Vegyipari Dolgozó, 1982 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA ÁRA: 1,20 FORINT XXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1982. JANUÁR Az elmúlt év várható eredményeiről, az 1982-re tervezett feladatokról Tanácskozott szakszervezetünk központi vezetősége Körtvélyes István miniszterhelyettes beszéde Bevezetőben a követke­zőket mondotta: — Jól be­vált gyakorlat — melyet az Ipari Minisztérium is kö­vetni kíván —, hogy a szakszervezet a folyó év várható teljesítését, s a jö­vő év feladatait még a ter­vezés időszakában központi vezetőségi ülésen megtár­gyalja és állásfoglalásával segíti a vállalatok tervező munkáját. Miként az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1981. december 3-i üléséről ki­adott közlemény alapján is­meretes, a népgazdaság a terv gazdaságpolitikai irányvonalával összhang­ban fejlődik. Az idei életszínvonalnak a tervezettnél kedvezőbb alakulása főként azzal függ össze, hogy a bérkiáramlás az előirányzottnál maga­sabb, valamint, hogy a fo­gyasztói árszínvonal a ter­vezettnél alacsonyabban alakul. Miután azonban a nemzeti jövedelem emelke­dése nem éri el a számított mértéket, így a megfelelő teljesítménytöbblet híján az életszínvonal-előirány­zatok túlteljesítése nem te­kinthető egyértelműen ked­vezőnek. A beruházási tevékeny­ség az év során fokozatosan élénkült, az előirányzott mérséklés nem valósult meg, főként a vállalati be­ruházások növekedése mi­att, így éves szinten a be­ruházások volumene kis­mértékben meghaladja a tervezettet. A foglalkoztatottak átla­gos állományi létszámának tervszerű alakulásában a vegyipar élén jár. Kívána­tos ennek a tendenciának fenntartása a jövőben is. Többet exportálni Hozzá kell azonban fűz­ni ehhez — és erről a ké­sőbbiekben még szó lesz —. Szakszervezetünk köz­ponti vezetősége 1981. de­cember 15-én ülésezett. A tanácskozás munkájában részt vett Körtvélyes Ist­ván ipari miniszterhelyet­tes. A központi vezetőség ülé­sét Kamarás Mihályné, al­­elnök nyitotta meg, üdvözlő szavaiban külön köszöntöt­te a nagyvállalatok meg­hívott szb-titkárait, majd ismertette a napirendi pon­tokat. 1. Az 1981. évi tervtelje­sítés várható alakulása. Az 1982. évi terv ké­szítésével kapcsolatos fel­adatok. 2. Javaslat szakszerve­zetünk 1982. évi költségve­tésére. 3. Javaslat a központi vezetőség 1982. évi ülés­rendjére, hogy a bérek alakulása en­nek ellenére a termelé­kenység növekedésével arányban nem álló emelke­dést mutat. Az Ipari Minisztérium igen nagy gondot fordít ar­ra, hogy — részben a ko­rábbi gyakorlattól eltérően — ne késztesse a vállalato­kat különböző többlet­­munkák elvégzésére, ugyanakkor azonban lehe­tőség legyen a vállalati el­képzeléseknek a népgazda­sági tervvel való egybeve­tésére. Ez utóbbival össze­függésben ismételten utalni kell az MSZMP KB de­cember 3-i üléséről kiadott közleményre, amely sze­rint a gazdasági építőmun­ka fő célja 1982-ben is a külgazdasági egyensúly ja­vítása, valamint az élet­­színvonal megőrzése lesz. A belföldi felhasználást elsősorban a beruházások szelektív csökkentésével, a készletfelhalmozás növeke­désének visszafogásával kell mérsékelni. Az ipar termelésének a jelenleginél nagyobb há­nyadát kell exportálni. Gyorsítani kell a termelés szerkezetének korszerűsí­tését, és a műszaki fejlesz­tést. A külső piacokon gaz­daságosan értékesíthető, a behozatalt ésszerűen he­lyettesítő, kisebb anyag- és energiaigényű termékekből kell a termelést növelni. Gyorsítani kell továbbá az energiatakarékossági program végrehajtását. Az energiafelhasználásnak az ez évit lehetőleg nem sza­bad meghaladnia. Rendkívül jelentősnek tartjuk — mondotta a mi­niszterhelyettes —, az ed-Az első napirendi pont anyagát Körtvélyes István miniszterhelyettes terjesz­tette elő. digi jó példák alapján a vállalatok közti koope­ráció kiterjesztését és bő­vítését. Igen nagy figyelmet kell szentelni a központi fej­lesztési programok teljesí­tésére, és ennek során nem hallgathatjuk el, hogy a vállalatok sem 1981—82- ben, sem pedig a VI. ötéves tervidőszakra nem irányoz­ták elő a KFP célkitűzései­nek realizálását elsősorban a nem szocialista gyógy­szer- és növényvédőszer­­export, valamint a szocia­lista növényvédőszer-ex­­port területén. Ez utóbbi esetében a Magyar—Szov­jet Agrokémiai egyezmény problematikája, ezen belül néhány szabadalmi ütközés, ár- és ellentétes kérdés okoz nehézséget, melyek elhárítására a szükséges intézkedéseket mielőbb meg kell tenni. Említést érdemel, hogy a közelmúltban a vállalati VI. ötéves tervek minisz­tériumi konzultációján a KFP-célkitűzések vissza­tervezése kérdésében a gyógyszeripari vállalatok hozzáállása pozitív, míg egyes növényvédőszer-ter­­melő vállalatok véleményét nem lehet teljesen elfogad­ni. Kedvezőtlen jelenségnek minősíthető továbbá, hogy a vállalatok 1982-re terve­zett fejlődési dinamikája — a szocialista export ki­vételével — alacsonyabb a bázisnál. A­­ viszonylati export növelését az 1981- ben felmerült nehézségek alapján csak kb. 7—8 szá­zalékban irányozták elő. Dicséretre méltó erőfeszí­téseket tesz viszont a MAT a félgyártmány tőkés vi­szonylattá gazdaságos ex­portjának növelésére an­nak ellenére, hogy a keres­let jelenleg nem kedvező, amellett az árviszonyok is előnytelenek. Túlzott beruházási igény Változatlanul feladat a tőkés importanyagoknak a lehetőségekhez mérten va­ló kiválasztása, a hulladék és a selejt csökkentése, to­vábbá az anyagtakarékos technológiák és kombiná­ciók bevezetése. — Fel kell hívnom a fi­gyelmet a továbbiakban ar­ra — hangsúlyozta Körtvé­lyes István —, hogy a vál­lalataink túlzott beruházá­si előirányzatokkal számol­nak. Úgy tűnik, hogy nem veszik komolyan népgazda­ságunk teherbíróképessé­gét, és ebből adódik, hogy az iparvállalatok összessé­gében a VI. ötéves tervszá­mításhoz képest 20—25%­­kal magasabb költségráfor­dítást terveznek. A VI. öt­éves terv a vegyiparban fogó áron 56—60 milliárd forintot kitevő beruhá­zást irányoz elő (kőolajipar nélkül: 43—45 milliárd Ft). Ma már tudjuk, hogy reáli­san ennél is kevesebbel számolhatunk és ezt feltét­lenül figyelembe kell ven­ni a vállalati tervkészítés­nél. A miniszterhelyettes a továbbiakban az ötnapos munkahétre való áttérés helyzetéről beszélt. A vegyipari vállalatoknál foglalkoztatott dolgozók már eddig is jelentős szám­ban 44 óránál rövidebb munkaidőben — igen sok­fajta munkarend szerint — dolgoztak. A vegyipari vállalatok jelentős része jogosult az 1981-ben történő áttérésre. Az ez évben történő áttérés a vegyipari dolgozók több mint 40 százalékát érinti. 1982. január 1-i hatály­­lyal valamennyi vegyipari vállalat (a Chinoin kivéte­lével, mely 1982. június 30- ig tervezi az áttérést), öt­napos munkarend szerint fog dolgozni. A munkaidő-csökkentés problémái Az áttéréssel azonban problémák is jelentkeznek. Kiragadva ezek közül né­hányat: — az egészségre ártalmas munkakörben heti 40 órás, egyműszakos munkarend­(Folytatás a 2. oldalon) Kamarás Mihályné meg­nyitja a tanácskozást Minden kedves olvasónknak sikerekben gazdag boldog új évet kívánunk! Benke Valéria látogatása a BIOGAL-ban Már hagyománnyá vált, hogy a vállalatok év végi munkaértékelését megelő­zően, a párt és a kormány vezetői felkeresik a na­gyobb vállalatok kollektí­váit. A közelmúltban Ben­ke Valéria, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja Debrecenbe látogatott, és többek között felkereste a BIOGAL Gyógyszergyárat is. Látogatása kezdetén megtekintette azt a han­gosított színes filmösszeál­lítást, amely bemutatja a vállalat tevékenységét, munkafolyamatait, az itt dolgozók életét a termelé­sétől a pihenésig, sportig, kulturálódási lehetőségeikig. Ezután rövid üzemlátoga­tás következett. A gyárlá­togatás során a Politikai Bizottság tagja megtekin­tette a technológiai folya­matokat, beszélgetett a dolgozókkal, s emléksoro­kat írt az egyik szocialista brigád naplójába. Az üzemlátogatás után a gyári vezetők tájékoztatást adtak a BIOGAL elmúlt ötévi eredményeiről, fejlő­déséről, a külföldi és hazai partnerekkel folytatott együttműködésről. A tájé­koztatás kitért arra, is, milyen szociálpolitikai gon­doskodásban részesül a gyár kollektívája. Nem fogadták el az első tervet A MECHANIKAI MŰ­VEK budapesti gyárában a december 3-i vszb-ülés na­pirendje volt az 1982. évi termelési előterv és az 1982. évi szociálpolitikai tervja­vaslat. A szakszervezeti bi­zottság a terveket nem fo­gadta el, a termelési terv­nek az 1981. évihez képest lényegesen kevesebb elő­irányzata miatt, valamint, mert a szociálpolitikai terv érdemi tárgyalására nem volt lehetőség. Az újabb, december 14-i vszlet-ülést brigádvezetői tanácskozással egybekötve tartották meg. Az 1982. évi átdolgozott termelési terv egyben a brigádvezetői ta­nácskozás anyaga is volt. Dr. Sátor János vezér­­igazgató tartott szóbeli ki­egészítést a termelési terv­vel, a vállalati 1981. évi tevékenység értékelésével és az 1982. évi feladatok ismertetésével kapcsolat­ban. A módosított termelési tervet a bizalmi testület el­fogadta. A szociálpolitikai tervvel kapcsolatban a szakszervezeti bizottság felhatalmazást kért az új népgazdasági rendelteté­sekkel összefüggő és a ta­nácskozáson elhangzott ész­revételek feldolgozása utá­ni módosításra. Ezt követően az üzemi demokrácia brigádvezetői fóruma megválasztotta a vállalat 3 kiváló brigádját és 1 kiváló ifjúsági brigád­ját. Az 1981. évi szocialista munkaverseny-mozgalom értékelése után a szocialis­ta brigádok részére decem­berben 1 millió forint ju­talmat fizettek ki. Ugyanakkor a vállalat év végére rendkívüli mozgó­bér kifizetésére intézkedett A dolgozók éves fáradságos munkáját jelentős jutalmak kifizetésével tudta így el­ismerni. Jóváhagyták a kollektív szerződést A KOMÁROMI KŐ­OLAJIPARI VÁLLALAT szakszervezeti bizottságá­nak tagjai az 1982—85. év­re szóló vállalati kollektív szerződés tervezetét vitat­ták meg, melyet előzetesen az szb mellett működő köz­­gazdasági bizottság vélemé­nyezett. A bizottság 12 kér­déscsoportot vizsgált meg a beérkezett dolgozói javas­latok alapján, melyet a bi­zalmi csoportok juttattak el háromhetes tanulmányozás után az szb-re, majd aján­lást fogalmazott meg a tes­tületnek a kollektív szerző­dés tárgyalásához. Decemberben a főbizal­mi-bizalmi küldött testületi ülés az szb véleményezése és a társadalmi vita során összegyűjtött észrevételek alapján fejezetenként vitat­ta meg a kollektív szerző­dést. A testületi döntéseket a költségkímélő, ésszerű takarékosság vezérelte. A kollektív szerződést a mó­dosításokkal, érdemi vita után a testület egyhangú­lag elfogadta. Rugalmas munkaidő Székesfehérvárott Az ötnapos munkahétre való áttérés részeként a Székesfehérvári Könnyű­fémmű Vállalatnál a kije­lölt gazdasági egységeknél, kísérleti jelleggel, 1982 ja­nuárjától bevezetésre kerül a „rugalmas munkaidő­­rendszer”. Ennek lényege, hogy a kötelező napi munkaidő 5 óra. A fennmaradó idővel a a dolgozó és a vezetés a munka szükségleteinek fi­gyelembevételével rendel­kezik. Negyedéves szinten azonban a ledolgozott mun­kaidő-mennyiségnek el kell érnie a törvényes munka­idő mértékét. (A rendszer főbb előnyei, hogy elkerül­hetők a munkacsúcsokból adódó túlórák, egyenlete­sebb a dolgozók leterhelé­se, és jelentősen csökkenni fog a törtnapi, a személyes okok miatti hiányzás.) A vszb a beterjesztett javas­latot elfogadta és javasolta, hogy a tapasztalatok alap­ján a vállalat a rendszer kiterjesztésének további le­hetőségeit is vizsgálja meg.

Next