Vegyipari Dolgozó, 1984 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK" A MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1984. JANUÁR Gál László Egyeztetett érdekek — közös feladatok Az új esztendő számvetésre késztet. Értékeljük a múltat, és tervezzük a jövőt. Az 1983. évi népgazdasági terv megvalósítását elemezve kitűnik, hogy gazdaságunk tervszerűen fejlődött. Egyensúlyi helyzetünk javult, időben teljesítettük nemzetközi fizetési kötelezettségeinket. A nemzeti jövedelem megközelítette a tervezettet. Az ipar valóra váltotta előirányzatát, a mezőgazdaság termelése viszont az aszálykárok következtében 3 százalékkal csökkent. A külkereskedelmi cserearányok további romlása, a világgazdaságban érvényesülő válságjelenségek, a nehéz értékesítési lehetőségek ellenére a nem rubelelszámolású aktívum jelentősen növekedett, de nem érte el a várt szintet. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása a tervezettnél kisebb mértékben csökkent. A beruházási ráfordítások, az évközi visszafogó intézkedések ellenére, meghaladták a tervezettet. A lakosság fogyasztási szintje az utolsó két évben nem változott. Az átlagkeresetek a vártnál valamivel gyorsabban — 4-4,5 százalékkal — emelkedtek. A fogyasztói árak 8 százalékkal nőttek. A lakosság reáljövedelme nem haladta meg az 1982. évi szintet, tartalékképzés rendszere észszerűbb gazdálkodásra ösztönzi a vállalatokat. A bérszabályozásban lényeges változás nem várható. Támogatjuk azokat a bérszabályozási modelleket, amelyek a nagyobb teljesítményekre ösztönöznek. Az idei nagyobb ütemű nominálbér-növekedés ösztönöz a tőkés exportra, és enyhíti a legégetőbb bérfeszültségeket. Központi béremelésekre ott kerül sor, ahol már hosszú ideje súlyos munkaerőgondokkal küszködnek. Elsősorban a melegüzemi és a több műszakos, a szokásostól eltérő munkarendben dolgozók bérhelyzetén sürgős javítani. Sajnos az idén sem valósul meg minden, általunk fontosnak és időszerűnek minősített bérintézkedés. Ezeket az igényeket a tervezőmunkában továbbra is napirenden tartjuk. A szakszervezetek támogatják azokat a vállalati béremeléseket, amelyek a jól dolgozó műszaki-gazdasági értelmiség (bér) helyzetén változtathat. A szakszervezetek közreműködésével az idén életbe lép az új bértarifa-rendszer. Ez nem jelent automatikus béremelést, de lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok saját bérfejlesztési eszközeik felhasználásakor ne ütközzenek korlátokba. Kívánatos, hogy az üzemi szakszervezeti szervek szorgalmazzák, támogassák azt a törekvést, amellyel az átlagosnál jobban növekedhet a jól képzett és a nehéz munkafeltételek között dolgozók, a pályakezdők, a gazdasági vezetők bére. Emelkednek a bérkategóriák alsó határai is , ezért a minimum bértételek elérése is gondos előkészületeket, körültekintést kíván. A bértarifa-rendszer azonban csak akkor töltheti be szerepét, ha a vállalatok az eddiginél jobban gazdálkodnak saját eszközeikkel. Hasznosítsuk jobban a belső tartalékokat Az életkörülményeink összképére a javulás a jellemző. Felépült 76 ezer lakás. Megoszlásuk azonban nem volt kedvező, mert az állami lakásépítés volumenének csökkenése arra késztette a rászorulókat, hogy lakásgondjaikat magánerőből oldják meg. Ezt az építkezési formát számos pénzügyi kedvezmény segítette, az építőanyag-hiány azonban sok bosszúságot okozott a lakosságnak. Az 1983-as év eredményei nem nyújtanak mindenben kedvező kiindulási alapot az 1984. évi népgazdasági tervhez. A nemzetközi pénzügyi egyensúly követelményei, az adósságszolgálat terhei csupán korlátozott mozgást engednek. Ezért a legfontosabb erőforrásunk a meglevő belső tartalékok feltárása, a minőségi elemek előtérbe helyezése. Az 1984. évi célok kiindulópontja a külgazdasági egyensúly további szilárdítása. Ez a jövőben is egyre inkább a termelésben, a gazdálkodás javításán múlik. Korlátozó, megszorító intézkedésekre az idén is szükség lesz. Azonban hoszszú távon ezek nem alkalmazhatók. Az idei esztendőben a nemzeti jövedelem növekedése várhatóan nem fedezi majd a fizetési mérleg egyensúlyához szükséges kiadásokat. Ezért vált elkerülhetetlenné a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának további csökkentése. Ez különösen a beruházásokat érinti. A lakosság fogyasztása és reáljövedelme összességében hasonló lesz, mint tavaly. Számolnunk kell azzal, hogy a bérből és fizetésből élők reálbére csökken a nominálbérek várható 5 százalékos emelkedése ellenére. A melegüzemi és több műszakos dolgozók elismerése Az idei terv végrehajtásának eszközrendszerében a vállalati szabályozók tovább szigorodnak, ugyanakkor több rugalmasság is tapasztalható majd A társadalombiztosítási járulék emelése, a beruházások szigorú szabályai, a korszerűbb Nemzetközi munkaverseny Éppen egy évtizede, hogy az NDK-beli Schwecti Petrolkémiai Kombinát törzsüzeme és a Dunai Kőolajipari Vállalat vezetői elhatározták a nemzetközi munkaverseny szervezését. Ennek a munkaversenynek az a célja, hogy a vállalatok megismerve egymás eredményeit, gyengéit, javukra fordítsák a kölcsönös tapasztalatokat. Ezen felül az egyre terebélyesedő személyes kapcsolatok, mélyülő barátságok is számos előnyt kínálnak. A munkaverseny keretében évente összehasonlítják azokat a mutatókat, amelyek mindkét vállalatnál egyformán értelmezhetők. Ezek a termelékenységre, exporttevékenységre, főbb termékmennyiségekre, energiafelhasználásra és a munkavédelemre vonatkoznak. Meg kell hagyni, mindkét vállalat kemény ellenfélre talált a másikban, az eddigi eredmény ugyanis döntetlen: 5 ízben a schwedtiek, és ugyanannyiszor a százhalombattaiak vehették át a verseny vándorzászlaját a „vesztestől”. Az ifjúsági szervezetek is megtalálták a maguk sajátos versenyformáját. Annak is több mint tíz éve már, hogy a pozsonyi, a schwedti, a lengyelországi plocki és a százhalombattai finomító ifjúsági szervezeteinek vezetői megállapodtak az ifjúsági munkaverseny feltételeiben. Ennek keretében félévenként kerül sor értékelésre, amikor is összehasonlítják az előző félévben végzett munkájukat. Három fő terület kerül ilyenkor összehasonlításra. Az első az ifjúsági szervezet, a fiatalok hozzájárulása a vállalat gazdasági eredményeihez (újítások, pályázatok, vállalaton belüli versenyek). Másik köre az értékelendő mutatóknak az, hogy az ifjúsági szervezet milyen eredményességgel munkálkodott a fiatalok szabadidejének hasznos eltöltésén, mi■lyen feltételeket adott ehhez. (Rendezvények, táborok, utazások.) A harmadik fő része az egymás munkája összehasonlításának a politikai nevelőmunka területe. Itt a taggyűlésekről, a részvételről, az agitációs és propagandamunkáról, a politikai képzésről számolnak be egymásnak a versenyzők. Az értékelést aztán a vándorzászló ünnepélyes átadása követi. A nemzetközi munkaverseny igazolta a várakozásokat. A részt vevő vállalatok, valamint sok fiatal és nem annyira fiatal dolgozó gazdagodott általa. Erdős László Negyvenórás munkahét A szakszervezetek álláspontja, hogy a teljes foglalkozta- tottság elve nincs veszélyben. Több ágazatban továbbra is inkább a munkaerőhiány okoz gondot. Törekvésünk, igényünk a gazdaságirányítás felé, hogy a vállalatok munkaerő-megtartó képességét elsősorban a gazdálkodás eredményessége szabja meg. Ezzel összhangban támogatjuk az alacsony hatékonyságú vállalatok, szövetkezetek helyzetének rendezését úgy, hogy az ott dolgozókat hátrány ne érje. A testületi szakszervezeti szervek még határozottabban segítsék a munkaerőmozgást irányító közvetítő, az oktatási feladatokat ellátó intézményeket. A szakszervezetek helyeslik azokat az új munkaszervezési intézkedéseket, amelyek jobb összhangot teremtenek a munkaerő és a feladatok között. Hasznosnak tartjuk a vállalati gazdasági munkaközösségeket. Bebizonyították létjogosultságukat a jelenlegi gazdasági feltételek között. Sok helyen a gazdálkodás hiányosságait kihasználva jelentős tartalékokat hoztak felszínre. A gazdasági munkaközösségek tevékenysége ugyanakkor több gondot, jelenséget is felvet. Fontos, hogy az alaptevékenység és a munkaközösségben végzett munka között konkrét különbség legyen, valamint az, hogy a vállalkozási díjak összhangban álljanak a magasabb teljesítménykövetelményekkel. A vállalati szakszervezeti szervek kísérjék figyelemmel a munkaközösségi célokat, valamint a gmk-sok érdekképviseleti-érdekvédelmi feladatait. Emelkedik a jóléti és a kulturális alap Az idén fokozatosan megvalósul a 40 órás munkahét az iparban, az építőiparban és az államigazgatásban. Szakszervezeti szerveink közreműködtek már a bevezetés előkészítésében is. A vállalatoknál, intézményeknél a feltételeket önerőből kell megteremteni, úgy, hogy az intézkedésben rejlő pozitív társadalmi hatások érvényre juthassanak. Az előkészítés során már fontos felfigyelni arra, hogy ne növekedjék, sőt ha lehet, csökkenjen a túlórák száma és a szabadnapi munka. Az életszínvonal megőrzését tekintve a jó áruellátásnak kulcsszerepe van. Az idei esztendőben a kormány tervezi az iparcikkkínálat bővítését. Ez feltétlenül szükséges, különösen az egyes ruházati cikkek, tartós fogyasztási termékek és az építőanyagok terén. A szakszervezeti szerveknek még tudatosabban, eredményesebben kell foglalkozni a fogyasztói érdekvédelemmel úgy a termelésben, mint a kereskedelemben. A fogyasztási cikkek importja az idén is korlátozott lesz, ezért kezdeményezzük, hogy a hazai ipar mind több színvonalasabb, importhelyettesítő áruval egészítse ki a kínálatot. Érdekvédelmi munkánk alapkövetelménye a rétegirányultság. Azonban szűkös lehetőségeink igazságos elosztásához aktív szociálpolitikára van szükség. A szakszervezetek tudomásul veszik, hogy 1984-ben a fogyasztói ártámogatások (egyébként indokolt) leépítése miatt növekvő árakkal kell szembenézni. A fogyasztói árszínvonal 1984-ben várhatóan 7-8 százalékkal emelkedik. Az alapvető fogyasztási cikkeket érintő áremelkedés ellentételezésére a jelenlegi gazdasági helyzet nem ad lehetőséget. A leginkább rászorulók helyzete (kisjövedelmű nyugdíjasok, több gyermekes családok) azonban mindenképpen megköveteli,hogy terheiket mérsékeljék. Náluk az áremelkedéseket részben kompenzálják. Arratörekszünk, hogy a legalacsonyabb nyugdíjat kapók a társadalombiztosításban az automatikus emeléssel juttatásuk reálértékét, vásárlóerejét megőrizhessék. Számunkra nagyon fontos, hogy továbbra is fenn tudjuk tartani a vállalati szociális ellátás eddig elért színvonalát. Javaslataink alapján emelkedik a jóléti és kulturális alap fejkvótája. Lehetővé válik, hogy a kommunista műszakok bevételét is a jóléti alapba helyezzék a jóléti intézmények bevételéből származó eszközökkel együtt. Lehetőség nyílik a vállalati jóléti létesítmények közös használatának kiszélesítésére, a fenntartás költségeinek megosztására. Mód lesz tehát arra, hogy a vállalatok (Folytatás a 2. oldalam) „MINŐSÉGET ELLENŐRZŐ KÖR" Meghallgatni és intézkedni! Az utóbbi időben szinte valamennyi fórumon utalnak arra, hogy napjaink egyik alapvető társadalmi igénye az egyéni és kollektív kezdeményezések kibontakozását segítő módszerek minél szélesebb körű alkalmazása. Ugyancsak sok helyen elhangzott, hogy hazánkban is be kellene vezetni a fejlett ipari országokban alkalmazott minőségi körök hazai változatát. Itt jegyzem meg, hogy a minőségi kör elnevezés az angol Quality Control Circles (szó szerinti fordítása: minőséget ellenőrző kör)-ből ered. A köztudatban és a szakirodalomban világszerte, így nálunk is a minőségi kör elnevezés honosodott meg. Tudjuk, hogy minden szervezet kulcstényezője az ember, amelynek akarata és képessége határozza meg az adott szervezet teljesítményét. Az utóbbi időben több elképzelés látott napvilágot az emberi tényezők motiválásáról. Azok a módszerek lettek végül is sikeresek, amelyek az érintettek számára elfogadhatók, könynyen elsajátíthatók, egyszerűek és a vezetők számára érzékelhető eredményt hoztak. Mi a minőségi kör lényege? Általában nem több, mint az azonos munkahelyen dolgozók csoportja, akik meghatározott időnként rendszeresen összejönnek — csoportmegbeszélést tartanak — abból a célból, hogy a csoport által végzett munkafolyamatban tapasztalható minőségi problémákat — felismerjék, elemezzék és ezek megoldására kollektív javaslatot dolgozzanak ki. Vagy ha erre nem képesek, akkor jelezzék ezt a vezetésnek. Én a minőségi körök hazai változatán a DH-munkarendszer elveinek és a meglevő brigádmozgalom ötvözetét értem. Ha ezt az elvet sikerül megvalósítani, szerintem komoly eredményt érhetünk el. Ugyanis minden új módszer eredményes bevezetése azon múlik, hogy az mennyire integrálódik az adott vállalati szervezetbe. A minőségi körök bevezetését nem szabad siettetni, ez egy önkéntes program, amelybe bárki bekapcsolódhat belátása szerint. De egy biztos, ha sikerül a már meglevő, rendelkezésre álló eszközeinket ennek a célnak érdekében mozgósítani, a folyamat, tehát a minőségi kör típusú munkaverseny-mozgalom kialakulása meggyorsítható. Mit értek a rendelkezésünkre álló eszközök felhasználásán? Az OKGT területén egy jól szervezett brigádmozgalom működik. Rendelkezünk a minőségi kör típusú brigádmunka beindításának alapvető feltételeivel, így például: Kialakult a demokratikus vezetési stílus (a diktatórikus vezetés és a minőségi kör típusú munka összeférhetetlen). Rendelkezünk jól működő vállalati DH-szervezetekkel, illetve apparátusokkal. Működik a kényszerpályás, időprogramozott DH-hibainformációs és elhárító rendszer. A kényszerpálya azt jelenti, hogy minden egyéni, vagy kollektív hibajelzés, illetve a munkát jobbító javaslat egy kényszerpályán, arra a vezetési szintre jut, amelynek a hatáskörébe tartozik a jelzett probléma megoldása, illetve a javaslat megvalósítása. Az időprogram pedig azt jelenti, hogy aki ilyen jelzést vagy javaslatot kap, a kézhez vételtől számítva egy napon belül, sürgős esetben azonnal intézkedni köteles a jelzett hiba okának megszüntetésére vagy a javaslat bevezetésére. Még egyszer kihangsúlyozom, hogy intézkedni köteles. A megoldás ideje természetesen a téma tartalmától függ. Rendelkezünk jól szervezett és jól működő munka, szocialista, ifjúsági és komplex brigádmozgalommal. Ismerjük a minőségi körök szervezésének és működésének szabályait, valamint a problémamegoldó módszereket. Mindezek figyelembevételével kimondhatjuk, hogy ha megtanítjuk a brigádokat a Minőségi Kör típusú munka ismereteire, a gyakorlatban bevált és jól működő brigádmozgalom és egyéb munkamozgalmak — tartalmasabbá, színesebbé és konkrétabbá tehetők és a kívánt cél, a jó minőségű munka elérésére serkenthetők. Nem utolsósorban a minőségi kör típusú munkastílus gyorsabb kialakulásának motorjai lehetnek. Ruzicska György OKGT munkaverseny- és DH-titkár