Vegyipari Dolgozó, 1985 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,50 FORINT 1985. JANUÁR ELNÖKSÉGÜNK NAPIRENDJÉN A TERVET MEGHALADÓ MÉRTÉKBEN NŐTT A VEGYIPAR TERMELÉSE Szakszervezetünk elnöksége — munkaprogramja szerint — de­cemberi ülésén tájékoztatót hall­gatott meg a vegyipar 1984. évi fejlődéséről, és az 1985. évi célki­tűzésekről. A tájékoztatót az Ipari Minisz­térium részéről Bataj Józsefné dr. és Paszternák Györgye VDSZ közgazdasági és munkajogi osz­tály helyettes vezetője tartotta. AZ EREDMÉNYEKET VIZSGÁL­VA az előadók a többi között ki­emelték, hogy az első három ne­gyedévben a vegyipar három szá­zalékkal növelte termelési vo­lumenét, a tervezett ütemet egy százalékot meghaladó mérték­ben, így részaránya az iparon be­lül 21,3 százalék. A termelés bőví­tése elsősorban az export növe­lését szolgálta, a rubelelszámolá­sú export 44,3 M Rhl-lel (8,7%-kal) a­z elszámolású export 28,9 M $-ral (5,6%-kal) emelke­dett. A vegyipar ezzel — az élelmi­szeripar után — a népgazdaság második legnagyobb $ exportő­révé lépett elő: háromnegyed év alatt 527 M $ értékű exportot rea­lizált. Ugyanakkor a vegyipar Rbl­­importja 110,1%-ra nőtt , import­ja azonban 98,6%-ra csökkent. Az ágazati $ szaldó az elmúlt évhez viszonyítva további 50 M $-ral ja­vult és jelenleg 90 M $ értékű. A vegyipar egyes szakágazatai­ban eltérőek az eredmények: a termelés 38,3%-át reprezentáló kőolajfeldolgozás termelési volu­mene 2%-kal visszaesett, egyes szakágazatok, pl. a kozmetikai és háztartás-vegyipar, a gázgyártás- és elosztás, valamint a szerves­szervetlen vegyipar termelése 9-11 %-kal emelkedett. TÖBB MINT ÖT SZÁZALÉK nö­vekedés realizálódott a műtrágya- és növényvédőszer-gyártás, a gyógyszeripar és a műanyagfel­dolgozás területén. A gumiipar, illetve a műanyag- és vegyiszál­­gyártás termelésének bővítése el­maradt a vegyipari átlagtól. A ru­belexport-növekedés elsősorban a gyógyszeripari termékekből, olefinekből, aromásokból, és gu­miipari termékekből realizálódott. A DOLLÁREXPORT NÖVEKE­DÉSÉNEK legnagyobb tételei a gyógyszerek, a polipropilén, a nö­vényvédő szerek és a műtrágyák. A kőolajfeldolgozó ipar 1,5%-kal növelte­­ exportját. A vegyipari vállalatok I—III. ne­gyedévi nyeresége 12 Mrd Ft volt, 34,1%-kal magasabb a bázis idő­szakénál. A legnagyobb mértékű nyereségnövekedés a kőolajfel­dolgozó iparban elsősorban a magas hatékonyságú krakküzem belépése, továbbá a Tiszai Vegyi Kombinátnál és a Borsodi Vegyi Kombinátnál a gazdaságos mű­anyagfeldolgozó kapacitások be­lépése miatt. A vegyipar-árbe­vétel arányos nyeresége 6,9%, mely a gépipar után a második legmagasabb az ipar ágazatai kö­zött, és éves szinten várhatóan a termelési terv túlteljesítésével számolhatunk. A nem rubelelszá­molású exportterv jelentős, (3,6—5%-os) túlteljesítése várha­tó. A TÁJÉKOZTATÓ KIEMELTE, hogy az Ipari Minisztérium­­ de­cemberi adatai szerint — 771—781 M $-os exportteljesí­tést tart reálisnak, mely a tervhez viszonyítva 27—37 M $ többletet jelent. A túlteljesítésben jelentős szerepe van a sikeres exportválla­lási akciónak, amelynek kereté­ben az IpM 17 vegyipari vállalat­tal kötött megállapodást. A dollárexport növelésében ki­emelkedő szerepe van a Dunai Kőolajipari Vállalatnak, a Tiszai Vegyi Kombinátnak, a Borsodi Vegyi Kombinátnak és a gyógy­szeripari vállalatok közül a Bio­­gálnak, Chinoinnak és a Kőbányai Gyógyszerárugyárnak. AZ IMPORTKIVÁLTÁS TERÜ­LETÉN is jelentős eredményeket sikerült elérni. Néhány példa: Az év elején megindult a CAO­­LA-ban az aerosolos termék gyártásánál a­z import hajtógáz (freon) helyettesítése hazai PB gázzal, több mint 1 millió dollár értékben. A Taurusban beindult a Rába-Steiger traktorokhoz szük­séges abroncsok gyártása, mely az import kiváltásán túl­­ export árualapot is biztosít. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat je­lentősen fejlesztette az import horganyzott acélcső helyettesí­tését szolgáló kemény PVC-cső­­gyártást. A Borsodi Vegyi Kombi­nát éves szinten 270 M Ft értékű importot vált ki termékeivel. A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS is elsőrendű feladatot jelentett. Jelentős előrelépés ezen a terüle­ten pl. hogy a Taurus saját sza­badalom alapján üzembe helyez­te gumihulladék-feldolgozó gép­sorát. A berendezés gyártási és elhasználódott gumihulladék fel­dolgozására alkalmas, kapacitása 7 kt/év. A Magyar Viscosagyár­­ban az 1983. év végén üzembe helyezett Dref fonodában a má­sodlagos nyersanyagból előállí­tott fonal értéke eléri a 200 ton­nát. A Forte az ezüsthulladék hasznosításával 312 E $ értékű importbeszerzést vált ki. Az anyagtakarékosság terén az EGYT, a Kőbányai Gyógyszeráru­­gyár, a Tiszai Vegyi Kombinát és a Magyar Viscosa tevékenysége emelhető ki. A BEFEJEZETT BERUHÁZÁ­SOK között kiemelkedő jelentő­ségű a Dunai Kőolajipari Vállalat katalitikus krakküzeme. Az üzem az eddig fűtőolajként használt párlatokból fehérárukat állít elő. Termékeinek jelentős része — kb. 130 M $ értékben — exportra ke­rül. A Borsodi Vegyi Kombinát­ban befejeződött a műanyag-fel­dolgozás fejlesztési program IV. és V. üteme, termelésbe lépett a 10 kt. kapacitású foszgénüzem. A Péti Nitrogénművekben befeje­ződött a karbamid üzem 100%-os intenzifikálása (660 t) nap. A ter­melés elsősorban konvertibilis exportcélokat szolgál. Beindult az új kombinált salétromsav üzem is. A Nitrokémia Ipartelepeken 200 E m3-es Nikecell üzem kezdte meg a termelést. Befejeződött az 1000 t/év kapacitású antidótum és a 300 m3/év kapacitású atom­­erőművi ioncserélő műgyanta­üzem beruházása. A Taurusnál üzembe helyezésre került a 4 M $ export árualap-növelést biztosító különleges nagy átmérőjű tömlő­gyártó üzem. Rataj Józsefné dr. az 1985. évi előirányzatokról szólva elmondot­ta, hogy 1985-ben vegyipari szin­ten az 1984. évi ütemet kis mér­tékben meghaladó, 3,2%-os ter­melésbővítéssel számolhat. A kő­olajfeldolgozó ipar termelésének növekedése mérsékeltebb lesz. A RUBELELSZÁMOLÁSÚ EX­PORT növekedése folyó áron 4—4,5% közötti, ezen belül egyes nagyvállalatoknál (TVK, BVK) — a hosszú lejáratú egyezmények vál­tozásával összefüggésben — a rubelexport csökkenése várható. A kőolajfeldolgozó iparban a ru­belexport 28%-os csökkentését tervezi az OKGT. A dollárelszámolású export to­vábbi 60—70 M $-os (7,6—8,9%-os) növelését tervezik. A legnagyobb ütemű bővítést a kőolajfeldolgozó ipar, a gyógy­szeripar, a műtrágyagyártás és a műanyag-feldolgozó ipar termé­keiből irányozták elő. A dollárel­számolású export fokozását, illet­ve a fizetési mérleg javítását szá­mos fejlesztés és kereskedelem­politikai intézkedés segíti elő, csakúgy, mint az importot kiváltó műszaki fejlesztések beruházá­sok. Az 1984. évi eredmények ismer­tetését követően, a teljesítmé­nyeket befolyásoló létszám- és bérgazdálkodásról, a szocialista munkaversenyről és az 1985. évi vállalati tervek tárgyalásáról tájé­kozódott a testület. A VEGYIPARI LÉTSZÁM - az ipari tendenciákkal ellentétesen — a vizsgált időszakban mintegy 2%-kal nőtt. Az okokat vizsgálva egyértelmű megállapítást nye­rt, hogy a létszámnövelő vállalatok, az új exportnövelő beruházások létszámigényét külső munkaerő bevonásával biztosítják, illetve egészítik ki, így például a TVK-nál a polipropilén II. beruházás belé­pése és az új lineáris polietilén­gyár beruházásának beindulása eredményezett létszámnöveke­dést. A Biogalnál az újonnan léte­sített nyírteleki KOL—PER, pre­­mix tápszerüzem létszámának feltöltése, az etilacetát-üzem, a HÉLIA—D gyártókapacitás növe­lése, valamint az eddig bérmun­kában végeztetett tevékenység saját dolgozókkal való folytatása kívánt új munkaerőt. A vegyiparban 1984-ben­­ 10,2%-kal nőttek az átlagbérek, mely növekedésben döntő mó­don játszik szerepet az a 13 vegy­ipari vállalat, amely a kísérleti bérgazdálkodási rendszerben működik. De az összkép is kedve­ző, mivel a vegyiparban foglal­koztatottak 88%-ánál, mintegy 117 ezer főnél — természetesen a differenciálást figyelembe véve — az ipari átlagot meghaladó át­lagbérnövelést hajtottak végre. A kísérleti bérgazdálkodásban való részvételen kívül, alapvető tényezőik közé tartozik a műszak­pótlék emelkedése is, amely 0,4—3,7 százalék és az exportpre­ferencia, amely 0,9—6,7% közötti átlagbér-növekedést eredménye­zett, és 21 vállalatot érintett. Bér­növelési tényező volt a meleg­üzemi pótlék emelése is. AZ ELMÚLT ÉV EREDMÉNYEIT jelentősen befolyásolta a kong­resszusi és felszabadulási mun­kaversenyben tett emelt szintű vállalások teljesítése. Növekedett a nemzetközi munkaversenyben részt vevő vállalatok és brigádok száma is, így a DKV, a FORTE, az ÁFOR, a TIFO, Magyar Viscosa, NDK, cseh és szovjet partnereik­kel cserélték ki vállalásaikat. Az 1985. évi tervek kialakítása még tart, bár néhány vállalat már decemberben szb-, illetve bizalmi testületi ülésen megtárgyalta és elfogadta az 1985. évi feladato­kat. A legtöbb vállalat azonban januárban készül a tervet a testü­letek elé terjeszteni. Szakszervezetünk elnöksége a feltett kérdésekre adott válaszo­kat követően, a tájékoztatót egy­hangúlag elfogadta. Kőbányai Gyógyszerárugyár Dorogi gyáregység Cavinton üzeme PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK SIKEREKBEN GAZDAG, BÉKÉS BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK! Dolgozótársaik érdekében, képviseletében Az ODV bizalmi testülete a nehezebb feladatokat szavazta meg A vállalat kollektívája által nagy érdeklődéssel várt bizalmi testü­leti ülést tartottak az Oxigén- és Dissousgázgyár Vállalatnál. A december 13-án megtartott testületi ülés napirendjén ugyanis a vállalat jövőjét, a kollektíva helyzetét meghatározó előter­jesztések szerepeltek. A testület tagjai részletes írásos előterjesz­tések alapján tudtak felkészülni az 1985. évi vállalati gazdálkodási terv véleményezésére és az 1985. évi szociális terv jóváhagyására és a keresetfejlesztés mértéké­nek és felhasználásának megvita­tására. A kellő időben kiadott anyagok lehetőséget adtak arra, hogy a testület tagjai az ülésen dolgozó­társaik konkrét véleményét, érde­két képviseljék. A testületi ülésen dr. Balázs Géza igazgató kifejtet­te, hogy az előterjesztett 1985. évi vállalati terv több hónapos mun­kával , a párt- és a szakszerveze­ti vezetőséggel való konzultációk, valamint vezetői értekezletek út­ján kerültek kialakításra. A tervké­szítés folyamatában kiemelt sze­repet kapott a vállalat középtávú fejlesztési elképzeléseinek és a megváltozó közgazdasági szabá­lyozó rendszerből adódó teljesít­mény kényszerösszhangjának megteremtése. Ugyanis a szabá­lyozó rendszer a vállalati teljesít­mény (hozzáadott érték) alakulá­sához köti a keresetek növelését. A teljesítménnyel nem arányos keresetnövelést jelentős többlet­adóval sújtja. A vállalat középtávú fejlesztési elképzeléseinek súlypontjában a szolgáltatások, a kereskedelmite­­vékenység-fejlesztés szerepel, ezek fajlagos eredménynövelő hatása azonban nem érheti el a vállalat jelenlegi átlagos értékét. Ennek ellenére a tevékenységek fejlesztését a vállalat nem tudja nélkülözni. A terv előkészítése, konzultá­ciók, vezetői értekezletek során az alternatívák mérlegelésekor már érezhető volt, hogy a fejlesz­tési és a keresetnövelési célok együttes érvényesítése csak fe­szített eredményterv-előirányzat mellett valósítható meg. Ugyan­akkor érezhető volt az is, hogy a kollektíva hajlandó vállalni a fe­szített feladatokat. Ezért helyez­kedett a vállalatvezetés olyan ál­láspontra, hogy a testület elé rendkívül feszített, de teljesíthető tervjavaslatot terjeszt és ennek teljesítéséhez kéri az egész kol­lektíva segítségét. A tervjavaslat közel 10%-os ár­bevétel-növelés mellett 12,5%-os hozzáadott értéknövelést és 9,1%-os keresetszínvonal-eme­­lést, valamint 17,5%-os keresettö­meg-növekedést irányoz elő. A keresetfejlesztés még ez eset­ben is csak többletadóval valósít­ható meg. Az előirányzott terv teljesítéséhez szükséges azon­ban: a munkafegyelem javítása, általában a fegyelmezett munka­végzés, a költségekkel a ráfordí­tásokkal való szigorú takarékos­ság, a teljesítmény növelésére ösztönző érdekeltségi rendszer kialakítása. A szóbeli kiegészítést követően rendkívül aktív vita alakult ki. A felszólaló bizalmiak mindegyi­ke hangsúlyozta a tervfeladatok feszítettségét, ugyanakkor elis­merte ennek szükségességét és tolmácsolta dolgozótársainak el­tökéltségét a feladatok teljesíté­sét illetően. Az előterjesztett 1985. évi vállalati tervet végül a bizalmi testület egyöntetűen el­fogadta. Hasonlóképpen aktív vita után fogadta el a testületi ülés az 1985. évi keresetfejlesztés mértékére és felhasználására vonatkozó elő­terjesztést. Eszerint a gazdálkodó egységek bére 1985. évben diffe­renciáltan 8— 13%-kal emelkedik. A felhasználás módját illetően a bizalmi testület állást foglalt: a délutáni és éjszakai műszakpót­lék emelésében; a teljesítmény­hez kötött mozgóbér arányának növelésében; az alapbérek átla­gos 5,8%-os emelésének differen­ciált felhasználásában. Az Oxigén- és Dissousgázgyár Vállalat bizalmi testülete eredmé­nyes, a vállalat dolgozóinak érde­keit szem előtt tartó munkát vég­zett. Az ülés hangulata, a bizal­miak aktivitása biztosíték arra, hogy az 1985. évi feladatok telje­sítése a vállalat dolgozóinak és vezetőinek együttes munkájának eredménye lesz. W. I.

Next