Vegyipari Dolgozó, 1987 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1-2. szám

Tanácskozott szakszervezetünk központi vezetősége Semmilyen szabályozó nem helyettesíti a becsületesen végzett munka eredményeit Éves munkaprogramjának megfelelően 1986. december 16-án ülésezett szakszervezetünk központi vezetősége. A tanácskozás munkájában részt vett és az elnökségben foglalt helyet dr. Nagy Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára és Körtvélyes István ipari miniszterhe­lyettes. A tanácskozást Takács Sándor elnök nyitotta meg és is­mertette, majd elfogadtatta a napirendi pontokat: 1. Előterjesztés a szakszervezetünkhöz tartozó vállalatok 1986. évi gazdálkodásának tapasztalatairól, az 1987. évi gaz­dasági célkitűzések és a szakszervezet tennivalói. 2. Javaslat szakszervezetünk irányító munkájának to­vábbfejlesztésére, korszerűsítésére. Javaslat a VDSZ testületeinek működési szabályzatára. Irányelvek a tröszti, nagyvállalati, vállalati, intézeti szak­­szervezeti alapszervezetek működési szabályzatához. 3. Javaslat a központi vezetőség 1987. évi munkatervére. 4. Bejelentések. Az első napirendi pont anyagát Körtvélyes István ipari mi­niszterhelyettes és Molnár Károly, a központi vezetőség tit­kára terjesztette a testület elé. A népgazdaság 1986. évi terve a vegyipar termelésének és exportjának az ipar átlagánál dinamikusabb növekedését irá­nyozta elő. Előtérbe került a ma­gasabb feldolgozottsági fokú, gazdaságosabban értékesíthető termékek termelésének fokozása, a gazdaságos termeléssel helyet­tesíthető behozatal kiváltása. A vegyiparon belül a VII. ötéves tervben, így 1986-ban is kiemel­ten fejlesztendő terület a gyógy­szer-, növényvédőszer- és inter­mediergyártás, valamint a mű­anyag-feldolgozás. A vállalataink termelési volu­mene idén a tervezett 2,9% he­lyett várhatóan 1%-kal bővül. Eb­ben szerepet játszanak termelési szerkezet, illetve piacproblémák, de a III. negyedévben felmerült energiakorlátozók (Pét és TVK), valamint a tőkés importgondok — gyógyszeripar, Budalakk, TVM, HMV, CAOLA, NIKE, ÉMV - is. A vegyipar importanyag-ellátásá­nak helyzete a vegyipari vállala­tok tervteljesítési problémáin túl a népgazdaságban termékellátási zavarokat is okozott. Jelentős ter­melésbővüléssel számolhat a gyógyszeripar, a gumiipar, a mű­anyag-feldolgozás és a kozmeti­ka- és háztartásvegyipar, míg je­lentősebb elmaradással a műtrá­gya- és növényvédőszer-gyártás. A MAT által előállított társadalmi termék idén előreláthatólag 4,6%-kal fog bővülni. Vállalataink nem rubelel­számolású exportja a tervezett 6,7 százalékos bővülés helyett 7—12 százalékkal marad el az el­múlt évi teljesítéstől. Ebben nagy szerepet játszik a világpiaci olaj­­árzuhanás, amely leginkább a kő­olaj-feldolgozás, a szerves- és műanyagalapanyag-gyártás válla­latainál érezteti hatását. A műtrá­gya- és növényvédőszer-gyártás vállalatainál kiesést okoz a műtrá­gya világpiaci árának további nyomott szintje. Ezzel szemben a MAT nem rubelelszámolású ex­portja várhatóan több mint tíz százalékkal haladja meg az el­múlt évit. A vegyipari vállalatok gazdál­kodását 1986-ban jelentős ár­veszteség nehezítette. Míg a nem rubelelszámolású exporttemékek árindexe 4,5 százalékkal nőtt, addig ugyanezen reláció export­­termékeinek árindexe 20 száza­lékkal csökkent. Ezen belül a kő­olaj-feldolgozó ipar nem rubelel­számolású exporttermékeinek ár­indexe közel 40 százalékkal csök­kent. A kőolajtermékek világpiaci árcsökkenése következtében a vegyipar termelési értékének mintegy 7 százaléka (18—20 Mrd Ft) kiesik. Az olajáresés egyedül a kőolaj-feldolgozás vállalatainál — a jelentős volumennövekedés el­lenére — kb. 130 millió dollár ár­bevétel-kiesést eredményez az idén. A nem rubelelszámolású export bővítését célozta a konvertibilis exportnövelő pályá­zat meghirdetése, amely kedvező fogadtatásra talált vállalataink körében. November közepéig vál­lalataink 16 pályázatot nyújtottak be az IPM-hez (amelyből 8 elfo­gadást nyert), több mint 30 milli­árd forint értékben. Ebből 2,1 Mrd Ft (45-50 M $) 1986. évre, 28,5 Mrd Ft pedig a VII. ötéves terv­időszakra tett vállalás. Az elfogadott pályázatok közül jelentősebb vállalást tartalmaz a TVK, a BIOGAL, az EGIS és a Chi­noin pályázata. Vállalataink nem rubel elszá­molású importja az év első tíz hó­napjában 842 M $ volt. Ez az ér­ték több mint 20%-kal haladta meg az elmúlt év hasonló idősza­kának értékét. A szakágazatok közül je­lentős nem rubelelszámolású exportnövekedés következik be a műanyag-feldolgozó iparban, a gyógyszeriparban és a gumiipar­ban. Vállalataink nem rubelelszámo­lású exportja sem éri el a terve­zettet, várhatóan az elmúlt évi teljesítéshez hasonlóan alakul. Továbbra is gondként jelentkezik a Szovjet—Magyar Agrokémiai Egyezményben részt vevő vállala­taink érdekeltsége. Új megállapodási forma­ként vetődött fel ugyanakkor vál­lalataink körében (pl. Észak-ma­gyarországi Vegyiművek) barter­­üzletek kötése szocialista partne­reikkel. Ezen megállapodások célja egyrészt a tőkés import ru­bel relációba való átterelése, másrészt kormánymegállapodá­son felüli export-import üzletek létrehozása. Szakágazataink kö­zül a gumiipar, valamint a műtrá­gya- és növényvédőszer-gyártás szocialista exportja bővül jelentő­sebben. A vegyipar átlagos létszáma az 1985. évi szinten alakul. Vállalata­ink egy részénél a hiányzó mun­­kaerőpótlás mellett új üzemek belépése, új vállalati szervezetek létrehozása létszámnövelést in­dokolt (TVK, HMV). Egyes vállala­tainknál (pl. Alkaloida) a termelés csökkenése indokolta a takaréko­sabb létszámgazdálkodást. A vállalatok 1986. évi kere­setfejlesztési lehetőségét nagymértékben behatárolták egyrészt a keresetszabályozási rendszer év eleji szigorításai, másrészt a világpiaci olajáresés­nek, valamint a jelentős export­import cserearányromlásnak a vállalati nyereségre gyakorolt ha­tása. Vegyipari szinten mindezek kö­vetkeztében 5—5,5%-os kereset­fejlesztéssel lehet számolni. Ez a tervezett növekedés hozzávetőle­gesen összhangban van a hozzá­adott érték közel 6%-os növeke­dési célkitűzéseivel. A keresetfej­lesztési rendszer év közbeni to­vábbi szigorításai, a piaci hatások néhány vállalatunkat (pl. ÉMV, TVK, CAOLA, FORTE) keresetfej­lesztési elképzelésének átdolgo­zására késztette. Ez évben is lehetőség nyí­lott tőkés export növelése révén bérpreferencia elnyerésére. Ez néhány vállalatunknál (pl. EGIS, TAURUS) 10%-on felüli kereset­­fejlesztést tesz lehetővé, más vál­lalatainknál (pl. MAT, Mechanikai Művek, Chinoin) meghatározott összegű bérpreferencia felhasz­nálását biztosítja. Vállalataink célkitűzésében vegyipari szinten 3—4%-os nyere­ségnövelés szerepelt. A világpia­con bekövetkezett kedvezőtlen hatások eredményeként a vegy­ipar nyeresége a III. negyedév vé­gén 1985 hasonló időszakának csupán 77%-a volt. Ugyanakkor a gumiipar, illetve a MAT 1986. évi nyeresége várhatóan kb. 20%-kal meghaladja az elmúlt évi nyere­ségüket. A nyereségági érdekeltségi alap tervezettnél kedvezőtlenebb alakulása rövid távon a keresetek visszafogásában, hosszabb távon beruházások, fejlesztések átüte­mezésében, elhalasztásában éreztetheti hatását. A beruházások között jelentős súlyt képviseltek a világbanki be­ruházások. 1986. évben tovább folytatódott a finomkémiai hitel­csomag keretébe tartozó beruhá­zások üzembe helyezése. 1986. II. félévétől kezdve lehetőség nyílt a (Folytatás a 2. oldalon.) Körtvényes István, ipari miniszterhelyettes Cél a versenyképes magas feldolgozottságú termékek további növelése A testületi ülés elnöksége VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK A MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 1-2. SZÁM ÁRA: 3.­ FORINT 1987. JANUÁR-FEBRUÁR Minden kedves olvasónknak sikerekben gazdag, békés, boldog , új­ évet kívánunk! „TERV + 1%" mmernsiammmmimmmmmmmmmmmm A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfor­dulója tiszteletére induló munkamozgalmak kezdemé­nyezőihez vállalatunk, a Magyar Viscosagyár kollektívá­ja is csatlakozni kíván. Az 1986. évi célkitűzések maradéktalan végrehajtás­­ával, illetve túlteljesítésével 1987-ben az alábbiakban csatlakozunk: 1. A vállalat 1987. évi dinamikus tervével, melynek dinamikáját az 1986. évi teljesítéshez viszonyítva az alábbi főbb mutatók jellemzik: Bruttó termelési érték 110,8% Szocialista export 114,4% Nem rubel export 112,5% Hozzáadott érték (GDP) 109,6% Hatékonysági mutató 25,0% 2. A vállalat 1987. évi tervét a Bizalmi Küldöttek Testülete elfogadta. A Magyar Viscosagyár nagyüzemi pártbizottsága a BÉT ülésének egyetértésével az MSZMP KB 1986. november 19—20-i határozatából ki­indulva TERV + 1% mozgalmat indított el, melyet a nagyüzemi pártbizottság mint ak­cióprogramot egyhangúlag elfogadott és elindította a TERV + 1% mozgalmat. A TERV + 1% mozgalmi kezdeményezéssel a vál­lalat gazdasági és társadalmi vezetői egyetértettek. Az a vélemény alakult ki, hogy a vállalat terve feszített, ezért a TERV + 1% mozgalom feltételei nagyrészt még nem adottak. A pártalapszervezetek, gazdaságszervező, -irányí­tó és mozgalmi eszközeivel a teljesítés feltételei meg­­teremthetőek. A Magyar Viscosagyár 1987. évi tervén felül, a „TERV + 1% mozgalom"-mal az alábbi célokat tűzte ki: A vegyiszál-termelés naturális mutatóinak 1%-os növelése, a termelés intenzifikálásával, az évi 8200 ter­melési üzemóra mellett. Anyag, energia 1%-os csökkentése, másodlagos nyersanyagok, hulladékok hasznosítása. Az 1%-os termelésnövekedés biztosította többlet vegyiszál-árualap értékesítése, mely tőkés importot vált ki. Az 1987. évi tervezett nem rubelelszámolású ex­porthoz képest 1%-os többlet teljesítése. Az 1% többlettermelés és többlet tőkés export anyagellátásnak biztosítása többlet import nélkül. A tőkés import alapanyagok fajlagosainak 1%-os csökkentése. A készletgazdálkodás szerkezetének javítása, a se­gédanyagok, forgóeszközök, tartalék alkatrészek racio­nalizálása, a készletek forgási sebességének 1%-os nö­velése. A munkaerő átcsoportosítással a négy műszakos folytonos munkarendben dolgozók létszámának növe­lése 1%-kal. A pénzügyi gazdálkodás racionalizálása, a pénz­forgási sebesség 1%-os növelése. A vállalat általános költségeinek csökkentése, a költségszerkezetben a vállalati általános költség 1%-os csökkentése. * A beruházási, illetve a műszaki fejlesztési költsé­gek 1%-os csökkentése, azonos műszaki, tartalom mel­lett. Ezeknek a feladatoknak a megvalósítása vállala­tunk egész kollektívájának aktív hozzáállását, a szocia­lista brigádok plusz vállalásait igényli. A többletteljesítményt az emberi tényezőkben rej­lő erőforrások hatékony kihasználására, a dolgozó kol­lektíva mozgalmi kezdeményezőkészségére alapozzuk. A „TERV + 1% mozgalmat" december hónapban párt-alapszervezeti taggyűléseken, munkahelyi bizalmi küldöttek testületi ülésein, csoportértekezleteken meg­vitattuk, helyi, még konkrétabb feladatokra bontottuk. Az 1987. január 9-én tartandó munkásgyűlésen a „Terv + 1% mozgalmat" a vállalat dolgozói elé terjeszt­jük megvitatásra és elfogadásra. A vállalat vezetése, kollektívája a dinamikus válla­lati tervvel és az ezt kiegészítő „TERV + 1% mozga­­lom"-mal kíván hozzájárulni a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére induló munka­­verseny-mozgalomhoz, az MSZMP KB 1986. novemberi határozatainak végrehajtásához és a SZOT plénumá­nak állásfoglalásához. Bakucz Miklós vezérigazgató Huszák János szb-titkár Sikes Kálmán nagyüzemi pb-titkár Rózsahegyi Zoltán KISZ-titkár

Next