Vegyipari Dolgozó, 1984 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1984-06-01 / 6. szám
A „Szakma (Ágazat) Kiváló Brigádja” a „Kemence-karbantartó” brigád Az öntöde gyáregység gazdasági vezetése a társadalmi szervek egyetértésével — több éve fő feladatul tűzte ki, hogy az évről évre növekvő és nívósabb tervfeladatok ütemes és maradéktalan teljesítése érdekében mozgósítja valamenynyi dolgozóját. Cél: ne legyen „fehér folt” a legkisebb munkarészlegen sem! Segítségét elsősorban a szocialista brigádoktól várják, akik kezdeményező képességükkel példaképpen hatnak a többi munkatársakra is. A brigádok közül kiemelkedő helyet foglal el a „Kemence-karbantartó” brigád, mely 12 éves múltra tekint vissza. A kezdő fokozatok elérése után az „Arany” mellett kétszer nyerte el a „Vállalat Kiváló Brigádja” címet. Létszáma 10 fő, amelyből 60 % folyamatos munkarendben dolgozik, 30 %-a a gyáregységi karbantartási irányítási munkájában veszi ki részét. De nézzük közelebbről a brigád munkáját. Elsőrendű fő feladata: az olvasztó-öntő, indukciós kemencék optimális kihasználhatóságának biztosítása és a hozzájuk kapcsolódó öntőszerszámok készítése. A kemenceberendezések az elmúlt évek során lényeges változáson mentek keresztül. A régi kézi téglafalazási technológiát a külföldi eredetű gépi döngölési, majd felszórási technológia váltotta fel. Ennek elsajátítására a brigád két tagja külföldi betanuláson is részt vett, így a javítások ideje oly mértékben lerövidült, hogy az éves szinten 1500 tonna többletkapacitást jelent. Az állás- és veszteségidők számítógépesadatbankrendszerének alkalmazásával a hibaf okok és a gyengepontok vizsgálatával — melybe a brigád dolgozói is besegítettek — a kemencék kihasználási foka 87%-ról 92%-ra emelkedett. A vállalatvezetőség a kemencék koordinációs javításának vezetésével a brigád egyik tagját bízta meg, aki gépészmérnöki oklevele mellett 1980- ban „Ipari Kemence Szakmérnöki” képesítést szerzett, melyben a vállalat egyedüli szakembere. A brigád vállalta, hogy a kemencék átépítésénél a kibontásra kerülő samott-téglákat újra felhasználja samottörlemény készítésére, így éves szinten mintegy 600 tonna anyagból, 1,5 M Ft megtakarítással készülnek el az olvasztókemence ajtók bélései és az öntőszerszámok 50 %-a. Az indukciós tégelykemencék falazatának külföldi döngölő anyagát részben hazai összeállítású anyagra váltották ki, mely éves szinten 360 E Ft. megtakarítást jelent. Kidolgozták a kemencék csapoló és öntőkövei, valamint az égőkövek hazai gyártását, ebből mintegy 300 E Ft-ot tudnak éves szinten megtakarítani. Az elmúlt évek során beadott 9 újításukból jelentkező megtakarítás mértéke meghaladja az 1,5 M Ft-ot. 1983. július havi 60 tonnás olvasztókemence üzemzavarát túlórás munkával öt nap alatt hárították el, azzal 18 M Ft bruttó termelési értékű kapacitás vált kihasználhatóvá. A brigádtagok 1 „Kiváló Munkáért” és 10 „Kiváló Dolgozó” jelvény tulajdonosai. Valamennyi brigádtag részt vesz a vállalati és városi szinten szervezett politikai oktatásokon. A gyáregység a „DH” munkarendszer kiterjesztésében vállalati szinten az első helyezettek között áll. A társadalmi munkavégzésben élenjárva veszik ki részüket. Hároméves átlagmunkájuk 66,7 óra/fő. 1980-ban patronálási szerződést kötöttek a székesfehérvári Vasvári Pál Általános Iskolával. Részt vesznek a vállalati sportlétesítmények, a gyáregység dolgozóinak lakóházépítésében. 1983-ban a brigád minden tagja két kommunista műszakját ajánlotta fel egy mozgássérült kisfiú szovjetunióbeli gyógykezelési költségeihez. A fokozott világgazdasági versenyben, melyben a Székesfehérvári Könnyűfémmű pártunk és kormányunk által adott nagyberuházási összegek során kedvező helyzetben áll. Befejeződtek a kivitelezési munkák. Az alumínium világkereslete emelkedő tendenciát mutat. A gyáregység 10 év alatt az új kemenceegység belépésével, valamint a meglévők korszerűsítésével a kapacitását 100 %-kal megnövelte. Ezek karbantartását a brigád létszámnövekedés nélkül látja el, és az összkollektíva munkájával, képes olyan turkóminőséget előállítani, amely a magyar alumíniumipar termékeit a világszínvonalra tudja emelni. Járossy György gyáregységi munkaversenytitkár — Pápai vagyok, 1975-ben kerültem Pétre. Azelőtt a borsosgyőri téglagyárban dolgoztam, majdnem ilyen szintű munkán mint itt. Ott szabadlevegőn voltunk egész nap, most meg zárt helyen dolgozom. De tulajdonképpen mindegyiknek meg volt a könynyebb és a nehezebb oldala is. Győri Józsefeté, a Péti Nitrogénművek tároló-rakodó üzemének gépkezelője mondja ezt, beszélgetésünk elején. Munkakörének pontos megnevezése: zsákhegesztő-gép kezelő. Az ok azonban, amiért most egymással szemben ülünk és beszélgetünk nem munkájának, hanem társadalmi megbízatásának megismerése. Az üzem szakszervezeti főbizalmijának örömeit, gondjait megtudakolni kértem tőle a találkozót. Ismeretlenül, hiszen előzőleg csak annyit tudtam róla, hogy nemrégiben kapta meg a Kiváló Munkáért kitüntetést. Ez azonban a legújabb események közé tartozik életében, s jó lenne megtudni valamit a régebbiekről is. Például arról, miként lett főbizalmi? Egy éve dolgoztam az üzemben, amikor titkos szavazással bizalminak választottak. Mindenki felírta az általa gondolt személy nevét. Én voltam a legjobban meglepődve, mikor kiderült, hogy a többség engem választott, javasolt. Az viszont igaz, hogy voltak fenntartásaim. Amit elvállalok, felelősséggel akarom végezni. Addig viszont még igazi munkát keveset végeztünk együtt. Jobbára csak takarítottunk, rendeztük az üzemet. Mindenkivel jó viszonyban voltam, de ez kevés. Ráadásul a körülmények. Ebbe a gyárba sokfelől jöttek az emberek, olyanok is, akik előzőleg nem dolgoztak az iparban. Aki idejött, mindenki újat várt, valamit kezdeni akart és nem mindenkinek sikerült. — Györéné, noha lassan tíz éve, hogy eljött régi munkahelyéről, ma is nagy szeretettel emlékezik rájuk. Ahogy meséli, az ottani kollektíva olyan volt, mint egy nagy család. Részben, mert azt a munkát nem lehet egyedül végezni, részint mert e munka általi öszszetartás természetes magatartássá vált. A péti körülmények mások voltak, hiszen nem megy egyik napról a másikra a közösség kialakulása. Új üzem, új emberek, az indulás, a termelés gondjai... — Mint bizalmitól is azt várták tőlem az emberek, hogy ahol kell, elmondjam a problémákat. Mert nem a gondok meglátása a nehéz, hanem azok elmondása, megoldása. Úgy tűnik, megfelelt a várakozásnak, mert négy éve főbizalmi helyettesnek választották. Egy évvel később pedig, amikor elődje a munkahelyi és egyéb megbízatásainak sokasága miatt leköszönt, őt választották helyébe. Azóta kilenc bizalmi munkáját irányítja, közöttük vannak nagy gyakorlattal rendelkezők, de kezdők is. — Nem könnyű ennyi embert mozgatni — mondja Györéné. — Rendszeresen, minden hónapban tartok bizalmi értekezletet, ahol a főbizalmi értekezleten hallottakat mondom el, de szó van az esetleges gazdasági változásokról is. Ekkor osztjuk el a segélyeket, üdülőjegyeket és megbeszéljüka bizalmiak általa munkahelyről hozott problémákat. Esetenként meghívjuk a gazdasági vezetőket is, hogy ismerjék meg az emberek gondjait. Bár, ha olyan probléma van, nem várunk vele az értekezletig, megbeszéljük a főnökkel. Lehet, hogy Györénének azért is könnyebb a dolga látszólag, mert az üzemvezető éppúgy kezdő volt e megbízatásban, mint ő a főbizalmi teendők ellátásában, így kezdettől korrekt munkakapcsolat alakult ki. — Az üzemvezető általában elég pozitívan fogad minden felvetést, más kérdés, hogy nem mindig tud segíteni. Az emberek problémája közös gond. Probléma például, hogy nem mindenki úgy végzia munkáját, mint egy szolgáltatást, amit ő köteles jó minőségben adni. Nem mindig gondolnak bele, hogy egy roszszul ragasztott gumiheveder, vagy hagyagul becsavart csavar, akár egy egész műszakot tétlenségre kényszerít. És sajnos nehéz összeegyeztetni a munkaerőhiány okozta gondot, meg azt, hogy aki nem dolgozik rendesen, annak a munkájára nem tartunk igényt. Nagyon egyetértek a gazdasági vezetésnek azzal a törekvésével, hogy most anyagi oldalról próbálja ezt megfogni. A gyár nagyon nehéz helyzetben volt az elmúlt időben, s ezt bizony érezték az üzemekben is. Hiába dolgoztak többet, termeltek rekordmennyiséget, pénz mégsem volt több. S ilyenkor bizony mindenki jobban odafigyel a bérfejlesztésre, vagy a prémium elosztására. — Tőlünk inkább a munkahelyi körülmények miatt mentek el emberek. Nagyon nehéz munka van nálunk, hiába a gépesítés. De a többség maradt. Igaz, akinek van energiája, plusz munkát is vállalhat, de mostanában nem könynyű erre rávenni senkit. A bizalminak, főbizalminak azonban ekkor is segíteni, agitálni kell. Kényesebb esetekben pedig megmagyarázni, hogy ki miért maradt ki esetleg a béremelésből. — Néha elkeseredem, mert az emberek a gazdasági problémák megoldását is a szakszervezettől várják, pedig erre nekünk lehetőségünk nincs. Partnerként természetesen megpróbálunk segíteni, de többet várnak tőlünk a dolgozók, mint amire képesek vagyunk. Most szerencsére volt mivel agitálnunk. Április 1-től magasabb a műszakpótlék, megvolt a bérfejlesztés. Nagy erőfeszítéseket tesz a vállalat. Ezért is próbáljuk meggyőzni az embereket, mérlegeljenek reálisan. És sok apróságnak tűnő dolog is megoldódik közben. Az apróságok, amiket Györéné említ, csak látszólag azok. Ő is a vállalati méretű dolgokhoz viszonyítva minősít így. Hiszen az, hogy a tárolóban dolgozó nők kettő helyett már négy öltözet védőruhát kapnak, s így rendszeresen tudják cserélni, vagy hogy hűtőszekrények vannak az üzemben. S a főbizalminak kijut a személyes problémákból is. Volt, akinek lakásügyét intézte sikerrel, másoknak a segélyek nagyon gondos, alapos elosztásával okozott örömöt. S neki vajon mi? — Amikor sikerül elintézni valamit. A lakásprobléma elintézése után például odajött a kolléga és megköszönte. De ez ritka. Györénét annak idején szinte ismeretlenül választották meg bizalminak. És ma? — Hát többen úgy tudják, hogy én vagyok a Györéné, akihez oda lehet menni, mert megpróbál segíteni. Igaz, néha csak annyival, hogy viszaküldöm a bizalmihoz, mert a dolog az ő hatáskörébe tartozik és nem akarok átnyúlni a feje felett. A tároló-rakodó üzem főbizalmija csinos fiatalasszony. Alig hinné az ember, hogy 16 éves lánya és 14 éves fia van. Munka után ők várják otthon, s az újabb feladatok, más tennivalók. S teszi is nagy felelősséggel. H. É. Györéné a tárolóból „A vezetők is ismerjék meg az emberek gondjait” Gyógynövényből - gyógyszer Bulgária — földrajzi helyzete és éghajlati viszonyai jóvoltából — nagyon gazdag gyógynövényekben, s belőlük már eddig is több gyógyszert készítettek. Így jól bevált a hóvirágból készített Nivalin bizonyos idegbetegségeknek s a sárga pipacsból gyártott Glauvent és Glauterpin köhögésnek, a damaszkuszi rózsa alapú Rozalin sebeknek és a Rozanol epekőbántalmaknak a gyógyításában, s ugyancsak kitűnő a fokhagymából gyártott érelmeszesedés-ellenes Alkratin és Szatal. Most is folyik néhány — tisztán növényi eredetű — gyógyszernek jóváhagyási eljárása. SZÁMÍTÓGÉPEK A VEGYIPARBAN A Magyar Kémikusok Egyesületének a Peremartoni Vegyipari Vállalatnál működő csoportja szakmai ismeretterjesztő előadást szervezett. Előadást tartott a számítógépek fejlődéséről, alkalmazásuk elterjesztéséről, a számítástechnika vegyipari alkalmazásának helyzetéről, lehetőségeiről Polonyi Ferenc, a Vegyipari Számítástechnikai Fejlesztési Társulás igazgatója. Rámutatott, hogy hazánkban mind a tervekhez, mind a lehetőségekhez képest elmaradt a vegyipar számítástechnikai, folyamatirányítási rendszereinek kiépítése. A TROMBÓZIS KIMUTATÁSA A bécsi Wilhelmienspital izotópközpontjában egyszerű és biztos módszert alkalmaznak a trombózis felismertésében: nyomjelzett fibrolnogénoldat befecskendezésével sebészeti beavatkozás nélkül is ki lehet mutatni a vérrög jelenlétét. A módszer igen hasznosnak bizonyult a trombózis kezelésére és megelőzésére használt gyógyszerek hatékonyságának szempontjából is. EGY EMBER - KÉT SZAKMA Nemcsak a munkában járnak az élen A Taurusnál a kiemelkedő szocialista kollektívák közé tartozik a kőbányaiműszaki gumigyár „Bánki Donát” szocialista brigádja. A brigád e gyár energiaüzemének műszerészműhelyében dolgozik , és elmondhatni, hogy kilenc tagja igen jól végzi munkáját. Bizonyíték erre, hogy tízszer kapták meg a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést, s tavalyi munkájukért pedig felvették az Ágazat Kiváló Brigádja címet. A brigád 1963-ban műszerészekből alakult meg, de feladatköre az 1978-as vállalati vezérigazgatói utasítás után megváltozott. A cél azóta, hogy a műszaki gumigyárban kulcsfontosságú gépeket egy műhelyben javítsák. Akkor más szakmájú, tapasztalt tauruszosok is kerültek a közösségbe, amelyben csekély a fluktuáció. Nem szükséges és nyilván nem is lehetséges határvonalat húzni a szakmai lépéstartáshozmeg az ezen felül önként vállalt továbbképzés, önképzés között. Tény, hogy a brigádtagok ebben jeleskednek. Valaha igen gyenge, korszerűtlen gépekkel kellett végezniük munkájukat, ám mostanra kicserélődött gépparkjuk. Nélkülözhetetlen volt lépést tartaniuk a változással, így aztán többen is szereztek második szakmát. Bán Zoltán villanyszerelő például elvégezte a szakközépiskolát, később felvonószerelői képesítést szerzett. Farkas András brigádvezető, műszerész, kazánfűtői tanfolyamra járt. Tóth György műszerész lánghegesztői vizsgát tett, Brindzik Józsefné pedig újítási előadói munkájához szerezte meg a fontos ismereteket. Nagy Tivadar műszerészként kezdte, majd a műegyetem levelező tagozatán kapott villamosmérnöki diplomát. Most az energiaüzem vezetője. Azt már összeszámlálni is nehéz volna, hogy a különféle tanfolyamokon hányan vettek részt. Gazdasági munkájuknál a rendszeresen tett pótvállalások egyik eredménye, hogy tavaly csaknem 800 ezer forint értékű hazai-, illetve importanyag-megtakarítást értek el. Termékeny újítók. Többen közülük ilyen tevékenységükért is kitüntetést kaptak. Közös munkálkodásukhoz hozzájárulnak rendszeresen megtartott, őszinte brigádértekezleteik, s a kollektíva tagjai másutt is szívesen mondják el véleményüket. A brigádban van pártvezetőségi tag, szb-tag, főbizalmihelyettes, de marad erejük másféle társadalmi munkákhoz is. Természetes, hogy kalákában segítenek egymásnak építeni, s már évek óta patronálják többek között a kiskunhalasi mozgássérült gyerekek intézetét. Szívesen vetélkednék. Jelenleg a vállalatnál a legjobbnak bizonyultak az olimpiai vetélkedősorozatban, s így nyerték meg a vállalati munkavédelmi járőrversenyt, legalábbis több brigádtagnak jókora része volt a sikerben. A „Nyitott Világ” művelődési mozgalom tavalyi pontversenyét a „Bánki Donát” szocialista brigád nyerte ,meg, majd a döntőben is a legjobbak között végzett. További lendületük is bízvást maradhat töretlen, hiszen közülük a legidősebb, a brigádvezető csupán most lépi át 50. életévét. U. L. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalatnál cseréppel vagy palával fedett tetők szigetelésére alkalmas PVC-fólia gyártását kezdték meg. A tetőszerkezetre szögekkel rögzíthető fólia felfogja a cserepek közötti résen beszivárgó esőt, port és a szelet, a meleget pedig nem engedi a szabadba kiszökni. A védelmet nyújtó műanyagot nemcsak azok szerelhetik fel, akik új tetőt építenek, hanem a régibe is bárki beépítheti. Új olajlelőhelyet tártak fel a Dunántúlon, Zalakaros térségében. Eddig négy kutat képeztek ki termelésre. Közülük kettőt már meg is nyitottak. A felszínre hozott olajat a gyűjtőhálózat elkészültéig tartálykocsival szállítják a zalaegerszegi finomítóba. A Péti Nitrogénművek nagy ammóniatartalmú szennyvizei hosszú évek óta eredményesen oldják meg a növények tápanyagellátását, hiszen ez a szennyvíz egyfajta folyékony műtrágyának felel meg. A vállalat évente mintegy tízezer köbméter öntözővizet biztosít térítésmentesen a közeli termelőszövetkezeteknek, ahol kétszer annyi takarmányt nyernek. Az OTP összegezése szerint a lakosság betétállománya az első negyedévben hatmilliárddal növekedett és elérte a 203 milliárd forintot. A tartós, egy évnél hosszabb lekötésű betétekbe több pénzt helyeztek el az emberek, mint tavaly az év elején. A lettországi idegsebészeti központban kikísérletezett biológiai ragasztó lényegesen meggyorsítja a mikroerek öszszekapcsolását. A vérkomponensekből nyert ragasztóanyag tartósan összekapcsolja azokat a finom artériaelágazásokat, amelyeknek átmérője másfél milliméterig terjed, anélkül, hogy kilökődési reakciót váltana ki. Az újdonság lehetővé teszi a fonalvarratok számának lényeges csökkentését. Nyolc ország szakembereinek részvételével négynapos eszmecserét tartottak Balatonfüreden. A résztvevők — 60 szakmai előadás alapján — képet kaptak a hazai műanyaggyártásról, -feldolgozásról, -alkalmazásról, a külföldi tapasztalatokról, újdonságokról, tendenciákról. Mint elhangzott: Magyarországon az elmúlt esztendőkben csaknem 400 ezer tonnányi műanyagot használtak fel. Az ENSZ közgyűlésének 1979. évi 34. ülésszaka nemzetközi ifjúsági évvé nyilvánította az 1985. esztendőt. A közgyűlés ajánlásának megfelelően létrejött magyar nemzeti bizottság tagjai az alakuló ülésen tájékoztatást kaptak a nemzetközi ifjúsági év céljairól, hazai és külföldi előkészületeiről. Megvitatták és elfogadták a nemzetközi ifjúsági év hazai keretprogramját, valamint a nemzetközi bizottság munkaprogramját.