Vegyipari Dolgozó, 1984 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1984-06-01 / 6. szám

A „Szakma (Ágazat) Kiváló Brigádja” a „Kemence-karbantartó” brigád Az öntöde gyáregység gazda­sági vezetése a társadalmi szervek egyetértésével — több éve fő feladatul tűzte ki, hogy az évről évre növekvő­ és ní­­vósabb tervfeladatok ütemes és maradéktalan teljesítése ér­dekében mozgósítja valameny­­nyi dolgozóját. Cél: ne legyen „fehér folt” a legkisebb mun­karészlegen sem! Segítségét el­sősorban a szocialista brigá­doktól várják, akik kezdemé­nyező képességükkel példakép­pen hatnak a többi munkatár­sakra is. A brigádok közül ki­emelkedő helyet foglal el a „Kemence-karbantartó” brigád, mely 12 éves múltra tekint vissza. A kezdő fokozatok el­érése után az „Arany” mellett kétszer nyerte el a „Vállalat Kiváló Brigádja” címet. Lét­száma 10 fő, amelyből 60 % folyamatos munkarendben dol­gozik, 30 %-a a gyáregységi karbantartási irányítási mun­kájában veszi ki részét. De nézzük közelebbről a brigád munkáját. Elsőrendű fő feladata: az olvasztó-öntő, in­dukciós kemencék optimális kihasználhatóságának biztosí­tása és a hozzájuk kapcsolódó öntőszerszámok készítése. A kemenceberendezések az el­múlt évek során lényeges vál­tozáson mentek keresztül. A régi kézi téglafalazási tech­nológiát a külföldi eredetű gépi döngölési, majd felszórási technológia váltotta fel. Ennek elsajátítására a brigád két tagja külföldi betanuláson is részt vett, így a javítások ideje oly mértékben lerövi­dült, hogy az éves szinten 1500 tonna többletkapacitást jelent. Az állás- és veszteségidők szá­mítógépes­­adatbankrendszeré­nek alkalmazásával a hibaf okok és a gyengepontok vizs­gálatával — melybe a brigád dolgozói is besegítettek — a kemencék kihasználási foka 87%-ról 92%-ra emelkedett. A vállalatvezetőség a ke­mencék koordinációs javításá­nak vezetésével a brigád egyik tagját bízta meg, aki gépész­­mérnöki oklevele mellett 1980- ban „Ipari Kemence Szakmér­nöki” képesítést szerzett, mely­ben a vállalat egyedüli szak­embere. A brigád vállalta, hogy a kemencék átépítésénél a ki­bontásra kerülő samott-téglá­­kat újra felhasználja samott­­örlemény készítésére, így éves szinten mintegy 600 tonna anyagból, 1,5 M Ft megtakarí­tással készülnek el az olvasz­tókemence ajtók bélései és az öntőszerszámok 50 %-a. Az in­dukciós tégelykemencék fala­zatának külföldi döngölő anyagát részben hazai össze­­­állítású anyagra váltották ki, mely éves szinten 360 E Ft. megtakarítást jelent. Kidolgoz­ták a kemencék csapoló és ön­tőkövei, valamint az égő­kövek hazai gyártását, ebből mintegy 300 E Ft-ot tudnak éves szinten megtakarítani. Az elmúlt évek során be­adott 9 újításukból jelentkező megtakarítás mértéke megha­ladja az 1,5 M Ft-ot. 1983. jú­lius havi 60 tonnás olvasztó­­kemence üzemzavarát túlórás munkával öt­ nap alatt hárí­tották el, azzal 18 M Ft bruttó termelési értékű kapacitás vált kihasználhatóvá. A brigádtagok 1 „Kiváló Munkáért” és 10 „Kiváló Dol­gozó” jelvény tulajdonosai. Valamennyi brigádtag részt vesz a vállalati és városi szin­ten szervezett politikai okta­tásokon. A gyáregység a „DH” mun­karendszer kiterjesztésében vállalati szinten az első helye­zettek között áll. A társadalmi munkavégzésben élenjárva ve­szik ki részüket. Hároméves átlagmunkájuk 66,7 óra/fő. 1980-ban patronálási szerző­dést kötöttek a székesfehér­vári Vasvári Pál Általános Is­kolával. Részt vesznek a vál­lalati sportlétesítmények, a gyáregység dolgozóinak lakó­­házépítésében. 1983-ban a bri­gád minden tagja két kommu­nista műszakját ajánlotta fel egy mozgássérült kisfiú szov­jetunióbeli gyógykezelési költ­ségeihez. A fokozott világgazdasági versenyben, melyben a Székes­fehérvári Könnyűfémmű pár­tunk és kormányunk által adott nagyberuházási összegek során kedvező helyzetben áll. Befejeződtek a kivitelezési munkák. Az alumínium világ­­kereslete emelkedő tendenciát mutat. A gyáregység 10 év alatt az új kemenceegység be­lépésével, valamint a meglé­vők korszerűsítésével a kapa­citását 100 %-kal megnövelte. Ezek karbantartását a brigád létszámnövekedés nélkül látja el, és az összkollektíva munká­jával, képes olyan turkóminő­­séget előállítani, amely a ma­gyar alumíniumipar termékeit a világszínvonalra tudja emelni. Járossy György gyáregységi munkaverseny­titkár — Pápai vagyok, 1975-ben kerültem Pétre. Azelőtt a bor­sosgyőri téglagyárban dolgoz­tam, majdnem ilyen szintű munkán mint itt. Ott szabad­levegőn voltunk egész nap, most meg zárt helyen dolgo­zom. De tulajdonképpen min­degyiknek meg volt a köny­­nyebb és a nehezebb oldala is. Győri Józsefeté, a Péti Nit­rogénművek tároló-rakodó üze­mének gépkezelője mondja ezt, beszélgetésünk elején. Mun­kakörének pontos megnevezé­se: zsákhegesztő-gép kezelő. Az ok azonban, amiért most egymással szemben ülünk és beszélgetünk nem munkájá­nak, hanem társadalmi megbí­zatásának megismerése. Az üzem szakszervezeti fő­bizalmijának örömeit, gondjait megtudakolni kértem tőle a találkozót. Ismeretlenül, hi­szen előzőleg csak annyit tud­tam róla, hogy nemrégiben kapta meg a Kiváló Munkáért kitüntetést. Ez azonban a leg­újabb események közé tartozik életében, s jó lenne megtudni valamit a régebbiekről is. Pél­dául arról, miként lett főbi­zalmi? Egy éve dolgoztam az üzem­ben, amikor titkos szavazással bizalminak választottak. Min­denki felírta az általa gondolt személy nevét. Én voltam a legjobban meglepődve, mikor kiderült, hogy a többség en­gem választott, javasolt. Az viszont igaz, hogy voltak fenn­tartásaim. Amit elvállalok, fe­lelősséggel akarom végezni. Addig viszont még igazi mun­kát keveset végeztünk együtt. Jobbára csak takarítottunk, rendeztük az üzemet. Minden­kivel jó viszonyban voltam, de ez kevés. Ráadásul a kö­rülmények. Ebbe a gyárba sokfelől jöttek az emberek, olyanok is, akik előzőleg nem dolgoztak az iparban. Aki ide­jött, mindenki újat várt, vala­mit kezdeni akart és nem mindenkinek sikerült. — Györéné, noha lassan tíz éve, hogy eljött régi munkahe­lyéről, ma is nagy szeretettel emlékezik rájuk. Ahogy mesé­li, az ottani kollektíva olyan volt, mint egy nagy család. Részben, mert azt a munkát nem lehet egyedül végezni, ré­szint mert e munka általi ösz­­szetartás természetes magatar­tássá vált. A péti körülmé­nyek mások voltak, hiszen nem megy egyik napról a má­sikra a közösség kialakulása. Új üzem, új emberek, az in­dulás, a termelés gondjai... — Mint bizalmitól is azt várták tőlem az emberek, hogy ahol kell, elmondjam a prob­lémákat. Mert nem a gondok meglátása a nehéz, hanem azok elmondása, megoldása. Úgy tűnik, megfelelt a vá­rakozásnak, mert négy éve fő­­bizalmi­ helyettesnek választot­ták. Egy évvel később pedig, amikor elődje a munkahelyi és egyéb megbízatásainak so­kasága miatt leköszönt, őt vá­lasztották helyébe. Azóta ki­lenc bizalmi munkáját irá­nyítja, közöttük vannak nagy gyakorlattal rendelkezők, de kezdők is. — Nem könnyű ennyi em­bert mozgatni — mondja Gyö­réné. — Rendszeresen, minden hónapban tartok bizalmi ér­tekezletet, ahol a főbizalmi ér­tekezleten hallottakat mondom el, de szó van az esetleges gazdasági változásokról is. Ek­kor osztjuk el a segélyeket, üdülőjegyeket és megbeszéljük­­a bizalmiak által­­a munka­helyről hozott problémákat. Esetenként meghívjuk a gaz­dasági vezetőket is, hogy is­merjék meg az emberek gond­jait. Bár, ha olyan probléma van, nem várunk vele az érte­kezletig, megbeszéljük a fő­nökkel. Lehet, hogy Györénének azért is könnyebb a dolga lát­szólag, mert az üzemvezető éppúgy kezdő volt e megbíza­tásban, mint ő a főbizalmi teendők ellátásában, így kez­dettől korrekt munkakapcsolat alakult ki. — Az üzemvezető általában elég pozitívan fogad minden felvetést, más kérdés, hogy nem mindig tud segíteni. Az emberek problémája közös gond. Probléma például, hogy nem mindenki úgy végzi­­a munkáját, mint egy szolgál­tatást, amit ő köteles jó mi­nőségben adni. Nem mindig gondolnak bele, hogy egy rosz­­szul ragasztott gumiheveder, vagy hagyagul becsavart csa­var, akár egy egész műszakot tétlenségre kényszerít. És saj­nos nehéz összeegyeztetni a munkaerőhiány okozta gondot, meg azt, hogy aki nem dolgo­zik rendesen, annak a munká­jára nem tartunk igényt. Na­gyon egyetértek a gazdasági vezetésnek azzal a törekvésé­vel, hogy most anyagi oldalról próbálja ezt megfogni. A gyár nagyon nehéz hely­zetben volt az elmúlt időben, s ezt bizony érezték az üzemek­ben is. Hiába dolgoztak töb­bet, termeltek rekordmennyi­séget, pénz mégsem volt több. S ilyenkor bizony mindenki jobban odafigyel a bérfejlesz­tésre, vagy a prémium elosz­tására. — Tőlünk inkább a munka­helyi körülmények miatt men­tek el emberek. Nagyon nehéz munka van nálunk, hiába a gépesítés. De a többség ma­radt. Igaz, akinek van ener­giája, plusz munkát is vállal­hat, de mostanában nem köny­­nyű erre rávenni senkit. A bizalminak, főbizalminak azonban ekkor is segíteni, agi­tálni kell. Kényesebb esetek­ben pedig megmagyarázni, hogy ki miért maradt ki eset­leg a béremelésből. — Néha elkeseredem, mert az emberek a gazdasági prob­lémák megoldását is a szak­­szervezettől várják, pedig er­re nekünk lehetőségünk nincs. Partnerként természetesen megpróbálunk segíteni, de töb­bet várnak tőlünk a dolgozók, mint amire képesek vagyunk. Most szerencsére volt mivel agitálnunk. Április 1-től ma­gasabb a műszakpótlék, meg­volt a bérfejlesztés. Nagy erő­feszítéseket tesz a vállalat. Ezért is próbáljuk meggyőzni az embereket, mérlegeljenek reálisan. És sok apróságnak tűnő dolog is megoldódik köz­ben. Az apróságok, amiket Gyö­réné említ, csak látszólag azok. Ő is a vállalati méretű dolgokhoz viszonyítva minősít így. Hiszen az, hogy a tároló­ban dolgozó nők kettő helyett már négy öltözet védőruhát kapnak, s így rendszeresen tudják cserélni, vagy hogy hű­tőszekrények vannak az üzem­ben. S a főbizalminak kijut a személyes problémákból is. Volt, akinek lakásügyét intéz­te sikerrel, másoknak a segé­lyek nagyon gondos, alapos elosztásával okozott örömöt. S neki vajon mi? — Amikor sikerül elintéz­ni valamit. A lakásprobléma elintézése után például odajött a kolléga és megköszönte. De ez ritka. Györénét annak idején szin­te ismeretlenül választották meg bizalminak. És ma? — Hát többen úgy tudják, hogy én vagyok a Györéné, akihez oda lehet menni, mert megpróbál segíteni. Igaz, néha csak annyival, hogy viszakül­­döm a bizalmihoz, mert a do­log az ő hatáskörébe tartozik és nem akarok átnyúlni a feje felett. A tároló-rakodó üzem főbi­zalmija csinos fiatalasszony. Alig hinné az ember, hogy 16 éves lánya és 14 éves fia van. Munka után ők várják otthon, s az újabb feladatok, más ten­nivalók. S teszi is nagy fele­lősséggel. H. É. Györéné a tárolóból „A vezetők is ismerjék meg az emberek gondjait” Gyógynövényből - gyógyszer Bulgária — földrajzi helyze­te és éghajlati viszonyai jóvol­tából — nagyon gazdag gyógy­növényekben, s belőlük már eddig is több gyógyszert készí­tettek. Így jól bevált a hóvi­rágból készített Nivalin bizo­nyos idegbetegségeknek s a sár­ga pipacsból gyártott Glauvent és Glauterpin köhögésnek, a damaszkuszi rózsa alapú Ro­­zalin sebeknek és a Rozanol epekőbántalmaknak a gyógyí­tásában, s ugyancsak kitűnő a fokhagymából gyártott érelme­szesedés-ellenes Alkratin és Szatal. Most is folyik néhány — tisztán növényi eredetű — gyógyszernek jóváhagyási eljá­rása. SZÁMÍTÓGÉPEK A VEGYIPARBAN A Magyar Kémikusok Egye­sületének a Peremartoni Vegy­ipari Vállalatnál működő cso­portja szakmai ismeretterjesztő előadást szervezett. Előadást tartott a számítógépek fejlődé­séről, alkalmazásuk elterjeszté­séről, a számítástechnika vegy­ipari alkalmazásának helyzeté­ről, lehetőségeiről Polonyi Fe­renc, a Vegyipari Számítás­­technikai Fejlesztési Társulás igazgatója. Rámutatott, hogy hazánkban mind a tervekhez, mind a lehetőségekhez képest elmaradt a vegyipar számítás­­technikai, folyamatirányítási rendszereinek kiépítése. A TROMBÓZIS KIMUTATÁSA A bécsi Wilhelmienspi­tal izotópközpontjában egysze­rű és biztos módszert alkal­maznak a trombózis felismer­­tésében: nyomjelzett fibrolno­­génoldat befecskendezésével sebészeti beavatkozás nélkül is ki lehet mutatni a vérrög jelenlétét. A módszer igen hasznosnak bizonyult a trom­bózis kezelésére és megelőzé­sére használt gyógyszerek ha­tékonyságának szempontjából is. EGY EMBER - KÉT SZAKMA Nemcsak a munkában járnak az élen A Taurusnál a kiemelkedő szocialista kollektívák közé tartozik a kőbányai­­műszaki gumigyár „Bánki Donát” szo­cialista brigádja. A brigád e gyár energiaüzemének műsze­részműhelyében dolgozik , és elmondhatni, hogy kilenc tag­ja igen jól végzi munkáját. Bizonyíték erre, hogy tízszer kapták meg a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést, s tavalyi munkájukért pedig felvették az Ágazat Kiváló Brigádja cí­met. A brigád 1963-ban műszeré­szekből alakult meg, de fel­adatköre az 1978-as vállalati vezérigazgatói utasítás után megváltozott. A cél azóta, hogy a műszaki gumigyárban kulcsfontosságú gépeket egy műhelyben javítsák. Akkor más szakmájú, tapasztalt tau­­ruszosok is kerültek a közös­ségbe, amelyben csekély a fluktuáció. Nem szükséges és nyilván nem is lehetséges határvona­lat húzni a szakmai lépéstar­táshoz­­meg az ezen fe­lül önként vállalt tovább­képzés, önképzés között. Tény, hogy a brigádtagok ebben je­leskednek. Valaha igen gyen­ge, korszerűtlen gépekkel kel­lett végezniük munkájukat, ám mostanra kicserélődött gépparkjuk. Nélkülözhetetlen volt lépést tartaniuk a válto­zással, így aztán többen is sze­reztek második szakmát. Bán Zoltán villanyszerelő például elvégezte a szakközépiskolát, később felvonószerelői képesí­tést szerzett. Farkas András brigádvezető, műszerész, ka­zánfűtői tanfolyamra járt. Tóth György műszerész lánghegesz­tői vizsgát tett, Brindzik Jó­­zsefné pedig újítási előadói munkájához szerezte meg a fontos ismereteket. Nagy Ti­vadar műszerészként kezdte, majd a műegyetem levelező tagozatán kapott villamos­­mérnöki diplomát. Most az energiaüzem vezetője. Azt már összeszámlálni is nehéz volna, hogy a különféle tan­folyamokon hányan vettek részt. Gazdasági munkájuknál a rendszeresen tett pótvállalások egyik eredménye, hogy tavaly csaknem 800 ezer forint érté­kű hazai-, illetve import­anyag-megtakarítást értek el. Termékeny újítók. Többen kö­zülük ilyen tevékenységükért is kitüntetést kaptak. Közös munkálkodásukhoz hozzájá­rulnak rendszeresen megtar­tott, őszinte brigádértekezlete­ik, s a kollektíva tagjai má­sutt is szívesen mondják el véleményüket. A brigádban van pártveze­tőségi tag, szb-tag, főbizalmi­helyettes, de marad erejük másféle társadalmi munkák­hoz is. Természetes, hogy ka­lákában segítenek egymásnak építeni, s már évek óta patro­nálják többek között a kiskun­halasi mozgássérült gyerekek intézetét. Szívesen vetélkednék. Jelen­leg a vállalatnál a legjobbnak bizonyultak az olimpiai vetél­kedősorozatban, s így nyerték meg a vállalati munkavédel­mi járőrversenyt, legalábbis több brigádtagnak jókora ré­sze volt a sikerben. A „Nyi­tott Világ” művelődési mozga­lom tavalyi pontversenyét a „Bánki Donát” szocialista bri­gád nyerte ,meg, majd a dön­tőben is a legjobbak között végzett. További lendületük is bíz­vást maradhat töretlen, hiszen közülük a legidősebb, a bri­gádvezető csupán most lépi át 50. életévét. U. L. A Hungária Műanyagfeldol­gozó Vállalatnál cseréppel vagy palával fedett tetők szi­getelésére alkalmas PVC-fólia gyártását kezdték meg. A te­tőszerkezetre szögekkel rög­zíthető fólia felfogja a cse­repek közötti résen beszivárgó esőt, port és a szelet, a me­leget pedig nem engedi a szabadba kiszökni. A védel­met nyújtó műanyagot nem­csak azok szerelhetik fel, akik új tetőt építenek, hanem a ré­gibe is bárki beépítheti. Új olajlelőhelyet tártak fel a Dunántúlon, Zalakaros tér­ségében. Eddig négy kutat ké­peztek ki termelésre. Közülük kettőt már meg is nyitottak. A felszínre hozott olajat a gyűjtőhálózat elkészültéig tar­tálykocsival szállítják a zala­egerszegi finomítóba. A Péti Nitrogénművek nagy ammóniatartalmú szennyvizei hosszú évek óta eredménye­sen oldják meg a növények tápanyagellátását, hiszen ez a szennyvíz egyfajta folyékony műtrágyának felel meg. A vál­lalat évente mintegy tízezer köbméter öntözővizet biztosít térítésmentesen a közeli ter­melőszövetkezeteknek, ahol kétszer annyi takarmányt nyernek. Az OTP összegezése szerint a lakosság betétállománya az első negyedévben hatmilliárd­­dal növekedett és elérte a 203 milliárd forintot. A tartós, egy évnél­ hosszabb lekötésű betétekbe több pénzt helyez­tek el az emberek, mint ta­valy az év elején. A lettországi idegsebészeti központban kikísérletezett bio­lógiai ragasztó lényegesen meggyorsítja a mikroerek ösz­­szekapcsolását. A vérkompo­nensekből nyert ragasztó­­anyag tartósan összekapcsolja azokat a finom artériaelágazá­sokat, amelyeknek átmérője másfél milliméterig terjed, anélkül, hogy kilökődési reak­­ciót váltana ki. Az újdonság lehetővé teszi a fonalvarratok számának lényeges csökkenté­sét. Nyolc ország szakembereinek részvételével négynapos esz­mecserét tartottak Balatonfü­­reden. A résztvevők — 60 szakmai előadás alapján — ké­pet kaptak a hazai műanyag­­gyártásról, -feldolgozásról, -al­kalmazásról, a külföldi ta­pasztalatokról, újdonságokról, tendenciákról. Mint elhang­zott: Magyarországon az el­múlt esztendőkben csaknem 400 ezer tonnányi műanyagot használtak fel. Az ENSZ közgyűlésének 1979. évi 34. ülésszaka nem­zetközi ifjúsági évvé nyilvání­totta az 1985. esztendőt. A köz­gyűlés ajánlásának megfele­lően létrejött magyar nemzeti bizottság tagjai az alakuló ülésen tájékoztatást kaptak a nemzetközi ifjúsági év céljai­ról, hazai és külföldi előkészü­leteiről. Megvitatták és elfo­gadták a nemzetközi ifjúsági év hazai keretprogramját, va­lamint a nemzetközi bizottság munkaprogramját.

Next