Vegyipari Dolgozó, 1987 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1-2. szám
Tanácskozott szakszervezetünk központi vezetősége Semmilyen szabályozó nem helyettesíti a becsületesen végzett munka eredményeit Éves munkaprogramjának megfelelően 1986. december 16-án ülésezett szakszervezetünk központi vezetősége. A tanácskozás munkájában részt vett és az elnökségben foglalt helyet dr. Nagy Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára és Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes. A tanácskozást Takács Sándor elnök nyitotta meg és ismertette, majd elfogadtatta a napirendi pontokat: 1. Előterjesztés a szakszervezetünkhöz tartozó vállalatok 1986. évi gazdálkodásának tapasztalatairól, az 1987. évi gazdasági célkitűzések és a szakszervezet tennivalói. 2. Javaslat szakszervezetünk irányító munkájának továbbfejlesztésére, korszerűsítésére. Javaslat a VDSZ testületeinek működési szabályzatára. Irányelvek a tröszti, nagyvállalati, vállalati, intézeti szakszervezeti alapszervezetek működési szabályzatához. 3. Javaslat a központi vezetőség 1987. évi munkatervére. 4. Bejelentések. Az első napirendi pont anyagát Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes és Molnár Károly, a központi vezetőség titkára terjesztette a testület elé. A népgazdaság 1986. évi terve a vegyipar termelésének és exportjának az ipar átlagánál dinamikusabb növekedését irányozta elő. Előtérbe került a magasabb feldolgozottsági fokú, gazdaságosabban értékesíthető termékek termelésének fokozása, a gazdaságos termeléssel helyettesíthető behozatal kiváltása. A vegyiparon belül a VII. ötéves tervben, így 1986-ban is kiemelten fejlesztendő terület a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás, valamint a műanyag-feldolgozás. A vállalataink termelési volumene idén a tervezett 2,9% helyett várhatóan 1%-kal bővül. Ebben szerepet játszanak termelési szerkezet, illetve piacproblémák, de a III. negyedévben felmerült energiakorlátozók (Pét és TVK), valamint a tőkés importgondok — gyógyszeripar, Budalakk, TVM, HMV, CAOLA, NIKE, ÉMV - is. A vegyipar importanyag-ellátásának helyzete a vegyipari vállalatok tervteljesítési problémáin túl a népgazdaságban termékellátási zavarokat is okozott. Jelentős termelésbővüléssel számolhat a gyógyszeripar, a gumiipar, a műanyag-feldolgozás és a kozmetika- és háztartásvegyipar, míg jelentősebb elmaradással a műtrágya- és növényvédőszer-gyártás. A MAT által előállított társadalmi termék idén előreláthatólag 4,6%-kal fog bővülni. Vállalataink nem rubelelszámolású exportja a tervezett 6,7 százalékos bővülés helyett 7—12 százalékkal marad el az elmúlt évi teljesítéstől. Ebben nagy szerepet játszik a világpiaci olajárzuhanás, amely leginkább a kőolaj-feldolgozás, a szerves- és műanyagalapanyag-gyártás vállalatainál érezteti hatását. A műtrágya- és növényvédőszer-gyártás vállalatainál kiesést okoz a műtrágya világpiaci árának további nyomott szintje. Ezzel szemben a MAT nem rubelelszámolású exportja várhatóan több mint tíz százalékkal haladja meg az elmúlt évit. A vegyipari vállalatok gazdálkodását 1986-ban jelentős árveszteség nehezítette. Míg a nem rubelelszámolású exporttemékek árindexe 4,5 százalékkal nőtt, addig ugyanezen reláció exporttermékeinek árindexe 20 százalékkal csökkent. Ezen belül a kőolaj-feldolgozó ipar nem rubelelszámolású exporttermékeinek árindexe közel 40 százalékkal csökkent. A kőolajtermékek világpiaci árcsökkenése következtében a vegyipar termelési értékének mintegy 7 százaléka (18—20 Mrd Ft) kiesik. Az olajáresés egyedül a kőolaj-feldolgozás vállalatainál — a jelentős volumennövekedés ellenére — kb. 130 millió dollár árbevétel-kiesést eredményez az idén. A nem rubelelszámolású export bővítését célozta a konvertibilis exportnövelő pályázat meghirdetése, amely kedvező fogadtatásra talált vállalataink körében. November közepéig vállalataink 16 pályázatot nyújtottak be az IPM-hez (amelyből 8 elfogadást nyert), több mint 30 milliárd forint értékben. Ebből 2,1 Mrd Ft (45-50 M $) 1986. évre, 28,5 Mrd Ft pedig a VII. ötéves tervidőszakra tett vállalás. Az elfogadott pályázatok közül jelentősebb vállalást tartalmaz a TVK, a BIOGAL, az EGIS és a Chinoin pályázata. Vállalataink nem rubel elszámolású importja az év első tíz hónapjában 842 M $ volt. Ez az érték több mint 20%-kal haladta meg az elmúlt év hasonló időszakának értékét. A szakágazatok közül jelentős nem rubelelszámolású exportnövekedés következik be a műanyag-feldolgozó iparban, a gyógyszeriparban és a gumiiparban. Vállalataink nem rubelelszámolású exportja sem éri el a tervezettet, várhatóan az elmúlt évi teljesítéshez hasonlóan alakul. Továbbra is gondként jelentkezik a Szovjet—Magyar Agrokémiai Egyezményben részt vevő vállalataink érdekeltsége. Új megállapodási formaként vetődött fel ugyanakkor vállalataink körében (pl. Észak-magyarországi Vegyiművek) barterüzletek kötése szocialista partnereikkel. Ezen megállapodások célja egyrészt a tőkés import rubel relációba való átterelése, másrészt kormánymegállapodáson felüli export-import üzletek létrehozása. Szakágazataink közül a gumiipar, valamint a műtrágya- és növényvédőszer-gyártás szocialista exportja bővül jelentősebben. A vegyipar átlagos létszáma az 1985. évi szinten alakul. Vállalataink egy részénél a hiányzó munkaerőpótlás mellett új üzemek belépése, új vállalati szervezetek létrehozása létszámnövelést indokolt (TVK, HMV). Egyes vállalatainknál (pl. Alkaloida) a termelés csökkenése indokolta a takarékosabb létszámgazdálkodást. A vállalatok 1986. évi keresetfejlesztési lehetőségét nagymértékben behatárolták egyrészt a keresetszabályozási rendszer év eleji szigorításai, másrészt a világpiaci olajáresésnek, valamint a jelentős exportimport cserearányromlásnak a vállalati nyereségre gyakorolt hatása. Vegyipari szinten mindezek következtében 5—5,5%-os keresetfejlesztéssel lehet számolni. Ez a tervezett növekedés hozzávetőlegesen összhangban van a hozzáadott érték közel 6%-os növekedési célkitűzéseivel. A keresetfejlesztési rendszer év közbeni további szigorításai, a piaci hatások néhány vállalatunkat (pl. ÉMV, TVK, CAOLA, FORTE) keresetfejlesztési elképzelésének átdolgozására késztette. Ez évben is lehetőség nyílott tőkés export növelése révén bérpreferencia elnyerésére. Ez néhány vállalatunknál (pl. EGIS, TAURUS) 10%-on felüli keresetfejlesztést tesz lehetővé, más vállalatainknál (pl. MAT, Mechanikai Művek, Chinoin) meghatározott összegű bérpreferencia felhasználását biztosítja. Vállalataink célkitűzésében vegyipari szinten 3—4%-os nyereségnövelés szerepelt. A világpiacon bekövetkezett kedvezőtlen hatások eredményeként a vegyipar nyeresége a III. negyedév végén 1985 hasonló időszakának csupán 77%-a volt. Ugyanakkor a gumiipar, illetve a MAT 1986. évi nyeresége várhatóan kb. 20%-kal meghaladja az elmúlt évi nyereségüket. A nyereségági érdekeltségi alap tervezettnél kedvezőtlenebb alakulása rövid távon a keresetek visszafogásában, hosszabb távon beruházások, fejlesztések átütemezésében, elhalasztásában éreztetheti hatását. A beruházások között jelentős súlyt képviseltek a világbanki beruházások. 1986. évben tovább folytatódott a finomkémiai hitelcsomag keretébe tartozó beruházások üzembe helyezése. 1986. II. félévétől kezdve lehetőség nyílt a (Folytatás a 2. oldalon.) Körtvényes István, ipari miniszterhelyettes Cél a versenyképes magas feldolgozottságú termékek további növelése A testületi ülés elnöksége VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK A MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 1-2. SZÁM ÁRA: 3. FORINT 1987. JANUÁR-FEBRUÁR Minden kedves olvasónknak sikerekben gazdag, békés, boldog , új évet kívánunk! „TERV + 1%" mmernsiammmmimmmmmmmmmmmm A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére induló munkamozgalmak kezdeményezőihez vállalatunk, a Magyar Viscosagyár kollektívája is csatlakozni kíván. Az 1986. évi célkitűzések maradéktalan végrehajtásával, illetve túlteljesítésével 1987-ben az alábbiakban csatlakozunk: 1. A vállalat 1987. évi dinamikus tervével, melynek dinamikáját az 1986. évi teljesítéshez viszonyítva az alábbi főbb mutatók jellemzik: Bruttó termelési érték 110,8% Szocialista export 114,4% Nem rubel export 112,5% Hozzáadott érték (GDP) 109,6% Hatékonysági mutató 25,0% 2. A vállalat 1987. évi tervét a Bizalmi Küldöttek Testülete elfogadta. A Magyar Viscosagyár nagyüzemi pártbizottsága a BÉT ülésének egyetértésével az MSZMP KB 1986. november 19—20-i határozatából kiindulva TERV + 1% mozgalmat indított el, melyet a nagyüzemi pártbizottság mint akcióprogramot egyhangúlag elfogadott és elindította a TERV + 1% mozgalmat. A TERV + 1% mozgalmi kezdeményezéssel a vállalat gazdasági és társadalmi vezetői egyetértettek. Az a vélemény alakult ki, hogy a vállalat terve feszített, ezért a TERV + 1% mozgalom feltételei nagyrészt még nem adottak. A pártalapszervezetek, gazdaságszervező, -irányító és mozgalmi eszközeivel a teljesítés feltételei megteremthetőek. A Magyar Viscosagyár 1987. évi tervén felül, a „TERV + 1% mozgalom"-mal az alábbi célokat tűzte ki: A vegyiszál-termelés naturális mutatóinak 1%-os növelése, a termelés intenzifikálásával, az évi 8200 termelési üzemóra mellett. Anyag, energia 1%-os csökkentése, másodlagos nyersanyagok, hulladékok hasznosítása. Az 1%-os termelésnövekedés biztosította többlet vegyiszál-árualap értékesítése, mely tőkés importot vált ki. Az 1987. évi tervezett nem rubelelszámolású exporthoz képest 1%-os többlet teljesítése. Az 1% többlettermelés és többlet tőkés export anyagellátásnak biztosítása többlet import nélkül. A tőkés import alapanyagok fajlagosainak 1%-os csökkentése. A készletgazdálkodás szerkezetének javítása, a segédanyagok, forgóeszközök, tartalék alkatrészek racionalizálása, a készletek forgási sebességének 1%-os növelése. A munkaerő átcsoportosítással a négy műszakos folytonos munkarendben dolgozók létszámának növelése 1%-kal. A pénzügyi gazdálkodás racionalizálása, a pénzforgási sebesség 1%-os növelése. A vállalat általános költségeinek csökkentése, a költségszerkezetben a vállalati általános költség 1%-os csökkentése. * A beruházási, illetve a műszaki fejlesztési költségek 1%-os csökkentése, azonos műszaki, tartalom mellett. Ezeknek a feladatoknak a megvalósítása vállalatunk egész kollektívájának aktív hozzáállását, a szocialista brigádok plusz vállalásait igényli. A többletteljesítményt az emberi tényezőkben rejlő erőforrások hatékony kihasználására, a dolgozó kollektíva mozgalmi kezdeményezőkészségére alapozzuk. A „TERV + 1% mozgalmat" december hónapban párt-alapszervezeti taggyűléseken, munkahelyi bizalmi küldöttek testületi ülésein, csoportértekezleteken megvitattuk, helyi, még konkrétabb feladatokra bontottuk. Az 1987. január 9-én tartandó munkásgyűlésen a „Terv + 1% mozgalmat" a vállalat dolgozói elé terjesztjük megvitatásra és elfogadásra. A vállalat vezetése, kollektívája a dinamikus vállalati tervvel és az ezt kiegészítő „TERV + 1% mozgalom"-mal kíván hozzájárulni a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére induló munkaverseny-mozgalomhoz, az MSZMP KB 1986. novemberi határozatainak végrehajtásához és a SZOT plénumának állásfoglalásához. Bakucz Miklós vezérigazgató Huszák János szb-titkár Sikes Kálmán nagyüzemi pb-titkár Rózsahegyi Zoltán KISZ-titkár