Vegyipari Dolgozó, 1986 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

Üdvözöljük szakszervezetünk XXIV. kongresszusa küldötteit! Gál László Bihari István SZOT-titkár Chinoin Vida Jánosné CAOLA Dr. Szekér Gyula Mérésügyi Hivatal Monori Lajosné Tiszai Vegyi Kombinát Országh Ferenc FORTE Kántor Ferenc Komáromi Kőolaj Dr. Zádor György VDSZ-alelnök Főcze Lajos SZOT-osztályvezető Vészeli Sándorné Egyesült Vegyiművek Jó munkát, sikeres tanácskozást! Konferencia a SZOT-ban A minőségi kör a munkamozgalmak korszerűsítésének egyik járható útja Napjaink egyik jellemző vonása a minőség emelésére, valamint az egyéni és kollektív kezdemé­nyezéseket kibontakoztató mun­kamozgalmak korszerűsítését se­gítő módszerek felkutatására és alkalmazására való széles körű mozgósítás. A legtöbb fórumon gyakran elhangzik, hogy a követ­kező időszakban jobban és haté­konyabban, azaz magasabb mi­nőségi színvonalon kell dolgoz­nunk, mint eddig. De hogyan? Er­re ad konkrét választ többek kö­zött a minőségi kör típusú mun­kamódszer, amely egyben a mun­kamozgalmak korszerűsítésének egyik járható útja. Új irány, friss látásmód De nézzük sorjában a lehetősé­geket. Magyarországon a 2001/1974. számú minisztertaná­csi rendelet fogalmazta meg elő­ször a vállalatokon belüli minő­ségbiztosítási, illetve minőség­szabályozási rendszerek kiépíté­sének követelményeit. Ezt köve­tően történtek is bizonyos lépé­sek, amelyek a munkavégzés mi­nőségének javítását célozták, azonban mégis több mint tíz év­vel a határozat megjelenése után azt kell mondanunk, hogy ma még ezen a területen kevés előre­lépés történt, jelentős kihaszná­latlan tartalékok vannak. Ezek fel­színre hozásával és kihasználásá­val a jövőbeni gazdasági fejlődé­sünk pedig minden különösebb beruházás nélkül jelentősen gyor­sítható lenne. Ugyanakkor az elmúlt években nagy jelentőségű változások kö­vetkeztek be a minőség értelme­zésében is, amelyek új megköze­­lelítést, friss látásmódot követel­nek meg a minőség kérdésében. Arról van szó ugyanis, hogy ha egy termék — legyen az fizikai vagy szellemi termék —■ előállítá­si folyamatának bármely pontján rossz minőséget állítanak elő, az mindig hátrányosan érinti a vég­termék minőségét, végső soron az egész vállalat minőségét, megbízhatóságát. Tehát a végter­mék minősége a jól vagy rosszul sikerült munkaráfordítások ösz­­szegezett eredménye. A másik igen sürgős feladat a munkamozgalmak minőségre gyakorolt hatékonyságának növe­lése a minőségi kör típusú mun­kamódszer alkalmazásával, azaz a dolgozó kollektívák egyre széle­sebb körű csatasorba állítása a minőség érdekében. Japán és a szocialista országok A „minőségi kör"-ök módsze­rét az 1960-as évek elején Japán­ban alakították ki, felhasználva több más mellett a szocialista or­szágok brigádmozgalmainak ta­pasztalatait is. E munkamódszer rendkívül gyorsan terjedt el a szi­getországban (1966-ban 10 ezer kör működött 80 ezer taggal, 1979-re a körök száma 600 ezerre, tagjainak száma 6 millióra nőtt.) A minőségbiztosítási rendsze­rek szervezése során világszerte felismerték, hogy a minőségi munkavégzés kérdése csak „totá­lis" módon, azaz a teljes kollektí­va mozgósításával oldható meg. Ilyen átfogó, a vállalati kollektívá­ra ható módszertan pl. a Zeró De­fects (hazánkban DH munkarend­­szer). Szükséges azonban a kol­lektíva egésze mellett az egyes ember aktivitásának, kreativitásá­nak felkeltése, kiváltása is. Olyan rendszer létrehozása, amely sze­mélyenként képes egy nagyválla­lat alkalmazottaival foglalkozni, szinte kivihetetlen. A gyakorlat azt mutatta, hogy az egyénre való ráhatás legcélszerűbb módja, ha az egyént magába foglaló cso­portot sikerül megnyerni, ami már szervezhető egységeket je­lent. A minőségi körök­­alapjai, bázisai ezért vállalaton belül, a munkakör, a problémák és érde­kek azonossága alapján már ko­rábban létrejött csoportok lehet­nek. A véletlenszerűen létrejött csoportok közösségi szellemének fokozása, közös aktivitásának, problémafeltáró és megoldókész­ségének kiváltása útján — szigo­rúan önkéntes alapon — jelentős eredményeket lehet elérni. A minőségi kör módszere azért kettős célú: egyrészt az aktivitást mutató, tenni akaró csoportok összetartozásának fokozásával, a csoportproblémák kiküszöbölésé­vel a kívánt kreativitási szint biz­tosítása, másrészt a csoportok oktatásával problémafeltáró és -megoldó módszerek betanítása, a munkavégzésük során felmerült akadályok helyi elhárítása. A minőségi körök működése és az általuk alkalmazott módszerek annyira egyszerűek és magától értetődőek, hogy ezeket bárme­lyik munkacsoport könnyen elsa­játíthatja és alkalmazhatja. A módszer hazai alkalmazása során az alapvető probléma ab­ban volt, hogy hogyan lehet meg­találni egy vállalaton belül ezeket a — tényleg véletlenszerűen ki­alakult — csoportokat. A mód­szer bevezetéséhez feltétlenül szükséges a vezetés egyetértő tá­mogatása, de ellentétes céllal, ha a vezetők akaratára figyelve csak a pillanatnyi érdektől vezérelve „kreálódnak" ezek a csoportok. Talán szükségtelen a kutatás a csoportok után. Magyarországon az elmúlt 40 év során kialakult munkamozgalmak, ezen belül is legnagyobb tömeget magába foglaló szocialista brigádmozga­lom nagy számban termelte ki — a közösségi szellem erősítésével — azokat a csoportokat, amelyek tökéletesen alkalmasak a minősé­gi kör típusú tevékenységre. Hi­szen a japán szakemberek is ép­pen ezt a tényt ismerték fel vizs­gálataik során és — bár módosít­va — ültették át saját viszonyaik közé. Mi tehát egy olyan alappal rendelkezünk, amely tökéletes bázist jelent, csak a módszert kell a meglévő struktúrához illeszteni. Mit támogasson a szakszervezet? A közelmúltban a SZOT egy egész napos konferenciát hívott össze, amelyre az ágazati szak­­szervezeteken kívül azokat a szakembereket hívta meg, ame­lyek hivatalból foglalkoznak a mi­nőségi körök szervezésével Ma­gyarországon. A konferenciának kettős célja volt. Egyrészt az el­hangzott előadásokból és korre­ferátumokból a meghívottak job­ban megismerték a minőségi kö­rök lényegét, működésük módját és az általuk alkalmazott módsze­reket, másrészt — mint ahogyan dr. Halmos Csaba, a SZOT osz­tályvezetője elmondotta — Ma­gyarországon a minőségi körök elterjesztésének két változata alakult ki, így el kell dönteni, hogy a kettő közül a szakszervezetek melyik irányzatot támogassák ak­tívabban. Az egyik irányzat a munkamozgalmak korszerűsíté­sének módszereként, helyi sajá­tosságok és a meglévő adottsá­gok figyelembevételével az ún. „minőségi kör típusú brigád (cso­port) munkát"-t kívánja megho­nosítani, a japán módszer helyi viszonyokra történő adaptálását. A másik irányzat az eredeti minő­ségi köröket kívánja kialakítani, tehát elölről kezdi a csoport szer­vezését. A SZOT-konferencia végül is egyik irányzat alkalmazhatóságát sem tagadta, de egyértelmű, hogy a szocialista brigádmozga­lom eredményeit kihasználatlanul hagyni óriási pazarlás lenne, és az erre alapozott minőségi köz­­munkát járhatóbb útnak tartotta. Ha igény van, segítenek Mit lehet várni ezek után a mi­nőségi kör módszerének beveze­tésétől a VDSZ-hez tartozó válla­latok területén? Kétségtelen, hogy a módszer független a tár­sadalmi-gazdasági viszonyoktól, így ugyanolyan eredményeket hozhat, mint más országokban Az alkalmazás hatékonysága ter­mészetesen nagymértékben attól függ, hogy a vállalatok vezetése mennyire ismeri fel a minőségi munka, a dolgozói aktivitás égető szükségességét. Bevezetése min­denképp új, célt és lendületet ad­hat — a vállalati előnyökön túl­menően — a szocialista brigád­­mozgalom részére. A módszer ugyan differenciálja a brigádok körét, ugyanis az aktív, életképes csoportokat fejleszti tovább, de húzóerőt is jelenthet, hiszen új, jól megfogható célokat nyújt a versenymozgalom egészének. A módszer bevezetésével el le­het érni nálunk is:­­ a tulajdonosi szemlélet erő­södését, az egyének jobb azono­sulását a munkával és környeze­tével; — a jobb minőséget, a hatéko­nyabb munkát és a minőségi munkakultúra kialakulását; — a munkamozgalmak minő­ségi korszerűsítését. Mind az előkészítéshez, mind az oktató munkához, majd azt kö­vetően a minőségikor-szerű mun­kára vállalkozó munkacsoportok, szocialista brigádok szervezésé­hez a VDSZ közgazdasági és szo­ciális osztálya mellett működik termelési és munkaverseny-bi­­zottság szakmai segítséget nyújt, amennyiben erre igény jelentke­zik. Ruzicska György Megelőzni a minőségromlást A munkavégzésre vetített mi­nőségfogalom megjelenésével szakítanunk kell az elmúlt évtize­dekben meghonosodott meo­­centrikus szemlélettel. Ugyanis sok helyen úgy gondolják még ma is, hogy a minőség a meós dolga. Holott köztudomású, hogy a meós a minőséget csupán el­lenőrzi és regisztrálja. Márpedig ez utólagos tevékenység még ak­kor is, ha gyártásközi, illetve fo­lyamatba épített ellenőrzésről van szó. Ahhoz, hogy a folyamat bármely pontján jó minőséget ál­lítsanak elő, egy olyan vállalati szintű feltételrendszer kialakítása szükséges, amely nem utólag észleli és regisztrálja, hanem megelőzi a minőségromlást, és az adott folyamat minden fázisá­ban biztosítja a jó minőséget. Ez a feltételrendszer az ún. „Minőségbiztosítási rendszer". Ennek részeként került sor a „mi­nőségi kör" típusú munkacsopor­tok szervezésére és működtetési módszertanának kidolgozására. A rendszer működése a jó minő­séget valamennyi munkahelyen garantálja, eközben vagy ez után a med révén meg lehet természe­tesen bizonyosodni arról, hogy az elkészült termék a konstruktőr, a tervező, a technológus, vagy a gyártó által előírt minőségű-e. Eszerint ahol minőségbiztosítási rendszer működik, ott a meó dol­ga is sokkal könnyebbé válik. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a minőség nem a meó, ha­nem a termék előállításában köz­reműködő valamennyi kollektíva és egyén feladata A gyakorlatban sajnos ma még egyetlen vállalatnál sem működik komplex, valamennyi tevékenysé­get átfogó minőségbiztosítási rendszer. Bizonyos elemei, rész­­rendszerei azonban már több-ke­vesebb helyen megvalósultak, de ott sem álltak össze teljes rend­szerré. Az egyik legégetőbb fel­adat tehát — a minőségi munka­­kultúra kialakulásához vezető úton — a vállalati szintű minő­ségbiztosítási rendszerek kialakí­tása és alkalmazása. Munka­verseny a Magyar Viscosagyárban Bevált az eredményt növelő pályázati rendszer • A Magyar Viscosagyár kol­lektívája a XIII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére 1984-ben kibontakozott munkaverseny folytatásaként 1985-ben a vállalá­sok sikeres teljesítésével kívánt hozzájárulni az eredményekhez és ezen keresztül a népgazdasá­gunk előtt álló feladatok sikeres megvalósításához. A felajánlások teljesítése és a gazdálkodás eredményei alapján elmondható, hogy 1985-ben vál­lalatunk a gazdálkodási tervét tel­jesítette, illetve több vonatkozás­ban túlteljesítés mutatkozik. A bruttó termelési érték megha­ladja a 3 milliárd forintot, mintegy 20%-kal javul a hatékonysági mutató. Termelő üzemeink többsége az év során 100%-os kihasználással üzemelt, így a vegyiszáltermé­­keink esetében várhatóan 2%-kal növeljük a késztermék-kibocsá­tást. Még a teljes összegezés előtt elmondhatjuk, hogy előre­láthatólag 5 millió dolláros árbe­vételt értünk el, tervezett expor­tunkat túlteljesítettük. A terve­zettnek megfelelően teljesítettük a lengyel—magyar államközi szerződésekben vállalt szocialista exportfeladatainkat. A vállalások sikeres megvalósításából adó­dóan, a hatékony költséggazdál­kodás eredményeként, a termelé­si költségeink a tervezettnek mintegy 96%-át érik el. • Megtakarítás van az anyag­felhasználás területén is. A feszí­tett tervfajlagosokhoz képest több technológiai anyagnál javu­lást értünk el. A felajánlást figye­lembe véve kedvező az energia­felhasználás alakulása is. A fűtő­olaj-felhasználás a tervezettnél kevesebb, a villamos energia fel­­használásánál is megtakarítás mutatkozik. Csökkentek az ide­gen vállalkozóknak kifizetett költ­ségeink úgy, hogy a saját fenn­tartási költségeink a tervszinten alakultak. Az érdekeltségi rend­szer is továbbfejlesztésre került. 1985-ben került először kiírásra az eredményt növelő pályázati rendszer, mely jól bevált. A pályá­zatok értékelése során mintegy 50 millió forint eredménynövelést könyvelhetünk el. A pályázók csökkentették a vállalati költsé­geket, ezen keresztül többletár­bevételt értek el a tervezettnél. A többleteredmény az anyag- és energiafelhasználás javulásában, a minőség javításában realizáló­dott. Ezen kívül az egyéb költsé­gek is a tervezett szint alatt ma­radtak . Az új vállalati munkaver­­seny-szabályzat ezeknek az ered­ményeknek az elérését szolgálja azzal, hogy a szervezetkorszerűsí­tésből adódóan, új versenyformá­kat vezettünk be. Nevezetesen a „Kiváló Gyáregység" és a „Kiváló Szolgáltató Egység" címeket, melyekhez megfelelő anyagi és erkölcsi elismerés is párosul. Vállalatunk kollektívája, szocia­lista brigádjai csatlakoztak a kü­lönböző országos és megyei fel­hívásokhoz, melyek a gazdálko­dással, közművelődéssel, ember­társaink megsegítésével kapcso­latban jelentek meg. A „Vegyipari Dolgozó”ban megjelent a „Zrínyi Ilona" szocialista brigád felhívása a Veszprém megyei, földrengés sújtotta terület idős lakosainak megsegítésére. A felhívásnak kettős célja volt. Az egyik, hogy szabad időben végzett 8 óra ter­melőmunkáért kapott bért át­utalják a rászorulók részére, má­sik fontos célja az, hogy többlet­munkavállalással járuljunk hozzá a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny-vállalások sikeres teljesítéséhez és ezen keresztül vállalatunk és a vegyipar 1985. évi terv elképzeléseinek valóra váltá­sához. Az 1985. évi nem kis feladatok teljesítéséhez hozzájárult a kong­resszusi és felszabadulási mun­kaversennyel kapcsolatos lendü­let továbbvitele, melynek ered­ményeként vállalatunk 1985. év­ben eredményes évet zárt, növel­ve a vállalati jövedelmezőséget és hatékonyságot, mely alapja minden dolgozónk életszínvonala megtartásának és növelésének. Az 1986. évben sem kisebb fel­adatok várnak megvalósításra, mint ebben az évben voltak. • Az új év küszöbén megkö­szönjük azt az összefogást, egy­más munkájának segítését, mely mindnyájunk jobb boldogulásá­hoz vezetett. Ezúton is kívánunk mindnyájuknak és a lapon keresz­tül a vegyipari dolgozók nagy családjának eredményekben, si­kerekben gazdag, boldog új évet. Barabás Ferenc munkaversenytitkár

Next