Középdunántúli Napló, 1958. június (Veszprém, 14. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-13 / 138. szám
1958. június 13. Gizella-major a termelőszövetkezet A kocsisnak nem sok dolga akad, útközben figyelheti a határt. S azt is teszi, valahányszor kikocsikáznak Kuki Árpáddal, a tsz elnökével. Van miben gyönyörködni a szemnek. Az ősziekben nem tett lényeges kárt a Gizella-majorban a szárazság közel másfélméteres a rozs, kalásza fejlett, nemes. A búza is jól bírta a szárazságot. Az őszi árpa már szűkül, közel áll az éréshez. Tömött kalászok bólingatnak a föld felé. 13 mázsás átlagtermésre számítanak. Jó erőben vannak a földek. Ápoltak, s ezért jó termést ígérnek. Várják is a tagok az aratást. S még valamiért várják az aratást Gizellamajorban. Új élet kezdődik ekkor a pusztán. A tsz gyakorlatilag megkezdi a működését. Tudni kell, hogy Gizellamajor a Pápai Sertéstenyésztő Vállalat telepe volt eddig De felszámolták. A munkások pedig elhatározták, hogy tsz-t alakítanak. A tavasszal meg is alakultak, de a közös munkákat még nem tudták elkezdeni. Az aratás lesz az első közös munka. Készülnek is rá a tagok. Az első tervek, elképzelések megszülettek. Ahogy járjuk a határt, egyre többet tudunk meg. Az elnök, — jó tagbaszakadt ember — lelkesen beszél a tervükről. — Mindenekelőtt belterjes gazdálkodást akarunk folytatni — mondja Kuki elvtárs. — Miben nyilvánul majd meg a belterjesség? — Az adottságok kihasználásában. Ugye, ez a major sertéshizlalásra volt berendezve. Mi ezt tovább folytatjuk, csak kicsiben. Az épületek jók, így minden beruházás nélkül iialakíthatjuk a jövedelmező gazdálkodást. Marhahizlalást is tervezünk. Természetesen a tenyésztői munkát sem hanyagoljuk el. Szándékunkban van 20 darab anyakocát és 20 darab fejőstehenet beállítani. Lapos, kákafüves benőtt legelő mellett haladunk el. Rossz legelő, savanyú füvet terem és a májmétely kórokozóit rejti magában. Mégis teheneket legeltetnek rajta az egyéniek. Kuki elvtárs fejcsóválva jegyzi meg, hogy bizony ő ezt nem tenné. Hogy helyette mit tenne, azt már megmutatta. A legelő végén erőteljesen fejlődik a kender. Szép növény, a határban párját ritkítja. Tavaly még itt is csak káka termett, de a technika termővé varázsolta. Feltörték a legelőt és bevetették kenderrel, egy részét pedig füvesherével telepítették be. Ezt már a tsz gazdálkodása érdekében tették. — Az ősszel ezt is feltöretem — jelenti fel az elnök. — Ez a legelő az alsópáhoki tsz birtoka. Az alsópáhoki tsz beleolvad a Gizella-majomba. Nincs értelme három családnak egy tsz-nevet viselni. A nagy lehetőségek mellé újabb erő párosul. Hoz az Új Barázda Tsz öt tehenet, öt sertésanyát és ehhez vásárolnak még 15—15 darabot mindegyik fajtából. A földekkel sem lesz probléma. A legtöbbre határos Gizella-majorral Úgy számítanak, 400 hold lesz őszre a tsz földterülete. A tagság hangulata bizakodó. Már új tagok is jelentkeztek. Megalakuláskor 16 tagja volt a Gizellamajori tsz-nek, most 21 tagja van. Ehhez jönnek még az alsópáhokiak. Az előkészületeket folytatják. Mindenki szorgalmasan dolgozik. Várják az új élet kezdetét. Németh Mária Ne halogassuk aratás utánra... Számszerűen nem nagy,de erőben, összeforrottságban jelentős tényező Bakonyszentlászlón a 21 tagú községi pártszervezet. Tagjai szoros kapcsolatban állnak a község lakosságával, beszélgetnek közös gondjaikról, a falu problémáiról. Ismertetik a párt határozatait, a kormány rendeleteit, elmondják, hogyan szolgálják azok a falu érdekeit. A pártszervezet elképzelése hogy minden elvtársat bevonnak a munkába, mindenkinek adnak pártmegbizatást — többé-kevésbé valósággá vált. A pártvezetőség — Vajda Lajos titkár elvtárssal az élen — igyekszik a legfontosabb kérdéseket kiragadni, amelyeknek megoldását szorgalmazza. Most például a burgonyabogár elleni védekezés vált sürgetővé. A pártvezetőség javasolta, hogy a tanács v. b. tegye kötelezővé a burgonyabogár elleni védekezést. A v. b. rendeletet hozott, s már megindult a növényvédő állomás porozó gépe és egységesen minden burgonyatáblát fertőtlenít. Helyes kezdeményezés volt a község útjainak karbantartása. A termelőszövetkezet tíz hektós lajtjét öntözőkocsivá alakítják át, s igyekeznek megelőzni a község útjainak elhasználódását. A legnagyobb gondot azonban a község szocialista átszervezése okozza. És ha van is ebben előrehaladás az ellenforradalom leverése óta, korántsem kielégítő. A pártvezetőség — nagyon helyesen — a fejlődés alapvető feltételének, a tsz belső megszilárdítását tekintette. A tsz tagjai végezzék el időben és jóminőségben az időszaki munkákat, és terméseredményeikkel mutassanak példát, tegyék vonzóvá a szövetkezetet az egyéni parasztok előtt. A kommunisták fizikai munkájukat is felajánlották (ugyanis nagy az egy főre jutó terület a szövetkezetnek, de erre nem volt eddig szükség. Bakonyszentlászlón jó a lakosság hangulata. Elismerik az eredményeket, a kormányzat nyújtotta gazdálkodási lehetőséget. Anyagilag sem állnak rosszul, mert sorra épülnek a villaszerű házak. A lakásokat pedig új, korszerű bútorok, rádió, szőnyegek teszik otthonossá. Úgy beszélnek erről a községben, hogy szinte kicserélték a falut, a házakra sem kívül, sem belül nem lehet ráismerni. Az előrehaladás azonban nem könnyű. Az évszázados megszokottságot, az ósdihoz, maradihoz való ragaszkodást nem könnyű legyűrni, s főleg nem máról-holnapra. Erről beszélgettek a kommunisták a taggyűlésen. Fontosnak tartották a nagyüzem szükségességét is megmagyarázni. A nagyüzemet nem a kommunisták találták ki, mert ez a fejlődés szükségszerű útja. Az egyre nöövekvő és mind nagyobb igényekkel fellépő lakosság szükségleteit csak a nagyüzem képes kielégíteni. A nagyüzem fölényét számtalan kapitalista, de főként szocialista ország példájából magyarázzák. Azután az iparral is párhuzamba állítják a mezőgazdaságot A bakonyszentlászlóiak elismerik a tsz eredményeit. Szinte csodájára jár az egész falu a tsz szép kalászosainak. Még a kétkedők is kénytelenek elismerni: a tsz legalább négy mázsa búzával, rozzsal és őszi árpával takarít be többet, mint az egyéniek. Velegi János elvtárs, pártvezetőségi tag — egyéni paraszt — úgy vélekedik: a tsz 18 tagja 240 vagon gabonát termel az idén, bizony a termésátlaguk a legjobb egyéni paraszti átlag felett lesz. Búzából biztos meglesz a 12 mázsájuk — mondja. És hasonlóan nyilatkoznak a község többi egyéni parasztjai is. Na és a belépés? Bizony azt nehéz elhatározni. A kommunisták — helyesen — elsősorban a volt tsz tagokhoz fordulnak, azokhoz, akik már közelebbről ismerték a szövetkezeti életet, tudják az előnyeit, és most is közelebbállnak a szövetkezés eszméjéhez, össze akarják hívni beszélgetésre a volt tsz tagokat, akik közül számosan foglalkoznak a belépés gondolatával. A kilépettek néha tanácsot is adnak, ezt így, vagy úgy lenne helyes csinálni, amiből látszik, hogy egy kicsit most is magukénak érzik a tsz-t De a közeledés más formáiról, például a belépésről, illetve a tsz tagok ilyen irányú munkájáról kevés szó esik. A tsz felbomlása idején, amikor a kilépettek — megfelelő öszszeg ellenében — visszakapták fogataikat és egyéb apróbb felszerelési tárgyat is magukkal vittek (pokróc, villa, lókefe), amelyről mindenki tudott. A kilépettek többsége ezeket is magáénak tekintette, várta, hogy milyen öszszeggel váltsa meg, vagy adja vissza a tsz-nek. De a tsz előzetes hivatalos értesítése helyett rendőrségi felszólítást kaptak, és ez az adminisztratív intézkedés visszatetszést váltott ki. Meg az is, hogy túl magasra állapították meg az értékeket. A gombosvilláét 100 forintra, amikor 60-ért újat lehet venni. Az ilyen módszerek bizony megzavarják a különben nem rossz kapcsolat alakulását. Ezeket most megbeszélik. A közeledésnek más vonásai is vannak. A volt tsz tagok egy része az ősszel a tsz-ben akar vetni. És joggal hiányolja Hutvágner Tamás, kilépett tsz tag: nemcsak csoportosan, deegyénileg is foglalkozni kell az emberekkel. A politikai munka ott domborodik ki — mondja —, hogy most ki, mit tesz a szövetkezetért. Az eredmény nem fog mannaként hullani, nagyon meg kell érte dolgozni. A pártszervezet kétségkívül eredményesen dolgozik. Azonban nem lehet elégedett a jelenlegi helyzettel. A tsz-hez közelebb álló kilépetteket személyesen, és a képzettebb elvtársaknak kell felkeresniük, választ adni egyéni problémáikra (felszerelés kifizetése stb.) kételyeikre. És ezt nem szabad halogatni az aratás utánra, hanem most a lehető leggyorsabban meg kell kezdeni. És ebben a munkában a kommunisták számíthatnak a tsz tagok és egyes volt tsz tagok támogatására, akik készek segíteni a párt politikai munkáját. Maillé László Ünnepel a „Bakony fővárosa“ (Folytatás az 1. oldalról) folytatta beszédében, s elmondta, hogy 1950-ben itt Zircen határozta el, hogy folytatja a Reguly-megkezdte ösvényt. Járt is azóta a Szovjetunióban, s meglátogatta végül nyelvrokonainkat, tanulmányozta nyelvüket, magnetofontekercsre vette dalukat, melyből Zircre is fog küldeni... Megemlékeznek ebben az évben Regulyról Finnországban is, ahol kiadják egy 100 évvel ezelőtt írt tanulmányát. Végül megemlítette, hogy a Bakonyi Hetek ünnepségeinek műsorát elküldte Helsinkibe és Leningrádba, lássák meg az ottani tudósok is, hogy szülőfaluja megbecsüli emlékét. A beszéd után megkoszorúzták Reguly szülőházát a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, a községi tanács, a község parasztsága, a község iparossága nevében. A felemelő ünnepség Liszt Ferenc: ünnepi dal c. művével ért véget.* Utána megkezdődött az általános iskola fi kommunisták és a fiatalok tettei megelőzik a terveket Takarékossági mozgalom a Pápai Textilgyárban Alig egy hónapja, hogy a Pápai Textilgyár vezetői kidolgozták üzemegységenként a Minisztertanács határozata értelmében az 1958-as év takarékossági tervét. Milyen célkitűzéseket foglal magában ez a terv? Nézzük a végeredményt. Év végére a gyár 2 698 500 forint összeget takarít meg, de a tervet valóra is váltják. A terv a munkaszervezés területén a vezetőkre, a segédanyagok megtakarítása területén pedig valamennyi dolgozóra komoly feladatot ró. A befűzőknek arra kell törekedniük, hogy „álló” munkaidejüket a lehetőség szerint csökkentsék, s ezáltal jelentős álló órabért takarítsanak meg. A fonó úgy takarékoskodik, hogy a szövődéből visszajött maradék csévék összeorsózását és sötét színekre való átfestését elvégzik amivel 800 kg vetülékfonalat takarítanak meg 18 500 forint értékben. A műszakiak is jelentősen hozzájárulnak az előirányzott több mint kettő és félmillió forint megtakarításához. Például a kikészítő üzem vezetője, Lucza Lajos és vezető mérnöke Horváth Géza új technológiát dolgozott ki. Eddig ezer folyóméterenként 7,6 kilogramm marónátront használtak fel a textilanyagok kikészítésére. Az új technológia szerint 3,31 kilogramm is elegendő. A kiszolgáló üzemrészek is tudtak takarékoskodni A múlt évben például javítás alatt volt aszövő I. turbógenerátora, „idegen” áramot kellett használni, ez pedig sokba került. Az idén ennek a problémának a megoldása is nagy megtakarítást jelent. A terv kidolgozása óta eltelt egy hónap még csak az első lépések időszaka, túlságosan rövid idő ahhoz, hogy a terv megvalósítására következtetni lehessen ezekből az első lépésekből. S mégis!... Annál inkább meglepnek bennünket azok a tények, eredmények, amelyeket egy KISZ röplap tett „közhírré” a gyár fiataljai között. „A KISZ takarékossági számláján az 1958. év első négy hónapjában 90 ezer forint mutatkozik.” „A május havi takarékossági versenyt a Szövő I-ben Kádi művezető brigádja 108,5 százalékkal nyerte. A Szövő II-ben Csuti Ilona brigádja a második helyezett, csak egy tized százalékkal „maradt el”. „Májusban 72 mázsa hulladékvasat gyűjtöttek: Németh Lajos, Hegyi József, Paksi József és társaik.” „Az energiatakarékossági brigád májusban 488 forint értékű villanyáramot takarított meg”. Hogyan? Május havi takarékossági verseny? ... Takarékossági számla?... Ez év első négy hónapjában megtakarított öszszeg? ... Hiszen a takarékossági tervet csak a múlt hónapban dolgozták ki!... — Valóban így van — feleli Kulber Sándor elvtárs, a textilgyár párttitkára. — A kommunisták és a KISZ fiataljai megelőzték a terveket! — Miben bízik a párttitkár elvtárs, hogy a kitűzött célt el is érik? — A kommunisták, s ezen túlmenően valamennyi dolgozó öntudatában, lelkiismeretében, igyekezetében. Apróságokról van szó. A kiszisták bebizonyították, hogy egy-egy égvefelejtett villany lekapcsolásával is 488 forintot lehet megtakarítani havonta. Igaz, hogy ez az összeg az egészhez képest elenyészően csekély, azonban fillérekből lesznek a forintok. Jelentős öntvénymegrendelést kapott Csehszlovákiától a Pápai Gépipari Javító Vállalat A Pápai Vas-, Fém és Gépipari Javító Vállalat komoly értékű exportmunkára kapott megrendelést külkereskedelmi szerveink útján. A Csehszlovák Népköztársaság egyelőre 550.000 forint értékű gépöntvényt és egyéb gépalkatrészt rendelt a vállalattól. Valószínű, hogy a Gépjavító Vállalatnak adják át a további, ugyancsak csehszlovák megrendelést, a mintegy 245 tonna súlyú öntvény elkészítését. A vállalat vezetősége az öntöde kapacitásának növelésével párhuzamosan arra is gondolt, hogy az öntödei minták elkészítéséhez mintakészítő asztalosüzem részleget is létesítsen. A vállalat mintakészítő üzemének tervét a Kohó- és Gépipari Minisztérium is támogatja, és közölte, hogy 1960-ig 2500 munkaórának megfelelő munkát biztosít majd az üzemrészleg számára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalat vezetősége által kezdeményezett új üzemrészlegek komoly és jelentős eredményekkel járulnak hozzá a vállalat tervének teljesítéséhez. A nemrégiben létesített drótkészítésfonó üzemrész, amely megindulása után rövidesen 80 torma drótkerítés gyártására kapott a kereskedelemtől megrendelést. Ezzel a megrendeléssel párhuzamosan az új üzemrésznek el kell készítenie a Veszprémben létesítendő gyermek-állatkert kerítését is, és hogy a vállalt munkáját határidőre teljesíteni tudja, az új üzemrész most három műszakos munkára állt át. . . névadó ünnepsége. Az iskola kapujában felharsant a vigyázz kürtjei, feldübörögtek a kispajtások dobjai, feszesen állt a sok úttörő, a sok iskolás, s leste a nagy pillanatot, amint Kálovits László igazgató leleplezte az épület falán elhelyezett márványtáblát, melyen aranybetűkkel fénylett az új felírás: REGULY ANTAL ALTALÁNOS ISKOLA Az általános iskola énekkara közben rokonnépeink, a cseremiszek dalaiból énekelt Kodály feldolgozásában. Ugyanakkor adta át dr. Varga Endre főorvos, az úttörők új nemzetiszínű zászlóját és a pajtásokat a tanulásra és kötelességtudásra buzdította. Az úttörő ének- és zenekar hangjaira új zászlójukat lengetve vonulnak el a piros és kék nyakkendős pajtások a nézők vastapsa közepette. Békefi Antal Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondunk mindazoknak, akik férjem, illetve apánk halála alkalmából fájdalmunkat részvétnyilvánítással, a temetésen való megjelenésükkel enyhítették. Slánicz Károlyné és gyermekei. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik drága halottunk, Slánicz Károly elvtárs temetésén való részvételükkel fájdalmunkban való együttérzésüket kifejezték. Az MSZMP Zirci Járási Bizottsága. n