Katolikus gimnázium, Veszprém, 1920

REV 98 I hat.. .Aik '73?­ Adatok az 1920-21. iskolaév történetéhez. A sok szomorúság és megalázás közepette, mely a nemzetet érte, a sivár valóra ébredt társadalom tekintete bízó reménységgel fordul az iskola s annak munkája felé, biztos tudatában annak, hogy a jövő újjá­építő tevékenységében a testileg-lelkileg edzett, kiművelt és fegyelmezett ifjúság lesz a nemzet zászlóvivője s nemesen nagy céljaink valóra váltója. Ezért van nagy szükség arra, hogy a tanárok nevelő munkája, a szülőknek gyermekeik iránt érzett okos szeretete s az egész társadalom­nak az iskolához való ragaszkodása összhangzásban legyen, támogassa egymást. Hála a jó Isten kegyelmének, már azon az úton vagyunk, hogy e tényezők együttműködéséből kifolyólag a közelmúlt lesújtó és vigasz­talan képe helyett szebb és biztatóbb eredményről számolhatunk be. Hogy az eredmény állandósuljon és — amint kell is —, még nagyobb legyen, ahhoz Isten áldása, keresztény lelkünk bensősége, szen­vedő hazánk állandó jajszava és nem lankadó dacos akaratunk fog erőt nyújtani! 1. Változások a tanári testületben. Kövesi Lajost, az inté­zetnek két éven át lelkes és érdemes igazgatóját a kegyes­ tanítórend főnöke Budapestre helyezte s az intézet igazgatójává dr. Pusch Ödön tatai főgimn. tanárt nevezte ki. Vidákovich Dániel főgimn. tanár a kegyes­tanítórend főnökének intézkedéséből a sátoraljaújhelyi főgimn. igazgatója lett. Forgács János dr., az intézet tanára a nm. honvédelmi miniszter úr rendeletével a győri, illetőleg a kismartoni katonai iskolának lett ez év­ben tanára. Helyükbe a kegyes-tanítórend főnöke Schmidt Mihály tanárt Magyaróvárról és Ferenczi Zoltán tanárt a budapesti Kalazantinumból rendelte intézetünkhöz. — Bencsik Ferenc, ki ez évben is gyöngélkedő volt, szabadságoltatott. 2. Az intézet épülete. A tornacsarnok — melyben katonaság volt elszállásolva — m­ég szeptember hóban kiürült s így eredeti rendel­tetésének adatott át. Az intézeten meglátszik a régóta szükséges tatarozás hiánya, azonban a mostani nehéz pénzügyi viszonyok miatt nagyobb javításokra gondolni sem lehet. A háború alatt az intézetben elhelyezett katonaság több helyi kárt okozott. Az igazgató a károk jóvátétele ügyé­ben a székesfehérvári katonai körletparancsnoksághoz fordult, mely a kár felvételére — mivel a kommunizmus alatt a jegyzőkönyvek a katonai irattárból elvesztek — közegét kiküldötte. A jóvátételi eljárás folyamato­ s.

Next