Középdunántúli Napló, 1958. március (Veszprém, 14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-01 / 51. szám

1958. március 1. Az elbocsátások felül­­vizsgálása, viták a munkaköri besorolásoknál A TEB-hez negyedév alatt 122 fellebbezés érkezett. Ebből 36 volt jogos és 76 -ot kellett eluta­sítani. A dolgozók részéről 89 fel­lebbezés volt, amiből 30 jogos volt Igen sok a felmondással kap­csolatos ügy. Az egyik kereske­­d­elmi vállalatnál átszervezés cí­mén elbocsájtottak egy dolgozót, helyette mást vettek fel. Termé­szetes, hogy ez jogtalan, és ezért a TEB is a dolgozót igazolta. Ugyancsak átszervezés miatt el­­bocsájtottak egy sütőipari dolgo­zót, aki fellebbezett is, de nem KÖZBFUDNÁNTÚLI NAPLÓ Felsőbb szinten a törvényességről A dolgozók törvényes jogainak­­ biztosításáról, a szakszervezeti í­ó szervek és az egyeztető bizottsá­gok ezzel kapcsolatos munkájá-­­ ról érdeklődtünk Schwaiger­­ György elvtárstól, az SZMT és a­­ TEB tagjától. Ennek eredményé-­­ ről a következőkben számolunk­­ be olvasóinknak: — A­ szakszervezeti szerveknek­­ igen fontos feladata, hogy álan­­­­dóan harcoljanak a szocialista tör­­i­vényesség szigorú betartása fe­­­­lett. Az elmúlt napokban éppen­­ ezt a kérdést­ tűzte napirendre a­­ Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Munkánk két irányú. Egyrészt a­­ dolgozók jogos panaszainak or­­i rostásáért kell küzdenünk a gaz­­­­dasági vezetőkkel szemben, más­­­­részt felvilágosító munkával az­­­­ért, hogy megértessük a dolgo­zókkal, miért nem jogos az álta­­a­luk jogosnak vélt követelés.­­ Sok még a javítani való Talán felesleges is hangsúlyoz­ni, h­ogy az ellenforradalom ha­­tása ebben a munkában is érez- , hető. Meglazult az üzemekben a p­unkafegyelem. Az egyes gazdasági vezetők semmibe veszik a szocialista törvényességet és nem a Mun­­katörvénykönyvben biztosított jogszabályok szerint járnak el egy-egy felmondás, kárté­rítési határozat, bérbesorolás, vagy áthelyezés esetében. Sok még a javítani való, mert sok mindkét részről a vitás ügy.­­ A vitás ügyek üzemekben be­szélgetés, ellenőrzés alkalmával kerülnek felszínre. Ilyenkor nyomban lehet tanácsot adni, vagy elintézni a panasz orvoslá­sát. Igen sok levél, bejelentés ér­kezik a felsőbb szakszervezeti szervekhez, rádióhoz, sajtóhoz egyaránt Ezek kivizsgálásra szo­rulnak, és úgy nyernek elinté­zést Vannak ügyek, amelyek a vál­lalati egyeztető bizottsághoz, vagy onnan a Területi Egyeztető Bi­zottsághoz kerülnek „döntésre”. Általában az üzemi egyeztető bizottságok munkája sokat javult az utóbbi időben. Igen kevés az olyan ügyek száma, amelyek sza­vazat­egyenlőséggel, tehát a szak­­szervezet és a vállalat részéről le­vő tagok ellentétes véleményével kerül a TEB elé. Ilyen negyedév alatt csak egy eset volt a 64. sz. AKÖV-nél. Ez azt is bizonyítja, hogy a vállalati egyeztető bi­zottságok a Munkatörvény­könyv és a fennálló rendel­kezések alapján határoznak. Ritka eset az is, ami a Nitroké­­miánál történt, hogy a határozat indokolása elégtelen. Elbocsá­tottak egy idős dolgozót, eb­ben az egyeztető bizottság úgy foglalt állást, hogy a vállalat fel­mondása jogos, azonban a dol­gozót, korára való tekintettel, még­is vissza kellene venni, így tehát nem volt határozott állásfoglalás, ezért került a Területi Egyeztető Bizottság (TEB) elé, adtak helyt a fellebbezésnek, mert valóban átszervezés történt. Vannak olyanok, akiket ellen­forradalmi tevékenységért távolí­tottak el a vállalatoktól. Felleb­beztek, de a kivizsgálások alkal­mával csak igen kevésnek bizo­nyosodott be az ártatlansága. Van más eset is. Az Ajkai Üveggyárnál felmondott egy dol­gozó. A vállalatvezetőség hatá­rozatát meg sem várta , „önké­nyesen kilépett”. Természetes, a fellebbezését is el kellett utasí­tani. Sok a vitás ügy a munkaköri besorolásoknál is. Érdekessége, hogy negyedév alatt a 18 ilyen ügyből csak három volt munkásé, a többi alkalmazotté. Itt a ber­­hidai szülésznő kirívó példája. Belszolgálatosnak sorolták be, ami 50 forinttal kevesebb kere­setet jelentett havonta, holott kü­lön kilométer pénzt is kapott. Természetes, hogy a TEB helyt adott a panasznak. Az elmaradt munkabérekről is érdemes megemlékezni. Az egyik sütőipari vállalatnál például nem kapták meg a dolgozók a jogosan járó fizetett ebédidőt. A TEB megítélte, ami körülbelül 1200 forintot jelentett. A hévízi kórház állatgondozója 1955 májusától 1956 májusáig 1617 óra túlórát és 48 vasárnapot követelt, ami újabb 384 óra. A TEB érdemben nem tudott fog­lalkozni ezzel a követeléssel, mert kikésett az időből. Ezt az ügyész­séghez továbbították. Kártérítési határozat ellen ne­gyedév alatt hét fellebbezés volt. Ebből kettőt teljes, a többit rész­leges kártérítésre kötelezte a TEB határozata. A várpalotai vendéglátónál lel­tárhiányért elbocsájtották az egyik üzlet vezetőjét, a felelős raktárost pedig nem. Természe­tes, hogy ez így jogtalan volt.­­ A bírósági döntésig vissza kell venni a dolgozót Ezeken kívül akad munkaru­hával, a rendes- és pótszabadság­gal kapcsolatos ügy is, amelyek­ben a határozatot mindig a Munkatörvénykönyv és a fennál­ló rendelkezések alapján hozzák. Több jószándékkal kezeljük az idősebb dolgozók ügyét• Sok a panaszos levél is, amelye­ket a szakszervezet felsőbb szer­vei vizsgálnak ki és intéznek el. Nemrég előfordult, hogy a Pe­­remartoni Ipari Robbanótól „át­szervezés” címén elbocsájtottak egy olyan dolgozót, aki 15 évet dolgozott le és a nyugdíjazáshoz már csak két éve van vissza. A szakszervezet közbelépésére visszaveszik. Ez egyébként több helyen is tapasztalható. Igyekez­nek „megszabadulni” az idősebb dolgozóktól. Nem veszik figye­lembe, hogy azoknak az idős em­bereknek éppen a múltbeli mun­kanélküliség miatt nem is lehet meg a jogfolytonosságuk. Az emberiesség kérdése az, hogy egy kicsit több jószán­dékkal kezeljék az idősebb dolgozók ügyeit, akiket esetleg elbocsájtással a későbbi nyugdíjtól „ütnek” el. * A fentiek bizonyítják, hogy igen hasznos munkát végeznek a szakszervezetek a dolgozók jo­gainak a betartása, a szocialista törvényesség feletti őrködésben. Az egyeztető bizottságok munká­ja elengedhetetlenül fontos. A cél nem is az, hogy ezeknek a munkája szaporodjon, hanem for­dítva­­ csökkenjen. Ezt pedig csak úgy érjük el, ha a vállala­toknál először jól meggondolják, ha valamit tesznek és azt úgy te­szik, hogy ne ellenkezzék a szo­cialista törvényességgel, az embe­riesség követelményével. fiteelak­ia Mj Mbdahl % Itt az ideje ! Feltrágyázzuk a gyenge őszi vetéseket! A sikeres növénytermelés legfontosabb követelménye az ok­szerű trágyázás. Mindaddig, míg talajaink megfelelő tápanyag­készletéről nem gondoskodunk, nagy termés elérésére nem szá­míthatunk. A megnövelt őszi búza vetésterületén a legidőszerűbb és legfontosabb feladat a gyenge őszi vetések fejtrágyázása, a ma­gasabb terméshozamok elérése érdekében. A talajelőkészítésen, a vetésen javítani már nem lehet, el­lenben tudunk és kell is segítenünk a gyengén fejlődő búza táp­anyagszükségletének kielégítésében. Tudjuk, hogy növényeink ak­kor fejlődnek a legjobban, akkor adják a legnagyobb termést, ha a tenyészidejük alatt a fejlődésükhöz szükséges tápanyagokat meg is kapják a talajtól. Még nem minden esetben beszélhetünk arról, hogy talajaink már jó termőképességűek. Sok helyen nem gondoskodtak kielégítően a szervesanyag utánpótlásáról, a szánhí­tóföldek bőséges istállótrágyázásáról. A megnövekedett őszi búza vetésterület miatt nem tudunk a növénynek elegendő, jó előveteményt biztosítani. Emiatt gyak­ran előfordul, hogy búza után többször újra búzát vetünk. A többévi egyoldalú kalászos termelés a talaj tananyagkészletét egyoldalúan használja fel. Ilyen esetekben­­ főleg nitrogénben és foszforban mutatkozik nagy hiány. Ezeket a tápanyagokat leg­jobban az istállótrágyával, pétisóval, vagy foszforműtrágyával pótolhatjuk. Az istállótrágyát legjobb még a hó előtt, de lehet később is, a hóra kihordani, hogy annak hatása gyorsan érvényesüljön. Ajánlatos a trágya kihordását és elteregetését nagyon végezni, nehogy a vetésben nagy kárt tegyünk. A jó minőségű, érett istállótrágyában lévő tápanyagok az első tavaszi csapadékkal a talajba jutnak és a növényzetnek megin­duló fejődésekor könnyen felvehető tápanyagot biztosítanak. Ügyeljünk azonban arra, hogy a gyenge őszi velősek felülrányá­­zására csakis „túlérett” komposzt-szer­n használ­­unk fel. Ilyen trágya minden egyes termelőszövetkezetnek van, tehát könnyen fel is használhatja. Először az őszi fakarmínveveréket feltrágyázzuk, mert azok gyorsabb fedődésírek. Az őszi árpa fe­i­­trágyázésíi csak abban az esetben indokolt, ha az nagyon gyen­gén fejlődött. Ha a fent ismertetett eljárást kellő figyelemmel és lelkiis­meretességgel végezzük el, őszi növényeink meghálálják a fárad-László László, gazdasági tanár. 3 Tavaszi vetés, tavaszi lendület az adorjánházai Ady Endre tsz-ben Délidőtájt mindig népes az­­ adorjánházai Ady Endre Tsz iro­dája. Most is vagy nyolcan ülik körül a tüzesre izzott vaskály­hát Újság zizzen az ujjak kö­zött Böngészik a napi híreket, politikai eseményeket Ez most már szokássá vált Szeretnek az eseményekkel haladni, ezért la­pozgatják szívesen az újságokat. Az elnök a terményforgalmi kiküldöttével tárgyal Sürgeti a vetőmagot — Tavaszodik és nem­­ szeretnénk utolsók lenni a vetés­ben — érvel. — Elsők sem leszünk! — szól közbe Gyarmati Béla, aki az új­ság mögül emeli fel fejét. Erre aztán mindenki abbahagyja a munkáját és a szemek kérdően bámulnak. — Itt van ii, a bakonypéterdi­­sz már vetett — S egyszerre kap mindenki az újságcikk után. — Na látja elvtárs, ezért küld­jék a vetőmagot. — Kérés, kor­­holás is volt egyszerre ez, amit egy idősebb bácsiska ereszt el. — Igyekszünk! — hangzik­­ a megnyugtató válasz. * Az udvarra szekér gördül. Döbrönte Kálmán kocsis ül a ba­kon. — A legjobb kocsis — súgja va­laki. — Kitüntetése is van — toldja tovább Káldi Lajos. A kocsis mintha meghallotta volna, hogy róla beszélnek, hátrafordul. Ar­cát feketére festette a böjti szél. Csak a fogai fehérlenek messzi­ről. Lovai közé cserdít, meg­ereszti a gyeplő szárát, a két pa­ripa szaporábban rakja patáit. Már várják. Zsömle János, Csör­­gis Dezső vasvillára támaszkod­va figyeli, hogy Döbrönte ho­gyan veszi be az irányt. A kocsi közvetlen a trágyadomb mellé kerül. Nagyszerűen sikerült a fordulás. Negyedóra múlva már ott áll púposra rakodva a sze­kér. Indul a határba. — 35 holdat trágyáztunk meg eddig — magyarázza Horváth elv­társ, a tsz elnöke. — Az idén értük el először, hogy a kapások alá időben kihordtuk a trágyát. A hét végén már a cukorrépa alá mű­trágyázunk. Közbeszólok. — Mennyi műtrágyát használ­nak fel, módosították a tervüket a 3004-es rendelethez? — Természetesen — mondja az elnök. — 220 mázsa volt a tava­szi felhasználási tervünk. Ezt duplájára emeltük. És tudja mi az érdekes? Az, hogy a 440 má­zsa csak 1200 forinttal kerül töb­be, mint a 220 mázsa. Nagyon jól jött ki a kedvezmény — állapít­ja meg, majd így folytatja — Természetesen a termésátlago­kat is arányosan terveztük. Bú­zából 11 mázsás, rozsból 10, őszi, tavaszi árpából 12, zabból szin­tén 12 mázsás holdankénti átlag­termést írtunk elő. — És még milyen téren érintet­te kedvezően a rendelet a tsz­­üket?­­ — A gépállomási munkadíjak­nál is beleesünk a 15 százalékos kedvezményrészesedésbe. Itt 15 ezer forint megtakarításunk lesz majd. A tsz a szántóterület 21 száza­lékán termel pillangóst. Úgy mondják, ezzel vetik meg eg­­­­részt a vetésforgó alapját, más­részt az árutermelés emelkedését. Az adorjánházai tsz-nek e té­ren is vannak már tervei, elkép­zelései. Az állattenyésztésből ad­nak az idén több árut. Lássuk, mennyit. Az 50 darab sertés vígan lakmározik. Valósággal falják az elébük öntött daramoslékot. Sza­bó József, Gyarmati Béla a gon­dozók. Mindketten fiatalok. Alig pelyhedzett ki az álluk, máris mesterségük a sertéshizlalás. Ke­zük alatt szemlátomást gömbö­lyűdnek a disznók. Ha ez a tur­nus elmegy, hízóba állítanak majd másik ötven darabot. A tsz ezután már rendszeresen foglal­kozik sertéshizlalással Ami még új dolog a tsz-nél, a göbölyhizlalás. Az idén 15 dara­bot akarnak meghizlalni. Ez jó jövedelmet hoz a tsz-nek is, meg árut is adnak a népgazdaságnak. Ezenkívül 500 darab fércét ren­deltek, egy törzsállományt akar­nak kitenyészteni. Ugyancsak ez a tervük a 120 méhcsaláddal is. A nagyobb árutermelés termé­szetesen magával hozza a maga­sabb részesedést is. Munkaegysé-­­­genként 58 forintot állítottak be a tervbe. S bíznak, hogy meg is lesz. Ez 15 forinttal több a tava­lyi zárszámadási eredménynél. Az eddig elért eredmények és tervek vonzák a kívülállókat is. Elsősorban olyanokat, clak már voltak tsz tagok. A példák bizo­nyítják ezt A zárszámadás óta nyolc új belépőt vett fel a köz­gyűlés. Varga Lajos, Harangozó János, Márkus Károly feleségük­kel együtt lettek tsz tagok. Ennyit árultak el a termelő­szövetkezetükről az adorjánhá­­zaiak. * Nyílik az ajtó. Szőkefürtös kis­lány dugja be a fejét. Édesapját hívja ebédelni. Dél van. Németh Mária Magyarországon megyénkben van a legtöbb védett terület A „kőtengert“ is védetté nyilvánították Az Országos Természet­védelmi Tanács a náposzban kelt határozatával védetté nyilvánította a Kővágóörs melletti kőtengert. A hajdani pannózdai tenger megkövesedett üledékét a feltörő meleg­­források cementezték össze, és a jégkorszak erős fagjai repesztették szét asztal és ház nagyságú tömbökké az évezredek folyamán. Magyarországon Veszprém megyében van a legtöbb védett téridet: a kőtenger mellett a szentgáli tiszafát, a zirci arborétum, a fenyőfői ősfeny­ves, a várpalotai homokbánya és számos más természeti szépség. Fejlesztik a Balaton vidékét a befizetett gyógy- és üdülőhelyi díjakból. A múlt év közepétől több mint egymillió háromszáz­­ezer forint gyógy- és üdülőhelyi díjat fizettek a vendégek a bala­toni üdülőhelyeken. Ebből az ösz­­szegből év végéig 449 000 forintot költöttek járdák, parkok, stran­dok és kabinok építésére, a vil­lanyhálózat bővítésére. A fenn­maradt több mint nyolcszázezer forintot tavasszal használják fel olyan beruházásokra, amelyek közvetlenül szolgálják majd az üdülők kényelmét.

Next