Középdunántúli Napló, 1957. szeptember (1. évfolyam, 206-229. szám)
1957-09-01 / 206. szám
KÖZÉPDIíNtNTtfLI AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I. évfolyam — 206. szám. ARA 50 FILLÉR Vasárnap, 1957. szeptember 1. BÁNYÁSZNAPRA Ma ünnepeljük hetedszer a bányásznapot. A szén-, érc- és ásványbányászokkal együtt ünnepel egész dolgozó népünk. Munkások, parasztok és értelmiségiek ma megkülönböztetett szeretettel köszöntik a bányászokat, a földkéreg természeti erői elleni állandó küzdelem bátor harcosait, a termelőmunka hőseit, a néphatalom szilárd támaszait. Veszprém megye népének fokozott jelentőségű ünnep a bányásznap, mert megyénk különböző bányáiban közel 20 ezer ember, nők és férfiak, öregek és fiatalok dolgoznak. Ezt az ünnepet talán csak az idősebb bányászok tudják igazán értékelni. A fiatalabb bányásznemzedék legfeljebb csak gyermekkorban — akkor is a szülői szeretet által csökkentett mértékben — érezte a felszabadulás előtti bányászsors keserveit. Az idősebbek azonban az embertelen kizsákmányolás minden formáját több évtizeden át sínylették kötelezettségektől agyon terhelve, a legelemibb emberi jogok nélkül, a tőkések által értéktelen eszközökként kezelve. Az idősebb ajkai és várpalotai bányászok megyénkben is emlékeznek még a 12 órás munkaidőre, a tőkés nyereség céljait szolgáló alacsony technikai színvonalú bányákra, a viszeret okozó hosszú és nehéz csillézésre, az emberi erő maximális igénybevételére, a részvénytársaságok és bányatulajdonosok önkényeskedéseire, az embertelen lakásviszonyokra, amiket a munkanélküliségtől, a terrortól való félelem miatt kénytelenek voltak elviselni. S ha elkeseredésükben tiltakozni mertek, megaláztatás, börtön, sokaknak halál jutott osztályrészül. A bányászok elkeseredett harcait a magyar kommunisták vezették győzelemről-győzelemre. Ilyen viszonyok között kovácsolódott egységessé a magyar bányamunkásság. Ezekben az időkben vezette és irányította a Magyar Kommunista Párt sztrájkjaikat, követeléseiket a tőkés rendszerrel szemben, a 8 órás munkaidőért, a becsületes bérért, a nagyobb darab kenyérért. Nehéz harcokat vívtak régi bányászaink a kapitalista rend uraival szemben családjukért, a boldogabb jövőért. Ez a harc sok mártírt követelt. Vállalták a bányászok a megpróbáltatást, a nélkülözést, a munkanélküliséget, de nem adták fel egy szebb, egy boldogabb szocialista jövőért folytatott harcukat. Ilyen forradalmi megmozdulásra emlékezünk a mai bányásznapon is: 1919. szeptember 6-án Tatabányán a bányászok szervezetten vonultak fel az akkori igazgatósági épület elé, követelve a 48 órás munkahetet, a magasabb bér és a munkanélküliség megszüntetését. A bányabárók ismerve a bányászok forradalmi elszántságát, a követelésekre csendőr-sortűzzel válaszoltak. 1919 szeptember 6-án a bányamunkások közé eldördült a csendőr-sortűz. Bányászok vérétől lett piros az igazgatóság előtti térség. Csendőr-sortűzzel szuronnyal hallgattatták el a jogos követeléssel fellépő bányászokat. A csendőr-sortűz eldördült, a bányászok követelései perig nem teljesültek, azonban a Magyar Kommunista Párt tovább élt, tovább szervezte a bányamunkások forradalmi megmozdulásait. A csendőr-sortűz nem tudta megakadályozni, hogy egy későbbi időpontban a pilisvörösvári bányászok újabb tömegtüntetéssel, vagy a pécsi bányászok éhségsztrájkkal ne juttassák kifejezésre követeléseiket. Ezekre a napokra emlékezünk most és hajtjuk meg zászlóinkat a bányász hősök emlékei előtt. Harcuk nem volt hiábavaló, mert eljött az az idő, az a társadalom, amelyért ők harcoltak, vérüket és életüket áldozták. A bányásznapi ünnepségek keretében hetedszer emlékezünk elődeink dicső forradalmi harcaira, hetedszer ünnepeljük a bányászmunkát a felszabadulás óta méltán megillető megbecsülést és gondoskodást, melyben a párt, a kormány és a dolgozó nép részesíti bányászainkat. Hetedszer kapnak becsületes bányászaink hűségjutalmat. A Középdunántúli Szénbányászati Tröszt bányáinál például az idén 11 millió forint kerül kifizetésre hűségjutalomként. A hűségjutalom azonban csak töredéke annak a gondoskodásnak és megbecsülésnek, amelyben népi demokratikus államunk részesíti a bányászokat. A nehéz fizikai munka fokozott gépesítésére csak a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt területén ebben az évben 28 millió forintot fordítunk, balesetes egészségvédelmi berendezésekre és létesítményeire 749 ezer forintot költünk. Modern munkásfürdők, üzemi étkezdék létesülnek, s felnőtt és gyermek üdültetésre az év folyamán több, mint 100 ezer forintot költöttünk. Évenként sokmilliós beruházással korszerűsítjük szénbányáinkat. Az ellenforradalom fegyveres leverése után a felszabadulás óta elért hatalmas fejlődés közben jelentkezett hibák felszámolását is megkezdtük. A forradalmi munkás-paraszt kormány legelőször a szénbányászat zilált bérviszonyait rendezte és átlagosan 35 százalékos béremelést hajtott végre. Bányászaink kívánságának megfelelően megszűnt a normarendszer, visszaállították az egyszerűbb és jobb szakmánybért. A bányászok letelepítésére az üzemek közelében a lakásépítkezés is megindult. Nem mintha azelőtt nem épült volna, hisz Várpalotán az elmúlt 5 évben 1342 lakás épült. A kormány által erre az évre megígért 10 ezer bányásztakásból pedig a Középdunántúli Széntröszt területén az idén 950 lakás épül fel. A tőkésrendszerből ránkmaradt, s elhanyagolt lakások javítására ebben az évben közel 1 millió forintot fordítunk. Ezeket az eredményeket és a további fejlődés lehetőségét akarták eltörölni örökre. 1956 októberében az ellenforradalmat szervező fasiszták és munkásárulók. Elmondhatjuk, hogy nem kis eredménnyel sikerült a bányászok sorait is megbontaniuk. A külső és belső ellenség aljas mesterkedései és fenyegetései ellenére sem tudták azonban megingatni a néphez hű kommunista bányászokat, akik ezekben a nehéz időkben is helytálltak munkahelyükön és biztosították az ország vérkeringéséhez szükséges szenet. Az öntudatos magyar bányászok meglátták, hogy az esztelen sztrájkok szervezői nem a dolgozók érdekeit képviselik és ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével rövid időn belül rendezték soraikat, szilárdan kiálltak a párt és a kormány programja mellett. Az ellenforradalmat fegyveresen levertük. Politikai fronton azonban az ellenség még nincs megverve. A hazai és a külföldi reakció újból és újból kísérletet tesz, hogy a dolgozók — közöttük a magyar bányászok sorait — ismét megbontsa. Az ún. ENSZ „ötösbizottság“ mesterkedései is ezt a célt szolgálják. Hazug rágalmakkal, koholt vádakkal sértegetik hazánk függetlenségét és belügyeit. Szerte az országban az egész magyar dolgozó nép, a magyar bányászok is felemelték tiltakozó szavukat. Ezekre az aljas provokációkra tettel válaszolnak a munka frontján, egységesen foglalnak állást a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormányzat mellett. A magyar bányászok terven felül sokezer tonna szénnel, többezer tonna érccel és olajjal adták tudtára a világnak, hogy ebben az országban a munkások vannak a hatalmon, elszántan védik hazájukuit, szilárdan kitartanak a népek békéje mellett és erősítik a kapcsolatokat a Szovjetunió által vezetett béketáborral. A hetedik magyar bányásznap veszélyben forgott 1956 októberében. Ezt a veszélyt azonban győzelemmel elhárították és gazdasági vonatkozásban is eredményesen haladunk előre. A győzelem a magyar munkásosztálytól is sok mártírt követelt. Mártírjaink vére arra kötelez mindannyiunkat, hogy a fegyelmezett munka mellett éberen őrködjünk a nép egységére, ne engedjünk semmiféle ellenséges mesterkedést. Az alkotmány ünnepi és bányásznapi munkaverseny lendülete nem fog ellankadni, hanem fokozódni fog, mert bányászaink épp úgy, mint a többi ipar munkásai és a parasztok is tudják, mi a kötelességük a munkáshatalom szilárdítása érdekében. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében készültünk a hetedik magyar bányásznapra, ezeknek a gondolatoknak jegyében ünnepelünk és készülünk fel az év hátralevő időszakában a hároméves tervre, melynek kapcsán az elkövetett hibákat kijavítva, megteremtjük Magyarországon a szocializmust. Hidasi István, Középdunántúli Szentröszt igazgatója. Világ proletárjai, egyesüljetek! Sok sikert és újabb győzelmeket A Középdunántúli Széntröszt szakszervezeti trösztbizottsága szeretettel üdvözöl minden egyes dolgozót a VII. bányásznap alkalmával. A trösztbizottság megelégedését fejezi ki a termelésben végzett lelkes, odaadó, eredményes munkájukért. Sok sikert és újabb győzelmeket kíván az 1957-es esztendőben, a bányamunka minden frontján. , Tóth István Trösztbizottság elnöke. A hűségpénz mellett ketten 25 éves jubileumi díjban is részesülnek A jubileumi díjakkal együtt közel 200.000 forint hűségjutalmat osztanak ki a mai napon a Révfülöpi Vegyesásványbányánál. A 25 éves jubileumi díjat Iröschl Pál és Koronkai István körzeti üzemvezetők kapják. Mintegy 9000 forintot pedig az igazgatói alapból osztanak ki. Minden feltétel megvan arra, hogy jutalomban részesüljenek az ásványbányászok, mert az augusztusi tervüket 9,4 százalékkal, a bányásznap tiszteletére tett felajánlásukat viszont 22,5 százalékkal túlteljesítették. 4569 tonna bauxit terven felül 4569 tonna terven felüli ércet szállítottak felszínre augusztusban a Bakonyi Bauxitbányászok. Vagyis havi tervüket 111,9 százalékra teljesítették. A bányák közül egyik legjobb Szamajor 120,3 százalékával, Cseres és Határvölgy 107,5, illetve 107,4 százalékot ért el a bányásznap tiszteletére indított versenyben. A bauxitbányászok közül kiváló munkájukért Somogyi Lajos és Albrecht József vájárokat kormánykitüntetésben részesítik. f Lényegesen gyorsabb az elővágási sebesség Urkuton Ma reggel hat óráig folyt a bányásznapi verseny az Urkuti Mangánércbányánál. Tehát, hogy ki a legjobb, az csak a legutolsó pillanatban dől el. Az elővárásoknál eredményei alapján az elsőséget Horváth Ádám csapata könnyen megszerezheti. Ugyanis műszakonként a 26 centiméitkos vágy fűti az eplényi mangánbányászokat. A hűségjutalmon kívül 1000 forintot tűztek ki annak a fejtési, illetve elővárási csapatnak, amelyik legjobb eredményt ért el a nemes vetélkedésben. A másik bányáknál még ugyan nem ismerik a teres előrehaladással szemben átlagosan 41 centiméter haladtak előre. Dicséretre méltó a mennyiségi tervteljesítése is a bányának. Az I. osztályú dúsított mangánból 823 tonnával, a karbonátos ércből pedig 2135 tonnával termeltek többet. Vasárnap reggel zeneszóval ébresztik a zirci, olaszfalusi, dudán és vurgyesztergári bányászokat. A bányászok a sportpályáról vonulnak majd fel a Rákóczi térre, ahol az ünnepséget tartják. Délután a MOHOSZ ejtőernyős ugrásokkal szórakoztatja az ünneplőket. Kultúrműsor is lesz. Az ajkai bányász KISZ fiatalok már szombaton este megkezdik az ünnepi műsort. A Viktor-telepi hegyen táborteret gyújtanak, teljesítményeket, de Vajcs II. József fejtési és Podlozsánszki József elő- váló csapata úgy vélik, hogy megtettek mindent, ami tőlük telik és szeretnék elnyerni az 1000 forintos céljutalmat, amelyben a tröszt kultúrcsoportja, a zirci úttörőzenekar és népi zenekar, valamint a bakonyoszlopi tánccsoport szerepel. Asztalitenisz, röplabda és ökölvívó bemutató, valamint labdarúgó mérkőzés tarkítja a zirci bányásznap műsorát. Vasárnap az ünnepség után este a fővárosi művészek szórakoztatják majd a bányászokat. Vaics II. József és Podlozsánszki József csapata szeretné elnyerni az 1000 forintos jutalmat Kiváló eredmények a két széntrösztnél A Várpalotai Széntröszthöz tartozó bányák tegnap már kivétel nélkül teljesítették tervüket. A tröszt 13 420,9 tonna szenet termelt terven felül. A bányák közül Herend 2860,5, Beszálló-akna 2070, és Emő bánya 1678,2 tonna szénnel adott többet. A Középdunántúli Széntrösztnél Dudar kivételével mind teljesítette tervét. Terven felül 15 621,1 tonna szenet adtak. A tervenfelüli szén zömét a pusztavámiak adták, 6755,8 tonnát. Sorrendben utána Balinka 4298,1 és Ajka 2705,6 tonnával következik. A két széntröszt együttesen 29 042,3 tonna terven felüli szenet adott az országnak. A bányásznapon ejtőernyős ugrást is rendeznek Zircen Tábortüzet gyújtanak az ajkai KISZ fiatalok