Vegyipari Dolgozó, 1978 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
Példaszerű felkészüléssel Eredményes együttes ülés a DKV-nál 1977. december 22-én ült össze első alkalommal a bizalmi küldöttek és a vállalati szakszervezeti tanács együttes ülése a DKV-nál. Az összesen 101 fős testület közel 3200 dolgozó képviseletében vitatta meg a vállalat 1978. évi tervét. A tanácskozás előkészítéséhez tartozott, hogy a vállalat által írásban kiadott előterjesztést bizalmi oktatás keretében is megbeszéltük. Maga az előterjesztés jól megszerkesztett, rövid és áttekinthető volt, alkalmas arra, hogy az együttes ülés tagjai megfelelően felkészüljenek. Az előzetes megbeszélés célja elsősorban az volt, hogy a vállalati terv munkahelyi szintű értelmezésében segítse a bizalmiakat. Összefüggéseket látni tehát abban, hogy a dolgozókkal való megvitatáskor egyértelmű legyen: a leírt terv nem valami általános, a vállalat vezetőire vonatkozó feladat, hanem a mindennapi munkában, minden munkahelyen pontosan meghatározható követelményeket is jelent. Ugyanakkor arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a szociálpolitikai, különösen a jövedelemgazdálkodással foglalkozó tervfejezetet ne az egész tervből kiszakítva, hanem a különböző feladatokkal összefüggésben vitassák meg. Részben az előkészítésnek is köszönhető, hogy a tanácskozás több hozzászólása példaszerű felkészülésről tanúskodott. 1978. évi tervünk — ahogy többen megfogalmazták — minden eddiginél feszítettebb. Ez a feszítettség úgyszólván minden tervfejezetben megmegnyilvánul, tehát a vállalat összes szervezeti egységével szemben térségesen magasabb követelményeket támaszt. Az egyik alapvető feladat a munkaerő-gazdálkodásunkra vonatkozik. Az 1977. évi zárólétszámhoz képest 1978-ban 66 fős létszámcsökkenést kell végrehajtanunk. Ezen túl az új üzemekhez mintegy 70 főt, és a kivitelezői hiány miatt beruházási munkákra 40—50 főt kell a csökkentett létszámból biztosítani. Összességében mindez azt jelenti, hogy jelenlegi munkahelyeinken átlagosan 6 százalék körüli lesz a létszámcsökkenés. Ehhez a problémakörhöz is kapcsolódva az egyik felszólaló elmondta, hogy főosztályunkon folyamatosan foglalkoznak a munkaerőhelyzet kérdésével. Tervet készítettek munkakörök összevonására, illetve megszüntetésére. Tervük végrehajtásában a legfőbb akadálynak ítélte az érintett munkahelyeken foglalkoztatott munkaerő minőségi összetételét. Arról van szó ugyanis, hogy az érintett egység munkafeladatait a szükségesnél jobban szétaprózták korábban, ez nem csupán az optimálisnál nagyobb foglalkoztatásra vezetett, hanem arra is, hogy az ott dolgozók csak igen szűk körű részfeladatot tanultak be, és ez vált rutintevékenységükké. Egyeztetés, rangsorolás Egy másik felszólaló az üzemek leállása, a nagy revíziók tervezett sorrendjét vitatta és módosító javaslatot tett a karbantartó egység szempontjából kedvezőbb sorrendre. A válasz — íme az érdekek egyeztetése és rangsorolása — a termelési és az ezt meghatározó népgazdasági érdekekkel (egyes termékek kibocsátása erősen szezonhoz kötött) indokolta a terv helyességét. Többen foglalkoztak bérgazdálkodásunkkal és a terv jövedelemgazdálkodási fejezetével. Javaslat hangzott el a mozgóbérekkel való gazdálkodás rendszeresebb ellenőrzésére, mivel tapasztalható, hogy a kollektív szerződésben megfogalmazott követelményekkel ellentétben a mozgóbért egyes helyeken nem előre kitűzött célfeladatokhoz kötik, vagy a megfogalmazott célfeladat formális. Többségi állásfoglalás alapján az előterjesztéshez képest kisebb módosításra is sor került a bérgazdálkodási tervfejezetben, amellyel vállalatunk igazgatója is egyetértett. Ugyancsak a bérgazdálkodással kapcsolatban kapott felhatalmazást a szakszervezeti Kis Minisztertanács és a SZOT elnöksége együttes határozata megjelölte az üzemi demokrácia további fejlesztésének fő irányait. A határozat alapján — összhangban az időszerű politikai és gazdasági feladatokkal — növelni kell a dolgozóknak a vezetésben való fokozottabb részvételét, különösen a termelési, a gazdálkodási és az elosztási feladatokkal összefüggő döntéseknél. E célból tartalmában javítani és egyszerűsíteni kell a fórumok rendszerét és a szakszervezeti bizalmiak testülete a szakszervezeti tanács együttes ülésének bevezetésével közvetlenebbé tenni az üzemi demokratizmus gyakorlatát. Ezen irányelv figyelembevételével kezdtünk hozzá vállalatunknál is — sajátosságaink figyelembevételével — a közös határozat végrehajtásához. A munka megkezdésénél segítséget nyújtott a MATTSZT és a VDSZ irányelve. Ennek megfelelően első lépcsőben kialakítottuk a bizalmiküldöttek részvételi arányát úgy, hogy minden üzemi alapszervezet területéről legyen benne képviselő. A területeken a bizalmiak önmaguk közül választották meg a küldötteket, így a 39 tagú VSZT mellett 52 bizalmit választottak meg. A soron következő feladatunk az volt, hogy az újonnan létrehozott fórum működési szabályzatát elkészítsük és átvezessük a meglevő működési szabályzatba. Az előkészítés után került sor 1977. december 21-én az együttes ülés összehívására. Az együttes ülés napirendjét az MT—SZOT határozatban foglaltak szerint, a következőkben határoztuk meg: — a vállalat 1978. éves tervcélkitűzései, — a VSZT és szerveink 1978. évi főbb mozgalmi cselekvési programja, — a VSZT módosított működési és szervezeti szabályzata. Az első napirendi pontot a vállalat igazgatója terjesztette az együttes ülés elé. Az anyagot előre kiküldve, módot adtunk a részletes tanulmányozásra, a dolgozókkal való megzáttság, hogy egyes részletkérdéseket az igazgatóval egyetértésben szabályozzon. Hosszadalmas és felesleges a több mint háromórás tanácskozáson felvetett minden témára kitérni, de egy összefüggést — éppen az elsőnek említett felszólalással kapcsolatban — érdemes megemlíteni. „Vállalatban gondolkodnak“ Az ésszerűbb munkaerőgazdálkodás, tehát a foglalkoztatás színvonalának emelése nem egyszerűen szervezés és racionalizálási kérdés. Alapvető feltétel, hogy a dolgozó ember és munkája viszonyában ne a megszokott rutintevékenységbe való bezártság, hanem a munkafolyamat egészének, a szűkebb-tágabb kollektíva egész tevékenységének és célvitatásra. Az anyaghoz melyet szakbizottság állított össze a VSZB előre eljuttatta a kérdéseket a vállalat vezetőségéhez. A napirend tárgyalásakor a vállalat igazgatója szóbeli kiegészítőjében megadta a választ az előzetesen feltett kérdésekre. Az előterjesztés feletti vita során még lehetőség volt további kérdésekre. A kérdések utáni vélemények alapján került sor az 1978. évi gazdasági terv célkitűzéseinek elfogadására véleményezési hatáskörben, a szociálpolitikai tervre pedig döntési hatáskörben. A másik két napirendi pont döntési hatáskörben került előterjesztésre, melyet az együttes ülés egyhangúlag elfogadott. Vállalatunknál így indult el az együttes ülés munkája, amelynek a gyakorlati tapasztalatát még korai volna általánosan véleményezni. Az bizonyos, hogy bővítettük az információs rendszerünket, közvetlenebbé tettük a vezetőtestület és a dolgozók közötti kapcsolatokat. A kezdeti bátortalanság még nem jelenti azt, hogy e fórumnak nem lesz nagyobb ereje. Az újjáválasztott VSZT-tagok is hasonló bátortalansággal kezdték el sannak ismerete és az ennek megfelelő magatartás legyen a jellemző. Ez utóbbi magatartás és az üzemi demokrácia színvonala, hatékonysága közötti összefüggés ma már közismert. Sőt, közismert az ebből levonható következtetés is, hogy az üzemi társadalmi viszonyok további fejlődése (fejlesztése) nem elvont eszmékből, hanem az alapvető gazdasági folyamatokból fakadó szükségszerűség. Az új, szélesebb alapon szervezett vállalati fórum létrejöttének végül is ez az indoka, de egyben célja is. Az együttes ülés jól felkészült hozzászólói bizonyítják, hogy egyre szélesebb azoknak a köre, akik a kollektíva gondjait magukévá téve (magukra vállalva) megtanultak „vállalatban gondolkodni”. G. L munkájukat, de elmondható, hogy a VSZT már jól tölti be szerepét a vállalat mozgalmi életében. Az „együttes ülés” tagjai is fel fognak nőni feladatukhoz, amit a vállalat dolgozói érdekében és nevében végeznek. Igaz, hogy még sokat kell tanulni minden egyes tisztségviselőnek, mert a megbízatásuk maradéktalan teljesítéséhez ez elengedhetetlenül fontos. Fontos ez annál inkább, mert érzik, hogy a beleszólási jog a vállalat életébe, irányításába egyben kötelezettséget és felelősségvállalást is jelent az összkollektíva előtt. A VSZT tagjai segíteni fogják a bizalmiakat, felkészítik, bátorítják őket, hogy kibővített jogkörüknek megfelelően tudják ellátni feladataikat. Az üzemi demokrácia fejlődésének útja tovább bővült, megtörtént az első lépés, amelynek eredménye, hogy egy nagyobb létszámú fórum nyilvánított véleményt, de ebben a véleményben a legkisebb egység, a bizalmi csoportok véleménye is benne van, így a döntések megalapozottabbakká válnak és egyre inkább megfelelnek az üzemi demokrácia alapkövetelményeinek. Knizse Gyula VSZT-titkár Az új fórum első erőpróbája a Székesfehérvári Könnyűfémműben VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1978. JANUÁR Hírek innen-onnan A Borsodi Vegyikombinát igazgatója bejelentette, hogy a gyárvezetés új, minőségi rádióklubot kíván létrehozni. Felajánlotta, hogy az MHSZ rendelkezésére több helyiséget adnak át és olyan színvonalon rendezik be a klubhelyiségeket és viselik a fenntartási költségeket, amely méltó a BVK-hoz. Az MHSZ vezetői — köszönetük mellett — javasolták, hogy az adó-vevő készülék hívó jele a BVK emblémabetűit is tartalmazza. A hívójel: HA 9 BVK. A Chemolimpex és a szovjet külkereskedelmi vállalat megállapodást írtak alá az idei szállításokra. A szerződések összértéke 14 millió rubel. Újabb termelőrészleggel bővült a Tiszai Vegyikombinát olefin üzeme, ahol jelenleg már több mint kétszáztízezer tonna, a műanyaggyártás alapanyagául szolgáló etilént, továbbá jelentős mennyiségű propilént állítnak elő. Az orenburgi gázvezeték magyar építői a karácsonyi ünnepekre háromezer lemezt és hétezer könyvet vásároltak. Az óévben 135 játék- és ismeretterjesztő filmet és 40 műsoros estet tekintettek meg. Újévi köszöntő írta: Takács Sándor, a VDSZ elnöke Az új esztendő kezdetén a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete elnöksége nagy szeretettel köszönti szakszervezetünk minden tagját, aktivistáját, vezetőjét, a vegyipari dolgozók széles táborát. Régi hagyományt követve az újévi köszöntőt sokan az elmúlt esztendőre való visszapillantással, annak értékelésével, a tanulságok levonásával folytatják. A népgazdaság, azon belül a vegyipar 1977. éves terve feszítettebb volt, mint az azt megelőző éveké. A tervekben megfogalmazódott magasabb követelményeknek — dolgozóink szorgalmas és eredményes munkával — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60 éves jubileumi évfordulójának tiszteletére kezdeményezett és lelkesen folytatott nemzetközi szocialista munkaversenyben való kiemelkedő helytállással — eleget tettek. Az év elmúltával büszkén jelenthetjük, hogy 1977-ben — bár mutatkoztak negatív jelenségek is — sikeres esztendőt hagytunk magunk mögött. A vegyipari ágazat 1977-ben az ipar átlagát meghaladóan csaknem 8 százalékkal termelt többet, mint tavaly. A termelésnövekedést lényegében a termékszerkezet korszerűsítése és a kapacitások jobb kihasználása eredményezte. Ezt igazolja az a tény is, hogy a termelés növekedéséhez nagyberuházás vonalán csak a PAN II. üzembe helyezése járult hozzá és a foglalkoztatott létszám 0,9 százalékkal csökkent. A tőkés exporttervet a vegyipari ágazat 90 millió dollárral *■* teljesítette túl és szocialista viszonylatban is eleget tett a nemzetközi egyezményekben rögzített kötelezettségeknek. Ennek keretében jó együttműködés alakult ki a Szovjetunióval és a többi szocialista ország partner vállalataival. A vegyipari termékekből a belföldi áruellátás is — néhány kivételtől eltekintve — megfelelő volt. Az 1977. évi népgazdasági és vegyipari eredmények lehetővé tették a vegyiparban az egy főre jutó keresetnek a fizikai dolgozóknál 8 százalékos, a nem fizikai dolgozóknál 6 százalékos növekedését és ezzel a reálbérek 2—4 százalékos emelkedését, dolgozóink életszínvonalának, jólétének az országos és vegyipari eredményekkel, lehetőségekkel arányos javítását. (Szakszervezetünk központi vezetősége a vegyipari ágazat 1978. éves tervét megvitatta és kialakította állásfoglalását, mely szerint a központi vezetőség egyetért a vegyipar 1978. évi tervével, annak irányelveivel, reálisnak tartja és úgy látja, hogy jobb, szervezettebb munkával, a vegyipari munkások, műszakiak, alkalmazottak mozgósításával, összefogásával sikeresen meg tudjuk valósítani feladatainkat. A vegyipari ágazat 1978-as tervével összhangban levő vállalati terveket a vegyipari gyárak dolgozói az eddigiek során megismerték, a különböző munkahelyi és üzemi demokratikus fórumokon — az előző éveknél mélyebben, részletesebben és főleg nagyobb hatás- és jogkörrel — megvitatták, észrevételeikkel, javaslataikkal finomították, gazdagították. A vegyipar dolgozói az elmúlt három év sok dicsőséget hozó kongresszusi, felszabadulási, jubileumi munkaversenyei során megbizonyosodtak arról, hogy jó úton járnak. Ezért a szocialista munkaversenyt az 1978-as terv teljesítéséért töretlen lendülettel folytatják. A szocialista munkaverseny résztvevői, elsősorban pedig a szocialista brigádok a versenyszakaszok során megedződtek, sok és értékes tapasztalatot szereztek, nőtt az általános és szakmai műveltségük, politikai ismeretük, öntudatuk, közéleti szerepük, kedvezőbbé vált a munkahelyek szervezettsége, a munkahely légköre javult. Az elért kétségtelen jelentős, sok helyen és sok vonatkozásban kiemelkedő eredmények azonban nem tették és nem tehetik őket elbizakodottakká, megelégedettekké. A vegyipar dolgozói általánosságban, a szocialista brigád tagjai pedig különösen tisztában vannak azzal, hogy ha az ország, az ipar, a vállalat előtt álló feladatok növekszenek — márpedig az 1978. évi tervszámok ezt bizonyítják — az egyes ember és a brigádok terhelése, a feladatok végrehajtásával magára vállalt rész nagysága sem csökkenhet, sőt gyarapodnia kell. Nemcsak a mennyiségi vállalások növeléséről van azonban szó, sőt nem elsősorban erről, hanem a minőségi követelmények szintjének emeléséről. Arról van szó, hogy fokozódjék a hozzáértés, célszerűbb legyen a munkaerő felhasználása, elosztása, okosabban gazdálkodjunk fizikai, szellemi energiánkkal, teremtsük meg a jó munkavégzés feltételeit, javítsuk a vezetés, az üzem- és munkaszervezés színvonalát, a munka- és technológiai fegyelmet. A minőségi célok megvalósulása, a hatékonyság növelése érdekében éljünk a jelentősen bővülő demokratikus jogokkal. Legyenek az üzemi demokratikus fórumok az egyéni kezdeményezéseknek a felkarolói, a kollektív kötelesség kibontakoztatói. Vegyen új lendületet vállalatainknál az ésszerűsítési és újítási mozgalom. Hozzon az 1978-as év a magasabb szinten szerveződő, nagyobb társadalmi megbecsülést biztosító munkaverseny-mozgalomnak az előző évekhez hasonló sikereket. Boldog új évet kívánunk a VDSZ minden tagjának, aktív dolgozójának és nyugdíjasának, minden aktivistának és vezetőjének. Boldog új évet kívánunk a munkasikerek kovácsolóinak, a vegyipari munkásoknak, műszakiaknak, alkalmazottaknak, a trösztök, vállalatok, gyárak gazdasági és mozgalmi vezetőinek. Chldog új évet kívánunk a szocialista munkaverseny minden lelkes résztvevőjének, a szocialista brigádok minden tagjának.