Vegyipari Dolgozó, 1982 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA ÁRA: 1,20 FORINT XXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1982. JANUÁR Az elmúlt év várható eredményeiről, az 1982-re tervezett feladatokról Tanácskozott szakszervezetünk központi vezetősége Körtvélyes István miniszterhelyettes beszéde Bevezetőben a következőket mondotta: — Jól bevált gyakorlat — melyet az Ipari Minisztérium is követni kíván —, hogy a szakszervezet a folyó év várható teljesítését, s a jövő év feladatait még a tervezés időszakában központi vezetőségi ülésen megtárgyalja és állásfoglalásával segíti a vállalatok tervező munkáját. Miként az MSZMP Központi Bizottságának 1981. december 3-i üléséről kiadott közlemény alapján ismeretes, a népgazdaság a terv gazdaságpolitikai irányvonalával összhangban fejlődik. Az idei életszínvonalnak a tervezettnél kedvezőbb alakulása főként azzal függ össze, hogy a bérkiáramlás az előirányzottnál magasabb, valamint, hogy a fogyasztói árszínvonal a tervezettnél alacsonyabban alakul. Miután azonban a nemzeti jövedelem emelkedése nem éri el a számított mértéket, így a megfelelő teljesítménytöbblet híján az életszínvonal-előirányzatok túlteljesítése nem tekinthető egyértelműen kedvezőnek. A beruházási tevékenység az év során fokozatosan élénkült, az előirányzott mérséklés nem valósult meg, főként a vállalati beruházások növekedése miatt, így éves szinten a beruházások volumene kismértékben meghaladja a tervezettet. A foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának tervszerű alakulásában a vegyipar élén jár. Kívánatos ennek a tendenciának fenntartása a jövőben is. Többet exportálni Hozzá kell azonban fűzni ehhez — és erről a későbbiekben még szó lesz —. Szakszervezetünk központi vezetősége 1981. december 15-én ülésezett. A tanácskozás munkájában részt vett Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes. A központi vezetőség ülését Kamarás Mihályné, alelnök nyitotta meg, üdvözlő szavaiban külön köszöntötte a nagyvállalatok meghívott szb-titkárait, majd ismertette a napirendi pontokat. 1. Az 1981. évi tervteljesítés várható alakulása. Az 1982. évi terv készítésével kapcsolatos feladatok. 2. Javaslat szakszervezetünk 1982. évi költségvetésére. 3. Javaslat a központi vezetőség 1982. évi ülésrendjére, hogy a bérek alakulása ennek ellenére a termelékenység növekedésével arányban nem álló emelkedést mutat. Az Ipari Minisztérium igen nagy gondot fordít arra, hogy — részben a korábbi gyakorlattól eltérően — ne késztesse a vállalatokat különböző többletmunkák elvégzésére, ugyanakkor azonban lehetőség legyen a vállalati elképzeléseknek a népgazdasági tervvel való egybevetésére. Ez utóbbival összefüggésben ismételten utalni kell az MSZMP KB december 3-i üléséről kiadott közleményre, amely szerint a gazdasági építőmunka fő célja 1982-ben is a külgazdasági egyensúly javítása, valamint az életszínvonal megőrzése lesz. A belföldi felhasználást elsősorban a beruházások szelektív csökkentésével, a készletfelhalmozás növekedésének visszafogásával kell mérsékelni. Az ipar termelésének a jelenleginél nagyobb hányadát kell exportálni. Gyorsítani kell a termelés szerkezetének korszerűsítését, és a műszaki fejlesztést. A külső piacokon gazdaságosan értékesíthető, a behozatalt ésszerűen helyettesítő, kisebb anyag- és energiaigényű termékekből kell a termelést növelni. Gyorsítani kell továbbá az energiatakarékossági program végrehajtását. Az energiafelhasználásnak az ez évit lehetőleg nem szabad meghaladnia. Rendkívül jelentősnek tartjuk — mondotta a miniszterhelyettes —, az ed-Az első napirendi pont anyagát Körtvélyes István miniszterhelyettes terjesztette elő. digi jó példák alapján a vállalatok közti kooperáció kiterjesztését és bővítését. Igen nagy figyelmet kell szentelni a központi fejlesztési programok teljesítésére, és ennek során nem hallgathatjuk el, hogy a vállalatok sem 1981—82- ben, sem pedig a VI. ötéves tervidőszakra nem irányozták elő a KFP célkitűzéseinek realizálását elsősorban a nem szocialista gyógyszer- és növényvédőszerexport, valamint a szocialista növényvédőszer-export területén. Ez utóbbi esetében a Magyar—Szovjet Agrokémiai egyezmény problematikája, ezen belül néhány szabadalmi ütközés, ár- és ellentétes kérdés okoz nehézséget, melyek elhárítására a szükséges intézkedéseket mielőbb meg kell tenni. Említést érdemel, hogy a közelmúltban a vállalati VI. ötéves tervek minisztériumi konzultációján a KFP-célkitűzések visszatervezése kérdésében a gyógyszeripari vállalatok hozzáállása pozitív, míg egyes növényvédőszer-termelő vállalatok véleményét nem lehet teljesen elfogadni. Kedvezőtlen jelenségnek minősíthető továbbá, hogy a vállalatok 1982-re tervezett fejlődési dinamikája — a szocialista export kivételével — alacsonyabb a bázisnál. A viszonylati export növelését az 1981- ben felmerült nehézségek alapján csak kb. 7—8 százalékban irányozták elő. Dicséretre méltó erőfeszítéseket tesz viszont a MAT a félgyártmány tőkés viszonylattá gazdaságos exportjának növelésére annak ellenére, hogy a kereslet jelenleg nem kedvező, amellett az árviszonyok is előnytelenek. Túlzott beruházási igény Változatlanul feladat a tőkés importanyagoknak a lehetőségekhez mérten való kiválasztása, a hulladék és a selejt csökkentése, továbbá az anyagtakarékos technológiák és kombinációk bevezetése. — Fel kell hívnom a figyelmet a továbbiakban arra — hangsúlyozta Körtvélyes István —, hogy a vállalataink túlzott beruházási előirányzatokkal számolnak. Úgy tűnik, hogy nem veszik komolyan népgazdaságunk teherbíróképességét, és ebből adódik, hogy az iparvállalatok összességében a VI. ötéves tervszámításhoz képest 20—25%kal magasabb költségráfordítást terveznek. A VI. ötéves terv a vegyiparban fogó áron 56—60 milliárd forintot kitevő beruházást irányoz elő (kőolajipar nélkül: 43—45 milliárd Ft). Ma már tudjuk, hogy reálisan ennél is kevesebbel számolhatunk és ezt feltétlenül figyelembe kell venni a vállalati tervkészítésnél. A miniszterhelyettes a továbbiakban az ötnapos munkahétre való áttérés helyzetéről beszélt. A vegyipari vállalatoknál foglalkoztatott dolgozók már eddig is jelentős számban 44 óránál rövidebb munkaidőben — igen sokfajta munkarend szerint — dolgoztak. A vegyipari vállalatok jelentős része jogosult az 1981-ben történő áttérésre. Az ez évben történő áttérés a vegyipari dolgozók több mint 40 százalékát érinti. 1982. január 1-i hatálylyal valamennyi vegyipari vállalat (a Chinoin kivételével, mely 1982. június 30- ig tervezi az áttérést), ötnapos munkarend szerint fog dolgozni. A munkaidő-csökkentés problémái Az áttéréssel azonban problémák is jelentkeznek. Kiragadva ezek közül néhányat: — az egészségre ártalmas munkakörben heti 40 órás, egyműszakos munkarend(Folytatás a 2. oldalon) Kamarás Mihályné megnyitja a tanácskozást Minden kedves olvasónknak sikerekben gazdag boldog új évet kívánunk! Benke Valéria látogatása a BIOGAL-ban Már hagyománnyá vált, hogy a vállalatok év végi munkaértékelését megelőzően, a párt és a kormány vezetői felkeresik a nagyobb vállalatok kollektíváit. A közelmúltban Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja Debrecenbe látogatott, és többek között felkereste a BIOGAL Gyógyszergyárat is. Látogatása kezdetén megtekintette azt a hangosított színes filmösszeállítást, amely bemutatja a vállalat tevékenységét, munkafolyamatait, az itt dolgozók életét a termelésétől a pihenésig, sportig, kulturálódási lehetőségeikig. Ezután rövid üzemlátogatás következett. A gyárlátogatás során a Politikai Bizottság tagja megtekintette a technológiai folyamatokat, beszélgetett a dolgozókkal, s emléksorokat írt az egyik szocialista brigád naplójába. Az üzemlátogatás után a gyári vezetők tájékoztatást adtak a BIOGAL elmúlt ötévi eredményeiről, fejlődéséről, a külföldi és hazai partnerekkel folytatott együttműködésről. A tájékoztatás kitért arra, is, milyen szociálpolitikai gondoskodásban részesül a gyár kollektívája. Nem fogadták el az első tervet A MECHANIKAI MŰVEK budapesti gyárában a december 3-i vszb-ülés napirendje volt az 1982. évi termelési előterv és az 1982. évi szociálpolitikai tervjavaslat. A szakszervezeti bizottság a terveket nem fogadta el, a termelési tervnek az 1981. évihez képest lényegesen kevesebb előirányzata miatt, valamint, mert a szociálpolitikai terv érdemi tárgyalására nem volt lehetőség. Az újabb, december 14-i vszlet-ülést brigádvezetői tanácskozással egybekötve tartották meg. Az 1982. évi átdolgozott termelési terv egyben a brigádvezetői tanácskozás anyaga is volt. Dr. Sátor János vezérigazgató tartott szóbeli kiegészítést a termelési tervvel, a vállalati 1981. évi tevékenység értékelésével és az 1982. évi feladatok ismertetésével kapcsolatban. A módosított termelési tervet a bizalmi testület elfogadta. A szociálpolitikai tervvel kapcsolatban a szakszervezeti bizottság felhatalmazást kért az új népgazdasági rendeltetésekkel összefüggő és a tanácskozáson elhangzott észrevételek feldolgozása utáni módosításra. Ezt követően az üzemi demokrácia brigádvezetői fóruma megválasztotta a vállalat 3 kiváló brigádját és 1 kiváló ifjúsági brigádját. Az 1981. évi szocialista munkaverseny-mozgalom értékelése után a szocialista brigádok részére decemberben 1 millió forint jutalmat fizettek ki. Ugyanakkor a vállalat év végére rendkívüli mozgóbér kifizetésére intézkedett A dolgozók éves fáradságos munkáját jelentős jutalmak kifizetésével tudta így elismerni. Jóváhagyták a kollektív szerződést A KOMÁROMI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT szakszervezeti bizottságának tagjai az 1982—85. évre szóló vállalati kollektív szerződés tervezetét vitatták meg, melyet előzetesen az szb mellett működő közgazdasági bizottság véleményezett. A bizottság 12 kérdéscsoportot vizsgált meg a beérkezett dolgozói javaslatok alapján, melyet a bizalmi csoportok juttattak el háromhetes tanulmányozás után az szb-re, majd ajánlást fogalmazott meg a testületnek a kollektív szerződés tárgyalásához. Decemberben a főbizalmi-bizalmi küldött testületi ülés az szb véleményezése és a társadalmi vita során összegyűjtött észrevételek alapján fejezetenként vitatta meg a kollektív szerződést. A testületi döntéseket a költségkímélő, ésszerű takarékosság vezérelte. A kollektív szerződést a módosításokkal, érdemi vita után a testület egyhangúlag elfogadta. Rugalmas munkaidő Székesfehérvárott Az ötnapos munkahétre való áttérés részeként a Székesfehérvári Könnyűfémmű Vállalatnál a kijelölt gazdasági egységeknél, kísérleti jelleggel, 1982 januárjától bevezetésre kerül a „rugalmas munkaidőrendszer”. Ennek lényege, hogy a kötelező napi munkaidő 5 óra. A fennmaradó idővel a a dolgozó és a vezetés a munka szükségleteinek figyelembevételével rendelkezik. Negyedéves szinten azonban a ledolgozott munkaidő-mennyiségnek el kell érnie a törvényes munkaidő mértékét. (A rendszer főbb előnyei, hogy elkerülhetők a munkacsúcsokból adódó túlórák, egyenletesebb a dolgozók leterhelése, és jelentősen csökkenni fog a törtnapi, a személyes okok miatti hiányzás.) A vszb a beterjesztett javaslatot elfogadta és javasolta, hogy a tapasztalatok alapján a vállalat a rendszer kiterjesztésének további lehetőségeit is vizsgálja meg.