Vesevilág, 1990 (3. évfolyam, 1-8. szám)
1990-02-01 / 1. szám
- - ---------------- 1990. február III. évfolyam 1. szám____________Ára: 10 Ft Petíció az országgyűléshez A Mesebetegek Országos Egyesületének egyik legnagyobb sikere volt, hogy petícióink eljutottak az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottságának tagjaihoz, akik több alkalommal is megvitatták a helyzetünkről szóló anyagukat. Olvasóink bizonyára emlékeznek, hogy először dr. Pesta Lászlónak, a bizottság elnökének írtunk helyzetünkről. Erre a levélre azonban nem kaptunk választ. Ezután Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés akkori elnökének írtunk, s ennek foganatja lett: a parlamenti bizottság napirendre tűzte helyzetünk megvitatását. A vita alapjául legelőször a Szociális és Egészségügyi Minisztérium előterjesztése szolgált, amely részletesen elemezte helyzetünket, s javaslatot is tett a további teendőkre nézve. Ezek közül említést érdemel a nephrológiai osztályok működésének teljeskörűvé tétele, a dializáló kapacitások megduplázása, mégpedig olyan módon, hogy a területi aránytalanságok csökkenjenek és az elavult készülékek cseréje is megtörténjen, a transzplantációs kapacitások növelése, aminek érdekében 1994-re be kell fejezni a SOTE Baross utcai sebészeti klinikájának rekonstrukcióját, és ott egy korszerű transzplantációs és nephrológiai centrumot kell létesíteni. 1990-ben el kell kezdeni a Debreceni Orvostudományi Egyetem I. Sebészeti Klinikáján a vesetranszplantációs tevékenységet. 1995-re legalább 200-ra kell emelni az átültetések számát, bővíteni az Erythropoietinból beszerzett mennyiséget, stb. Összességében mintegy hárommilliárdos programról számolt be a SZEM a képviselőknek. Az előterjesztéshez a VOKE is megfogalmazta a maga állásfoglalását, amelynek a lényege: nem tartjuk elegendőnek a SZEM programját . Álláspontunk az, hogy a programot a tervezettnél gyorsabban kell megvalósítani. Hogy ez sikeres lehessen, ahhoz pedig arra volna szükség, hogy az elégtelen veseműködésű emberek egészségügyi ellátásnak irányítása egy kézben legyen. Ezért szakmai bizottság megalakítását kezdeményeztük. A bizottság megalakítására az elhatározás megszületett, ám eddig nem alakult meg. A legközelebbi számunkban részletesen ismertetjük az előterjesztéseket és a róluk folytatott vitát. Kedves Bizonyára mindenkinek feltűnik lapunk megváltozott formája -más papíron készül, más betűkkel,képek nélkül,stb. E szám megjelenését megelőzően a VESEVILÁGot a SOROS Alapítvány által biztosított adományból , külső nyomdában készült. Pontosabban nyomdákban - fennállása alatt az újság négy különböző helyen készült. Nehezen sikerült ugyanis olyan nyomdát találni, amelyik minőségben is megfelelt, viszont az árát is ki tudta fizetni az egyesület. Ez utóbbi - mármint az árak jelentették a legnagyobb problémát, s különösen most, hogy a Soros Alapítvány juttatása fogytán van. Ezért úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk a lapot a magunk erejéből elkészíteni, vásároltunk egy sokszorosító gépet - ezen készül majd az újság nyomása, a szedés viszont az Egyesület birtokában levő Rosvtext gépen történik. Ezzel a megoldással remélhetőleg olcsóbban tudjuk majd előállítani a lapot - bár valaszi- A VESEÁTÜLTETÉSRŐL Elkészült az Országos Sebészeti Intézet jelentése az 1989 évi munkáról. A jelentés tartalmáról dr. Perner Ferenc professzor úrtól kaptunk rövid tájékoztatást. Rövidet azért, mert a jelentés lapzártakor készült el, így részletes ismertetésére ebben a számban már nincs lehetőség. Természetesen a legközelebbi számunkban részletesen beszámolunk a jelentés tartalmáról . Tehát röviden: 1989-ben összesen 11 veseátültetés volt Magyarországon. Ebbő Budapesten 75, Szegeden pedig 38. Az idén, amint Perner professzor úr elmondta, Budapesten eddig hatan kaptak vesét. A professzor úr információi szerint Szegeden három átültetést végeztek. Olvasó í éyleg így is ráfizetéses marad, ám a veszteség akár jelentősen is csökkenhet. De van ennek a megoldásnak egy másik nagy előnye is: mégpedig az, hogy a lap előállításával - szerkesztésével, szedésével, sokszorosításával, valamint az egyéb kapcsolódó tevékenységekkel - egyesületünk tagjainak, rokkantnyugdíjas társainknak munkát tudunk adni. Igaz, hogy ennek fejében a lap külseje változik, s talán nem lesz olyan szép, mint az "igazi" nyomdában előállított korábbi számok, de úgy véljük, több az előnye, mint a hátránya ennek a megoldásnak. Kérjük olvasóinkat, írják meg véleményüket erről a próbaszámnak tekinthető számról. Ha ez sikeresnek bizonyul, azonnal hozzá tudunk kezdeni a következő szám készítéséhez, s így remélhetőleg mihamarabb pótoljuk majd az 1909-ben elmaradt számokat. Várjuk tehát olvasóink véleményét. A szerkesztő