Vegyipari Dolgozó, 1979 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
XXIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM mim, *8? ■ ve VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK A MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA ALA: 50 nf,VÉR Legfontosabb feladatunk a hatékonyság növelése, a devizamérleg javítása Ülésezett szakszervezetünk központi vezetősége Szakszervezetünk központi vezetősége 1978. december 8-án ülésezett. A tanácskozás munkájában részt vett dr. Csurgai Lajos nehézipari miniszterhelyettes is. A testületi ülésen elnöklő dr. Zádor György alelnök üdvözlő szavai után, a résztvevők egy perces néma felállással adóztak a központi vezetőség és az elnökség nemrég elhunyt tagja, Scheszták Gyula elvtárs emlékének. Ezt követően az elnök előterjesztette a napirendet. 1. Jelentés a vegyipar 1978. évi fő célkitűzéseinek teljesítéséről, javaslat az 1979. évi feladatokra. 2. Javaslat szakszervezetünk 1979. évi költségvetésére. 3. Javaslat a központi vezetőség 1979. évi munkaprogramjára. Az első napirend írásos anyagához dr. Csurgós Lajos nehézipari miniszterhelyettes, és Dajka Ferenc szakszervezetünk főtitkára adott szóbeli kiegészítést. Bevezetőjében a miniszterhelyettes kiemelte 1979-re az ütemmérséklődést, bár a vegyiparban így is nagyobb a népgazdasági átlagnál, valamint szólt a felhasználás mérsékléséről, majd röviden ismertette a VDSZ-hez tartozó ágazatok 1978. évi fejlődését. — A beruházási tevékenységünket — folytatta — nem lehet rossznak minősíteni. A beruházási célkitűzéseinket nagyjában teljesíteni fogjuk, lázimport tartozik. Ilyen példáink is vannak, ha nem is nagy számban. Ez nyilvánvalóan nem segíti elő a devizamérlegünk célba vett javulását Tehát minden dollárra szükségünk van, de csak gazdaságosan, hatékonyan szabad exportálnunk, és a devizaszaldót, a devizamérleget nagyon alaposan vizsgálni kell. Beruházási feladataink között nagyberuházás nem szerepel, vállalati beruházások lépnek előtérbe 1979-ben. A tőkés exportot bővíteni kell. Ez nagy feladatot jelent Tovább kell csökkenteni viszont a dollár viszonylati importot, de el lehet érni — mondotta. — Nem szeretnék itt sok példát felhozni arra, hogy milyen módszerekkel gondoljuk ezt elérni. Komoly lehetőséget nyújt továbbra is — bár ezt évek óta mondjuk — a fajlagos anyagfelhasználás csökkenése, az importanyagok hazai termelésből való kielégítése, kiváltása. Nagyon sok olyan intermediert, gépipari alkatrészt gyártunk, amelyet nem használ fel a feldolgozóipar ,aak nagyon komoly feladataink vannak a tőkés import mérséklésében. Ez az 1979. évi tervnek talán a legfontosabb célkitűzése. Még az exportimport tevékenységnél maradva — kiemelte a gyógyszeripar eredményeit. A tavalyi exporthoz képest több mint 15 százalékkal növekszik gyógyszeriparunk tőkés exportja. Úgy sikerült a tőkés exportot fokozni, hogy a belső ellátásban lényeges gondok nem voltak, gyógyszerhiány ez évben nem volt, legalábbis hazai gyógyszerekből. A gazdálkodás hatékonysága nem volt kielégítő. Visszatérő hiba és a jövő évi tervünk ennek megváltoztatását irányozza elő, hogy vállalataink jó része a mindenáron való exportra törekszik. Bármenynyire is rossz a devizamérlegünk, bármennyire is szükségünk van minden dollárbevételre, ezt nem lehet mindenáron, a hatékonyság figyelembevétele nélkül elérni. Nem engedhető meg olyan dollárexport, amelyhez majdnem ugyanannyi vagy adott esetekben ezt meghaladó dol Dr. Csurgai Lajos miniszterhelyettes tájékoztatója kellő mértékben. Aggasztóan növekedett például ebben az évben a gépalkatrész-import, de aggasztóan növekedett az intermedier-importunk is. Vannak jó példák is. A jövő évi elképzeléseink lényeges eleme: el vagyunk szánva arra, hogy nem segítünk minden vállalatot gazdálkodási hibái megoldásában. Azokat segítjük elsősorban, akik többettesznek gondjaink megoldásáért. A vállalatok közötti differenciálódást helyes fejlődésnek kell tartani, tehát nagyobb arányban kell majd beszélni kiemelkedő, jó vállalatokról és rosszul gazdálkodó, rossz vállalatokról. Nem szeretnénk a jó vállalatoknál képződő pénzeket arra fordítani, hogy a rossz vállalatok gazdálkodási gondjain enyhítsünk. Legfontosabb feladatunk tehát — hangsúlyozta a miniszterhelyettes — a hatékonyság növelése és a devizamérleg javítása. A jövő évi szabályozók is ezeket a célkitűzéseket szolgálják, ezek alkalmazásához és végrehajtásához kérjük a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének segítségét, a szervezett dolgozók összefogását —, mondotta befejezésül a minisztertelyettes. A termelésről szólva elmondotta: a vegyipar az 1978. évi termelési előirányzatát túlteljesíti. A vegyipar is, az alumíniumipar is teljesíti az export-előirányzatait. Külön kezd szólni az alumíniumiparról, amelynek dolgozói nehéz körülmények között túl is teljesítették exporttervüket. — Nem lehet — sajnos — elismeréssel beszélni a tőkés importról — mondotta. — A tőkés importnak körülbelül egyharmadát — 34—35 százalékát — használja fel a vegyipar, a tőkés import maradék kétharmadát más ágazatok — könnyűipar, mezőgazdaság, gépipar — használják fel, de nekünk is, és elsősorban ne Dajka Ferenc főtitkár beszéde Szakszervezetünk főtitkára bevezetőjében, az elnökség véleménye alapján javasolta, hogy a központi vezetőség foglaljon állást a vegyipar 1979. évi irányelveivel kapcsolatban, mert ezek megfelelnek a népgazdasági elvárásoknak, azokkal összhangban vannak. Majd így folytatta A tervek jók, megvalósításuk azonban nem lesz könnyű. Nagy erőfeszítésekre, körültekintésre, következetességre lesz szükség a végrehajtásba- mind a gazdasági vezetés mind a szakszervezeti szervek és a vállalati kollektívák részéről. A mi állásfoglalásunk azonban nemcsak azt jelzi, hogy jónak tartjuk a vállalati terveket és a tervek ágazati öszszesítő számait, hanem azt is jelzi, hogy a szakszervezet szervezetei és tagsága aktívan részt vállal a feladatok gyakorlati megvalósításából. A számok ismeretében — folytatta — láthatjuk, hogy a vegyiparban a termelésnövekedés átlaga a jövő évben is (Folytatás a 2. oldalon) 137. JANUÁR 11 Új év kezdetén Az év vége, az esztendő kezdete a számvetések és a feladat-meghatározások ideje, így van ez a családok, a munkahelyi kollektívák, a gyárak, az egész népgazdaság életében. Közös dolgaink alakulása azt kívánja a vegyiparban is, hogy a mögöttünk hagyott esztendő eredményeit, tanulságait mindenütt kellő alapossággal, széles körű figyelemmel vizsgáljuk és határozzuk meg tennivalóinkat az 1979-es esztendőben. Világos képet kell, hogy kapjon mindenki az eredményekről, de tennivalóinkról is, amely után vállvetve egységesítsük erőfeszítéseinket, magasabb színvonalon dolgozzunk a megvalósulásukért. A világpiaci árak emelkedése, a tőkés infláció felgyorsulása, a cserearányok romlása stb. az utóbbi esztendőkben számottevő veszteségeket okoztak népgazdaságunknak. A különböző fórumokon, tanácskozásokon egyértelművé vált az a feladat, hogy tevékenységünk kritikus értékelése mellett, számunkra az országhatáron belüli munka intenzív fokozása a biztosítéka a negatív hatások ellensúlyozásának. A lehető legteljesebb mértékben ki kell használni anyagi és szellemi erőforrásainkat, tartalékainkat. A munka termelékenysége, az álló- és forgóeszközök jobb kihasználása, a jó minőségben előállított korszerű és versenyképes termékek segítenek bennünket a veszteségek megszüntetésében. Szükség van a minőséget nem rontó, de valóságos megtakarítást eredményező anyag- és energiatakarékosságra. Az anyag- és energiatakarékosság érdekében már számos vállalatunknál vannak hasznos követendő kezdeményezések. Ezeket általánossá és rendszeressé kell tenni különös tekintettel a vegyipar import felhasználására. Széles körű meggyőzéssel kell mozgósítani a jobb, fegyelmezettebb munkára, a szocialista munkaversenyre, a szocialista brigádok nagyszerű munkalendületére. Szélesíteni, erősíteni kell az üzemi demokratikus fórumok felelősségérzetét a közösség és a társadalom iránt. A szakszervezeti szervek reálisan kell hogy képviseljék a munkások, a dolgozók véleményét, az anyagi, szociális és kulturális igények tervezésénél. Felelőséggel eredményesen gyakorolják a munkások érdekképviseletét. A'célkitűzéseink tehát válto'-'l zatlanok. A korábbinál, nehezebb feltételek között végezzük munkánkat és reméljük, hogy az erőfeszítések olyan esztendőt hoznak, amelyet gazdasági építőmunkánk eredményes éveként tarthatunk számon. Ezen gondolatok jegyében kívánunk minden vegyipari dolgozónak eredményekben gazdag, boldog új esztendőt! Évi 50 milliós népgazdasági haszon A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulóját a nehézipar fiataljai munkával, alkotással ünnepelték. A Budapesti Nemzetközi Vásárváros alumíniumipari pavilonjában november 23-án Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes nyitotta meg a kiállítást, amelyen a nehézipar 3500 fiataljának 1720 alkotása közül a legjobb 43 gyakorlati munkája és 49 szakdolgozata vett részt. A mozgalom kezdete óta a nehéziparban 9500 fiatal, mintegy 8000 alkotást készített. Ez az ágazat területén dolgozó fiatalok 10 százalékát teszi ki. Szili Géza miniszterhelyettes elismerően nyilatkozott a fiatalokról, elmondta, hogy a minisztérium vezetése büszke arra, hogy ilyen fiataljai vannak, s meg is tesznek mindent annak érdekében, hogy ezt az alkotó kezdeményezést fenntartsák, fejlesszék számában, hatásában, eredményességében egyaránt. A nehéziparban eddig 1157 pályamunka kapott anyagi elismerést, csaknem 2,1 millió forint összegben. A legnagyobb elismerés azonban mégiscsak az, hogy ezen alkotások nagy része alkalmazásra került az iparban, a laboratóriumokban, a ter-/ vezőintézetekben és oktatási központokban. Megközelítő számítások szerint a fiatalok alkotásaikkal évi 50 millió forint hasznot hoztak a nehéziparnak, ezen keresztül az egész népgazdaságnak. A kiállítás megnyitását követően a Nehézipari Minisztériumban a miniszterhelyettes átadta a legjobb alkotásoknak járó jutalmat, majd dr. Korányi György, a minisztérium műszaki fejlesztési főosztály vezetőjének előadása hangzott el a nehézipar műszaki fejlődésének jövője címmel, melyet a meghívott alkotó fiatalok nagy érdeklődéssel hallgattak. A kiállítás tárgyalkotásai közül első díjat nyert az Inotai Alumíniumkohó, Szombati Gábor vezette „Ifjúság” szocialista brigádja különböző nagytermelékenységű és gazdaságos présszerszámok készítésével. A bíráló bizottság két második díjat adott ki. Az egyiket a Borsodi Szénbányák Rónaföldi Arnold, Futó József, Csatári József és Gyömbér Pál kollektívája nyerte a „berendezés rövidre zárt aszinkron motorok lágy indításához” című alkotással, a másikat a Gagarin Hőerőmű Helgert István és kollektívája nyerte „ABACUS” hordozható automatikus digitális adatgyűjtő berendezésükkel. A harmadik díjat a Bakonyi Bauxitbánya „Gagarin” szocialista brigádja nyerte a CAVO típusú önrakodó gép motorjának hazai gyártás-kidolgozásával, ami a vállalatnak évi 6 millió forint deviza-megtakarítást eredményezett. A kiállítás eredménye mellett sajnálatos hiányossága volt, hogy igen kevesen látogatták meg. Csupán néhány vállalat KISZ-fiataljai tekintették meg szervezetten. Ennek ellenére úgy értékeltük a kiállítást, hogy sikeresen, az évfordulóhoz méltóan mutatta be fiataljaink alkotásait, munkájuk eredményét. Moravcsik Attila a NIM ifjúsági bizottság titkára Ifjúsági vetélkedő a Komszomol tiszteletére 1918. október 29.november 1-ig tartó kongresszuson alakult meg Szovjet-Oroszországban a Komszomol, az oroszországi fiatalok kommunista szervezete. Szerte a világban és hazánkban is számontartják ezt a dátumot a kommunista ifjúsági szervezetek, a kommunista fiatalok. A Magyar Alumíniumipari Tröszt KISZ-bizottsága a Komszomol 60. évfordulója tiszteletére iparági ifjúsági vetélkedőt hirdetett meg. A vetélkedő anyaga az elmúlt 60 esztendő történelmi, gazdasági, politikai, kulturális kérdéseit, és a magyar—szovjet kapcsolatok területét dolgozta fel. A Magyar Alumíniumipari Tröszt gazdasági, párt és társadalmi vezetése a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában magyar—szovjet baráti estet rendezett az iparági fiatalok és a pártaktívák, a KISZ és a Komszomol képviselői részére. Itt került sor a vetélkedő ünnepélyes eredményhirdetésére is. A díjakat dr. Dózsa Lajos vezérigazgató adta át. I. helyezett: Székesfehérvári Könnyűfémmű: Bori Kati németi Ilona, Mészáros Márton II. helyzett: Alumínium Szerkezet Gyár: Köves Kristóf, Magyar Gusztáv. Gellért György, III. helyezett: Fejér megyei Bauxitbányák: Vági István, Zsidovszki László, Fülöp Ferenc.