Vegyipari Dolgozó, 1986 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
Üdvözöljük szakszervezetünk XXIV. kongresszusa küldötteit! Gál László Bihari István SZOT-titkár Chinoin Vida Jánosné CAOLA Dr. Szekér Gyula Mérésügyi Hivatal Monori Lajosné Tiszai Vegyi Kombinát Országh Ferenc FORTE Kántor Ferenc Komáromi Kőolaj Dr. Zádor György VDSZ-alelnök Főcze Lajos SZOT-osztályvezető Vészeli Sándorné Egyesült Vegyiművek Jó munkát, sikeres tanácskozást! Konferencia a SZOT-ban A minőségi kör a munkamozgalmak korszerűsítésének egyik járható útja Napjaink egyik jellemző vonása a minőség emelésére, valamint az egyéni és kollektív kezdeményezéseket kibontakoztató munkamozgalmak korszerűsítését segítő módszerek felkutatására és alkalmazására való széles körű mozgósítás. A legtöbb fórumon gyakran elhangzik, hogy a következő időszakban jobban és hatékonyabban, azaz magasabb minőségi színvonalon kell dolgoznunk, mint eddig. De hogyan? Erre ad konkrét választ többek között a minőségi kör típusú munkamódszer, amely egyben a munkamozgalmak korszerűsítésének egyik járható útja. Új irány, friss látásmód De nézzük sorjában a lehetőségeket. Magyarországon a 2001/1974. számú minisztertanácsi rendelet fogalmazta meg először a vállalatokon belüli minőségbiztosítási, illetve minőségszabályozási rendszerek kiépítésének követelményeit. Ezt követően történtek is bizonyos lépések, amelyek a munkavégzés minőségének javítását célozták, azonban mégis több mint tíz évvel a határozat megjelenése után azt kell mondanunk, hogy ma még ezen a területen kevés előrelépés történt, jelentős kihasználatlan tartalékok vannak. Ezek felszínre hozásával és kihasználásával a jövőbeni gazdasági fejlődésünk pedig minden különösebb beruházás nélkül jelentősen gyorsítható lenne. Ugyanakkor az elmúlt években nagy jelentőségű változások következtek be a minőség értelmezésében is, amelyek új megközelelítést, friss látásmódot követelnek meg a minőség kérdésében. Arról van szó ugyanis, hogy ha egy termék — legyen az fizikai vagy szellemi termék —■ előállítási folyamatának bármely pontján rossz minőséget állítanak elő, az mindig hátrányosan érinti a végtermék minőségét, végső soron az egész vállalat minőségét, megbízhatóságát. Tehát a végtermék minősége a jól vagy rosszul sikerült munkaráfordítások öszszegezett eredménye. A másik igen sürgős feladat a munkamozgalmak minőségre gyakorolt hatékonyságának növelése a minőségi kör típusú munkamódszer alkalmazásával, azaz a dolgozó kollektívák egyre szélesebb körű csatasorba állítása a minőség érdekében. Japán és a szocialista országok A „minőségi kör"-ök módszerét az 1960-as évek elején Japánban alakították ki, felhasználva több más mellett a szocialista országok brigádmozgalmainak tapasztalatait is. E munkamódszer rendkívül gyorsan terjedt el a szigetországban (1966-ban 10 ezer kör működött 80 ezer taggal, 1979-re a körök száma 600 ezerre, tagjainak száma 6 millióra nőtt.) A minőségbiztosítási rendszerek szervezése során világszerte felismerték, hogy a minőségi munkavégzés kérdése csak „totális" módon, azaz a teljes kollektíva mozgósításával oldható meg. Ilyen átfogó, a vállalati kollektívára ható módszertan pl. a Zeró Defects (hazánkban DH munkarendszer). Szükséges azonban a kollektíva egésze mellett az egyes ember aktivitásának, kreativitásának felkeltése, kiváltása is. Olyan rendszer létrehozása, amely személyenként képes egy nagyvállalat alkalmazottaival foglalkozni, szinte kivihetetlen. A gyakorlat azt mutatta, hogy az egyénre való ráhatás legcélszerűbb módja, ha az egyént magába foglaló csoportot sikerül megnyerni, ami már szervezhető egységeket jelent. A minőségi körökalapjai, bázisai ezért vállalaton belül, a munkakör, a problémák és érdekek azonossága alapján már korábban létrejött csoportok lehetnek. A véletlenszerűen létrejött csoportok közösségi szellemének fokozása, közös aktivitásának, problémafeltáró és megoldókészségének kiváltása útján — szigorúan önkéntes alapon — jelentős eredményeket lehet elérni. A minőségi kör módszere azért kettős célú: egyrészt az aktivitást mutató, tenni akaró csoportok összetartozásának fokozásával, a csoportproblémák kiküszöbölésével a kívánt kreativitási szint biztosítása, másrészt a csoportok oktatásával problémafeltáró és -megoldó módszerek betanítása, a munkavégzésük során felmerült akadályok helyi elhárítása. A minőségi körök működése és az általuk alkalmazott módszerek annyira egyszerűek és magától értetődőek, hogy ezeket bármelyik munkacsoport könnyen elsajátíthatja és alkalmazhatja. A módszer hazai alkalmazása során az alapvető probléma abban volt, hogy hogyan lehet megtalálni egy vállalaton belül ezeket a — tényleg véletlenszerűen kialakult — csoportokat. A módszer bevezetéséhez feltétlenül szükséges a vezetés egyetértő támogatása, de ellentétes céllal, ha a vezetők akaratára figyelve csak a pillanatnyi érdektől vezérelve „kreálódnak" ezek a csoportok. Talán szükségtelen a kutatás a csoportok után. Magyarországon az elmúlt 40 év során kialakult munkamozgalmak, ezen belül is legnagyobb tömeget magába foglaló szocialista brigádmozgalom nagy számban termelte ki — a közösségi szellem erősítésével — azokat a csoportokat, amelyek tökéletesen alkalmasak a minőségi kör típusú tevékenységre. Hiszen a japán szakemberek is éppen ezt a tényt ismerték fel vizsgálataik során és — bár módosítva — ültették át saját viszonyaik közé. Mi tehát egy olyan alappal rendelkezünk, amely tökéletes bázist jelent, csak a módszert kell a meglévő struktúrához illeszteni. Mit támogasson a szakszervezet? A közelmúltban a SZOT egy egész napos konferenciát hívott össze, amelyre az ágazati szakszervezeteken kívül azokat a szakembereket hívta meg, amelyek hivatalból foglalkoznak a minőségi körök szervezésével Magyarországon. A konferenciának kettős célja volt. Egyrészt az elhangzott előadásokból és korreferátumokból a meghívottak jobban megismerték a minőségi körök lényegét, működésük módját és az általuk alkalmazott módszereket, másrészt — mint ahogyan dr. Halmos Csaba, a SZOT osztályvezetője elmondotta — Magyarországon a minőségi körök elterjesztésének két változata alakult ki, így el kell dönteni, hogy a kettő közül a szakszervezetek melyik irányzatot támogassák aktívabban. Az egyik irányzat a munkamozgalmak korszerűsítésének módszereként, helyi sajátosságok és a meglévő adottságok figyelembevételével az ún. „minőségi kör típusú brigád (csoport) munkát"-t kívánja meghonosítani, a japán módszer helyi viszonyokra történő adaptálását. A másik irányzat az eredeti minőségi köröket kívánja kialakítani, tehát elölről kezdi a csoport szervezését. A SZOT-konferencia végül is egyik irányzat alkalmazhatóságát sem tagadta, de egyértelmű, hogy a szocialista brigádmozgalom eredményeit kihasználatlanul hagyni óriási pazarlás lenne, és az erre alapozott minőségi közmunkát járhatóbb útnak tartotta. Ha igény van, segítenek Mit lehet várni ezek után a minőségi kör módszerének bevezetésétől a VDSZ-hez tartozó vállalatok területén? Kétségtelen, hogy a módszer független a társadalmi-gazdasági viszonyoktól, így ugyanolyan eredményeket hozhat, mint más országokban Az alkalmazás hatékonysága természetesen nagymértékben attól függ, hogy a vállalatok vezetése mennyire ismeri fel a minőségi munka, a dolgozói aktivitás égető szükségességét. Bevezetése mindenképp új, célt és lendületet adhat — a vállalati előnyökön túlmenően — a szocialista brigádmozgalom részére. A módszer ugyan differenciálja a brigádok körét, ugyanis az aktív, életképes csoportokat fejleszti tovább, de húzóerőt is jelenthet, hiszen új, jól megfogható célokat nyújt a versenymozgalom egészének. A módszer bevezetésével el lehet érni nálunk is: a tulajdonosi szemlélet erősödését, az egyének jobb azonosulását a munkával és környezetével; — a jobb minőséget, a hatékonyabb munkát és a minőségi munkakultúra kialakulását; — a munkamozgalmak minőségi korszerűsítését. Mind az előkészítéshez, mind az oktató munkához, majd azt követően a minőségikor-szerű munkára vállalkozó munkacsoportok, szocialista brigádok szervezéséhez a VDSZ közgazdasági és szociális osztálya mellett működik termelési és munkaverseny-bizottság szakmai segítséget nyújt, amennyiben erre igény jelentkezik. Ruzicska György Megelőzni a minőségromlást A munkavégzésre vetített minőségfogalom megjelenésével szakítanunk kell az elmúlt évtizedekben meghonosodott meocentrikus szemlélettel. Ugyanis sok helyen úgy gondolják még ma is, hogy a minőség a meós dolga. Holott köztudomású, hogy a meós a minőséget csupán ellenőrzi és regisztrálja. Márpedig ez utólagos tevékenység még akkor is, ha gyártásközi, illetve folyamatba épített ellenőrzésről van szó. Ahhoz, hogy a folyamat bármely pontján jó minőséget állítsanak elő, egy olyan vállalati szintű feltételrendszer kialakítása szükséges, amely nem utólag észleli és regisztrálja, hanem megelőzi a minőségromlást, és az adott folyamat minden fázisában biztosítja a jó minőséget. Ez a feltételrendszer az ún. „Minőségbiztosítási rendszer". Ennek részeként került sor a „minőségi kör" típusú munkacsoportok szervezésére és működtetési módszertanának kidolgozására. A rendszer működése a jó minőséget valamennyi munkahelyen garantálja, eközben vagy ez után a med révén meg lehet természetesen bizonyosodni arról, hogy az elkészült termék a konstruktőr, a tervező, a technológus, vagy a gyártó által előírt minőségű-e. Eszerint ahol minőségbiztosítási rendszer működik, ott a meó dolga is sokkal könnyebbé válik. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a minőség nem a meó, hanem a termék előállításában közreműködő valamennyi kollektíva és egyén feladata A gyakorlatban sajnos ma még egyetlen vállalatnál sem működik komplex, valamennyi tevékenységet átfogó minőségbiztosítási rendszer. Bizonyos elemei, részrendszerei azonban már több-kevesebb helyen megvalósultak, de ott sem álltak össze teljes rendszerré. Az egyik legégetőbb feladat tehát — a minőségi munkakultúra kialakulásához vezető úton — a vállalati szintű minőségbiztosítási rendszerek kialakítása és alkalmazása. Munkaverseny a Magyar Viscosagyárban Bevált az eredményt növelő pályázati rendszer • A Magyar Viscosagyár kollektívája a XIII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére 1984-ben kibontakozott munkaverseny folytatásaként 1985-ben a vállalások sikeres teljesítésével kívánt hozzájárulni az eredményekhez és ezen keresztül a népgazdaságunk előtt álló feladatok sikeres megvalósításához. A felajánlások teljesítése és a gazdálkodás eredményei alapján elmondható, hogy 1985-ben vállalatunk a gazdálkodási tervét teljesítette, illetve több vonatkozásban túlteljesítés mutatkozik. A bruttó termelési érték meghaladja a 3 milliárd forintot, mintegy 20%-kal javul a hatékonysági mutató. Termelő üzemeink többsége az év során 100%-os kihasználással üzemelt, így a vegyiszáltermékeink esetében várhatóan 2%-kal növeljük a késztermék-kibocsátást. Még a teljes összegezés előtt elmondhatjuk, hogy előreláthatólag 5 millió dolláros árbevételt értünk el, tervezett exportunkat túlteljesítettük. A tervezettnek megfelelően teljesítettük a lengyel—magyar államközi szerződésekben vállalt szocialista exportfeladatainkat. A vállalások sikeres megvalósításából adódóan, a hatékony költséggazdálkodás eredményeként, a termelési költségeink a tervezettnek mintegy 96%-át érik el. • Megtakarítás van az anyagfelhasználás területén is. A feszített tervfajlagosokhoz képest több technológiai anyagnál javulást értünk el. A felajánlást figyelembe véve kedvező az energiafelhasználás alakulása is. A fűtőolaj-felhasználás a tervezettnél kevesebb, a villamos energia felhasználásánál is megtakarítás mutatkozik. Csökkentek az idegen vállalkozóknak kifizetett költségeink úgy, hogy a saját fenntartási költségeink a tervszinten alakultak. Az érdekeltségi rendszer is továbbfejlesztésre került. 1985-ben került először kiírásra az eredményt növelő pályázati rendszer, mely jól bevált. A pályázatok értékelése során mintegy 50 millió forint eredménynövelést könyvelhetünk el. A pályázók csökkentették a vállalati költségeket, ezen keresztül többletárbevételt értek el a tervezettnél. A többleteredmény az anyag- és energiafelhasználás javulásában, a minőség javításában realizálódott. Ezen kívül az egyéb költségek is a tervezett szint alatt maradtak . Az új vállalati munkaverseny-szabályzat ezeknek az eredményeknek az elérését szolgálja azzal, hogy a szervezetkorszerűsítésből adódóan, új versenyformákat vezettünk be. Nevezetesen a „Kiváló Gyáregység" és a „Kiváló Szolgáltató Egység" címeket, melyekhez megfelelő anyagi és erkölcsi elismerés is párosul. Vállalatunk kollektívája, szocialista brigádjai csatlakoztak a különböző országos és megyei felhívásokhoz, melyek a gazdálkodással, közművelődéssel, embertársaink megsegítésével kapcsolatban jelentek meg. A „Vegyipari Dolgozó”ban megjelent a „Zrínyi Ilona" szocialista brigád felhívása a Veszprém megyei, földrengés sújtotta terület idős lakosainak megsegítésére. A felhívásnak kettős célja volt. Az egyik, hogy szabad időben végzett 8 óra termelőmunkáért kapott bért átutalják a rászorulók részére, másik fontos célja az, hogy többletmunkavállalással járuljunk hozzá a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny-vállalások sikeres teljesítéséhez és ezen keresztül vállalatunk és a vegyipar 1985. évi terv elképzeléseinek valóra váltásához. Az 1985. évi nem kis feladatok teljesítéséhez hozzájárult a kongresszusi és felszabadulási munkaversennyel kapcsolatos lendület továbbvitele, melynek eredményeként vállalatunk 1985. évben eredményes évet zárt, növelve a vállalati jövedelmezőséget és hatékonyságot, mely alapja minden dolgozónk életszínvonala megtartásának és növelésének. Az 1986. évben sem kisebb feladatok várnak megvalósításra, mint ebben az évben voltak. • Az új év küszöbén megköszönjük azt az összefogást, egymás munkájának segítését, mely mindnyájunk jobb boldogulásához vezetett. Ezúton is kívánunk mindnyájuknak és a lapon keresztül a vegyipari dolgozók nagy családjának eredményekben, sikerekben gazdag, boldog új évet. Barabás Ferenc munkaversenytitkár