Középdunántúli Napló, 1958. szeptember (Veszprém, 14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-02 / 206. szám

­ Nap kel 5 óra 27 perckor, nyug­tik 17 óra 47 perckor. Hold kel 13 óra 22 perckor, nyűg­eik 22 óra 51 perckor. Mai névnap: FRIDERIKA. Várható időjárás szombaton estig. Felhős idő, több helyen még esővel, mérsékelt szél, a hőmérséklet nem változik. Legmagasabb nappali hő­mérséklet: 18—21 fok között. 1058. szeptember 20. szombat Kalendárium Időjárás jelentés NÍREK A­ MAI NAFON 4 éve fogadta el a Kínai Országos Népi Gyűlés a Kínai Népköztársaság első alkotmányát. 40. éve végezték ki az intervenciósok és az eszerek a 26 bakui népbiztost. 145 éve született J. S. Stas belga kémikus, a szén atomsúlyának megha­tározója. 80. éve született U. Sinclair amerikai író, I . . HÉTKÖZBEN Fekete lobogó meghalt valaki m­aszóinak? — önkén­­ynül is erre gondol utas, amint a Vesz­prém—Székesfehérvár­­ vonalon elhalad az alukohó előtt, s late­nt az autóbusz abla­­koi. A gyár impozán­san hatalmas, de vako­latlan, sőt romosnak t­űnő portáléja fölött széles fekete lobogót lenget a szeptemberi szél. Közelebb érve aztán, kérdezősködés nélkül is nyilvánvalóvá válik a fekete lobogó rendel­­etese. Gyászról szó­­ncs — igazán kegyel­etsértő dolog volna a gyászlobogót ilyen ócs­­kca lécdarabra, illetve póznára tűzni. Inkább figyelmeztetés akar lenni: szomorú jövendő sorsára emlékezteti a halandót, aki elég vak­merő belépni a kapualj alá, amely alatt tartóz­kodni és áthaladni élet­­veszélyes és tilos. Ám vannak még bá­tor emberek, akik fit­­­tyet hánynak a fekete lobogó intő jóslatának. Pobjeda túráz a kapu alatt, gyárlátogatók jönnek. A kocsi orra kifelé áll, nyilván kifelé tartanának már, ha — tudnának. A szigorú port­ás bácsi,­­ mint a mítoszbeli Cerberus, harapós­­ hangulatban veszekszik velük. — Itt nem szabad tartózkodni kérem. — Nem is tartózko­dunk, csak engedjen már kifele bennünket. — Áthaladni sem szabad kérem. — Hát akkor inkább­­ maradjunk itt istenki­­sértő árnyékában a szörnyhalálnak? Ez persze fogas kér­dés, hogy ha már egy­szer itt vannak, ponto­san alatta ... S amíg a kapus izzadva birkózik a logikai konfliktussal, a gépkocsivezető meg­kockáztatja azt a rend­kívül kompromittáló kijelentést, hogy „be­jönni szabad volt, ki­menni ugyanitt nem?“ Ez hat. A portás bácsi elveszi a torlaszt imi­táló két keresztbevetett lécet, s hogy tekintélye csorbát ne szenvedjen, még utánuk kiált: — Máskor meg nyis­sák ki a szemüket! Nem látták a zászlót?!... Hja, biztos, ami biz­tos! (ki) — Nyárvégi búcsúbált ren­deznek szeptember 21-én este 8 Vas kezdettel Zircen, a Bányász­művelődési Házban. Ezzel a bál­lal zárják a kerthelyiséget. A ze­nét Kalocsa Lajos 5 tagú táncze­nekara szolgáltatja. sk — Elkészült Várpalota monog­­léfiája. A mű már nyomdában van. A második kötetben Inota és Pétfürdő történetének ismerteté­s­ére kerül sor. — Megjavítják az utakat és artézi kutat is építenek Karakószörcsökön a­­ társadalmi munkával megtakarított nájezből. ~v * — Gyermek táncszakkör kezdi meg működését október 1-én Vár­­os-K­atán, a Városi Művelődési Ház-A foglalkozások programjá­éi­.- balett-tréning, történelmi tár­­­­lánc és gyermekjátékok tana­sa­i szerepel. Jelentkezhetnek 6— 1éves korú gyermekek a Műve- l­ési Ház irodájában. — Megkezdték a gáz-szétválasz­­tó építését Pétfürdőn, aminek gén nagy jelentősége van a Péti szitrogénművek és a népgazdaság szempontjából egyaránt. K­i­s ülést tartott a napokban a péti rezeri pártbizottság. Ezen az ülésen az elkövetkezendő idők politikai mun­kájával kapcsolatos feladatokat és az, üzem által patronált községek po­litikai munkáját tárgyalták meg. * — — Mértékes női szabó-részleget létesített Berhidán a Várpalotai Vegyesipari KTSZ. Az új részleg­­a napokban megkezdte működé­sét. rr* . _ m — A fiatalkorúak védelmével foglalkozó ank­ét rendezését ter­vezik Várpalotán. Az amkétot szeptember utolsó napjaiban tart­ják. * * közeponnantált napló Fanisztrázaló mai műsora Ajka, Kossuth: Gyermekkori szere­lem. Svéd film. Ajkacsingervölgy: ,,Fecske” küldetése. Szovjet film. Badacsonytomaj: Bűn. Jugoszláv film. Balatonalmádi: Rendkívüli nyár. Szov­jet film. Balatonfüred: Római­­vakáció. Ameri­kai film. Tel.: 147. Balatonkenese: Bomba. Csehszlovák film. Csékut: Emberek vagy őrmesterek. Devecser: Nem volt hiába. Jugoszláv film. Hévíz: Országúton. Olasz film. Keszthely: Chaplin parádé. Amerikai film. (Tel.: 123. Előadások: 7, 9.) Pápa: Bum, a katona. Svéd film. (Tel.: 11-15. Előadások: 4, 6, 8.) Sümeg: A hamis levél. Csehszlovák film. Tapolca: Egy pikoló világos. Magyar film. Veszprém Petőfi: Sóbálvány. (Tel.: 14-00. Előadások: fél 6, 8.) Veszprém, Vörös Október: Trapéz. Szélesvásznú amerikai film. (Tel.: 25-26. Előadások: 4, 6, 8.) ■ ■ Ügyeletes cigó-orvszertárak Veszprém: 7/43. sz. Rákóczi u. 8. sz. Várpalota: 7/39. sz. Szt. István u. 52/c. Pápa: 7/27. sz. Fő u. 8. sz. A k könyvtárak* nyitvatartása Ma a megye valamennyi könyvtára szünnapot tart. Nagysikerű ismerettéj­esztő előadás Zircen Az ismeretterjesztő előadások közül még nem volt példa olyan sikerre, mint amilyet a legutóbb megtartott előadás váltott ki Zir­cen. A zirci Bányász Művelődési Ház­ban szept. 16-án este a rakéta­repülésről tartott ismeretterjesztő előadást Lukács Zoltán tanár. A kitűnően sikerült előadást a mint­egy 90 főnyi hallgatóság vastaps­sal jutalmazta. A kultúrház terve, hogy tovább szélesíti az ismeretterjesztő elő­adások kedvelőinek táborát és a jövőben több, színvonalasabb elő­adást szerveznek. Az őszi és téli idényre készülnek a monoszlói színjátszók Már most felkészül az őszi és téli idényre a monoszlói kultúrotthon vezetősége. Érmek során elkészítet­ték a 18 fős színjátszó csoport mun­katervét is. A közeljövőben 3 szín­darabot tanulnak és másznak be, többek között előadásra kerül a Ta­nítónő című 3 felvonásos színdarab is. Jó ütemben halad az ifjúsági tó építése Pétfürdőn Minden délután visszhangzik a tó környéke a társadalmi munkát vég­ző dolgozók víg kacajától. Van, aki szabadnapját, van, aki munkaidő utáni pihenőidejét használja fel a tó építésére. Igaz, mi délelőtt látogattuk meg az építkezést, hogy vajon hogyan is állnak már a munkával, de ekkor is találtunk szorgalmas munkás keze­ket. Az oxigén­üzem dolgozói sza­badnapjukat használták fel társadal­mi munkára. Mikor megkérdeztük, vajon mi­ért dolgoznak ilyen nagy kedvvel, azt a választ kaptuk, hogy „mi is szeretnénk majd csónakázni, vagy a mi gyerekeink is szeretnének itt kor­csolyázni. Aki tehernek veszi ezt a munkát, az majd később se jöjjön ide szórakozni, amikor már kész lesz a tó", de ilyen nem is akad Péten, aki ne venné ki szívesen a részét a munkából. Meg kell mondani őszintén, hogy igen jó ütemben halad a munka, aki két hete járt ezen a területen, már az sem ismeri meg, mert teljesen át­forgatták a földet. Most, hogy jobban meggyorsítsák a munkát, felosztották üzemrészen­ként a tó területét, s az üzemrészek versenyeznek egymással, melyik fe­jezi be hamarabb a számára kijelölt területen a munkát. A hétköznapok mellett legzajosabb a szombati nap, ezen a napon vesz­nek részt legtöbben a társadalmi munkában. A mai harmadik kom­munista szombat megszervezését a szakszervezet vállalta, s már szerdán mintegy kétszázan jelentkeztek az üzem dolgozói közül. Ezen a szombaton kerül felszere­lésre az ifjúsági tén a savüzem dol­gozói által társadalmi munkában ké­szített 35 méter hosszú híd, melynek 160 cm a belső szélessége, s nyu­godtan se álhatnak majd a tavon keresztül egymás mellett ketten is. Eddig mintegy tízezer munkaórát végeztek el a dolgozók társadalmi munkában, s bármelyiket megkér­dezzük, mind egyhangúlag válaszol, hogy szívesen teszi. Tervek szerint, ha minden jól megy és az idő is kedvez, november 7-én felavatják közös munkájuk gyümölcsét. Az ifjúság java sok szórakozást biztosít majd az elkövetkező évek­ben a fiataloknak, akik nyáron csó­nakázhatnak, s szombatonként tán­colhatnak majd a tó természeti szép­séggel díszített szigetén. Az időseb­bek — és fiatalok is — majd a halá­szatban is kedvüket lelhetik és télen korcsolyázni is lehet majd. Akik frissebbek voltak Balatonfüreden már sok példa bizonyítja, hogy a társadalmi össze­fogás milyen eredménnyel jár. A lakosság sok esetben hamarább jutott olyan létesítményekhez, melyek megkönnyítették az ellátást, a közle­kedést stb. így épült többszáz méter vízvezeték is, és jutottak vízhez egyes ut­cák lakói. De vannak olyanok is, akik nem vesznek részt a társadalmi munkában, s így elesnek bizonyos előnyöktől. Ez történt nemrég a Baj­­csy-Zsilinszky utca lakóival. A tanács községfejlesztési tervében szere­pelt, hogy vízvezetéket építenek a B­ajcsy-Zsilinszky utcában és ehhez kérték az utca lakóinak segítségét, akik azonban nem vállalták, gondol­ván , a tanács feladata megépíttetni, hát törődjön vele. A vizet úgyis bevezetik, ha nem segítünk. Igen ám, de vannak, akik frissebbek voltak, akik nem féltek a mun­kától, amikor a közös érdekről volt szó. A hajógyári új lakótelepen vál­lalták a lakók, hogy társadalmi munkával segítik a vízvezeték bevezeté­sét. Ezért a tanács az eredeti tervtől eltérően nem a Bajcsy-Zsilinszky utcába, hanem a hajógyári lakótelepre adta a vízvezetékhálózat bővíté­sére szánt tízezer forintot. A társadalmi munkán kívül a telep lakói még külön-külön is hozzájárultak megtakarított pénzükkel a víz bevezetésé­hez. Csalándonként 250—250 forintot fizettek be, s így még több lakásba jut el a víz a lakók összefogása révén. Akik pedig vonakodtak a munká­tól, azok hoppon maradtak, s csak jóval később, talán a jövő évben jut el hozzájuk a víz. Ebből az esetből levonhatják a tanulságot. Segítsük egymást, s közös erővel előbbre jutunk. ízletes ételt, tiszta poharat Helyet foglalunk a Fekete Gyé­­mán­tan , a Bakonyvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat várpalotai ét­termében. Válogathatunk, bőven van üres asztal. Örülünk, hogy rövid idő alatt ebédelhetünk. Eltelik néhány perc — nem is ha­ragszunk a várakozásért, szívesen nézegetjük a tiszta, ízlésesen beren­dezett helyiséget. Akármelyik étte­remmel felvehetné a versenyt. Kedv­telve gyönyörködünk a presszó-részt elválasztó bordó brokátfüggöny mö­gül elővillanó csillogó bárpultban. A „példás“ felszolgálás 10—15 percnyi időzés után el­mondhatjuk a felszolgálónak, mit óhajtunk. Újabb 4—5 perc elteltével ismét megjelenik a felszolgáló, hoz egy adag sertéssültet — sajnos, nem mi rendeltük. A pincér fáradságot nem kímélve hordozza körül a te­remben, hátha akad gazdája. Végre megkapjuk, amit kértünk. Utána ötször-hatszor édesgetjük asztalunkhoz a felszolgálót, amíg fizethetünk. — Nem a leggyorsabb a kiszolgá­lás — mondjuk szomszédunknak. — Óh, ez semmi. Mennyit kell vár­ni az alsó teremben — vigasztal bennünket. Megnéztük az alsó termet. Az egyik asztalnál ismerősökre aka­dunk. Sanyi bácsi elkeseredetten szidja a tarhonyalevest, mert se íze, se színe. — Máskor nem főztek még tar­honyalevest? — kockáztatjuk meg a kérdést. — Úgy kérdezze, mást is szoktak főzni? — mérgelődik, közben fárad­hata­lanul horgássza a levesből a legízesebb falatokat — a sárgarépa szeletkéket. Általános panasz, hogy az üzemi konyhán gyenge minőségű leveseket kapnak az étkezők. — No, majd a második fogás fi­nomabb lesz — vigasztaljuk az asz­talnál ülőket. Sült tarja helyett főtt kolbász Kiderül, miért mérgesek. A táblára kiír­ák a mai menüt a paradicsomos káposzta főzelék, sült tarjával. A dolgozók asztalára mégis jött kol­bász feltéttel kerül a káposzta. Rek­lamálunk a konyhavezetőnél.— Nem létezik, hisz a vágótá bor­sóhoz van kolbász, a káposztafőzelékhez füs­tölt főtt tarját adunk, nézzük csak meg a konyhában. Nem akarjuk elvenni senki étvá­gyát, így a konyha tisztaságáról nem szólunk, csupán arról hogy „éppen akkor“ merő véletlenségből főtt tar­ja helyett 2,5 forintos főtt kolbász került a káposztafőzelékre is. Cso­dák csodája, az étteremben jóné­­hány asztalon ott díszelgett a ká­­posztafőzelékes tányérban a meg­hagyott főtt kolbász. — Tegnap este is főtt kolbász volt vacsorára — mondja az egyik fiatal­ember —, de ha jól emlékszem, teg­napelőtt is. Arról jobb nem beszélni, hogy 8 óra helyett fél 9-kor kezdték meg a vacsora felszolgálását. Sokan meg sem tudták várni, hogy sorra kerüljenek — különben elkéstek volna a műszakról, inkább elmentek műsora nélkül. Sürgős változást a bány­ászok érdekében A felszolgálók sokat dolgoznak, amíg 4—5-en 900—1000 embert ki­szolgálnak — ezt elismerik az étke­zők —, kedvességükkel, udariassá­­gukkal elfelejttetik a sok mérget , amit különben lenyelnek. Cseppet sem étvágygerjesztő lát­vány az asztalon a piszkos poharak, a tarhonyaszemek, kenyérdarabok, mert ritkaságszámba megy, ha letör­lik az asztalt és úgy terítenek a ké­sőbb érkezőknek. A telepvezető sze­rint több felszolgálót azért nem al­kalmaznak, mert akkor csökken a dolgozók keresete. Ez természetesen nem vigasz az ott étkezők számára. Az üzemi vendéglátó vállalat vezető-,­ségének meg kell találnia a módját, hogy a bányászok az ebédet is, a va­csorát is pontos időben megkapják. Tiszta asztalokra ízletes étel — sőt tiszta pohár és a kancsokba víz is kerüljön. M. T.-a* a bányászok asztalára! 1958. szeptember 20. Várpalotai anyakönyvi hírek 1958 szept. 12-től 18-ig. Születtek: Kalauz Károly és Molnár Ilona leánya: Ilona Rita. Kovács Ele­mér és Bognár Erzsébet fia: János Elemér. Eszes István és Rékai Karolin leánya: Irma. Hullám Lajos és Szente Ilona leánya: Agnes. Molnár Ferenc és Ispaics Piroska fia: Péter. Nyári Ká­roly és Horváth Gizella fia: Károly István. Marschalkó Ferenc és Szabó Eszter fia: Attila József. Borbás László és Hermann Gabriella fia: Ákos. Kun Béla és Csonka Julianna leánya: Éva Ilona. Havasi Ferenc és Strenner Mar­git fia: Ferenc. Szántó Miklós és Bre­­gócs Magdolna leánya: Mária Magdol­na. Csajági Dezső és Zergi Irén fia: Dezső Zoltán. Egri István és Nagy Margit leánya: Márta. Kolompár Lakara­tos Janka fia: László Csaba.

Next