Vegyipari Dolgozó, 1983 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK’ A MAGYAR VEGYIPARI D0CfeW®í5KOTSZERVEZE­TÉNEK LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,20 FORINT 1983. JANUÁR Az 1983-as esztendő feladatairól tanácskozott szakszervezetünk központi vezetősége Szakszervezetünk központi vezetősége, munkaprogramja szerint 1982. december 14-én tartotta meg ülését. A tanácsko­zás munkájában részt vett Körtvélyes István, ipari miniszter­­helyettes is.­­ A testületi ülést Takács Sándor elnök nyitotta meg, majd előterjesztette a napirendet: 1. Tájékoztató a vegyipari vállalatok 1982. évi várható eredményeiről, valamint az 1983. évi tervkészítés feladatairól. 2. Javaslat a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete 1983. évi költségvetésére. 3. Javaslat a központi vezetőség 1983. évi ülésrendjére. Az első napirend írásos anyagához Körtvélyes István mi­niszterhelyettes és Molnár Károly szakszervezetünk titkára adott szóbeli kiegészítést. Körtvélyes István tájékoztatója Bevezetőjében a miniszter­­helyettes — a tárca nevében — annak a reményének adott kifejezést, hogy a tanácskozás a jövő évi feladataink telje­sebb megvalósítását segíti elő. Ezt követően — az 1982-e­s év októberrel bezárólag eltelt időszakának eredményeiről — a Köz­ponti Statisztikai Hiva­tal által közreadott jelentés alapján — a többi között a kö­vetkezőket mondotta. A vegyiparban októberben nagymértékben visszaesett a kőolaj-feldolgozás, a gumi- és a gyógyszeripar, továbbá a kozmetikai és háztartásvegy­ipar termelése. Ennek oka ja­varészt a gyártáshoz szükséges import elmaradása, illetve ké­sedelmes beérkezése volt. Is­meretesek a központi vezető­ség előtt az ezzel kapcsolatos nehézségek. Örvendetes vi­szont, hogy több esetben ta­pasztalható volt a vállalatok egymás iránti segítő tevékeny­sége, amely abban jutott kife­jezésre, hogy az import anyag átadásával, kölcsönzésével igyekeztek a társvállalatok ter­melését segíteni. Ez a magatartás követésre méltó, és a jövőbeni is még ne­héznek ítélhető beszerzési kö­rülményeink közepette, kiter­jesztésére van szükség. A vegyipari termékek kivite­lének július—októberi kismér­tékű emelkedése nem tudta el­lensúlyozni az I. félé­vi csökke­nést, így a bázisidőszakhoz vi­szonyítva 10—12 százalékkal keve­sebbet értékesítettünk. (A vegyipari termékek közül gyakorlatilag csak a gyógy­szeripari készítmények ex­portja nőtt említést érdemlő­en). Nehezítette a helyzetet, hogy néhá­ny területen műszaki meghibásodások is akadályoz­ták a termelést, és egybe­n az exportot, így­­például a péti ammóniaüzemben és a BVK- nál a mikronátron üzemben be­következett üzemzavarok több ezer tonnás termeléskiesést okoztak. Szomorúnak­­nevezhető az a statisztikai adat, amely szerint a VDSZ-hez tartozó vállala­tok, illetve trösztök egésze te­rületén ez évben eddiig 15 ha­lálos baleset történt (legutóbb december 1-én a­­bekövetkezett baleset folytán, december 2-án a Tiszamenti Vegyiműveknél). Figyelmet érdemel ennek taglalása ... során az is, hogy milg a tavalyi 14 halálos bal­esetből 7 úti balesetként tör­tént, ezzel szemben idén ez mindössze 3 főre vonatkoztat­ható, azaz, jelentősen növeke­dett az üzemekben bekövetke­zett halálos balesetek száma. Különösen figyelemkeltő, hogy az alumíniumiparban történt halálos balesetek teszik ki az elhalálozások egyharmadát. "Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a balesetelhárítás terület­én az eddiginél sokkal többet kell tennünk. Pozitív viszont, hogy a környezetvédelem területén egyértelmű előrehaladás ta­pasztalható. A váci Chinoin-eredetű hul­ladékok eredményes megsem­misítésén túl­menőleg fokozó­dott a hulladékégetők kapa­­citáskihasználása és a veszé­lyes anyagok ártalmatlanítása. Ez is egy olyan terület, illetve feladatkör, melynek megoldá­sára a társadalmi szervek ve­zetőinek fokozottan oda kell figyelniük. Az 1983. évi termelési fel­adatainkra térve, a miniszter­­helyettes nyomatékul néhány — nem­­könnyen teljesíthető — tennivaló elvégzésére hívta fel a figyelmet és ezek végre­hajtásában tevőleges segítséget kért. Az ipar kiemelkedően fon­tos feladata — mondotta — hogy az eddigieknél még foko­zottabban járuljon hozzá a nép­gazdaság egyensúlyi helyzeté­nek javításához és, hogy nettó termelése a bruttó felhaszná­láshoz viszonyítva jobban nö­vekedjék. Az alapanyaggyártó ipar­ágakban a termelési kapacitá­sokat nem rubelelszámolású kivitelre úgy kell hasznosítani, hogy egyfelől törekedni kell minél ked­vezőbb értékesítési feltéte­lek elérésére, másfelől kedvezőtlen feltéte­lek esetén a termelést és az exportot addig kell fenntarta­ni, amíg az nettó devizahoza­mot eredményez. Az ipari termékek belföldi értékesítését a beruházási és a fogyasztási kereslet mérséklő­désével, a termelő felhaszná­lás hatékonyságának javulásá­val összhangban kell alakíta­ni. Fokozni kell a nem rubelel­számolású behozatalt kiváltó termelés megszervezésére, il­letve bővítésére irányuló tevé­kenységet, elsősorban az egy­szerűbb alkatrészek, részegy­ségek, féltermékek, valamint a fogyasztási cikkek területén. A nem rubelelszámolású behozatalból származó ipari termékek termelői célú fel­­használása során magas fokú takarékosságot, az eddiginél ésszerűbb gazdálkodást kell megvalósítani. El kell érni a költségtakaré­kos termelési technológiák ki­­terjedtebb alkalmazását, kü­lönös tekintettel a termelés im­portigényességének csökkenté­sére. Javítani kell az energia­­gazdálkodás színvonalát. Az ipar egészére kiemelt fel­adat és egyben felelősség há­rul a népgazdaság nem rubel­­elszámolású külgazdasági te­vékenységének javításában. Ezért el kell érni: — a rendelkezésre álló sza­bad kapacitások nem rubelel­számolású kivitelre történő hasznosítását,­­ a nem rubelelszámolású behozatalból származó termé­kek gazdaságos hazai gyártás­sal történő helyettesítését, an­nál is inkább, mert az anyag- és alkatrész-behozatal lényegé­ben nem növelhető Az ipar hatékonyságának ja­­­vításához a ráfordítások mér­séklését kell elérni, és ezen ke­resztül biztosítani, hogy az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásának növeke­dési üteme meghaladja a ter­melés növekedésének dinami­káját. Mind az export növekedésé­nek, mind a hatékonyság fo­kozásának előfeltétele a termelés szerkezetének javítása. Gondot kell­ fordítani a szer­vezés és vezetés színvonalának javítására is, a lekötött eszkö­zök csökkentésére, ugyanakkor az ipar megnövekedett felada­(Folytatás a 2. oldalon) A központi vezetőségi ülés elnöksége Országos szb-titkári értekezlet Napirenden: az alapszenek időszerű tennivalói December 20-án Dajka Fe­rencnek, szakszervezetünk fő­titkárának elnökletével orszá­gos szb-titkári értekezletre ke­rült sor. A főtitkár megnyitójában hangsúlyozottan szólt az 1983. évi gazdasági-gazdaságpoliti­kai feladatokról, a szakszerve­zeti aktívák segítő és példa­mutató helytállásának­ fontos­ságáról, a felelősségteljes moz­galmi munka szükségességé­ről. Ezt követően Molnár Károly titkár ismertette a bér- és ke­resetszabályozás és a jövede­lempolitika gyakorlásának főbb elveit, majd elemezte a szociálpolitikai tervezéssel, a társadalombiztosítási járulék­kal, a jóléti alappal, a lakás­­építési alapképzés és a­­kollek­tív szerződéssel kapcsolatos feladatokat. Végezetül kiemelte az újító- és munka­verseny-mozgalom korszerűsítését, a munka és a verseny belső ösztönzésének összehangolását. Gerő Rezsőné titkár referá­tumában a munkahelyi de­mokráciáról szóló új MTI SZOT-határozatban foglaltak­ról szólva hangsúlyozta, hogy az adódó vállalati feladatokat vállalati szinten szükséges sa­ját hatáskörben kidolgozni és szabályozni. Új feladatként jelentkezik a felügyelő bizottságoknál és a döntési jogkörrel rendelkező igazgató tanácsokkal való mun­kakapcsolat és együttműködés kialakítása. A továbbiakban a titkár az éves beszámolókkal kapcsolat­­os főbb feladatokról szólt, majd kiemelte az alapszerve­­zetek szervezettségének, pénz­­gazdálkodásának fontosságát, a politikai nevelő munka minő­ségének javítását. A tanácskozás után az szb­­titkárok szekcióüléseken vitat­ták meg az elhangzottakat, illetve az 1983. évi feladatokra való felkészülést. Vetélkedő a Szovjetunió megalakulásának hatvanadik évfordulója tiszteletére Nagy érdeklődés előzte meg a Hódmezővásárhelyi Fémipari Vállalat szocialista brigádjai részére — a Szovjetunió meg­alakulásának 60. évfordulója tiszteletére — hirdetett vetél­kedőt. A versenyen a Szovjetunió történelméről, gazdasági, poli­tikai, társadalmai fejlődéséről, testvérmegyék és testvérváro­sok kapcsolatairól, kulturális és tudományos eredményeinek ismeretéről bizonyították tudá­sukat a résztvevők. A brigádok lelkiismeretes felkészülését tükrözte, hogy a döntőig igen szoros verseny alakult ki közöttük. Az első és második helyen a Szántó Kovács János szocialis­ta brigád két jól felkészült csapata osztozott, míg, a dobo­gó harmadik fokára az Április 4. szocialista brigád került. Az első három helyezett csa­pat versenyzői a rangsor sze­rint — oklevélben és könyvju­talomban részesültek. A ver­senyben részt vevő valamennyi brigád megkapta a vetélkedő emléklapját. A komoly szellemi felkészü­lést igénylő verseny megrende­zése is azt bizonyítja, hogy a vállalat párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetése — ha­gyományaihoz híven — támo­gatja a dolgozók politikai és kulturális fejlődését segítő rendezvényeket. Ónodi Szűcs Isván Kapcsolat a nyugdíjasokkal A Taurus campingárugyári szakszervezettel, a gyári nyug­díjasbizottság útján 300 nyug­díjas tartja a kapcsolatot. Az sáb rendszeres ügyeletet bizto­sít számukra problémáik inté­zéséhez, figyelemmel kíséri életük alakulását, anyagi, szo­ciális helyzetüket, s ahol csak tud, segíti őket, hogy egymás­sal is találkozhassanak, elbe­szélgethessenek. Évenként nyugdíjas-találko­zón látják vendégül őket, ahol műsorral is kedveskednek ne­kik. A nyugdíjasok közül nagyon sokan nemcsak egyszerűen nyugdíjasok, hanem régi mun­kásai, régi szakszervezeti tag­jai a gyárnak. 1982-ben heten ünnepelték 25 éves szakszer­vezeti tagságukat. A nyugdíjas­bizottság elnöke adta át az év­fordulóval járó piros tagkönyv­borítót és az oklevelet. A régiek között felvetődött a kérdés: hogyan folytatódhat kapcsolatuk a gyárral a válto­zások után? És ez a gondolat figyelmet érdemel. Hiszen a gumiipari centenárium évében 300 em­bernek a gumiiparhoz, a gyár­hoz való kötődése jelentős. Nem lehet közömbös további sorsuk az átszervezések idején sem, hiszen abban, hogy a Taurus megkapta a Miniszter­­tanácstól a Munka Vörös Zász­ló Érdemrendet, az ő munká­juk is benne van. A maiak köszönettel tartoznak nekik ezért. Figyelni kell rájuk to­vábbra is, nem szabad a kap­csolatnak megszakadnia. SZT

Next