Középdunántúli Napló, 1957. január (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-01 / 1. szám

2 ­ SPORT Új év — új tervek! Ismét elmúlt egy esztendő. Ilyenkor, év végén rendszerint számot vetünk egyévi munkánkon: hogyan dolgoztunk, milyen eredményeket ér­tünk el stb. Így van ez a sportban­ is. Vannak,­­ akiknek eredményes, vannak akiknek pedig kevésbé volt eredményes a már hátunk mögött lévő 1956-os esztendő. Amikor azonban mérlegelünk, egy évvel idősebbek lettünk, már a jövőre is, az új esztendőre is gondolunk. Az új év küszöbén frissen, fia­talosan és újult erővel, új terveket szövögetünk. Különösen áll ez ma a sportra, ahol — akár csak az élet más területén — napjainkban sok változás történik, ahol új tartalommal, új formákkal telítődik meg az élet. Tervezgetni valónk bőven van, lássunk hát néhányat megyénk sportköreinek életéből. A FŰZFŐI SZIKRA ELNÖKSÉGE — A Fűzfői Szikra az 1956-os évben sokat gyarapodott. Új pályánk van, ezt az elmúlt nyáron avattuk fel. Az­óta is azonban sokan építgetünk sport­­létesítményeinken. Elkészítettük az alsó körletnél a futópályát és egy megfelelő kosár- és kézilabda pálya építése is tervezve van. Az idei ter­veink között szerepel a sporttelep to­vábbi parkosítása, szépítése. — Labdarúgó csapatunk a késő őszig edzésben volt, több mérkőzést is ját­szott. A csapat rövid téli pihenő után, január végén újból megkezdi a mun­káját és készül az új idényre. A csa­pat az év végén egy-két idősebb, él­vonalbeli labdarúgóval meggyengült, öten eltávoztak. Úgy érezzük azonban, hogy az új együttesünk, a FÁK nem lesz gyengébb. Bízunk a fiatalokban, vannak köztük tehetségesek, mint pl. Szűcs, Király, Török és a többiek, bi­zonyára pótolni fogják az eltávozotta­kat. — Mi az új bajnoki rendszert egy­­ NB. I.-es, két NB. H.-es és nyolc NB. m.-as csoporttal képzeljük el a leg­jobbnak. A jövő szempontjából még egyelőre nem tudjuk, hogy lesz, mint lesz, de bízunk abban, hogy a FÁK megfelelő beosztást fog kapni. Remél­jük, hogy a vállalat vezetőségétől to­vábbra is komoly támogatást kapunk. Az NB. Ill.-ba való beosztásunkat fel- , tétlenül jogosnak tartanánk, de ha mód lenne rá, akkor az NB. II.-re is aspirálunk. , — 1957-ben fő célunk az’íéi£yfiögy a sportkör táborát tovább bővítsük, a szakosztályokban sportolók létszámát emeljük. Megszerveztük az atlétikai szakosztályt — ez jó kezekben van. , Bizalommal tekintünk továbbra is a­­ tornászok, a birkózók, teniszezők és a vitorlázók munkája elé. Szervezés­­ alatt van kosár- és kézilabda szakosz­­z­tály. Teniszben a régi jó hírnévhez­­ méltóan akarunk szerepelni, s öröm­mel értesültünk arról, hogy a Magyar­­ Tenisz Szövetség ismét megrendezi a hagyományos fűzfői Balaton bajnok­ságot, amely 4­ 590 teniszezőt szokott­­ megmozgatni. Sportkörünk egyébként 30-an, vasárnap este baráti összejöve­telt tart, ahol ott lesznek a régi spor­­­­tolók is, és kimondjuk: a jövőben , Fűzfői Atlétikai Klub néven fogunk szerepelni. KUCZI ZSIGMOND, A VESZPRÉMI ÉPÍTŐK ELNÖK­­HELYETTESE: — Célunk, hogy az új esztendőben méginkább szélesítsük az Építők­­ sportkörének a táborát. Mi a jövőben i­s, az Építők néven fogunk szerepelni­­ és a zöld-sárga színt vesszük fel. Örü­­­­lünk annak, hogy labdarúgó csapa­­­­tunk a megyei I. osztályban jól meg-­­ állta a helyét, csalódást nem okozott m­i szurkolótáborunknak. Az új év tervei 1­1 között elsősorban a csapat megerősí­­í­tése szerepel, szeretnénk, hogy a mez­­­gye legjobb együtteseinek is mindig i­­ méltó ellenfelei legyünk. Sportkörünk i­­ a jövőben is az Építők szakszerveze-­e­tének keretén belül fog működni, az­­ egész megye építőiparának dolgozóit képviselni fogja. Úgy tervezzük, hogy : Megyei Építők címén működjön a sportkör. Ezért a megye más építő-­­ ipari vállalataiból erősítéseket esz­­i köztünk, új játékosokat kapunk, így 1 J­l. Herendről, Badacsonytomajról stb.­­ A néhány eltávozott — volt katona —■ 1 játékosunkat könnyen pótolni tudjuk,­­ 1 máris 5—6 komoly új ember áll ren- •­­ delkezésünkre, és minden jel arra ( mintát, hogy az 1957-es esztendőt még­­ : eredményesebben vívjuk meg.­­ ’ — A labdarúgó csapatnak edzései :­­ most jelenleg nincsenek, de az új év­­j­é­ben rövidesen megkezdjük a munkát. ,­­ Már értesültünk a téli teremkézilabda , 1 toméról, melyen természetesen öröm-­­­tnt résztveszünk. Tavalyi tapasztalat 11 HORVÁTH LÁSZLÓ, A PÉTI MTE ID. INT. BIZ. TITKÁRA: JAKAB LÁSZLÓ, VB. ELNÖK VESZPRÉMI FÉMFELDOLGOZÓ: taink azt bizonyítják, hasznos volt. Ezzel a küzdelemsorozattal kezdik meg labdarúgóink az 57-es év munkáját. — A tornaszakosztályunkat a jövő­ben is méltóan kívánjuk szerepeltetni, a rendelkezésünkre álló anyagiakhoz mérten a tornasportot mindenkor tá­mogatjuk, örömmel újságolhatom, hogy tervbe vettük a vívó- és úszó­szakosztályok felállítását. Gondolom, jó szervező munkával sportkörünkben mindkét szakosztály számára biztos alapot teremthetünk. — Mi a közelmúltban tartottuk újjá­alakuló ülésünket. Célunk, hogy az eddig működő szakosztályok munká­ját alaposan felülvizsgáljuk és pezsgő életet teremtsünk valamennyi működő szakosztályunkban. Az anyagi erőink­hez mérten tervünk szerint a jövőben a labdarúgó, kosárlabda, teke, atléti­ka, röplabda és a természetjáró szak­osztályokat fogjuk működtetni.­­ Sportkörünk élete természetesen attól,függ, hogy az új rendszerű baj­nokságokban milyen területi beosztás­ban szerepelnek majd a különböző csapataink, a különböző sportágak versenyzői. Anyagi erőinket a jövő­ben igyekszünk a legjobban kihasz­nálni. Éppen ezért a sportkör vezeté­sét teljesen­ társadalmi alapokra he­lyezzük, így a múlt évekhez viszo­nyítva, nálunk például az élő sportra 25 000 forinttal többet tudunk fordí­tani. Ezt az összeget a múltban kü­lönböző személyi kiadások t „ették” meg. — Ismeretes, labdarúgó csapatunk az elmúlt évben kénytelen volt meg­válni a megyei I. osztálytól. Most örülünk, hogy egy megfiatalított gár­dával kiharcoltuk a feljebbjutást és újból a megye legjobb csapatai közé kerültünk. Az 1957-es bajnokságban nagyjából a régi együttes fogja képvi­selni a Péti Munkás Testedző Egye­sület színeit. Ez a csapat előrelátha­tólag még erősödni fog, hiszen Szűcs Ferkóra, Katona Bandira és a többi leszerelt katonáinkra számítunk. Cé­lunk az, hogy a Péti MTE-t a régi színvonalra emeljük fel, s néhány év múlva az új bajnoki rendszerben leg­alább az NB. III.-ban szerepelhessünk. " A jövő évi tervekről egyelőre még nehéz beszélni, hiszen a sportélet e napokban igen komoly átalakuláson megy keresztül, és még nem tudjuk, mire is számíthatunk a jövőben. Mi továbbra is a labdarúgó, kézilabda, sakk és egy jó tornaszakosztályt sze­retnénk működtetni. Bízunk abban, hogy a vállalat dolgozói a jövőben is szorgalmasan fogják támogatni sport­körünket, és az új bajnoki rendszer­ben méltó helyet kapunk majd lab­darúgó szakosztályunk számára, és csapatunkban a szépszámú szurkoló­­táborunk nem fog csalódni. — Egy régi sérelmünk orvoslását már kértük az MLSZ-től, amelyre ígé­retet kaptunk, s ha mód lesz rá telje­síteni fogják. Ha lehet, mindenesetre szívesen vennénk az NB. II.-t, de az NB. III.-ra feltétlen számítunk. Csa­patunkból öt fiatal játékos ugyan el­távozott, de helyettük hazajöttek volt katonáink és minden jel arra mutat, hogy az 1937-es évben tudásban az együttes nagyobb erőt fog képviselni. Paltesz, Katzer, Répási I. — saját ne­veltjeink most megerősödve tértek vissza. Felgyógyul Rózsa is, hozzánk jön Farkas, s most már tényleg Erdős is, remélem, nálunk telepszik le. Ha terveink­­sikerülnek, akkor ebben az évben a Veszprémi Vasas sok örömet fog szerezni szurkolótáborának. Boldog új esztendőt! Ez a kíván­ság ezekben a napokban a Fokvá­rostól Alaszkáig, New Yorktól Ber­linen és Moszkván át Tokióig, min­denütt a földkerekségen, milliók és milliók ajkáról hangzik el. Boldog új esztendőt kívánnak szerte a vi­lágon egymásnak az emberek és eb­ben a kívánságukban benne van minden reménykedésük s bizakodá­suk. Ezért talán ez a legszebb kí­vánság a sok között. Hiszen az új esztendő akkor lesz boldog, ha meg­van a jó egészség, ha sok öröm ér bennünket és kevés szomorúság — és leginkább akkor, ha az új év bé­kében köszönt ránk és békében mú­lik el felettünk. A béke az emberek százmillióinak legfőbb vágya és tö­rekvése. 1957-től is ezért várják azt, hogy békés év legyen. De vajon az új esztendő is háború nélkül múlik majd el ? A választ a kérdésre ha még száz százalékosan megadni nem is, de megközelíteni lehet. Ehhez viszont számvetést kell készítenünk az el­múlt évről; meg kell vizsgálnunk,­­ milyen is a nemzetközi helyzet az új esztendő küszöbén? Mindenek­előtt érintenünk kell az 1956-os év legfontosabb nemzetközi eseményeit. Általában véve az elmúlt év első felére a nemzetközi feszültség fo­kozatos enyhülése a jellemző. A bé­ke hívei összefogásának eredménye­ként közvetlenül háborús veszély eb­ben az időszakban nem fenyegette a népeket. Ellenkezőleg: a kormá­nyok a vitás problémákat tárgyalá­sok útján igyekeztek megoldani, a korábban mérhetetlenül felduzzasz­tott hadseregeik egy részének le­fegyverzéséről beszéltek,­­a Szov­jetunióban és egy sor népi demok­ratikus országban cselekedtek is) az atom-, hidrogén és más tömegpusz­tító fegyverek eltiltásáról, illetve ezek gyártásának hathatós nemzet­közi ellenőrzéséről tanácskoztak. A népek tehát ezek után joggal reménykedhettek, hogy a nemzet­közi feszültség 1956 második felé­ben is tovább csökken. Reméltük, hogy még jobban meg­­­­szilárdul a béke, s mégis ebben az­­ időben a világ közvetlenül a hábo­­■ rús szakadék széléhez sodródott, sőt, Anglia, Franciaország, valamint Izrael agressziójának következtében valóságos háború folyt már Egyip­tom földjén. Hosszú évek óta utol­jára, talán a koreai háború idején, kerültünk olyan közel a háborúhoz, mint az elmúlt hónapokban.­ Termé­szetesen ahhoz, hogy a nemzetközi helyzet, különösen október végére, robbanásig feszült lett, az egyipto­mi mellett hozzájárultak a magyar­­országi események is. Egyszóval: az elmúlt esztendő egyrészt a nemzetközi feszültség csökkenésének, másrészt a háborús veszély fokozódásának az éve volt. S mivel a magyarországi és az egyiptomi események kihatással vol­tak, s vannak a nemzetközi helyzet alakulására, kíséreljük meg röviden áttekinteni ezeknek az események­nek a közvetlen előzményeit, okait.­­ Ezzel részben magyarázatot kapunk arra, hogy miért volt a nemzetközi helyzet felemás­ az elmúlt évben. Vizsgáljuk meg először a közép­keleti helyzetet. Az Egyiptomban történteknél figyelembe kell venni, hogy az előzmények szoros össze­függésben vannak az imperializmus gyarmati rendszerének szétesésével, számos ázsiai és afrikai ország az elnyomás alól felszabadulva, a nem­zeti, politikai függetlenség birtoká­ban, ha kapitalista úton is, de az imperializmus elleni harcban gazda­sági függetlenségéért száll síkra. Ez az imperializmusnak nagyon fájdal­mas, hiszen a gyarmatok megtartá­sa számára létkérdés. Bizonyíték erre az is, hogy például amikor ar­ról volt szó, hogy az angol, francia pozíciókat a felszámolás vagy leg­­alábbis a komoly meggyengítés ve­szélye fenyegeti Cipruson vagy Al­gériában, akkor a gyarmattartók a liberális engedmények módszerét a nyílt fegyveres erőszakkal, a legkí­méletlenebb terrorral váltották fel. Egyiptom esetében a gyarmatosí­tókat a legérzékenyebben a Szuezi­­csatorna júliusban történt államo­sítása érintette. Azonnal hozzá is kezdtek ezért ahhoz, hogy gazda­sági nyomással, az ENSZ-beli politi­kai zsarolással, katonai fenyegető­zéssel, ciprusi csapatösszevonással, Földközi-tengeri flottamozdulatok­kal megfenyegessék Egyiptomot. Az angolok és a franciák már a nyár végén el voltak szánva a fegyveres agresszióra. Készültek a támadásra, mert Egyiptom, mint a legerősebb ország a Közel-Kelet térségében, veszedelmes követendő példát jelen­tett a térség többi országa számára. Egyiptom függetlenségének eltiprá­­sával azonban a gyarmati rendszer szétesésének megakadályozására irá­nyuló nagyszabású akcióba akartak kezdeni. Ezért készítették elő olyan gondosan az agressziót. Az Egyiptom elleni nyílt agresszió megkezdésének időpontjául az an­golok és franciák — mint ismere­tes — a hazánkban október 23-mal kezdődő eseményeket választották. Térjünk most rá a magyarországi események értékelésére. A magyar események helyét a nagy nemzet­közi erők mozgásában szintén csak akkor lehet megtalálni, ha az okok vizsgálatát az előzményeknél kezd­jük. Itt elsősorban látni kell azt, hogy a két-három éve tartó — az elmúlt év első felében is tapasztalt — lassú, de fokozatos enyhülés a nemzetközi kapcsolatokban keresz­tezte a tőkés országok bizonyos be­folyásos köreinek érdekeit és szán­dékait.­ Az imperialista agresszív szövetségnek ugyanis nem kedvez a nemzetközi feszültség enyhülése, mert­ ilyenkor a széthúzó erők na­gyobb mértékben jelentkeznek, a gazdasági és politikai ellentétek job­ban felszínre kerülnek. Magától ér­tetődő tehát, hogy amikor az euró­pai népi demokratikus országok egyikében-másikában a súlyos belső bajok következtében széleskörű elé­gedetlenség érlelődött, az imperia­listák megragadtak minden alkal­mat, hogy az elkeseredést tovább szítsák — kívülről és belülről egy­aránt — s közrejátszottak abban,­­ hogy nyílt harcra vigyék a dolgot. Propaganda eszközeikkel és egyéb módon ezért készítették elő a ma­gyarországi ellenforradalmi akció­­kat. Persze a magyar eseményekkel a nemzetközi helyzet kiélezésén túl az is céljuk volt a tőkés köröknek, hogy eltereljék a világközvélemény figyelmét a közelkeleti események­ről, megkönnyítsék a szuezi rabló­támadást. Csak amikor a szuezi vi­tát átmenetileg rendezték, akkor tért rá a nyugati világ a Magyar­­országon kialakult helyzet kiakná­zására és a politikai nyomás, illetve a propaganda minden eszközével tá­madást indított a Szovjetunió ellen, a szocialista rendszer ellen, a kom­munista pártok ellen. Mint az említettekből is látható, az új esztendő küszöbén mélyreható feszültségek és veszélyek jellemzik a nemzetközi helyzetet. Súlyos prob­lémák, veszélyes bonyodalmak szín­tere marad továbbra is a Közel-Ke­let. S a nemzetközi helyzet mostani feszültsége pillanatnyilag kedvező az imperialisták számára. Kedvező leg­főképpen azért, mert a feszültség növekedését — a magyar eseménye­ket a Szovjetunió, a szocialista rendszer és a kommunista pártok elleni támadás mellett — fel tudják használni egymás közötti ellentéteik elodzására, támadó katonai tömbjük a NATO bomlásának, válságának megállítására. Az Egyesült Államok­nak még arra is lehetősége van, hogy a magyar kérdés további szításával, a Szovjetunó elleni nagy nemzet-­­közi sajtó- és ragalomkampánnyal, rábírja az Atlanti Szövetség tagjait még nagyobb áldozatok elvállalására, saját gazdasági, politikai s katonai befolyásának további szilárdítására. Azonban az is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi helyzetet az Egyesült Ál­lamok csak ideig-óráig tudja fel­használni céljai érdekében, de a ma­guk között fennálló ellentéteket ki nem küszöbölheti. Ez egyébként az imneralista szövetség jellegéből — abból, hogy nem egyenlő erejű im­­neriali­sta országok szövetkeznek, hogy alá- és fölé­ rendeltségi vi-­ szony áll fenn a Hegek Maött — kö­vetkezik. Egyébként a­ Mlanói Szövetnépen belül az eddigi problémák sem szűntek meg teljesen, sőt egyesek éppen a közép­­keleti helyzet miatt kiéleződtek. Csak egyik legjelentősebbet említ­jük meg ezek közül: A Szuezi-csatornának a hadmű­veletek miatti többhónapos elzárása, a szíriai olajvezetékek komoly meg­rongálása, egyébként Nyugat-Euró­­pában jelentős olajhiényt idézett elő. Ez húsz-harminc százalékos közlekedési korlátozást és ugyan­olyan arányú benzin, áremel­kedést idézett elő. Az olajjal együtt igen komoly szénhiény is mutatkozik Nyugat-Európában, elsősorban mun­kaerőhiány miatt. (Zárójelben je­gyezzük meg: ez az utóbbi ie­ju egyik oka annak, hogy a Szabad Európa, és más nyugateurópai rá­diók annyira csábították a magyar fiatalokat menekülésre, hogy azokat azután jelentős részben elnyeljék a nyugatnémetországi, belgiumi, ang­liai és franciaországi legrosszabb bányák.) Angliában, és különösen Franciaországban a gazdasági bajo­kat csak tetézi, hogy a nagy hadi­kiadás miatt egyre erősödő inflációs jelenségek is mutatkoznak. Francia­­ország kiadásaihoz — az algériai háborúra költött napi egymilliárd frank mellett most az egyiptomi költségek is hozzájárultak. Ilyen körülmények között folynak a tár­gyalások az USA általi olajszállítás és pénzügyi segítségben. Valamiféle újfajta Marshall-segélyről beszél­nek. Ez természetesen egyáltalán nem Anglia és Franciaország önál­lóságának növekedését vonná maga után. Mint láthatjuk, ez a néhány tény is mutatja, hogy a feszültség növe­kedése, az Atlanti Szövetség egysé­gének szilárdítására tett erőfeszíté­sek ellenére sem lehetséges a kapi­talista táboron belül mélyen gyöke­rező ellentéteket teljesen kiküszö­bölni. A nemzetközi helyzet feszültsége bonyolultsága ellenére is békét remélhetünk az új esztendőben! Reményünket alátámasztja az, hogy az elmúlt hónapokban túljutottunk a „nagy világégés" veszélyén, és bárhogyan próbálják is leplezni, az imperializmusnak mint rendszernek a pozíciói szerte a világon tovább gyengülnek. Az ázsiai és afrikai né­pek fellépése gyarmatosítás ellenes erőként, mely a világ sorsadöntő kérdéseiben együtt halad a Szovjet­unióval és a Kínai Népköztársaság­gal, biztosíték arra, hogy az impe­rializmus rovására a második világ­háború után történt erőeltolódást nem lehet a visszájára fordítani. S végül, de nem utolsó sorban biztosí­ték a béke fennmaradására a szo­cialista világrendszer léte, a szocia­lista tábor országainak, nem utolsó­sorban a Szovjetuniónak és Kínának növekvő gazdasági és katonai ereje, amely mindinkább gondolkodóba ejti még a leghangosabb háborús uszítókat is. Már most a magyar- és szovjetellenes uszítás idején is mind kevesebben követelnek fegyve­res beavatkozást. Felelős európai és amerikai politikusok figyelmeztet­nek az erőszakos kalandok veszé­lyére, tekintettel a Szovjetunió ha­talmas fegyveres erejére. De békét remélhetünk az új esztendőben az­ért is, mert az egyszerű emberek százmilliói nemcsak békében akar­nak élni, nemcsak kívánják a fe­szültség további csökkentését, ha­nem kívánságuk valóraváltásáért minden erőt összefogva, aktívan harcolnak is. Kanizsa Istvér* A nemzetközi helyzet az új esztendő küszöbén ! középdunántúli napló les:. ZMMUU­L

Next