Vegyipari Dolgozó, 1985 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,50 FORINT 1985. JANUÁR ELNÖKSÉGÜNK NAPIRENDJÉN A TERVET MEGHALADÓ MÉRTÉKBEN NŐTT A VEGYIPAR TERMELÉSE Szakszervezetünk elnöksége — munkaprogramja szerint — decemberi ülésén tájékoztatót hallgatott meg a vegyipar 1984. évi fejlődéséről, és az 1985. évi célkitűzésekről. A tájékoztatót az Ipari Minisztérium részéről Bataj Józsefné dr. és Paszternák Györgye VDSZ közgazdasági és munkajogi osztály helyettes vezetője tartotta. AZ EREDMÉNYEKET VIZSGÁLVA az előadók a többi között kiemelték, hogy az első három negyedévben a vegyipar három százalékkal növelte termelési volumenét, a tervezett ütemet egy százalékot meghaladó mértékben, így részaránya az iparon belül 21,3 százalék. A termelés bővítése elsősorban az export növelését szolgálta, a rubelelszámolású export 44,3 M Rhl-lel (8,7%-kal) az elszámolású export 28,9 M $-ral (5,6%-kal) emelkedett. A vegyipar ezzel — az élelmiszeripar után — a népgazdaság második legnagyobb $ exportőrévé lépett elő: háromnegyed év alatt 527 M $ értékű exportot realizált. Ugyanakkor a vegyipar Rblimportja 110,1%-ra nőtt , importja azonban 98,6%-ra csökkent. Az ágazati $ szaldó az elmúlt évhez viszonyítva további 50 M $-ral javult és jelenleg 90 M $ értékű. A vegyipar egyes szakágazataiban eltérőek az eredmények: a termelés 38,3%-át reprezentáló kőolajfeldolgozás termelési volumene 2%-kal visszaesett, egyes szakágazatok, pl. a kozmetikai és háztartás-vegyipar, a gázgyártás- és elosztás, valamint a szervesszervetlen vegyipar termelése 9-11 %-kal emelkedett. TÖBB MINT ÖT SZÁZALÉK növekedés realizálódott a műtrágya- és növényvédőszer-gyártás, a gyógyszeripar és a műanyagfeldolgozás területén. A gumiipar, illetve a műanyag- és vegyiszálgyártás termelésének bővítése elmaradt a vegyipari átlagtól. A rubelexport-növekedés elsősorban a gyógyszeripari termékekből, olefinekből, aromásokból, és gumiipari termékekből realizálódott. A DOLLÁREXPORT NÖVEKEDÉSÉNEK legnagyobb tételei a gyógyszerek, a polipropilén, a növényvédő szerek és a műtrágyák. A kőolajfeldolgozó ipar 1,5%-kal növelte exportját. A vegyipari vállalatok I—III. negyedévi nyeresége 12 Mrd Ft volt, 34,1%-kal magasabb a bázis időszakénál. A legnagyobb mértékű nyereségnövekedés a kőolajfeldolgozó iparban elsősorban a magas hatékonyságú krakküzem belépése, továbbá a Tiszai Vegyi Kombinátnál és a Borsodi Vegyi Kombinátnál a gazdaságos műanyagfeldolgozó kapacitások belépése miatt. A vegyipar-árbevétel arányos nyeresége 6,9%, mely a gépipar után a második legmagasabb az ipar ágazatai között, és éves szinten várhatóan a termelési terv túlteljesítésével számolhatunk. A nem rubelelszámolású exportterv jelentős, (3,6—5%-os) túlteljesítése várható. A TÁJÉKOZTATÓ KIEMELTE, hogy az Ipari Minisztérium decemberi adatai szerint — 771—781 M $-os exportteljesítést tart reálisnak, mely a tervhez viszonyítva 27—37 M $ többletet jelent. A túlteljesítésben jelentős szerepe van a sikeres exportvállalási akciónak, amelynek keretében az IpM 17 vegyipari vállalattal kötött megállapodást. A dollárexport növelésében kiemelkedő szerepe van a Dunai Kőolajipari Vállalatnak, a Tiszai Vegyi Kombinátnak, a Borsodi Vegyi Kombinátnak és a gyógyszeripari vállalatok közül a Biogálnak, Chinoinnak és a Kőbányai Gyógyszerárugyárnak. AZ IMPORTKIVÁLTÁS TERÜLETÉN is jelentős eredményeket sikerült elérni. Néhány példa: Az év elején megindult a CAOLA-ban az aerosolos termék gyártásánál az import hajtógáz (freon) helyettesítése hazai PB gázzal, több mint 1 millió dollár értékben. A Taurusban beindult a Rába-Steiger traktorokhoz szükséges abroncsok gyártása, mely az import kiváltásán túl export árualapot is biztosít. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat jelentősen fejlesztette az import horganyzott acélcső helyettesítését szolgáló kemény PVC-csőgyártást. A Borsodi Vegyi Kombinát éves szinten 270 M Ft értékű importot vált ki termékeivel. A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS is elsőrendű feladatot jelentett. Jelentős előrelépés ezen a területen pl. hogy a Taurus saját szabadalom alapján üzembe helyezte gumihulladék-feldolgozó gépsorát. A berendezés gyártási és elhasználódott gumihulladék feldolgozására alkalmas, kapacitása 7 kt/év. A Magyar Viscosagyárban az 1983. év végén üzembe helyezett Dref fonodában a másodlagos nyersanyagból előállított fonal értéke eléri a 200 tonnát. A Forte az ezüsthulladék hasznosításával 312 E $ értékű importbeszerzést vált ki. Az anyagtakarékosság terén az EGYT, a Kőbányai Gyógyszerárugyár, a Tiszai Vegyi Kombinát és a Magyar Viscosa tevékenysége emelhető ki. A BEFEJEZETT BERUHÁZÁSOK között kiemelkedő jelentőségű a Dunai Kőolajipari Vállalat katalitikus krakküzeme. Az üzem az eddig fűtőolajként használt párlatokból fehérárukat állít elő. Termékeinek jelentős része — kb. 130 M $ értékben — exportra kerül. A Borsodi Vegyi Kombinátban befejeződött a műanyag-feldolgozás fejlesztési program IV. és V. üteme, termelésbe lépett a 10 kt. kapacitású foszgénüzem. A Péti Nitrogénművekben befejeződött a karbamid üzem 100%-os intenzifikálása (660 t) nap. A termelés elsősorban konvertibilis exportcélokat szolgál. Beindult az új kombinált salétromsav üzem is. A Nitrokémia Ipartelepeken 200 E m3-es Nikecell üzem kezdte meg a termelést. Befejeződött az 1000 t/év kapacitású antidótum és a 300 m3/év kapacitású atomerőművi ioncserélő műgyantaüzem beruházása. A Taurusnál üzembe helyezésre került a 4 M $ export árualap-növelést biztosító különleges nagy átmérőjű tömlőgyártó üzem. Rataj Józsefné dr. az 1985. évi előirányzatokról szólva elmondotta, hogy 1985-ben vegyipari szinten az 1984. évi ütemet kis mértékben meghaladó, 3,2%-os termelésbővítéssel számolhat. A kőolajfeldolgozó ipar termelésének növekedése mérsékeltebb lesz. A RUBELELSZÁMOLÁSÚ EXPORT növekedése folyó áron 4—4,5% közötti, ezen belül egyes nagyvállalatoknál (TVK, BVK) — a hosszú lejáratú egyezmények változásával összefüggésben — a rubelexport csökkenése várható. A kőolajfeldolgozó iparban a rubelexport 28%-os csökkentését tervezi az OKGT. A dollárelszámolású export további 60—70 M $-os (7,6—8,9%-os) növelését tervezik. A legnagyobb ütemű bővítést a kőolajfeldolgozó ipar, a gyógyszeripar, a műtrágyagyártás és a műanyag-feldolgozó ipar termékeiből irányozták elő. A dollárelszámolású export fokozását, illetve a fizetési mérleg javítását számos fejlesztés és kereskedelempolitikai intézkedés segíti elő, csakúgy, mint az importot kiváltó műszaki fejlesztések beruházások. Az 1984. évi eredmények ismertetését követően, a teljesítményeket befolyásoló létszám- és bérgazdálkodásról, a szocialista munkaversenyről és az 1985. évi vállalati tervek tárgyalásáról tájékozódott a testület. A VEGYIPARI LÉTSZÁM - az ipari tendenciákkal ellentétesen — a vizsgált időszakban mintegy 2%-kal nőtt. Az okokat vizsgálva egyértelmű megállapítást nyert, hogy a létszámnövelő vállalatok, az új exportnövelő beruházások létszámigényét külső munkaerő bevonásával biztosítják, illetve egészítik ki, így például a TVK-nál a polipropilén II. beruházás belépése és az új lineáris polietiléngyár beruházásának beindulása eredményezett létszámnövekedést. A Biogalnál az újonnan létesített nyírteleki KOL—PER, premix tápszerüzem létszámának feltöltése, az etilacetát-üzem, a HÉLIA—D gyártókapacitás növelése, valamint az eddig bérmunkában végeztetett tevékenység saját dolgozókkal való folytatása kívánt új munkaerőt. A vegyiparban 1984-ben 10,2%-kal nőttek az átlagbérek, mely növekedésben döntő módon játszik szerepet az a 13 vegyipari vállalat, amely a kísérleti bérgazdálkodási rendszerben működik. De az összkép is kedvező, mivel a vegyiparban foglalkoztatottak 88%-ánál, mintegy 117 ezer főnél — természetesen a differenciálást figyelembe véve — az ipari átlagot meghaladó átlagbérnövelést hajtottak végre. A kísérleti bérgazdálkodásban való részvételen kívül, alapvető tényezőik közé tartozik a műszakpótlék emelkedése is, amely 0,4—3,7 százalék és az exportpreferencia, amely 0,9—6,7% közötti átlagbér-növekedést eredményezett, és 21 vállalatot érintett. Bérnövelési tényező volt a melegüzemi pótlék emelése is. AZ ELMÚLT ÉV EREDMÉNYEIT jelentősen befolyásolta a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben tett emelt szintű vállalások teljesítése. Növekedett a nemzetközi munkaversenyben részt vevő vállalatok és brigádok száma is, így a DKV, a FORTE, az ÁFOR, a TIFO, Magyar Viscosa, NDK, cseh és szovjet partnereikkel cserélték ki vállalásaikat. Az 1985. évi tervek kialakítása még tart, bár néhány vállalat már decemberben szb-, illetve bizalmi testületi ülésen megtárgyalta és elfogadta az 1985. évi feladatokat. A legtöbb vállalat azonban januárban készül a tervet a testületek elé terjeszteni. Szakszervezetünk elnöksége a feltett kérdésekre adott válaszokat követően, a tájékoztatót egyhangúlag elfogadta. Kőbányai Gyógyszerárugyár Dorogi gyáregység Cavinton üzeme PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK SIKEREKBEN GAZDAG, BÉKÉS BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK! Dolgozótársaik érdekében, képviseletében Az ODV bizalmi testülete a nehezebb feladatokat szavazta meg A vállalat kollektívája által nagy érdeklődéssel várt bizalmi testületi ülést tartottak az Oxigén- és Dissousgázgyár Vállalatnál. A december 13-án megtartott testületi ülés napirendjén ugyanis a vállalat jövőjét, a kollektíva helyzetét meghatározó előterjesztések szerepeltek. A testület tagjai részletes írásos előterjesztések alapján tudtak felkészülni az 1985. évi vállalati gazdálkodási terv véleményezésére és az 1985. évi szociális terv jóváhagyására és a keresetfejlesztés mértékének és felhasználásának megvitatására. A kellő időben kiadott anyagok lehetőséget adtak arra, hogy a testület tagjai az ülésen dolgozótársaik konkrét véleményét, érdekét képviseljék. A testületi ülésen dr. Balázs Géza igazgató kifejtette, hogy az előterjesztett 1985. évi vállalati terv több hónapos munkával , a párt- és a szakszervezeti vezetőséggel való konzultációk, valamint vezetői értekezletek útján kerültek kialakításra. A tervkészítés folyamatában kiemelt szerepet kapott a vállalat középtávú fejlesztési elképzeléseinek és a megváltozó közgazdasági szabályozó rendszerből adódó teljesítmény kényszerösszhangjának megteremtése. Ugyanis a szabályozó rendszer a vállalati teljesítmény (hozzáadott érték) alakulásához köti a keresetek növelését. A teljesítménnyel nem arányos keresetnövelést jelentős többletadóval sújtja. A vállalat középtávú fejlesztési elképzeléseinek súlypontjában a szolgáltatások, a kereskedelmitevékenység-fejlesztés szerepel, ezek fajlagos eredménynövelő hatása azonban nem érheti el a vállalat jelenlegi átlagos értékét. Ennek ellenére a tevékenységek fejlesztését a vállalat nem tudja nélkülözni. A terv előkészítése, konzultációk, vezetői értekezletek során az alternatívák mérlegelésekor már érezhető volt, hogy a fejlesztési és a keresetnövelési célok együttes érvényesítése csak feszített eredményterv-előirányzat mellett valósítható meg. Ugyanakkor érezhető volt az is, hogy a kollektíva hajlandó vállalni a feszített feladatokat. Ezért helyezkedett a vállalatvezetés olyan álláspontra, hogy a testület elé rendkívül feszített, de teljesíthető tervjavaslatot terjeszt és ennek teljesítéséhez kéri az egész kollektíva segítségét. A tervjavaslat közel 10%-os árbevétel-növelés mellett 12,5%-os hozzáadott értéknövelést és 9,1%-os keresetszínvonal-emelést, valamint 17,5%-os keresettömeg-növekedést irányoz elő. A keresetfejlesztés még ez esetben is csak többletadóval valósítható meg. Az előirányzott terv teljesítéséhez szükséges azonban: a munkafegyelem javítása, általában a fegyelmezett munkavégzés, a költségekkel a ráfordításokkal való szigorú takarékosság, a teljesítmény növelésére ösztönző érdekeltségi rendszer kialakítása. A szóbeli kiegészítést követően rendkívül aktív vita alakult ki. A felszólaló bizalmiak mindegyike hangsúlyozta a tervfeladatok feszítettségét, ugyanakkor elismerte ennek szükségességét és tolmácsolta dolgozótársainak eltökéltségét a feladatok teljesítését illetően. Az előterjesztett 1985. évi vállalati tervet végül a bizalmi testület egyöntetűen elfogadta. Hasonlóképpen aktív vita után fogadta el a testületi ülés az 1985. évi keresetfejlesztés mértékére és felhasználására vonatkozó előterjesztést. Eszerint a gazdálkodó egységek bére 1985. évben differenciáltan 8— 13%-kal emelkedik. A felhasználás módját illetően a bizalmi testület állást foglalt: a délutáni és éjszakai műszakpótlék emelésében; a teljesítményhez kötött mozgóbér arányának növelésében; az alapbérek átlagos 5,8%-os emelésének differenciált felhasználásában. Az Oxigén- és Dissousgázgyár Vállalat bizalmi testülete eredményes, a vállalat dolgozóinak érdekeit szem előtt tartó munkát végzett. Az ülés hangulata, a bizalmiak aktivitása biztosíték arra, hogy az 1985. évi feladatok teljesítése a vállalat dolgozóinak és vezetőinek együttes munkájának eredménye lesz. W. I.