Középdunántúli Napló, 1958. július (Veszprém, 14. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-01 / 154. szám, Balatoni
4 Valódi balatoni Ha már a szezon kezdetére nem közelíthessék a szálló bejáratát? Ha tudták felszerelt Balatonberényben Pedig nincs erre mód, nem vennének a padokat, miért a strandfürdőn Példát a szomszédos üdülőkről, mondraktározzák a betonlábakat? Talán a Goldberger üdülőről, ahol éppen azért, hogy az autósok és a vonaton parkosítanak? utazók lássák, hogy jövőre már több * pad lesz? Mi lenne, ha Siófokon a Matróz* csárdában méregdrága árakon leg Siófokon a Fő utcán, a postával alább friss köreteket adnának a hússzemben hétköznaponként valóságos ételekhez? eceteshordó kiállítás van. Nem le-hetne gondoskodni arról, hogy ezek Miért nem helyeznek el több szett hordók ne akadályozzák a gyalométgyűjtő ládát a balatonfüredi magosok közlekedését? Jón? Ki tudja, mikor fejezik be Balaton- Keszthelyen nincs kultúrélet? Vagy füreden a Jókai utcában az útjavítást? csak a városi tanáccsal szembeni kul- Az autósokat ugyanis tábla figyelmez- tárnaptár nem mutatja? tett az óvatos vezetésre. Az út szélén ott is vannak a gépek és az anyag, de Tudnak-e arról az illetékesek Bamunkások nélkül is megjavul az út? latonföldváron, hogy a Hullám* szálló előtti sétányon a fák tövében Balatonfüreden is falragaszokon törmelékhalmazok egész sora éstekeresztül adták ki azokat a rendellenkedik? kezéseket, amelyek segítségével biz * tosítani kívánják az üdülők zavarta- Miért rakják ki Siófokon, az Idegen pihenését. Tiltott minden olyan génforgalmi Hivatal tőszomszédjatevékenység, amely a dolgozók pigában lévő húsbolt elé időnként a kenését zavarja. A traktorok mégis húsosládákat? vígan robognak az üdülők területén. * Ez nem zavarja a pihenést? * • •És V*KÜ' egy személyes ügy. Enyynél sokkal több kérdést is feljegyez-Mikor gondoskodik a révfülöpi tatem magamnak. A feleslegeseket a nács arról, hogy a stranddal szem- balatonszentgyörgyi állomáson a karben lévő szeszfőzde mellől a szeme- tam eldobni. Az állomás peronján szélét és a hamut elvigyék és az épület rongattam a papírgalacsint a kezempiszkos, kormos falát is rendbehéz- ben- Kerestem egy szemétgyűjtőt. —Jík! Megvan! — ... egy oszlopon a felirat: ... „Szemetet, hulladékot ide dobd!” és ki tudna intézkedni, hogy a févfit egy vörös nyíl mutat lefelé. Körülrálöpi Hungária étteremben esős időben rom az oszlopot. Sehol semmi. Mene csöpögjön az eső a levesbe?gyek a másikhoz. Ugyanaz. Táblán kivül semmi. Körülnézek, hogy nem is-Csak nem valami rómaikori leletre B5 el-e valaki s az oszlop tövében lebukkantak Balatonföldváron a szév- csúsztatom a papirost. Közben azon jet hősi emlékmű előtt? Ha csak át gondolkozom, hogy miért pont ehhez építés, vagy valami más, jó lenne a hét oszlophoz tették ki a táblát, amimielőbb befejezni, hogy legalább a hoc egyik oszlop alatt sincs szemétszezonvégi üdülőket ne zavarja. gyűjtő? * Aztán megoldottam a talányt. A tisz-Mikor akarják végre Siófokon a taszs érdekében nagyszerű újítást ve- Gomba mögötti ládahegyet eltüntet- tette*, de a váróteremben. Egy rán- tv? Az illetékesek szemét, tisztaság- tanivaló csirke szedegette szorgalmaérzetét nem zavarják a ládahalmok?san az ételhulladékot. Nem is rossz. A csirke is bízik, meg az ételhulladék Miért nem adnak Balatonföldváron is eltűnik. Igen ám! De... ki fogtaa Hullám-szálló vezetői gólyalábat akarítani a csirkék után? vendégeknek, hogy esős időben meg- D. Q. * * Természetjárók a műemlékgondozás szolgálatában A „Természetjárás“ című lap f. évi áprilisi számában Borsi Darázs József tollából „Szabadítsuk ki a rádpusztai romokat“ címmel cikk jelent meg. A cikket nagy érdeklődéssel olvastam, különösen azért, mert úgy éreztem, hogy a cikkíróval — anélkül, hogy egymás szándékáról tudtunk volna — azonos cipőben járunk. A Vasas Természetbarát Egyesület Kohó- és Gépipari Minisztériumi Osztálya ugyanis — amelybe magam is tartozom — a második évnegyed túratervének keretében,egy szép nyári vasárnapra pontosan a rádpusztai romoknak a giz-gaztól való megszabadítását tűzte ki céljául. A múlt év egyik gyönyörű, napsütötte októberi vasárnapján, a rádpusztai temetőben lévő, nagymúltú templomromokat megtekintettem. Elpanaszoltam dr. Dercsényi Dezső Kossuth-díjas műtörténésznek, hogy milyen csalódás ért Rádpusztán. Dr. Dercsényi Dezső a beszélgetésünk során felvetette, hogy volna-e kedvünk a rádpusztai templomromoknak a bozótokból való kiszabadítását turista munkatúra keretében elvállalni. " A javaslatot a Vasas Természetbarát Egyesület Kohó- és Gépipari Minisztériumi Osztályának legközelebbi klubnapján megvitattuk, az osztály tagjai nagy lelkesedéssel foglaltak állást a terv megvalósítása mellett. A rádpusztai temetőben ma már csak romjaiban álló templom a török világban elpusztult hasonló nevű község templomaként, valószínűleg a XIII. században épült. A fennmaradó okiratok említést tesznek az egykori Rád község Péter nevű papjáról, aki 1333. évben 50 dénárt, utóda, Gergely pap pedig 1335. évben 20 kis dénárt fizetett pápai tized fejében. Ezekben az időkben tehát a templom már megvolt. A templom részben homokkőből, részben téglából épült. Keletétt fekvésű, félköríves apszisza csak kis részben van meg. Egyébként északi és nyugati falai még állnak, déli falai azonban csak hiányosan vannak meg. A templomhoz, annak északkeleti oldalán sekrestye csatlakozott, amelynek oldalfalai szintén megvannak. Szétosztottuk a szerszámokat, majd nagy lendülettel fogtunk a munkához. Munkaközösségünk minden tagja — könyvelő, asztalos, nyugdíjas főmérnök, jogtanácsos, valamint legfiatalabb munkatársunk, az alig 11 éves kis Jutka — olyan lelkesedéssel végezte az önként vállalt munkát, hogy az a hosszú gyakorlattal rendelkező, edzett szakembereknek is becsületére vált volna. Egyre jobban ritkult a tüskés dzsungel, egymás után dőltek le a terjedelmes csipkebokrok, s a műemlék rejtett szépségei, eddig eltakart falrészletei egyre jobban bontakoztak ki s tárultak a szemünk elé. Vállalkozásunkat dél felé befejeztük. Visszasétáltunk Balatonszemesre, hogy az esti vonat indulásáig rendelkezésünkre álló időt megérdemelten tölthessék el, ki a Balaton hűs habjai között, ki pedig — ízlése szerint — a balatonszemesi árnyas kerthelyiségi jen, egy-két korsó habzó sör mellett. Dr. Mosonyi Tibor „SZEMSPORT“ MEG MIEGYMÁS a balatonföldvári postásüdülőben Viharos szél tépi, az eső már napok óta veri a partmenti fákat.. Az embernek szinte nincs kedve kimozdulni az üdülőből ebben az enyhe őszi időben. Mit sem törődött a hideg esővel az az 55 pécsi és környéki fiatal, akik a Posta Oktatási Központ balatonföldvári ifjúsági táborában töltött el egy hetet. _ Banadics Ferenc elvtársi, a tábor vezetője szívesen invitál bennünket a parancsnoki irodasátorba. Belül talán még hidegebb volt a levegő, mint kívül. Az is lehet, hogy csak attól a gondolattól kezdtem el vacogni, hogy a helyükbe képzeltem magam. A vidám fiatalok csoportja most fejezte be a postai tanfolyamot. Minden segédtisztek lettek. Az első postai „szolgálat” volt ez a kis üdülés. Az üdülésre elkísérte őket Bánfalvi László és felesége is. Bánfalvi elvtárs már régóta ismeri a fiatalokat, hisz a tanfolyamon tanította őket Felesége a lányok felügyeletét vállalta magára. Mint elmondták, nem kis felelősséget jelent számukra, hogy vegyes tábort vezetnek, mégsem történik semmi fegyelmezetlenség. Bánfalvi elvtárs szerint a tábor lakói igen komolyak. Mindnyájan felelősséggel készülnek arra, hogy elfoglalják hivatali beosztásukat. A táborban szigorú rend és fegyelem van. A 8 oldalas táborrend (hiába, van még a postán bürokrácia) mindenkire nézve kötelező. Gondoskodtak arról is, hogy a szórakozáson kívül a nevelésről is essen szó. Az elmúlt időszakban három előadást tartottak. Nemrég vitatták meg a KISZ feladatait, előbbre pedig a kommunista erkölcs címmel hallgattak előadást. A fiatalok maguk gondoskodnak a tábor kiszolgálásáról. Az ebédet például a 2—3 km-re lévő Kistext üdülőből szállítják. Éjjel a fiúk, nappal a lányok tartanak igen lelkiismeretesen ügyeletet. Amikor a klubsátorba akarunk belépni, beleütközünk az ügyeletes Jakab Máriába, aki melegítőben, pokrócokkal jól betakarózva, lelkiismeretesen ül őrt a sátor bejáratánál. A sátorban négy lány folytat izgalmas asztalitenisz mérkőzést. A játék valószínűleg azért izgalmas, mert ha a labda elgurul a sötét sátorban, a lábak között jó sportot jelent megkeresni. Főleg a kereső szemei edződnek. Bizony elég homályosan világít a sátor átázott teteje. Mint a tábor vezetői is sajnálják, hogy még nincs villany. Majd csak kisüt egyszer a nap is, és akikor már villanyra sem lesz szükség. A fiatalok is csak azt sajnálják, hogy hamar letelik az egy hét. Na meg az idővel nincsenek kibékülve. A fiúk ugyan elszántan megfürödtek pénteken. — Edzett gyerekek vagyunk mi — mondta Sági János, a tábor nótamestere. Az üdülés programjában szerepel egy hajókirándulás is. Az egy hét alatt sok mindenre van idejük. Erről a tábor vezetői is gondoskodnak. Este tizenegykor takarodó. A jövő héten elbúcsúzunk egymástól, 55 postahivatal kap jól felkészült, fiatal munkaerőket. Mindegyik jó postás akar lenni, s az is lesz. Ők maguk mondták. Vidám az élet a sátortáborban — ha eláll az eső A Balaton fényei és virágai Halápy János festőművész tárlata Balatonfüreden Komoly gyűjteményes kiállítás, csupa balatoni táj és virág. Bármelyik fővárosi kiállítóhelyiségre is elégséges anyag. De beszéljen Halápy, a kiállító művész: — Négy évtizede dolgozom a Balaton mellett, kisebb háborús megszakításokkal Itt születtem, itt töltöm nyaraimat, Budapesten is állandóan itt jár az eszem és a szívem — és ott is a Balatonnal foglalkozom. Hogy lehet-e a Balatont „modell“ nélkül festeni? Csak anélkül lehet igazán. Azt a tavat és tájat kell festeni, amit emlékezetünkben hordozunk, amit szeretünk, s ami után türelmetlenül vágyakozunk a hosszú téli hónapokban. — Amikor visszatérek tavasszal a tóhoz és a vonatból megpillantom először az én imádott tavamat, egy pillanatra csalódást érzek, úgy látom, hogy képeim szebbek a valóságnál. Színesebbek, költőibbek, szinte valószerűtlenek. De amikor a vakító déli nap, a tüzes napkelték, a csodákat eltúlzó napnyugták hatása alatt kezdek érezni, akkor azt látom, hogy képeim színtelenek az igazi valósághoz képest. És mégis, mennyit kell vitáznom emberekkel, akiknek fáj a szín és fáj a festő költészete ... Sok mindent tudunk meg Halápyról. Budapesti kiállításainak legtöbbször a Balaton volt a témája: „Az ezerarcú Balaton“, „A nyári Balaton", „Balatoni tájak". Ilyen címeken rendezte tárlatait. A kiállítás érdekességét fokozza, hogy jobb híján Halápy képeit a balatonfüredi SZOT-szanatórium fedett folyosóin állította ki. „Szabadtéri kiállításnak is nevezhetnők ezt a tárlatot, amire eddig nem volt még példa hazánkban. A képeket a Képzőművészeti Alap zsűrije válogatta össze, ami máris komoly garancia a kiállítás minőségét illetően, de a szakszerű kritikát bízzuk a hivatásos műkritikusokra, a nagy napilapokra, mert ez a tárlat a legkomolyabb figyelmet érdemli. A kiállítást Balatonfüred község tanácselnökének, Adorján Ferencnek bevezetője nyitotta meg. A zuhogó eső ellenére valóságos tömegek vettek részt a megnyitón, közöttük a párt, a népfront, a Balatoni Intéző Bizottság, az iskolák, üdülők és kórházak képviselői. Kis fotós kollégánk is megörökíti a Balatont Elkészült a Goldmark Károlyt ábrázoló festmény A Népművelési Minisztérium képzőművészeti főosztálya gyönyörű festménnyel ajándékozta meg Keszthely városát. A város nagy szülöttének, Goldmark Károlynak, világhírű zeneszerzőnknek arcképét festtette meg Gábor Móric festőművésszel. Goldmark Károly halhatatlan muzsikája ma is töretlen szépségével hangzik fel a világ valamennyi operájának színpadán és hangversenytermeiben, hirdetve a magyar géniusz ragyogását. A majdnem életnagyságú festménynek igen nagy sikere van szakmai körökben. A gyönyörű festményt a keszthelyi Helikon könyvtárában létesülő Goldmark teremben fogják elhelyezni. 1998. júílus 2. Megjelent a Bakony turistatérképe Régi hiányt pótolt a Kartográfiai Vállalat, amikor a Megyei Idegenforgalmi Hivatal sürgetésére elkészítette és kiadta a Bakony turistatérképét. Rövid időn belül ez már a második szép térkép, amely megyénk területéről megjelent a Balaton térképe után. A jól használható térkép feltünteti az összes jelzett turistautakat, amelyek a Bakonyhegységet átszelik és amelyek segítségével könnyen és biztosan elérhető a nagy kiterjedésű Bakony minden érdekes és szép pontja. A térképet, amely az Idegenforgalmi Hivatal és a Megyei Természetjáró Alszövetség legjobb természetjáróinak bevonásával készült, bizonyára szívesen fogadják mindazok, akik a Bakony érdekességeit óhajtják felkeresni. Talán végre mégiscsak elkészül... A balatonfüredi szabadtéri színpadról van szó, amelyet a SZOT tudvalevőleg átengedett a községnek. A tanács örömmel vette át az ajándékot és nyomban elhatározta, hogy korszerűsíteni, csinosítani fogja. Hiba volt, hogy csak a nyár elején jutott birtokába és így nem talált a tanács keretet a beruházásokra. Pótköltségvetést szerkesztett tehát és végre-valahára pénz is került a házhoz. De az átalakítás túl lassan folyik, még ma sincs készen a szabadtéri színpad. Emiatt le kellett mondaniuk ezideig már két előadásról: a győri színház „Szentivánéji álom’ bemutatójáról és a kaposvári Csiky Gergely színház „Vízkereszt” előadásáról. A balatonfürediek nem szeretnék, ha egy harmadik rendezvényről is le kellene mondaniuk ... Rövidesen befejezik a keszthelyi Hungária szálló tatarozását Erős ütemben folyik Keszthelyen a Hungária szálló és étterem átalakítása. Az épületet kívülről már teljesen rendbehozták. A festők már az épület belsején dolgoznak. Készül a korszerű kerthelyiség is. Az építőmunkások szerint augusztus 20-ra kész lehet