Középdunántúli Napló, 1957. május (1. évfolyam, 102-127. szám)

1957-05-01 / 102. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MaZEPBVIVAmLI NAPILÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Veszprém megyei Tanács napilapja I. évfolyam - 102. szám._______________________________ARA 50 FILLÉR Szerda, 1957. május 1. Mai számunkból: Csillagos János A munka ünnepén Májusi ajándék Apa és fia JHájusJ köszöntei írta: Csaba Imre Vérpezsdítő emlékek; tobzódó ér­zések, rajzó gondolatok, melyötók tör magának elsőként útat? ... Bakonyi hegyeik, erdők, függö­­nyözött abiakú sötét munkáslakások, ba beszélni tudnátok, elmesélnétek a régi május elsejéket, felelevenítené­tek emlékeit..; „Le a Bedó-rend­­szerrel, vesszen Perutz, éljen a mun­kásság nemzetközi összefogása!“ ., . emlékezteit az 1936-os május 1-re, pápai Perutz-gyáriak? És a cseri erdő mélyén, miután a fák mellé állított őrökkel biztosítottátok magatokat —, emlékezzetek csak harcos várpalo­taiak — kibontottátok a vörös zászlót és halkan, — mégis milyen erő áradt abból! — elénekeltétek az Intemacio­­nálét. Az ajkaiak talán a felvonulás­ra, aztán a csendőrökre, a kardlapo­zásra emlékeznek és még hányán, a munkásmozgalom harcosai megye­­szerte emlékeznek a régi május else­jékre ezekben a napokban. „Munkát, kenyeret!’1 — követeltünk akkor. .Munkát a sokezer, sok tízezer munka­­nélkülinek, s a félhetet dolgozó bá­nyászoknak. Nagyobb darab ke­nyeret követeltünk a szükségtől véres-verejtékes munkára hajszolt munkásoknak, a kenyeret termelő há­rommillió koldusnak, a megalázott értelmiségnek. Az eszme, amelynek megteremtői a világ munkásainak, s haladó népé­nek ünnepévé tették május elsejét, azóta testet öltött; Marx és Engels eszméit életre keltette a lángeszű Le­nin. Ügy, ahogy azt a kor, s az orosz sajátosság megkövetelte. Azóta — immár négy évtizede — szabadon ünnepli a szovjet nép a világ mun­kásságának ünnepét és tizenharmad­­szor szabadon ünnepelünk mi is. Szabadon ünnepelünk — és a sza­badságunkat ünnepeljük. Mert a pro­letár internacionalizmus nekünk a szabadságot jelenti, most már két­szeresen is. A világ munkásosztályá­nak testvéri összefogása, Marx, En­gels, Lenin tanítása jegyében szaba­dította fel hazánkat a szovjet had­sereg 1945-ben és ennek jegyében rántották vissza hazánkat a szakadék széléről 1956-ban is. Közülük hányán áldozták életüket fontolgatás nélkül 45-ben és 56-ban is, szovjet embe­rek, akik bennünket soha nem is lát­tak, hogy szebbé és boldogabbá le­gyen a mienk! Nem első kötelessé­­günk-e a munkásnemzetköziség ün­nepén, hogy akik ezért haltak, kalap­­levéve, először nekik adózzunk tisz­telettel?! És köszöntjük a szovjet katonát mind, akik nem féltek életü­ket kockára tenni értünk. Hogy mi lett volna sorsunk nél­külük? Gondoljatok csak a régi má­jus elsejékre! Munkát és kenyeret követelhetnénk, vagy könyöröghet­nénk. Szabadságról csak az erdők mélyén, vagy lefüggönyözött, ablakok mögött eshetne szó és nem három, most hatmillió lenne itt a koldus. És ki tudja, mennyi a halott és a nyo­morék?! Mert a ..csonk a“ ország földje annak a „magyarnak1’, akinek Erdélyben, a Felvidéken vagy a Dél­vidéken volt a birtoka, dehogyis elég! „Mindent vissza!“ — hallottuk októberben, novemberben eleget e jel­szót — és ez már egy új európai há­ború magja volt. A szovjet közbelé­pés ennek is, — az új háború kirob­bantásának — elejét vette. Erdők mélyén, és lefüggönyözött szobákban bonthatnánk titokban vö­rös zászlót e nagy ünnepen, s említ­hetnénk halkan Marx, Engels, Lenin nevét Nem lett volna így? Hát nem égették-e nyilvánosan el, nem tipor­­táikre sárba a vörös zászlót, Marx, Engels, Lenin zászlaját?! Vagy ha úgy tetszik, Petőfi vörös zászlaját is! Petőfi a világirodalom egyik leg­szebb versében a vörös zászlóról, a világszabadságról énekelt, s akik a vörös zászlót égették, merték zászló­jukra tűzni Petőfi képét! Akik „óva­tos kezdetnek1’ csillagot törtek, zász­lót égettek, nem töltötték volna meg a börtönöket a munkásosztály, a nép legjobbjaival?! A munkásnemzetköziség roppant erő! Olyan, hogy társadalmi rendsze­rek létét veszélyeztetheti. Ezért fél­tek, és félnek tőle, ezért égették el zászlaját. Égethették a zászlót; a tüzek ahogy Petőfi Dózsáról írta akkor —, ennek sem égették meg a szellemét! A proletár nemzetköziség él! Élőbb, mint eddig bármikor. Itt-ott még kí­sértenek az ellenforradalom ködösítő elméletei, de a nép zömének gondol­kodása már nem zavaros. Aki nem tudta volna, aki nem figyelte, nem mérte eddig, megláthatta és megta­nulhatta november 4-én, milyen erő a nemzetköziség. Eletet áldoz, ke­nyeret ad ha kell. S nekünk kellett most nagyon. A magyar nép, a vi­lág népének érdeke követelte a Szov­jetuniótól, a népi demokráciáktól a se­gítséget, az áldozatot és ők nem ha­boztak. De — szólni kell erről is őszinte szóval — ebből az erőből töb­bet vettünk el már mi magyarok, mint amennyivel növeltük. Most már rajtunk a sor! A proletár nemzetköziség most tő­lünk követel; tettet, amely jólétet, biztonságot teremt, amely virágzóvá teszi az országot, szilárddá a nép ha­talmát Tettet, amelyből új erő fa­kad, amelyből erőt meríthetnek a még elnyomottak. Tetteket, amelyek nyomán példájukká, eszményükké lesz hazánk a még leigázottaknak. Ez a mi adósságunk. Ajkán és Várpalotán, Pápán és Fü­reden, majd Péten és Peremarton­­ban, Fűzfőn és más üzemeltben, de már a falvakban is, kórussá erősödik a hang; törleszteni akarunk! És megszülettek, — milyen nagyszerű ez! — a szabadság ünnepére és a nemzetköziség nagy napjára, az első tettek is. Tettek, munkaeredmények, amelyek azt jelentik: erősek, tánto­ríthatatlanok vagyunk! A mi erőnk, egy világrendszer, egy napról-napra növekvő, terebélye­sedő világrendszer erejének része. Lenin mondta egyszer, hogy ha az orosz, a kínai és az indiai nép ösz­­szefog, nincs erő, amely hatalmukat megdöntheti. De 1917. után csak az orosz nép hatalmát nem tudta az egész világ intervenciója megdönteni! S azóta? A fél világ erejével nőtt a nép ereje és sokkal többel is ennél: hol itt, hol ott rázza le gyarmati igá­ját az elnyomott. Másutt sztrájkkal, felvonulással mondja ki: ereje a mi­énk, a nemzetközi munkásosztályé, a szocializmusé! ünnepeljünk hát a jövőbe vetett hittel, vidáman, ünnepeljünk, hiszen — hála neked proletár nemzetköziség — mégis, mi is, szabadon ünnepelhe­tünk! Termelési sikerekkel köszönti megyénk munkásosztálya a proletariátus nagy ünnepét Megyénkben az ettenforradalom óta csak az utóbbi időben kezd kibontakozni ismét a szocialista munkaverseny. Bár még kevés volt a konkrét értékelhető versenyvállalás, de Veszprém megye munltásosz­­tálya kimagasló termelési eredményekkel köszönti május 1-ét, a dolgozók nemzetközi ünnepét. 2179,8 tonna szén terven felül Két szénbányászati trösztünk bányászai összesen 2179,8 tonna szenet adtak az országnak április 29-vel bezárólag, esedékes havi tervükön felül. Középdunántúl valamennyi bányája tervtúlteljesítést ért el és össze­sen több mint 13,800 tonna szenet termelt terven felük Pusztavám bányá­szai ebből több mint 4500, Jókai-bánya 2500 és Dudar 2100 tonnát kül­dött a felszínre. Várpalotán egyedül a Beszálló-akna nem dicsekedhet csak tervtúl­teljesítéssel. A legtöbbet Ferenc-bánya dolgozói adták, akik 2893 tonná­val teljesítették túl a tervet. Kiváló munkát végezek az ..S. II.’‘-afcna és Herend bányászai is, akik sok-sok tonna terven felül termelt szénnel kö­szöntik május elsejét. , Sümeg is túlteljesítette a tervet A tapolcai 9-es számú Kőbánya dolgozói hétfőn délelőtt teljesítették a havi tervüket és mintegy 7 száza­lékos túlteljesítésre számítanak. A négy üzemrész közül a sümegi dolgozók kezdeményezték a versenyt annak ellenére, hogy korábban el­maradtak. A verseny eredményes volt és a Sümegi Kőbánya is 101 százalékos havi tervteljesítést ért el. Mangánércbányászaink sikere Eplény Úrkút Az Eplényi Mangánércbánya 'dolgozói három nappal előbb, már 28-án teljesítették áprilisi tervü­ket, május l-ig mintegy 140 torma ércet adtak az országnak terven jelül. A csapatok versenyt kezde­ményeztek. Ebben Hanich Nándor párttitkár front­­brigádja jár élen. Ok egyben arra is ígéretei tettek, hogy frontjukon bévezetik a vastámos biztosítási módszert. Ma már arról is számot adhatunk, hogy egyre kevesebb fát használnak jel a fronton, mióta vastámokkal biztosítanak. A végleges értékelés még nincs meg. hogy ki lett a versgny győztese, de az eddig ismeretes eredmények alapján szinte biztosra vehető, hogy Szommer Lőrinc brigádja. Az urkuti bányászok az első negyedévben egy­százalékos előnyt szereztek, de most a nagy ünnepre való készülődés során ezt jóval túlhaladták. Elsőosztályú ércből 256 ezer, másodosztályú érc­ből 13 ezer és karbonátos ércből 34 ezer forint érté­kűvel többet termeltek, mint amennyit a havi tervük előírt. A 2-es aknán Kohlrusz Bertalan, Kohlrusz Fe­renc és Fuith Antal brigádja dolgozott legjobban. A 3-as aknán a Forintos testvérek, Lajos és Károly, valamint Lezsák Imre brigádja halad az élen. A lejt­­aknában pedig Heiter József, Tóth István és Nagy Imre csapata érdemel külön dicséretet. 2234 tonna érc terven felül Halimbán A halimbai bauxitbányánál sem szerveztek külön versenyt május 1. tiszteletére. Az Ígéreteknél azonban ékesebben beszél az a 2234 tonna érc. amit áprilisi tervükön felül termel­tek. Ez az eredmény több mint 11 százalékos tervtúljesítést jelent. Két feltáró csapat versenye A várpalotai Beszálló-akna 312-es és 307-es elövájó csapata május 1 tiszteletére versenyre hív­ta egymást. A versenytársak be­csülettel dolgoztak egész hónap­ban, a munkásosztály ünnepét, május 1-ét kiváló eredménnyel köszöntik. A 307-es csapat, amelynek ve­zetője Benis Mihály, 150 száza­lékra teljesítette havi tervét. Az előirányzott 50 fm. helyett 75 fm-t hajtottak ki. A 312-es csapat Kor­­csog Sándor vezetésével 126 szá­zalékos eredményt ért el. 80 fm-es tervével szemben 101 fm-t hajtott ki. 46 tonna alumínium terven felül Az inotai kohászok is Ígéretet tet­tek arra, hogy egy nappal előbb tel­jesítik a havi tervet. Most azt jelen­tették, hogy 2 nap előnnyel és 46 tonna alumínium többlettel köszöntik május 1-ét. A termelési siker egyik alapja a technológia javítása. Jelenleg ugyan­is 88 százalékos árambatásfokkal dol­goznak, míg a múlt év októbere előtt csak 85 százalékos hatásfokot értek el. A kohó csökkentett termeléssel dolgozik és így a műszakiak is több segítséget tudnak adni a kohászok­­oak. Kljén május 1. a proletár internacionalizmus nagy ünnepe!

Next

/
Thumbnails
Contents