Középdunántúli Napló, 1958. február (Veszprém, 2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-01 / 27. szám

2 KRÓM­­IÁ A 1946 . február 1-én — 12 évvel ezelőtt — kiáltotta ki a ma­gyar országgyűlés a köztársaságot. A népi demokrácia győzelme, a második proletárdiktatúra és a szocializmus építése Magyarországon 1945-ben kezdődött. A de­mokratikus Magyarország megszületését nyomonkövette a Magyar Kommunista Párt munkájával a földreform, a nagybirtokos és nagytőkés kizsákmányolás megszüntetése és az újjáépítés, melyet segítő kézzel sietett meggyorsítani a hazánkat felszabadító Szov­jetunió. Az újjáépítéssel párhuzamosan kezdetét vette az új állam­­szervezet kiépítése. Falvakban, városokban megalakultak a Füg­getlenségi Front helyi bizottságai. A régi rendőrség helyébe meg­alakult a nép rendőrsége, melynek első szervezője szintén a Kommunista Párt volt. Az első nagy lendület, az újjáépítés szédítő irama közben a régi reakciós rendszer hívei lassan magukhoz tértek és újból hozzáláttak soraik rendezéséhez. Céljaikat elsősorban úgy akarták elérni, hogy a Kisgazda Pártba, mely a reakció előtt szélesre tár­ta kapuit, befészkelik magukat, felborítják a koalíciót, a nemzeti összefogást szolgáló Függetlenségi Frontot, elszigetelik a Kom­munista Pártot, majd kiszorítják a kormányból. A közben — november 4-én — lezajlott választások után a reakció munkába kezdett. Megkönnyítette aknamunkájukat a há­ború okozta pénzromlás, infláció, melyet a tőkések még jobban nö­veltek. A reakció arra törekedett, hogy az infláció következetében elkeseredett és nehézségekkel küzdő dolgozókat a demokrácia el­len fordítsa. A Kommunista Párt ebben a helyzetben a reakció támadásai­val szemben a legfontosabb feladatként jelölte meg a köztársaság megteremtését, így került sor 1946. február 1-én a köztársaság ki­kiáltására. A köztársaság védelméről szóló törvény teljes szigor­ral sújt le a köztársaság ellenségeire. 1951 óta több mint ötszörösére növekedett a takarékbetétek összege az D­DK-ban A takarékbetétek­ összege a Német Demokratikus Köztársaságban 1951-ben 1,5 milliárd D-márka volt.(l D-márka kb. 5 Ft) Két évvel ké­sőbb, 1953-ban már 2,5 milliárdot tett ki, 1956-ban pedig 6,1 milliárdot. 1957-ben a takarékbetétek összege már 8,3 milliárd D-márka volt. 1949-ben hét, jelenleg több mint 2 ezer tsz működik Szlovákiában Új gyárak épülnek Horvátországban gyár A horvátországi ipar fejlesztése keretében már az idén több új épül a köztársaságban. A cukorrépatermelés növekedé­se szükségessé teszi új cukorgyárak létesítését. Ezenkívül az egyre növekvő vágómarha-feleslegek feldolgozása újabb húsfeldolgozó gyárakat igényel. Hamarosan elkészül a beljei húskombinát, amely részben kielégíti majd a jelenlegi igényeket. Ezenkívül tervbe vet­ték több új malom, tejüzem, cukrászipari­ gyár, konzervgyár és zöldségfeldolgozó üzem építését. Lengyelország kulturális kapcsolatai 1958-ban Szlovákia termelő­szövetkezeti mozgalma az utóbbi időben rend­kívül gyors ütemben fejlődik. Elegendő meg­említeni, hogy 9 évvel ezelőtt, 1949-ben Szlo­vákiában összesen hét termelőszövetkezet mű­ködött, mindössze 1140 hektár földterületen. 1957 végén a termelő­szövetkezetek száma elérte a 2078-at, me­zőgazdasági területük pedig meghaladta az 1 millió 160 ezer hekárt. Szlovákia kis- és kö­zépparasztjai csupán az elmúlt év folyamán 437 új szövetkezetet alakítottak. Összesen 72 ezer 453 kis- és kö­­zépparaszt lépett be a szövetkezetekbe, több mint 375 ezer hektár földterülettel. Szlová­kiában a Szocialista szektor 1957 végén mezőgazdasági terület­e 54 százalékát művelte meg. A legtöbb terme­lőszövetkezet a besz­tercebányai, a pozsonyi és az eperjesi területen alakult. 400 új tsz alakult 1957-ben az NDK-ban A Német Demokratikus Köztár­saságban jelenleg 6550 termelő­­szövetkezet működik, negyedmil­lió taggal. 1957-ben — az előző évi 234-el szemben — 400 új termelőszövetkezet alakult. Az új termelőszövetkezeti tagok között sok a középparaszt, aki meggyő­ződve a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, a közös gazdálkodás útjára lépett. A tervek szerint az új évben kibővítik Len­­gyelország külföldi kultúrkapcsolatait. Az eddiginél több lengyel művész lép fel külföl­dön és több külföldi művész Lengyelország­ban. Harminc lengyel képzőművészeti kiállí­tást rendeznek az or­szág határain távul, eb­ből húszat a nyugati országokban. Lengyel­­országban harminchat kiállítást rendeznek 25 ország, köztük nyolc szocialista ország kép­zőművészetéből A kül­földi együttesek közül előreláthatólag vendég­szerepelni fog Lengyel­­országban Obrazcov bábszínháza, a moszk­­vai Szatirikus Színház, a moszkvai Nagy Szín­ház balettje, a cseh­szlovák Burian Színház, az olasz Visconti­, londoni Ol Vic színház, a Párizsból Barrault vagy Marceau együttese, to­vábbá a New York City balett és valószínűleg a Sandler's Wells balett. Fejlődik a jugoszláv műanyagipar Jugoszlávia műanyagipara lendüle­tesen fejlődik. A szpliti műanyaggyár kibővítése most folyik és ennek ered­ményeként a gyár már a következő hónapokban mintegy 1300 fogyasztási cikket gyárt majd, a tavalyi l»oo cik­kel szemben. A gyár készítményei kö­zött szerepelnek utazóbőröndök, eső­kabátok, függönyök, asztalterítők, to­vábbá cipő, papucs, gyermekjáték és egyéb közhasználati cikkek, KOZÉPMINANTYU NAPtO Kíipoliiai hírek Az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének cáfolata Washington (AP). Az AP jelenti, hogy csütörtökön felkérték Lincoln White-ot, az amerikai külügyminisz­térium szóvivőjét, hogy kommentál­ja a londoni Daily Mail és a Daily Herald jelentését, amely szerint három nyugati nagyhatalom megál­a­lapodott abban, hogy májusban vagy júniusban csúcsértekezleten talál­kozik a szovjet vezetőkkel Genf­ben. A szóvivő sajtóértekezletén szóta­golva, nyomatékosan ezt válaszolta: „Nem tudok semmit, ami megerősí­tené ezeket a jelentéseket.“ A Reuter jelentés hozzáfűzi, meg­kérdezték a szóvivőt, hogy ez ennek a hírnek feltétlen megcáfolását je­lenti-e. Mire a szóvivő igennel vá­laszolt. További kérdésekre válaszolva, White hozzáfűzte, hogy élénk tár­gyalások folynak Amerika, Anglia és Franciaország között a csúcsérte­kezlet kérdésében. Nyugat-Német­­országban kijelölték a rakétatámaszpontok helyét Berlin (MTI). A bonni külügymi­nisztérium kijelölte azokat a ponto­kat, ahol atomrakétatámaszpontokat létesítenek. Eszerint rakétatámasz­pontok lesznek nem csupán Bajor­országban, hanem Hessen tarto­mányban és Észak-Rajna Vesztfá­­liában is. A megfelelő építési mun­kálatok máris megkezdődtek. A bonni NATO légierő eddig már 14 katonai repülőtérrel rendelkezik. Ezeket a repülőtereket más NATO államok légierői is használják. Mint a Berliner Zeitung jelenti, amerikai atomszakértők megerősí­tették azokat a híreket, amelyek szerint éles atombombákkal ellátott amerikai repülőgépek rendszeres őr­járati repüléseket végeznek Nyu­­gat-Európa felett. Az atombombá­kat a nyugat-németországi Rajna- Pfalz­ tartományban, Dahn közelében lévő raktárakban őrzik. A bombákat, mielőtt az őrjárat repülőgépeibe sze­relnék, mintegy kétórás munkával illesztik be. A bagdadi egyezmény tagállamainak ankarai értekezlete Párizs (MTI). A francia sajtó a bagdadi egyezmény tagállamainak értekezletéről egyértelműen azt ál­lapítja meg, hogy az általános csa­lódottság jegyében ért véget. A francia Soir kiemeli, hogy kilá­tástalan vita folyt az értekezleten a közép-keleti politikai helyzetről. A lap aláhúzza, hogy elmaradt a dol­láreső és így az ankarai értekezlet­ben mindenk­i csalódott. Dulles je­lentése olyan nagy döntésekre en­gedett következtetni, amelyeket az­után nem hoztak meg. Az egyezmény muzulmán országai lényeges gazda­sági segély ígéretét várták és habár eddig is jelentős volt a Közép-Kelet­nek nyújtott amerikai segély, a Kö­zép-Kelet népeinek szemében az, hogy hogyan adnak, majdnem töb­bet ér, mint az, amit adnak. A tíz­millió dollárra vonatkozó mostani ígéretet kegyetlenül párhuzamba fogják hozni az arab milliók a Moszkva által a legutóbbi kairói ázsiai-afrikai konferencián tett ajánlattal: „Mondják meg nekünk, mire van szükségük, és mi megad­juk". A Monde is óvatosabb fogalma­zásban arról ír, hogy Dulles ígérete kevés lelkesedést keltett, mi­vel a paktum muzulmán tagjai az­zal jöttek Ankarába, hogy több száz­­millió dollár segélyt fognak kapni. A Dulles által felajánlott összeg élénk csalódást, okozott, 1958. február L A nép szolgálatában 16 évvel ezelőtt — 1942 február 1-én — jelent meg első ízben a Ma­gyar Komm­unista Párt lapja, a Szabad Nép. Ha visszatekintünk erre az időszakra, ha értékeljük az illegalitás nehéz éveit, csak akkor láthatjuk igazán e nagy esemény igazi jelentőségét. A fasiszta diktatúra idején, a háborús őrült­, a kommunisták, a Szovjetunió elleni féktelen uszítás kö­rülményei között tilos volt az igazmondás, a tmLadás, a béke ügyéről be­szélni. Horthyék a német fasizmus szekeréhez kötötték az ország sorsát, tőlük remélve imperialista, revizionista igényeik kielégítését. Sárba tapos­­ták a polgári demokrácia utolsó maradványait is és gúzsba kötötték a munkásosztályt. Hódító, revanspolitikájuk megvalósítását hűen kiszolgál­ták­, a buzsoá lap­tulajdonosok és bértolnokaik. Nem volt olyan lap, olyan újságíró, alá ss merte volna mondani, le merte volna írni: szakítsunk a népellenes politikával, mert vesztébe rohan az ország. Ilyen körülmények között jelent meg a kommunisták illegális lapja, a Szabad Nép. A hazafiak legjobbjai álltak ekkor az élre és ezernyi veszéllyel, bitóval dacolva mutatták meg népünknek a helyes utat. IJj típusa volt ez az újságírásnak, mert szakított az üres, burzsoá szenzáció­hajhászással, a hazugság áradattal. A néptömegek félrevezetése, becsapá­sa helyett a haza, a nép ügyének szószólójává vált. Megjelenésének pil­lanatától megmutatta: „Csak a nemzet és a demokratikus átalakulás élére álló munkásosztály háríthatja el a közeli hetek pusztulását és te­remthet békét és barátságot a szomszédos népekkel.” Aktív ellenállásra hívta fel a néptömegek figyelmét: „Az a végső pillanat, hogy minden m­unká­s, minden magyar csatlakozzék harcunkhoz.” Fennen hirdette a független, szabad, demokratikus Magyarország megteremtésének szüksé­gességét Kiadta a jelszót: „Halál a német megszállókra!” És népünk legjobbjai, a kommunisták, a harc élére álltak, tollal és fegyverrel küzdöttek a fasiszta megszállók ellen. Közülük számosan — mint Rózsa Ferenc elvtárs, a Szabad Nép első szerkesztője — fegyverrel a kézben esitek el népünk szabadságának ügyéért. A sajtó sohasem volt pártatlan, mert minden esetben bizonyos osz­tályok érdekeit képviseli. Ez így volt a múltban és így van jelenleg is. A nyugati burzsoá sajtó ma is hűséges kiszolgálója az iparmágnások­nak, pénzcsoportoknak és imperialista kormányköröknek. Az úgynevezett „szabad” sajtó bértollnokai szabadon uszítanak a fegyverkezés politikája mellett. Minden eszközt megragadnak, hogy megakadályozzák a Szov­jetunióval való tárgyalásokat, hogy „meggyőzzék” olvasóikat a fegyver­kezés szükségességéről. Erre talán legjellemzőbb a New York Herald Tri­bune január 12-i száma, melyben David Lawrance, az ismert kommentátor a következőket írja: ... sem­mi értelmét nem látom reakciós annyik, hogy az államfők összeíljenek­ és a béke látszatát keltsék, amellyel a köz­vélemény figyelmét elterelnék a fegyverkezési intézkedések szükségességé­ről.” Mi ez, h­a nem nyílt támadás az emberiség békéje ellen? A kommunista sajtó is pártos sajtó. Büszkén vallja magáénak, hogy a munk­ásosztály ügyéért, a munkás hatalomért száll síkra. Napi gondja­­baja, azonos a nép gondjával, bajával. A szocialista építőmunka ered­ményei, sikerei — amelyért tollával küzd — azonosak a néptömegek ér­dekeivel, mert a dolgozók felemelkedését látja benne. A kommunista új­ságíró legszebb hivatása: a szocialista haza, a nép ügyének hűséges szol­gálata. A párt lapja eszköz a munkásosztály, a nép körében, mert min­den sorával a haladást, a fejlődést segíti elő. Tanítja, neveli a népet, hogy saját érdekében mit tegyen a további felemelkedésért. Ugyanakkor tanul is a néptől, meghallgatja véleményét, felhasználja gazdag tapasz­talatait. Ilyen lap a mi lapunk is, a Középdunántúli Napló. Néplap vagyunk, mert lapunk hasáb­jain bevonjuk a dolgozókat saját lapjuk szerkesztésébe. Sok-sok levelet kap naponta szerkesztőségünk, amelyben egyszerű munká­sok, parasztok írják meg tapasztalataikat, adnak vagy kérnek tanácsot tő­lünk. Megírják a jót, ostorozzák­ az élet fonákságait, s gyakran legben­sőbb magánügyükben kérik ki véleményünket, örülünk ezeknek a leve­leknek, mert hangjaidtól a bizalom csendül ki, s ezt a bizalmat mi a párt iránti bizalomnak tekintjük. Rajta leszünk, hogy ez a bizalom tovább növekedjen. S miközben megmutatjuk az élet pozitív tapasztalatait, népszerűsítjük a jót, a hala­dót, ostorozni fogjuk személyre való tekintet nélkül népünk életének meg­­keserítőit. Úgy érezzük, nem tettünk meg mindent, hogy lapunk hasáb­jain még nagyobb nyilvánosságot adjunk az egyszerű emberek vélemé­nyének. Sok még a tennivalónk, hogy növekedjen lapunk levelezőinek száma és tovább szélesítsük lapunk külső szerkesztőinek táborát. Amikor ma, a Magyar Sajtó napján felmérjük saját munkánkat, le­hetetlen vissza nem gondolni az ellen­forradalmi eseményekre. Soraink közt is akadtak renegátok, akik felbuzdulva az ellenforradalom pillanatnyi „si­kerein”, és a nép érdekéről fecsegve, népellenes célok érdekében adták oda tollukat. S amikor elítéljük a kish­itűek árulását, le kell, hogy von­juk belőle a tapasztalatokat a továbbiakra vonatkozóan. Nem engedjük többé, hogy a párt, a munkásosztály ügyével ellentétes közlemények je­lenjenek meg. Az illegális Szabad Nép, a haladó és demokratikus sajtó örökösei­nek valljuk magunkat. Igyekszünk hősi múltukból, gazdag tapasztalataik­ból minél többet meríteni. Ígérjük, hogy hűek leszünk ah­hoz az eszmé­hez, amelyért Rózsa Ferenc elvtárs és mások a legdrágábbat, az életüket adták. Igyekszünk a párt útmutatásai alapján valóra váltani azt az ügyet, amelyet ők képviseltek. Máthé László A háborús készülődések ellen tiltakoznak a magyar dolgozók Az Országos Béketanács nap-nap után levelek és találatok özönét kapja az ország minden részéből. A városok és falvak dolgozói fejezik ki egyetértésüket a moszkvai békeki­áltvánnyal és tiltakoznak az impe­rialisták háborús készülődései ellen. Szelevény község tanácsa így ír: „Az emberiség életének védelme, a munkával termelt javak és a termé­szeti kincsek védelme érdekében til­takozunk a háborús készülődések el­len". A Mélyfúró Berendezések Gyá­rának dolgozói a Béke­ Világtanács­­hoz intézett levelükben kérik, hogy a Világtanács követelje t­z­ ENSZ- től a legmagasabb szintű értekezlet mielőbb megtartását, a Szovjetunió békejavaslata alapján. Hammarsk­jöld ENSZ főtitkárhoz intézett leve­lükben megismétlik ezt a kívánságu­kat és követelik, hogy az ENSZ, hi­vatásához híven, azon dolgozzék, hogy a világon rend és béke legyen. A leszerelés mellett, az atomtá­maszpontok és a nukleáris kísérle­tek ellen foglaltak állást Sümeg, Felsőpetény, Diósjenő, Jászki­sér, Kőszeg lakosai, a fonyódi nőtanács, a szőkehalmi szülői munkaközösség

Next