalkoztatott fizikai dolgozók, — a munkában élenjáró alacsony jövedelemmel rendelkezők, — több műszakban dolgozók, a termelést közvetlen irányítók, — nagycsaládosok, gyermeküket egyedül nevelő szülők, — alacsony nyugdíjjal rendelkezők kapják a beutalójegyet. A SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁGOKNAk úgy kell a beutalójegyeket odaítélni, hogy ahhoz a hozzájárulás mértéke az alábbiak szerint biztosítva legyen. Az I. kategóriába sorolt beutalójegyek 70 százalékához a fent már említett elvek alapján napi 18 Ft-al kell hozzájárulni. A két hétre szóló beutalójegyért a dolgozó, aki kapja, 252 Ft-nál többet nem fizethet. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben az alapszervezet például 10 db I. kategóriába szóló beutalójegyet kap, abból 7 darabot a fentiek szerint kell kiadni, a maradék 3 darabot hozzájárulás nélkül használhatja fel. A II. kategóriába sorolt és az alapszervezetek rendelkezésére bocsátott beutalójegy 60 százalékánál kell hozzájárulást biztosítani a már felsorolt esetekben. A hozzájárulási összeg napi 6 Ft., vagyis a beutalt dolgozónak ez esetben is napi 18 Ft-ot, összesen 252 Ft-ot kell fizetni. A további 40 százaléknál hozzájárulás nincs. Elnökségünk véleménye, hogy alapszervezeteink a beutalásban részesülő dolgozóknál további differenciálást is tehetnek, a beutalt munkáját, szociális helyzetét és az egy főre eső jövedelem alakulását figyelembe véve. Mivel a SZOT kedvezményes üdültetésen kívül vállalataink saját kezelésükben levő üdülőkben is üdültethetnek, szükséges, hogy a szakszervezeti bizottságok a vállalat vezetőivel együttesen rendezzék ezen üdültetési formánál a kategóriába sorolást, a térítési öszszeg, valamint a hozzájárulási összeg mértékét. FENTI INTÉZKEDÉSEK betartása biztosítéka annak, hogy a vegyiparban foglalkoztatott fizikai, műszaki és egyéb beosztású dolgozók számarányuknak megfelelően részesülhetnek kedvezményes üdültetésben.