Középdunántúli Napló, 1957. február (1. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-01 / 27. szám

KÖZÉPDUNÁNTÚLI NAPL A Veszprém megyei Tanács és a Magyar Szocialista Munkáspárt napilapja I. évfolyam — 27. szám.Ara­to fillér Péntek, 1957. február 1. Kétszázötven üdülő várja az idén az ország dolgozóit A dolgozók idei kedvezményes üdültetéséről többek között a kö­vetkező tájékoztatást kapta illeté­kes helyen a Magyar Távirati Iroda. A dolgozók üdültetése a kény­szerszünet után ismét megindult a hegyvidéki üdülőkben. Már folynak az előkészületek a nyári idény megkezdésére is. Május elejétől szeptember végéig kb. 250 üdülő áll dolgozóink rendelkezésé­re. Az ország nehéz gazdasági hely­zete nem teszi lehetővé oly nagy­számú dolgozó üdültetését, mint például tavaly, így is azonban kb. 150 000-en üdülhetnek majd ked­vezményes áron. A dolgozók kéré­sére nagyobb lehetőséget adnak családok üdültetésére, mint eddig. A Mecseken kívül néhány Balaton­­menti üdülőben is lehetővé teszik gyermekes családok kedvezményes nyaralását. Elkészült az önálló mozgalom ideiglenes programja A Magyar Nők Országos Taná­csának kezdeményezésére a magyar nők minden rétegének képviselőiből álló értekezlet kidolgozta az újjá­éledő nőmozgalom programját. A programot a magyar asszonyokhoz és leányokhoz intézett felhívásba foglalták és ezt a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa eljuttatja a helyi nőtanácsokhoz. Budapesten és a megyékben szak­emberekből álló jogi bizottságot kí­vánnak felállítani. Ezek a bizottsá­gok különböző jogi problémákban, válási, gyermektartási stb. ügyek­ben adnak majd segítséget, taná­csot a nőknek. A végleges programot a helyi nő­tanácsok és a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának képviselői dolgoz­zák ki. A néphatalom erősödéséért kiütöttük a fegyvert az ellen­­forradalom kezéből, amellyel népi demokratikus államrendünk meg­döntésére tört. Ma már a rend helyreálltával, a gondolatok és érzelmek tisztulásával mindin­kább világos képet kapunk az ese­ményekről, tisztábban látjuk a tör­téntek mozgatóerőit, okait. De az is világos, hogy az ellenforrada­lom most már ideológiai síkon tá­mad, s a kommunistáknak és minden hazáját és népét szerető magyarnak segíteni kell, hogy ideológiailag is leverjük az ellen­­forradalmat. Szüntelenül magya­rázni, felvilágosítani kell az em­bereket, válaszolni kérdéseikre és a tények erejével érvelni, meg­győzni őket. Az ellenforradalmárok célja a hatalom visszaszerzése volt. Erről november első napjaiban már nyíltan is szó esett. „E harc lé­nyege, hogy kié legyen a gyár, a föld“ — mondotta Kádár János elvtárs a csepeli MSZMP aktíva­értekezleten. Igen, ezért harcol­tak a földbirtokosok, horthysta tisztek, tőkések. Megyénkben is sok példája van ennek. A révfü­löpi Kossuth TSZ-ben is megje­lent Czetli méltóságos asszony és követelte vissza villáját és sző­lőjét a tsz-tagoktól. Bakonypé­­terden Kemény Károly földbirto­kos állt elő követeléseivel és 45 000 forintos kártérítési igényé­vel. De így volt ez szinte minden faluban. A városokban is megje­lentek a volt tőkések, s ha nem is annyira nyíltan, mint falun, de bejelentették igényüket a forra­dalmi tanácsoknál. Ezek az em­berek megfelelő politikai szerep­hez is jutottak a különböző for­radalmi szervekben. Az emberek nagy többsége azonban nem látott át a burzsoá elemek szándékán és még most is jócskán vannak olyanok, aki­ket megtévesztett a demagógiá­juk, a tömegek hazafiasságára épülő áljelszavaik. „A burzsoázia most azon töri a fejét, hogyan árthat a munkások hatalmának" — mondotta Kádár elvtárs. „Ezt a kártevést, bármilyen formát öltsön, ártalmatlanná kell tenni.“ Feladata és hazafias kötelessé­ge ez minden munkásnak, minden becsületes magyarnak? Igen. Lás­son tisztán a munkásság és küzd­jön egységesen a néphatalom megszilárdításáért. A párt nélkül azonban nincs munkáshatalom. „A hatalomért folyó harcban a párt a vezető erő, a vezérkar­ párt nélkül nem juthat a munkásosztály hatalom­ra és nem is tarthatja meg azt“ — mondotta Kádár János elvtárs. A párt egyesíti magában a munkásosztály, a nép leghaladóbb erőit és a marxizmus—leniniz­­mus elméletével felfegyverezve vezeti a szocializmus építésének harcát. A párt programja még nem készült el, de mint Kádár elvtárs beszédében mondotta, a program két pontja, a legfőbb kérdés világos: egyrészt a szocia­lista társadalom felépítése, más­részt az ellenforradalom megsem­misítése, a hatalom megerősíté­se.“ Az ellenforradalom a munkás­hatalom ellen áskálódik most is szüntelen. A munkások nagy többsége azonban már nem en­gedi magát félrevezetni, megté­veszteni. Azokat a nagyhangú elemket, akik a munkástanácsok­ba beférkőzve uszítottak, a vég­leges munkástanács választás al­kalmával jórészt kiebrudalták a munkások. De vannak még oda nem való emberek is bennük, aki­ket, ha akadályozzák a fejlődést, ha szükséges, hívják vissza a munkások, hogy jól, az üzem dol­gozóinak és az egész nép érdeké­ben igazgassák az üzemeket a munkástanácsok. Egész népünk érdeke a szocia­lizmus sajátos magyar módon való felépítése, s ezt semmiféle burzsoá törekvés nem gátolhatja meg. Ezért harcoljanak a kom­munisták és álljon melléjük min­den hazáját szerető magyar. Fel­­világosító szóval, munkával küzd­jenek a népi hatalom további erő­­södéséért. 12469 tonna szén­ bányáink szerdai termelése A Középdunántúli Szénbányászati Tröszt bányái közül szer­­dán Jókai-bánya és Padrag többet, a többi bányák kevesebb szenet termeltek, mint az előző napon. A tröszt termelése szerdán 748 vagon szén. Ebből a legtöbbet 197,5 vagont a balinkai bányászok küldtek felszínre. Várpalotán 3 vagon szénnel többet termeltek, mint az előző nap, amikor rekord teljesítményt értek el Várpalotán csaknem valamennyi bányánál emelkedett a termelés. A munkásönkormányzatot előkészítő bizottság ülése A munkáskormányzatot előkészí­tő bizottság január 30-án Apró An­tal iparügyi miniszter elnökletével ülést tartott. Apró Antal bevezetőjében tájékoz­tatást adott a bizottság tagjainak néhány, a munkástanácsok tagjai részéről felmerült kérdésben. Töb­bek között hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország szocializmust építő or­szág, ahol a termelőeszközök társa­dalmi tulajdonban vannak. Szocia­lizmust építő állam csak tervszerűen gazdálkodhat és a tervszerűség felté­telez bizonyos centralizációt, központi irányítást. Határozott nézetünk, hogy a tervgazdálkodást fenn kell tartani, az ipart továbbra is a minisztériumoknak kell irányítani. Ugyanakkor a termelés irányítását demok­­ratikusabbá kell tenni. A kormány úgy látja, — folytatta Apró Antal — hogy a tervgazdálkodás, a központi irányítás és bizonyos mér­tékű decentralizálás, demokratiku­sabb irányítás, nem mondanak ellent egymásnak. Nem mondanak ellent még akkor sem, ha a jelen pillanat­ban részben az ellenforradalom pusz­tításai nyomán előállott súlyos poli­tikai és gazdasági helyzet, valamint a gazdasági vezetés tényleges demok­ratizálásához szükséges tapasztalat­­szerzési idő miatt átmenetileg nem kaptak még kellő tartalmat a mun­kástanácsokról szóló törvényerejű rendelet egyes pontjai. Többen felvetik, hogy egyes kor­mányintézkedésekben a munkástaná­csokról szóló rendelettel ellentétes tendenciák érvényesülnek. Világosan meg kell mondani, hogy egyes kor­mányintézkedések még nem a mun­kástanácsokról szóló törvényerejű rendeletben adott jogkörök realizá­lása irányában hatnak. Ez azonban csak átmeneti, adott gazdasági hely­zetünkből következő jelenség, amely­ből helytelen volna távolabbi pers­pektívára vonatkozó következtetése­ket levonni. A kormány január 6-i nyilatkoza­tában megmondotta, hogy a gazda­sági vezetés demokratizálása mellett átmenetileg, amíg nehézségeink je­lentős részét leküzdjük, erős központi irányítást kell bevezetni, különösen az anyag- és az energiaellátásban. Erre éppen azért van szükség, hogy minél hamarabb leküzdjük nehézsé­geinket, sikerrel harcoljunk az inflá­ciós veszély ellen, ésszerűbben, osz­­szuk be javainkat, hogy így az ellen­forradalom által okozott mérhetetlen károkat, többek között a munkanél­küliséget minél kisebb körre szorít­suk. A kormánynyilatkozat világosan megmondotta: a munkástanácsok azok a szervek, amelyeken keresztül a termelők jogot kaptak ah­hoz, hogy választott képvise­lőik útján részt vegyenek az üzemek gazdasági irányításá­ban. Voltak olyan elképzelések, hogy a munkástanácsokról szóló törvény­erejű rendelet valóra váltása jelentő­sen csökkenti a minisztériumok fel­adatait. Mi a minisztérium szerepét, feladatkörét átmenetileg nem vál­toztattuk meg. A minisztériumok to­vábbra is gazdálkodó, irányító szer­vek és döntő többségükben megtart­ják régi feladataikat. Ugyanakkor javasoltuk az elnöki tanácsnak egyes minisztériumok megszüntetését, illet­ve összevonását és elrendeltük a megmaradt minisztériumok létszámá­nak 40—50 százalékos, vagy még azt is meghaladó csökkentését A lényegében változatlan feladatot ellátó minisztériumok és a munkás­­tanácsok létrehozása gyakorlatilag azt jelenti, hogy nálunk az üzemi igazgató vonatkozásában a szocialista államigazgatásra jellemző kettős irá­nyítás érvényesül, a vállalat igazga­tójának a minisztérium és a helyi munkástanács is irányítója. A válla­lat vezetése viszont teljes egészében az igazgató feladata. Apró Antal a továbbiakban foglal­kozott a munkásönkormányzatot elő­készítő bizottság feladataival és java­solta, hogy a bizottság szerezzen mi­nél több konkrét tapasztalatot a ma­gyarországi munkástanácsok tevé­­kenységéről, igyekezzék a jól műkö­dő munkástanácsok tapasztalatait ál­talánosítani, tanulmányozza a baráti országok munkás-önigazgatási szer­­veit is. Törekedjék a bizottság arra, hogy a külföldi szakirodalom és a hazai tapasztalatok alapján javasla­tokat dolgozzon ki az iparvezetés de­mokratizálásának sajátos magyar rendszerére. A bizottság a továbbiakban tár­gyalta Kossa István pénzügyminisz­ter javaslatát a vállalati gazdálkodás egyes kérdéseiről és a munkástaná­csok ezzel kapcsolatos feladatairól,­­hatásköréről. A bizottság az előter­jesztésen több módosítást javasolt és egyetértett azzal, hogy az átdolgozott rendelettervezetet a pénzügyminiszter terjessze a kormány elé. A bizottság helyesnek tartja, hogy a szakszervezetek vezető szerepet vállalnak a munkástanácsok meg­erősítésében, sokirányú támogatásá­ban. A munkásönkormányzatot elő­készítő bizottság felülvizsgálta ja­nuár 4-i ülésén kialakított állásfogla­­­lását és a népgazdaság jelenlegi hely­zetében nem kíván javaslatokat ten­ni az 1956. évi 25. számú, a munkás­­tanácsok működését szabályozó tör-, vényerejű rendelet hatályának m­ég­­ a rendeletben fel nem sorolt vállalatokra és szervekre való kiter­jesztésére. (MTI) Hivatalok helyén hatvan lakás! A veszprémi Városi Tanács VKG Osztályának felvilágosítása szerint tíz olyan épületet alakítanak át, amelyben eddig hivatalok voltak. A hivatalok helyén körülbelül hatvan új lakás készül el. Az átalakítási munkák már folynak, és több lakás­ba beköltöztek a boldog tulajdono­sok. Jössz Gyula berliidiai lakos, a Peremartoni Ipari Robbanóanyag­gyár ipari taulója, aki Fehérvá­ron az MTH iskolában tanult, az októberi események után elhagyta ANGLIAI LEVÉL hazáját s jelenleg Angliában, Mansfield-ben tartózkodik. Most levelet írt szüleinek, amelyet ta­­nulságképpen közzé teszünk. Drága kedves Szüleim! Azt hiszem, hogy nem veszitek rossznéven, hogy oly sűrűen írok. Kedves Szüleim, arra szeretnétek megkérni benneteket, hogy küldjétek el a barna nadrágom, a zippzáros kabátom és a fehér pulóverem. Azért írom, hogy küldjétek el, mert a jövő hónapban szeretnék hazamenni. És olyan ruhám nincs, amiben haza lehetne utazni. Kedves szüleim, elhatároztam magam és több más magyar, hogy iskola után hazautazunk. Kedves szüleim, még erre a levelemre átla­­szoljatok. Én is csak ezt írom és a többit majd odahaza mondom el. Már írtam a Magyar Követségre és megnyugtató választ kaptam. Nyu­godjatok meg most már, én jól vagyok, egészséges. És hamarosan lát­ni fogjuk egymást. Kedves Édesapám, neked azt szeretném inti, hogy próbáljátok majd elintézni, hogy ha hazamegyek, el tudjak menni valahova dolgoz­ni. Mondjátok meg a szomszédoknak is, hogy hamarosan hazamegyek. Mindent elhatároztam, megyek haza. Most már többet nem írok, hanem majd otthon nagyon sokat elmondok. Sokszor csókollak benneteket, még erre választ küldjétek és amit kérek, minél előbb küldjétek el. Legyetek nyugodtan, hamarosan megyek haza. Sokszor csókos le­neteket fiatok: Gyu­szi Kedves Édesanyám, nagyon hiányoztok, azért megyek haza!! Mai számunkból: Szemfényvesztők nem kellenek a munkástanácsba Jegyzetek lányokról A tanító emlékezik Egy királyi fogadtatás és ami mögötte van Egy iskoláslány erkölcsi bukása

Next