Középdunántúli Napló, 1958. február (Veszprém, 2. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-01 / 27. szám
2 KRÓMIÁ A 1946 . február 1-én — 12 évvel ezelőtt — kiáltotta ki a magyar országgyűlés a köztársaságot. A népi demokrácia győzelme, a második proletárdiktatúra és a szocializmus építése Magyarországon 1945-ben kezdődött. A demokratikus Magyarország megszületését nyomonkövette a Magyar Kommunista Párt munkájával a földreform, a nagybirtokos és nagytőkés kizsákmányolás megszüntetése és az újjáépítés, melyet segítő kézzel sietett meggyorsítani a hazánkat felszabadító Szovjetunió. Az újjáépítéssel párhuzamosan kezdetét vette az új államszervezet kiépítése. Falvakban, városokban megalakultak a Függetlenségi Front helyi bizottságai. A régi rendőrség helyébe megalakult a nép rendőrsége, melynek első szervezője szintén a Kommunista Párt volt. Az első nagy lendület, az újjáépítés szédítő irama közben a régi reakciós rendszer hívei lassan magukhoz tértek és újból hozzáláttak soraik rendezéséhez. Céljaikat elsősorban úgy akarták elérni, hogy a Kisgazda Pártba, mely a reakció előtt szélesre tárta kapuit, befészkelik magukat, felborítják a koalíciót, a nemzeti összefogást szolgáló Függetlenségi Frontot, elszigetelik a Kommunista Pártot, majd kiszorítják a kormányból. A közben — november 4-én — lezajlott választások után a reakció munkába kezdett. Megkönnyítette aknamunkájukat a háború okozta pénzromlás, infláció, melyet a tőkések még jobban növeltek. A reakció arra törekedett, hogy az infláció következetében elkeseredett és nehézségekkel küzdő dolgozókat a demokrácia ellen fordítsa. A Kommunista Párt ebben a helyzetben a reakció támadásaival szemben a legfontosabb feladatként jelölte meg a köztársaság megteremtését, így került sor 1946. február 1-én a köztársaság kikiáltására. A köztársaság védelméről szóló törvény teljes szigorral sújt le a köztársaság ellenségeire. 1951 óta több mint ötszörösére növekedett a takarékbetétek összege az DDK-ban A takarékbetétek összege a Német Demokratikus Köztársaságban 1951-ben 1,5 milliárd D-márka volt.(l D-márka kb. 5 Ft) Két évvel később, 1953-ban már 2,5 milliárdot tett ki, 1956-ban pedig 6,1 milliárdot. 1957-ben a takarékbetétek összege már 8,3 milliárd D-márka volt. 1949-ben hét, jelenleg több mint 2 ezer tsz működik Szlovákiában Új gyárak épülnek Horvátországban gyár A horvátországi ipar fejlesztése keretében már az idén több új épül a köztársaságban. A cukorrépatermelés növekedése szükségessé teszi új cukorgyárak létesítését. Ezenkívül az egyre növekvő vágómarha-feleslegek feldolgozása újabb húsfeldolgozó gyárakat igényel. Hamarosan elkészül a beljei húskombinát, amely részben kielégíti majd a jelenlegi igényeket. Ezenkívül tervbe vették több új malom, tejüzem, cukrászipari gyár, konzervgyár és zöldségfeldolgozó üzem építését. Lengyelország kulturális kapcsolatai 1958-ban Szlovákia termelőszövetkezeti mozgalma az utóbbi időben rendkívül gyors ütemben fejlődik. Elegendő megemlíteni, hogy 9 évvel ezelőtt, 1949-ben Szlovákiában összesen hét termelőszövetkezet működött, mindössze 1140 hektár földterületen. 1957 végén a termelőszövetkezetek száma elérte a 2078-at, mezőgazdasági területük pedig meghaladta az 1 millió 160 ezer hekárt. Szlovákia kis- és középparasztjai csupán az elmúlt év folyamán 437 új szövetkezetet alakítottak. Összesen 72 ezer 453 kis- és középparaszt lépett be a szövetkezetekbe, több mint 375 ezer hektár földterülettel. Szlovákiában a Szocialista szektor 1957 végén mezőgazdasági területe 54 százalékát művelte meg. A legtöbb termelőszövetkezet a besztercebányai, a pozsonyi és az eperjesi területen alakult. 400 új tsz alakult 1957-ben az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaságban jelenleg 6550 termelőszövetkezet működik, negyedmillió taggal. 1957-ben — az előző évi 234-el szemben — 400 új termelőszövetkezet alakult. Az új termelőszövetkezeti tagok között sok a középparaszt, aki meggyőződve a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, a közös gazdálkodás útjára lépett. A tervek szerint az új évben kibővítik Lengyelország külföldi kultúrkapcsolatait. Az eddiginél több lengyel művész lép fel külföldön és több külföldi művész Lengyelországban. Harminc lengyel képzőművészeti kiállítást rendeznek az ország határain távul, ebből húszat a nyugati országokban. Lengyelországban harminchat kiállítást rendeznek 25 ország, köztük nyolc szocialista ország képzőművészetéből A külföldi együttesek közül előreláthatólag vendégszerepelni fog Lengyelországban Obrazcov bábszínháza, a moszkvai Szatirikus Színház, a moszkvai Nagy Színház balettje, a csehszlovák Burian Színház, az olasz Visconti, londoni Ol Vic színház, a Párizsból Barrault vagy Marceau együttese, továbbá a New York City balett és valószínűleg a Sandler's Wells balett. Fejlődik a jugoszláv műanyagipar Jugoszlávia műanyagipara lendületesen fejlődik. A szpliti műanyaggyár kibővítése most folyik és ennek eredményeként a gyár már a következő hónapokban mintegy 1300 fogyasztási cikket gyárt majd, a tavalyi l»oo cikkel szemben. A gyár készítményei között szerepelnek utazóbőröndök, esőkabátok, függönyök, asztalterítők, továbbá cipő, papucs, gyermekjáték és egyéb közhasználati cikkek, KOZÉPMINANTYU NAPtO Kíipoliiai hírek Az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének cáfolata Washington (AP). Az AP jelenti, hogy csütörtökön felkérték Lincoln White-ot, az amerikai külügyminisztérium szóvivőjét, hogy kommentálja a londoni Daily Mail és a Daily Herald jelentését, amely szerint három nyugati nagyhatalom megálalapodott abban, hogy májusban vagy júniusban csúcsértekezleten találkozik a szovjet vezetőkkel Genfben. A szóvivő sajtóértekezletén szótagolva, nyomatékosan ezt válaszolta: „Nem tudok semmit, ami megerősítené ezeket a jelentéseket.“ A Reuter jelentés hozzáfűzi, megkérdezték a szóvivőt, hogy ez ennek a hírnek feltétlen megcáfolását jelenti-e. Mire a szóvivő igennel válaszolt. További kérdésekre válaszolva, White hozzáfűzte, hogy élénk tárgyalások folynak Amerika, Anglia és Franciaország között a csúcsértekezlet kérdésében. Nyugat-Németországban kijelölték a rakétatámaszpontok helyét Berlin (MTI). A bonni külügyminisztérium kijelölte azokat a pontokat, ahol atomrakétatámaszpontokat létesítenek. Eszerint rakétatámaszpontok lesznek nem csupán Bajorországban, hanem Hessen tartományban és Észak-Rajna Vesztfáliában is. A megfelelő építési munkálatok máris megkezdődtek. A bonni NATO légierő eddig már 14 katonai repülőtérrel rendelkezik. Ezeket a repülőtereket más NATO államok légierői is használják. Mint a Berliner Zeitung jelenti, amerikai atomszakértők megerősítették azokat a híreket, amelyek szerint éles atombombákkal ellátott amerikai repülőgépek rendszeres őrjárati repüléseket végeznek Nyugat-Európa felett. Az atombombákat a nyugat-németországi Rajna- Pfalz tartományban, Dahn közelében lévő raktárakban őrzik. A bombákat, mielőtt az őrjárat repülőgépeibe szerelnék, mintegy kétórás munkával illesztik be. A bagdadi egyezmény tagállamainak ankarai értekezlete Párizs (MTI). A francia sajtó a bagdadi egyezmény tagállamainak értekezletéről egyértelműen azt állapítja meg, hogy az általános csalódottság jegyében ért véget. A francia Soir kiemeli, hogy kilátástalan vita folyt az értekezleten a közép-keleti politikai helyzetről. A lap aláhúzza, hogy elmaradt a dolláreső és így az ankarai értekezletben mindenki csalódott. Dulles jelentése olyan nagy döntésekre engedett következtetni, amelyeket azután nem hoztak meg. Az egyezmény muzulmán országai lényeges gazdasági segély ígéretét várták és habár eddig is jelentős volt a Közép-Keletnek nyújtott amerikai segély, a Közép-Kelet népeinek szemében az, hogy hogyan adnak, majdnem többet ér, mint az, amit adnak. A tízmillió dollárra vonatkozó mostani ígéretet kegyetlenül párhuzamba fogják hozni az arab milliók a Moszkva által a legutóbbi kairói ázsiai-afrikai konferencián tett ajánlattal: „Mondják meg nekünk, mire van szükségük, és mi megadjuk". A Monde is óvatosabb fogalmazásban arról ír, hogy Dulles ígérete kevés lelkesedést keltett, mivel a paktum muzulmán tagjai azzal jöttek Ankarába, hogy több százmillió dollár segélyt fognak kapni. A Dulles által felajánlott összeg élénk csalódást, okozott, 1958. február L A nép szolgálatában 16 évvel ezelőtt — 1942 február 1-én — jelent meg első ízben a Magyar Kommunista Párt lapja, a Szabad Nép. Ha visszatekintünk erre az időszakra, ha értékeljük az illegalitás nehéz éveit, csak akkor láthatjuk igazán e nagy esemény igazi jelentőségét. A fasiszta diktatúra idején, a háborús őrült, a kommunisták, a Szovjetunió elleni féktelen uszítás körülményei között tilos volt az igazmondás, a tmLadás, a béke ügyéről beszélni. Horthyék a német fasizmus szekeréhez kötötték az ország sorsát, tőlük remélve imperialista, revizionista igényeik kielégítését. Sárba taposták a polgári demokrácia utolsó maradványait is és gúzsba kötötték a munkásosztályt. Hódító, revanspolitikájuk megvalósítását hűen kiszolgálták, a buzsoá laptulajdonosok és bértolnokaik. Nem volt olyan lap, olyan újságíró, alá ss merte volna mondani, le merte volna írni: szakítsunk a népellenes politikával, mert vesztébe rohan az ország. Ilyen körülmények között jelent meg a kommunisták illegális lapja, a Szabad Nép. A hazafiak legjobbjai álltak ekkor az élre és ezernyi veszéllyel, bitóval dacolva mutatták meg népünknek a helyes utat. IJj típusa volt ez az újságírásnak, mert szakított az üres, burzsoá szenzációhajhászással, a hazugság áradattal. A néptömegek félrevezetése, becsapása helyett a haza, a nép ügyének szószólójává vált. Megjelenésének pillanatától megmutatta: „Csak a nemzet és a demokratikus átalakulás élére álló munkásosztály háríthatja el a közeli hetek pusztulását és teremthet békét és barátságot a szomszédos népekkel.” Aktív ellenállásra hívta fel a néptömegek figyelmét: „Az a végső pillanat, hogy minden munkás, minden magyar csatlakozzék harcunkhoz.” Fennen hirdette a független, szabad, demokratikus Magyarország megteremtésének szükségességét Kiadta a jelszót: „Halál a német megszállókra!” És népünk legjobbjai, a kommunisták, a harc élére álltak, tollal és fegyverrel küzdöttek a fasiszta megszállók ellen. Közülük számosan — mint Rózsa Ferenc elvtárs, a Szabad Nép első szerkesztője — fegyverrel a kézben esitek el népünk szabadságának ügyéért. A sajtó sohasem volt pártatlan, mert minden esetben bizonyos osztályok érdekeit képviseli. Ez így volt a múltban és így van jelenleg is. A nyugati burzsoá sajtó ma is hűséges kiszolgálója az iparmágnásoknak, pénzcsoportoknak és imperialista kormányköröknek. Az úgynevezett „szabad” sajtó bértollnokai szabadon uszítanak a fegyverkezés politikája mellett. Minden eszközt megragadnak, hogy megakadályozzák a Szovjetunióval való tárgyalásokat, hogy „meggyőzzék” olvasóikat a fegyverkezés szükségességéről. Erre talán legjellemzőbb a New York Herald Tribune január 12-i száma, melyben David Lawrance, az ismert kommentátor a következőket írja: ... semmi értelmét nem látom reakciós annyik, hogy az államfők összeíljenek és a béke látszatát keltsék, amellyel a közvélemény figyelmét elterelnék a fegyverkezési intézkedések szükségességéről.” Mi ez, ha nem nyílt támadás az emberiség békéje ellen? A kommunista sajtó is pártos sajtó. Büszkén vallja magáénak, hogy a munkásosztály ügyéért, a munkás hatalomért száll síkra. Napi gondjabaja, azonos a nép gondjával, bajával. A szocialista építőmunka eredményei, sikerei — amelyért tollával küzd — azonosak a néptömegek érdekeivel, mert a dolgozók felemelkedését látja benne. A kommunista újságíró legszebb hivatása: a szocialista haza, a nép ügyének hűséges szolgálata. A párt lapja eszköz a munkásosztály, a nép körében, mert minden sorával a haladást, a fejlődést segíti elő. Tanítja, neveli a népet, hogy saját érdekében mit tegyen a további felemelkedésért. Ugyanakkor tanul is a néptől, meghallgatja véleményét, felhasználja gazdag tapasztalatait. Ilyen lap a mi lapunk is, a Középdunántúli Napló. Néplap vagyunk, mert lapunk hasábjain bevonjuk a dolgozókat saját lapjuk szerkesztésébe. Sok-sok levelet kap naponta szerkesztőségünk, amelyben egyszerű munkások, parasztok írják meg tapasztalataikat, adnak vagy kérnek tanácsot tőlünk. Megírják a jót, ostorozzák az élet fonákságait, s gyakran legbensőbb magánügyükben kérik ki véleményünket, örülünk ezeknek a leveleknek, mert hangjaidtól a bizalom csendül ki, s ezt a bizalmat mi a párt iránti bizalomnak tekintjük. Rajta leszünk, hogy ez a bizalom tovább növekedjen. S miközben megmutatjuk az élet pozitív tapasztalatait, népszerűsítjük a jót, a haladót, ostorozni fogjuk személyre való tekintet nélkül népünk életének megkeserítőit. Úgy érezzük, nem tettünk meg mindent, hogy lapunk hasábjain még nagyobb nyilvánosságot adjunk az egyszerű emberek véleményének. Sok még a tennivalónk, hogy növekedjen lapunk levelezőinek száma és tovább szélesítsük lapunk külső szerkesztőinek táborát. Amikor ma, a Magyar Sajtó napján felmérjük saját munkánkat, lehetetlen vissza nem gondolni az ellenforradalmi eseményekre. Soraink közt is akadtak renegátok, akik felbuzdulva az ellenforradalom pillanatnyi „sikerein”, és a nép érdekéről fecsegve, népellenes célok érdekében adták oda tollukat. S amikor elítéljük a kishitűek árulását, le kell, hogy vonjuk belőle a tapasztalatokat a továbbiakra vonatkozóan. Nem engedjük többé, hogy a párt, a munkásosztály ügyével ellentétes közlemények jelenjenek meg. Az illegális Szabad Nép, a haladó és demokratikus sajtó örököseinek valljuk magunkat. Igyekszünk hősi múltukból, gazdag tapasztalataikból minél többet meríteni. Ígérjük, hogy hűek leszünk ahhoz az eszméhez, amelyért Rózsa Ferenc elvtárs és mások a legdrágábbat, az életüket adták. Igyekszünk a párt útmutatásai alapján valóra váltani azt az ügyet, amelyet ők képviseltek. Máthé László A háborús készülődések ellen tiltakoznak a magyar dolgozók Az Országos Béketanács nap-nap után levelek és találatok özönét kapja az ország minden részéből. A városok és falvak dolgozói fejezik ki egyetértésüket a moszkvai békekiáltvánnyal és tiltakoznak az imperialisták háborús készülődései ellen. Szelevény község tanácsa így ír: „Az emberiség életének védelme, a munkával termelt javak és a természeti kincsek védelme érdekében tiltakozunk a háborús készülődések ellen". A Mélyfúró Berendezések Gyárának dolgozói a Béke Világtanácshoz intézett levelükben kérik, hogy a Világtanács követelje tz ENSZ- től a legmagasabb szintű értekezlet mielőbb megtartását, a Szovjetunió békejavaslata alapján. Hammarskjöld ENSZ főtitkárhoz intézett levelükben megismétlik ezt a kívánságukat és követelik, hogy az ENSZ, hivatásához híven, azon dolgozzék, hogy a világon rend és béke legyen. A leszerelés mellett, az atomtámaszpontok és a nukleáris kísérletek ellen foglaltak állást Sümeg, Felsőpetény, Diósjenő, Jászkisér, Kőszeg lakosai, a fonyódi nőtanács, a szőkehalmi szülői munkaközösség