Középdunántúli Napló, 1958. június (Veszprém, 14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-13 / 138. szám

1958. június 13. Gizella-major a termelőszövetkezet A kocsisnak nem sok dolga akad, útközben figyelheti a határt. S azt is teszi, valahányszor kikocsikáz­­nak Kuki Árpáddal, a tsz elnöké­vel. Van miben gyönyörködni a szemnek. Az ősziekben nem tett lé­nyeges kárt a Gizella-majorban a szárazság közel másfélméteres a rozs, kalásza fejlett, nemes. A búza is jól bírta a szárazságot. Az őszi árpa már szűkül, közel áll az éréshez. Tömött kalászok bólingatnak a föld felé. 13 mázsás átlagtermésre szá­mítanak. Jó erőben vannak a földek. Ápol­tak, s ezért jó termést ígérnek. Várják is a tagok az aratást. S még valamiért várják az aratást Gizella­­majorban. Új élet kezdődik ekkor a pusztán. A tsz gyakorlatilag meg­kezdi a működését. Tudni kell, hogy Gizella­major a Pápai Sertés­­tenyésztő Vállalat telepe volt ed­dig De felszámolták. A munkások pedig elhatározták, hogy tsz-t ala­kítanak. A tavasszal meg is alakul­tak, de a közös munkákat még nem­ tudták elkezdeni. Az aratás lesz az első közös munka. Készülnek is rá a tagok. Az első tervek, elképzelések megszülettek. Ahogy járjuk a ha­tárt, egyre többet tudunk meg. Az elnök, — jó tagbaszakadt ember — lelkesen beszél a tervükről. — Mindenekelőtt belterjes gaz­dálkodást akarunk folytatni — mondja Kuki elvtárs. — Miben nyilvánul majd meg a belterjesség? — Az adottságok kihasználásá­ban. Ugye, ez a major sertéshizla­­lásra volt berendezve. Mi ezt to­vább folytatjuk, csak kicsiben. Az épületek jók, így minden beruhá­zás nélkül iialakít­hatjuk a jöve­delmező gazdálkodást. Marhahizla­lást is tervezünk. Természetesen a tenyésztői munkát sem hanyagol­juk el. Szándékunkban van 20 da­rab anyakocát és 20 darab fejőste­henet beállítani. Lapos, kákafüves benőtt legelő mellett haladunk el. Rossz legelő, savanyú füvet terem és a májmé­tely kórokozóit rejti magában. Mégis teheneket legeltetnek rajta az egyéniek. Kuki elvtárs fejcsó­válva jegyzi meg, hogy bizony ő ezt nem tenné. Hogy helyette mit tenne, azt már megmutatta. A le­gelő végén erőteljesen fejlődik a kender. Szép növény, a határban párját ritkítja. Tavaly még itt is csak káka termett, de a technika termővé varázsolta. Feltörték a legelőt és bevetették kenderrel, egy részét pedig füvesherével telepítették be. Ezt már a tsz gazdálkodása érde­kében tették. — Az ősszel ezt is feltöretem — jelenti fel az elnök. — Ez a legelő az alsópáhoki tsz birtoka. Az alsópá­­hoki tsz beleolvad a Gizella-majo­­m­ba. Nincs értelme három család­nak egy tsz-nevet viselni. A nagy lehetőségek mellé újabb erő párosul. Hoz az Új Barázda Tsz öt tehenet, öt sertésanyát és ehhez vásárolnak még 15—15 darabot mindegyik fajtából. A földekkel sem lesz probléma. A legtöbbre ha­táros Gizella-majorral Úgy számí­tanak, 400 hold lesz őszre a tsz földterülete. A tagság hangulata bizakodó. Már új tagok is jelentkeztek. Meg­alakuláskor 16 tagja volt a Gizella­­majori tsz-nek, most 21 tagja van. Ehhez jönnek még az alsópáhokiak. Az előkészületeket folytatják. Mindenki szorgalmasan dolgozik. Várják az új élet kezdetét. Németh Mária Ne halogassuk aratás utánra... Számszerűen nem nagy,de erőben, összeforrottságban jelen­tős tényező Bakonyszentlászlón a 21 tagú községi pártszervezet. Tag­jai szoros kapcsolatban állnak a község lakosságával, beszélgetnek közös gondjaikról, a falu prob­lémáiról. Ismertetik a párt hatá­rozatait, a kormány rendeleteit, elmondják, hogyan szolgálják azok a falu érdekeit. A pártszervezet elképzelése hogy minden elvtársat bevonnak a munkába, mindenkinek adnak pártmegbizatást — többé-kevésbé valósággá vált. A pártvezetőség — Vajda Lajos titkár elvtárssal az élen — igyek­szik a legfontosabb kérdéseket kiragadni, amelyeknek megoldá­sát szorgalmazza. Most például a burgonyabogár elleni védekezés vált sürgetővé. A pártvezetőség javasolta, hogy a tanács v. b. te­gye kötelezővé a burgonyabogár elleni védekezést. A v. b. rende­letet hozott, s már megindult a növényvédő állomás porozó gépe és egységesen minden burgonya­táblát fertőtlenít. Helyes kezdeményezés volt a község útjainak karbantartása. A termelőszövetkezet tíz hektós lajtjét öntözőkocsivá alakítják át, s igyekeznek megelőzni a község útjainak elhasználódását. A legnagyobb gondot azon­ban a község szocialista átszer­vezése okozza. És ha van is eb­ben előrehaladás az ellenforrada­lom leverése óta, korántsem ki­elégítő. A pártvezetőség — na­gyon helyesen — a fejlődés alap­vető feltételének, a tsz belső megszilárdítását tekintette. A tsz tagjai végezzék el időben és jó­minőségben az időszaki munká­kat, és terméseredményeikkel mutassanak példát, tegyék von­zóvá a szövetkezetet az egyéni parasztok előtt. A kommunisták fizikai munkájukat is felajánlot­ták (ugyanis nagy az egy főre jutó terület­ a szövetkezetnek, de erre nem volt eddig szükség. Bakonyszentlászlón jó a lakos­ság hangulata. Elismerik az ered­ményeket, a kormányzat nyúj­totta gazdálkodási lehetőséget. Anyagilag sem állnak rosszul, mert sorra épülnek a villaszerű házak. A lakásokat pedig új, kor­szerű bútorok, rádió, szőnyegek teszik otthonossá. Úgy beszélnek erről a községben, hogy szinte kicserélték a falut, a házakra sem kívül, sem belül nem lehet ráismerni. Az előrehaladás azonban nem könnyű. Az évszázados megszo­­kottságot, az ósdihoz, maradihoz való ragaszkodást nem könnyű legyűrni, s főleg nem máról-hol­napra. Erről beszélgettek a kom­munisták a taggyűlésen. Fontos­nak tartották a nagyüzem szük­ségességét is megmagyarázni. A nagyüzemet nem a kommunisták találták ki, mert ez a fejlődés szükségszerű útja. Az egyre nö­ö­vekvő és mind nagyobb igények­kel fellépő lakosság szükségle­teit csak a nagyüzem képes ki­elégíteni. A nagyüzem fölényét számtalan kapitalista, de főként szocialista ország példájából ma­gyarázzák. Azután az iparral is párhuzamba állítják a mezőgaz­daságot A bakonyszentlászlóiak elisme­rik a tsz eredményeit. Szinte cso­dájára jár az egész falu a tsz szép kalászosainak. Még a kétke­dők is kénytelenek elismerni: a tsz legalább négy mázsa búzával, rozzsal és őszi árpával takarít be többet, mint az egyéniek. Velegi János elvtárs, pártvezetőségi tag — egyéni paraszt — úgy véleke­dik: a tsz 18 tagja 240 vagon ga­bonát termel az idén, bizony a termésátlaguk a legjobb egyéni paraszti átlag felett lesz. Búzá­ból biztos meglesz a 12 mázsá­juk — mondja. És hasonlóan nyi­latkoznak a község többi egyéni parasztjai is. Na és a belépés? Bi­zony azt nehéz elhatározni. A kommunisták — helye­­sen — elsősorban a volt tsz­ ta­gokhoz fordulnak, azokhoz, akik már közelebbről ismerték a szö­vetkezeti életet, tudják az elő­nyeit, és most is közelebb­­állnak a szövetkezés eszméjéhez, össze akarják hívni beszélgetésre a volt tsz tagokat, akik közül számosan foglalkoznak a belépés gondolatá­val. A kilépettek néha tanácsot is adnak, ezt így, vagy úgy lenne helyes csinálni, amiből látszik, hogy egy kicsit most is maguké­nak érzik a tsz-t De a közeledés más formáiról, például a belépés­ről, illetve a tsz tagok ilyen irá­nyú munkájáról kevés szó esik. A tsz felbomlása idején, ami­kor a kilépettek — megfelelő ösz­­szeg ellenében — visszakapták fogataikat és egyéb apróbb fel­­szerelési tárgyat is magukkal vit­tek (pokróc, villa, lókefe), amely­ről mindenki tudott. A kilépettek többsége ezeket is magáénak te­kintette, várta, hogy milyen ösz­­szeggel váltsa meg, vagy adja vissza a tsz-nek. De a tsz elő­zetes hivatalos értesítése helyett rendőrségi felszólítást kaptak, és ez az adminisztratív intézkedés visszatetszést váltott ki. Meg az is, hogy túl magasra állapították meg az értékeket. A gombosvil­­láét 100 forintra, amikor 60-ért újat lehet venni. Az ilyen mód­szerek bizony megzavarják a kü­lönben nem rossz kapcsolat ala­kulását. Ezeket most megbeszé­lik. A közeledésnek más vonásai is vannak. A volt tsz tagok egy ré­sze az ősszel a tsz-ben akar vet­ni. És joggal hiányolja Hutvág­­ner Tamás, kilépett tsz tag: nem­csak csoportosan, de­­egyénileg is foglalkozni kell az emberekkel. A politikai munka ott domborodik ki — mondja —, hogy most ki, mit tesz a szövetkezetért. Az eredmény nem fog mannaként hullani, na­gyon meg kell érte dolgozni. A pártszervezet kétségkí­vül eredményesen dolgozik. Azonban nem lehet elégedett a jelenlegi helyzettel. A tsz-hez kö­zelebb álló kilépetteket személye­sen, és a képzettebb elvtársaknak kell felkeresniük, választ adni egyéni problémáikra (felszerelés kifizetése stb.) kételyeikre. És ezt nem szabad halogatni az aratás utánra, hanem most a lehető leg­gyorsabban meg kell kezdeni. És ebben a munkában a kommunis­ták számíthatnak a tsz tagok és egyes volt tsz tagok támogatásá­ra, akik készek segíteni a párt politikai munkáját. Maillé László Ünnepel a „Bakony fővárosa“ (Folytatás az 1. oldalról) folytatta beszédében, s elmondta, hogy 1950-ben itt Zircen határozta el, hogy folytatja a Reguly-megkezd­­te ösvényt. Járt is azóta a Szovjet­unióban, s meglátogatta végül nyelv­rokonainkat, tanulmányozta nyelvü­ket, magnetofontekercsre vette da­lukat, melyből Zircre is fog küldeni... Megemlékeznek ebben az évben Regulyról Finnországban is, ahol ki­adják egy 100 évvel ezelőtt írt ta­nulmányát. Végül megemlítette, hogy a Bako­nyi Hetek ünnepségeinek műsorát elküldte Helsinkibe és Leningrádba, lássák meg az ottani tudósok is, hogy szülőfaluja megbecsüli emlékét. A beszéd után megkoszorúzták Re­­guly szülőházát a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, a községi tanács, a község parasztsága, a község iparossága ne­vében. A felemelő ünnepség Liszt Ferenc: ünnepi dal c. művével ért véget.* Utána megkezdődött az általános iskola fi kommunisták és a fiatalok tettei megelőzik a terveket Takarékossági mozgalom a Pápai Textilgyárban Alig egy hónapja, hogy a Pá­pai Textilgyár vezetői kidolgoz­ták üzemegységenként a Minisz­tertanács határozata értelmében az 1958-as év takarékossági ter­vét. Milyen célkitűzéseket foglal magában ez a terv? Nézzük a vég­eredményt. Év végére a gyár 2 698 500 forint összeget takarít meg, de a tervet valóra is váltják. A terv a munkaszervezés terü­letén a vezetőkre, a segédanya­gok megtakarítása területén pe­dig valamennyi dolgozóra ko­moly feladatot ró. A befűzőknek arra kell törekedniük, hogy „álló” munkaidejüket a lehetőség sze­rint csökkentsék, s ezáltal jelen­tős álló órabért takarítsanak meg. A fonó úgy takarékoskodik, hogy a szövődéből visszajött ma­radék csévék összeorsózását és sö­tét színekre való átfestését elvég­zik amivel 800 kg vetülékfonalat takarí­tanak meg 18 500 forint érték­ben. A műszakiak is jelentősen hoz­zájárulnak az előirányzott több mint kettő és félmillió forint meg­takarításához. Például a kikészítő üzem vezetője, Lucza Lajos és ve­zető mérnöke Horváth Géza új technológiát dolgozott ki. Eddig ezer folyóméterenként 7,6 kilo­gramm marónátront használtak fel a textilanyagok kikészítésére. Az új technológia szerint 3,31 kilogramm is elegendő. A kiszolgáló üzemrészek is tud­tak takarékoskodni A múlt év­b­en például javítás alatt volt a­­szövő I. turbógenerátora, „ide­gen” áramot kellett használni, ez pedig sokba került. Az idén ennek a problémának a megol­dása is nagy megtakarítást jelent. A terv kidolgozása óta eltelt egy hónap még csak az első lépé­sek időszaka, túlságosan rövid idő ahhoz, hogy a terv megvaló­sítására következtetni lehessen ezekből az első lépésekből. S mégis!... Annál inkább meglep­nek bennünket azok a tények, eredmények, amelyeket egy KISZ röplap tett „közhírré” a gyár fia­taljai között. „A KISZ takarékossági szám­láján az 1958. év első négy hó­napjában 90 ezer forint mutat­kozik.” „A május havi takarékossági versenyt a Szövő I-ben Kádi művezető brigádja 108,5 száza­lékkal nyerte. A Szövő II-ben Csuti Ilona brigádja a máso­dik helyezett, csak egy tized százalékkal „maradt el”. „Májusban 72 mázsa hulla­dékvasat gyűjtöttek: Németh Lajos, Hegyi József, Paksi Jó­zsef és társaik.” „Az energiatakarékossági bri­gád májusban 488 forint értékű villanyáramot takarított meg”. Hogyan? Május havi takaré­kossági verseny? ... Takarékos­­sági számla?... Ez év első négy hónapjában megtakarított ösz­­szeg? ... Hiszen a takarékossági tervet csak a múlt hónapban dol­gozták ki!... — Valóban így van — feleli Kulber Sándor elvtárs, a textil­gyár párttitkára. — A kommunis­ták és a KISZ fiataljai megelőz­ték a terveket! — Miben bízik a párttitkár elv­társ, hogy a kitűzött célt el is érik? — A kommunisták, s ezen túl­menően valamennyi dolgozó ön­tudatában, lelkiismeretében, igye­kezetében. Apróságokról van szó. A kiszisták bebizonyították, hogy egy-egy égvefelejtett villany lekapcsolásával is 488 forin­tot lehet megtakarítani ha­vonta. Igaz, hogy ez az összeg az egész­hez képest elenyészően csekély, azonban fillérekből lesznek a fo­rintok. Jelentős öntvénymegrendelést kapott Csehszlovákiától a Pápai Gépipari Javító Vállalat A Pápai Vas-, Fém és Gépipari Javító Vállalat komoly értékű ex­portmunkára kapott megrendelést külkereskedelmi szerveink útján. A Csehszlovák Népköztársaság egyelőre 550.000 forint értékű gépöntvényt és egyéb gépalkatrészt rendelt a vállalattól. Valószínű, hogy a Gépjavító Vállalatnak adják át a további, ugyancsak csehszlovák megrendelést, a mintegy 245 tonna súlyú öntvény elkészítését. A vállalat vezetősége az öntöde kapacitásának növelésével párhuza­mosan arra is gondolt, hogy az öntödei minták elkészítéséhez mintaké­szítő asztalosüzem részleget is létesítsen. A vállalat mintakészítő üzemé­nek tervét a Kohó- és Gépipari Minisztérium is támogatja, és közölte, hogy 1960-ig 2500 munkaórának megfelelő munkát biztosít majd az üzemrészleg számára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalat vezetősége által kez­deményezett új üzemrészlegek komoly és jelentős eredményekkel járul­nak hozzá a vállalat­ tervének teljesítéséhez. A nemrégiben létesített drót­­készítésfonó üzemrész, amely megindulása után rövidesen 80 torma drót­kerítés gyártására kapott a kereskedelemtől megrendelést. Ezzel a meg­rendeléssel párhuzamosan az új üzemrésznek el kell készítenie a Vesz­prémben létesítendő gyermek-állatkert kerítését is, és hogy a vállalt munkáját határidőre teljesíteni tudja, az új üzemrész most három mű­szakos munkára állt át.­­ . . névadó ünnepsége. Az iskola kapujában felharsant a vigyázz kürtjei, feldübörögtek a kis­pajtások dobjai, feszesen állt a sok úttörő, a sok iskolás, s leste a nagy pillanatot, amint Kálovits László igazgató leleplezte az épület falán elhelyezett márványtáblát, melyen aranybetűkkel fénylett az új felírás: REGULY ANTAL ALTALÁNOS ISKOLA Az általános iskola énekkara köz­ben rokonnépeink, a cseremiszek da­laiból énekelt Kodály feldolgozásá­ban. Ugyanakkor adta át dr. Varga Endre főorvos, az úttörők új nem­zetiszínű zászlóját és a pajtásokat a tanulásra és kötelességtudásra buz­dította. Az úttörő ének- és zenekar hangjaira új zászlójukat lengetve vo­nulnak el a piros és kék nyakkendős pajtások a nézők vastapsa közepette. Békefi Antal Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondunk mindazok­­nak, akik férjem, illetve apánk halála alkalmából fájdalmunkat részvétnyilvánítással, a temeté­sen való megjelenésükkel enyhí­tették. Slánicz Károlyné és gyermekei. Köszönetet mondunk mindazok­nak, akik drága halottunk, Slá­nicz Károly elvtárs temetésén való részvételükkel fájdalmunk­ban való együttérzésüket kifejez­ték. Az MSZMP Zirci Járási Bizottsága. n

Next