Középdunántúli Napló, 1958. október (Veszprém, 14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-01 / 231. szám

A 9 éves Kínai Népköztársaság így építjük a szocializmust — így érjük utol Angliát — A kínai szocialista építés új szakaszba lépett. Olyan szakaszba, amelyre az jellemző, hogy „egy nap húsz évvel egyenlő’­. Ebben az új szaluiszban az egyszerű kínai emberek százmilliói olyan eredményeket érnék el, amilyenre­ még nem volt példa Kína többezeréves­ történetiben. Szinte egyik napról a másikra átalakul, újjászületik Kína egész­­ élete, arculata. A kínai emberek e hatalmas változások­­alapvető forrásaként a Kínai Kommunista Párt előrelátó és bölcs vezetését jelölik meg, s azt mondják, hogy mindaz, ami a népi Kínában végbemegy, elsősorban a kommunista párt vezetésének, Mao Ce-tung elnök helyes irányításának köszönhető. Ebben a soha nem tapasztalt szocialista átalakulásban igen jelentős szerepet tölt be­ a kommunista párt általános vonala, amely azt a feladatot tűzte Kína népe elé, hogy építse a szocializmust minél gyorsab­ban, jobban és gazdaságosabban. A kommunista párt kezdeményezte munkastílus-javító mozgalom, amely­ teljes győzelmet aratott az ideológia és a politik­a frontjain, meg­vetette Kínában az alapját egy olyan, újabb mozgalomnak, amelynek célja egyrészt az iparosítás meggy­orsí­tása, a mezőgazdaság szocialista fej­lesztésének új alapokra helyezése, másrészt új tömegforradalom kibontál­koztatása a kultúra és a technika terüle­tén. Érmeit az újabb, a kínai szocialista építés minden területére kiható tömegmozgalomnak népszerű elnevezése Kí­nában a „nagy előreugrás”. Ez a mozgalom minden eddigi kínai tömeg­­mozgalomnál nagyobb embertömeget ölel fel, állítja nemes versenybe egymással a kínai munk­ást, parasztot és értelmiségit. A mozgalom eddigi legnagyobb­ és a kínai szocialista építés szempontjából vitathatatlanul legdöntőbb eredménye az új kommunista munkastílus, amely kibontako­zott a gyárakban, falvakban és az értelmiségi munkahelyeken. A „nagy előreugrás” mozgalmának ipari célkitűzései között szerepel, hogy a kínai munkások 15 év leforgása alatt utolérik Angliát a legfonto­sabb iparágak termelése terén. Ez közelebbről annyit jelent, hogy Kína egy és ..fél­ évtized, alatt akar­ eljutni az iparosítás azon fokára, amelyre Anglia egy egész évszázad alatt jutott csak el. Ami a mezőgazdaságot illeti, Mao­­Ce-tung elnök kínai szövetkezeti parasztokkal beszélgetne a következőkben határozta meg az elérendő legközelebbi feladatot: úgy termelni, hogy a lehető legrövidebb időn belül minden egyes­ kínai em­bernekt évi 1500 ketti gabonaféle, 100 ketti disznóhús, 20 ketti növényi olaj és 20 ketti gyapot jusson — írja a Renmin Ribao Mao elnöki szö­ve­tk­eze­ti látogatásáról szóló beszámolójában. Szakember-kiképzés a kínai mezőgazdaságban Példa nélkül álló­ sikereket mu­­­tat a „nagy előreugrás“ mozgalma a kínai mezőgazdaságban. A múlt év telén és ez év tavaszán —­ írja a Renmin Ribao —, több mint 100 millió kínai paraszt vett részt azokban a munkálatokban, melyek célja egyrészt az öntözőművek hálózatának kiszélesítése és kor­­szerűsítése másrészt a mezőgaz­dasági öntözött terü­ltek növelése volt.. Százmillió kínai paraszt mun­kájának eredményeként öntöző­művek, csatornák és gátak tíz­ezrei születtek, s a kínai mező­­gazdaság öntözött területe több mint 20 millió hektárral nőtt meg. Mindezek eredményeként Kína gabonatermelése ebben az évben eléri a 300—350 millió tonnát, ami azt jelenti, hogy hamarosan való­ra válik, amit Mao Ce-tung elnök előre látott: rövidesen minden kí­nai lakosra legalább 11­00 kerti ga­bonaféle jut, majd egy évben. A kínai mezőgazdasági termelés ilyen óriási ütemű növekedéséhez vitathatatlanul hozzájárul a falvak gyorsütemű villamosítása. Hopei tartomány egyik megyéjében a parasztok az üzemi munkások se­gítségével közel ezer helyi villa­mos erőművet építettek, kihasz­nálva a víz, a szél és a nap ener­giáját. Ezeknek az erőműveknek az energiáját nemcsak világításra, hanem a földek öntözésére is ki­válóan fel­ tudják használni a me­gyében. A kínai mezőgazdaság gyors fej­lesztésének egyik alapvető előfel­tétele a Renmin Ribao szerint, a minél szélesebb körű gépesítés. En­nek valóra váltása viszont szorosan összefügg a technikai képzettség­gel rendelkező munkaerőhiánnyal. A Kínai Kommunista Párt, hogy ezt a hiányosságot kiküszöbölje, kiadta a jelszót, hogy rövid időn belül minél nagyobb számban ké­pezzenek ki falusi ezermestereket, akik nemcsak egy, hanem számos szakmában jártasak. Ebben a munkában élen járnak a falusi kommunisták, akik közül mind nagyobb számban sajátítják el a kovácsmesterséget, a villanyszere­lést, a' traktorvezetéset stb. Ezek a falui’' 'ezermesterek az új kínai szocialista társadalom­ nagy erős­ségei a termelőszövetkezetekben. Ezek az emberek parasztok­­és­­ munkások egy személyben. S biz­ton­ számíthat rájuk a kommunista párt a falu technikai forradalmá­nak megvalósításában. Felépült a kínai atomreaktor A kínai technikai forradalom első és különösen sokatmondó eredményei közé tartozik a kö­zelmúltban megnyílt kínai­ atom­reaktor, amely a testvéri Szov­jetunió segítségével épült ugyan fel,­ de kínai munkások keze által. Ez az atomreaktor és a kínai részecske-gyorsító egyben annak jele is, hogy a népi Kína belépett az atomkorszakba, s e téren felveszi a versenyt a vi­lág iparilag legfejlettebb orszá­gaival. 8 év alatt 130 évet fejlődtek Érdekes megállapítást tesz egy chilei lap a népi Kína iparosítá­sának üteméről. A Renmin Ribao a chilei lap Kínában járt munka­társát idézve, leszögezi, hogy a chi­lei újságíró véleménye szerint a­­ kínai vas- és acélipar a forradalom győzelme óta annyit fejlődött, mint az angol vas- és acélipar a 19. század elejétől a 20. század har­mincas éveiig. Más szavakk­al, ez azt jelenti, — idéz a Renmin Ribao — hogy Kína a vas- és acélipar fejlesztése terén nyolc év alatt olyan eredményt mutatott fel, mint Anglia 130 év alatt. Ennek a fejlődési ütemnek sokatmondó bi­zonyítéka, hogy például a kínai Ilonán tartományban annyi hel­yi üzemet és gyárat ép­ítenek ebben az évben, amelyek csak vasból és­ acélból olyan mennyiséget fognak ■adni, Itiint jelenleg ad Kíria" legna­­­gyobb "vas- és acélipari kombinát­jai az Acsani Vas-­ és Acélművek, vagyis négymillió tonnát. Technikai forradalom Tiencsin gyáraiban Annak ellenére, hogy a technikai forradalom még éppen csak, hogy kibontakozóban van a népi Kí­nában, első sikerei máris arra val­lanak, hogy ez a forradalom pá­ratlanul nagy jelentőségű Kína szo­cialista építésének üteme szem­pontjából. Tiencsin városban­ — jelenti a Renmin Ribao augusztus 15-i száma — az üzemekben dol­gozó 662 ifjúsági brigád tagjai két hét alatt 26323 újítást nyújtottak be a pártbizottságnak és az üze­mek vezetőinek, melyek közül kö­zel nyolcezret azonnal be is vezet­tek a termelésben. A fiatalok által benyújtott sokezer újítás között többszáz olyan is volt, melyek se­gítségével a tiencsini gyárak szá­mos országos, illetve világrekordot értek el a gépgyártás területén és az ipari termelés egyéb szektorai­ban. Tiencsin gyáraiban jelenleg minden órában, legalább huszon­négy újítást vezetnek be, s minden műszak újabb és újabb országos rekordról tesz bizonyságot. A sanghaji munkások egész sor olyan újítást vezettek be a textilipari ter­melésben, amelyek egyedülállóak az egész világon. Olyan­ festési módszereket alkalmaznak, amelyek f­­elülmúlják az e téren elért világ­hírű angol, nyugat-német és svájci eredményeket. 520 ezer új helyi ipari üzem létesült A Kínai Kommunista Párt általános vonala komoly figyel­met szentel a vidéki, helyi ipar fejlesztésének. Kína 20 tartomá­nyának adatai szerint, — je­lenti a Renmin, Ribao — az el­múlt félévben 520 000 helyi ipari üzemet létesítettek és helyez­tek üzembe. Ezen új helyi ipari üzemek segítségével az elmúlt félévben 160 000 kilowattóra vil­lamosenergiával, 2 350 000 tonna kőolajjal és sokszázezer tonna vassal és acéllal növelték Kína iparának teljesítményét. A kí­nai munkások és parasztok így beszélnek: „A kis hangya ké­pes arra, hogy megeméssze a kemény csontot, a kis gép ké­pes arra, hogy hatalmas gépet állítson elő.” E mondás értel­mében fogtak össze kis kínai üzemek és állítanak elő közös erővel olyan gépeket amelyeket ezelől soha nem készítettek Kínában. Parányi kínai helyi üzemek közös munkája ered­­ményeként született meg az el­ső kínai, műtrágyát­­előállító 1 820 000 tonnás gépóriás. A gép­óriás 6000 alkatrészét több kí­nai tartomány helyi ipari üze­mei készítették egy közös koo­perációs terv alapján. A gép­óriás elkészítése mindössze há­rom hónapot vett igénybe. „Senki és semmi nem állíthat meg bennünket“ a legfontosabb, amit meg kell lát­ni, a nép kimeríthetetlen alkotó ereje és teremtő készsége. A kínai emberek, amikor saját erejükről beszélnek, ezt mondják: „A föld, megremeg, ha dobbantunk lá­bunkkal, ha mi akarjuk visszafelé folyik a folyó, ha felemeljük ke­zünket, meghajolnak előttünk az ég­benyúló hegyek, ha megindu­lunk, senki és semmi nem állít­hat meg bennünket, mert mi van ü­gyünk a dolgozó, teremtő és al­kotó nép, és a mi erőnk legyőz­­hetetlen.“ Az a folyamat, ami jelenleg Kínában végbemegy, s amelyre a „nagy előreugrás” mozgalma a legjellemzőbb, állapítja meg a Renmin Ribao, nem egyszerűen annak jelzője, hogy a szocialista építés új szakasza kö­vetkezett be Kínában, hanem annak is, hogy az új kínai társadalom gyors és határozott lépésekkel halad a kommunizmus felé. S ezen az úton Kína 600 milliós népét semmiféle erő nem állíthatja meg. Mao Ce-tung elnök a Kínában elért hatalmat­ eredményekről szólva, két döntő tényezőt említett meg a Renmin Ribao hasábjain megjelent, cikkében, amelyben egy kínai termelőszövetkezet példáját állította Kína népe elé. Ez a két tényező a Kínai Kommunista Párt, vezetése és a 600 milliós kínai nép ereje. Ez a két tényező határozza meg a kínai ipar, mezőgazdaság és kultúra „nagy előreugrás” moz­galmának irányát, lehetőségeit és eredményeit is. Mindabban,­­ ami, Kínában napjainkban végbemegy. Milliók tanulnak írni-olvasni Párhuzamosan az iparban és a mezőgazdaságban folyó „nagy elő­reugrás" mozgalmával, mind na­gyobb méretekben bontakozik ki Kínában a kultúra­­ és a technika forradalma. E forradalom első ered­ményei igen biztatóak. A ku­lturá­­­­lis forradalom eredményei közé tartozik, hogy a fiatalkorú kínaiak túlnyomó többsége már megszaba­­­­­dult az írástudatlanság bilincseitől, attól a visszahúzó és, minden fej­lődést akadályozó bilincstől, ame­lyet évezredeken át„raktak feuda­­­­lista­­ uralkodói. . .a kínai tömegek, kezére és lábára. Sanghajban pél­dául... — jelenti , külön hírben , a Renmin Ribao, a gyárak és üze­mek munkásainak egynegyede el­végezte a középiskolát, s ezek kö­zül 90 százalék ifjúmunkás. A kí­nai kommunista párt lapjának egy másik híre szerint Tiencsin kikötő­városban 280 000 munkás és ká­der tanul esti iskolákon és egyete­meken. A tiencsini munkások azt a célt tűzték maguk elé, hogy öt éven belül mindannyian elvégzik a középiskolát. Azok, akik már el­végezték a középiskolát, öt éven belül esti egyetemi képzettségre­­akarnak szert tenni. A kínai kultus­rális forradalom új Vívmánya a népi egyetemek hálózata. A kínai Honon tartományban — írja a Bejjo­min Ribao — a néptömegek saját­­ kezdeményezésükre 17 000 népi egyetemet szerveztek, s ezeken a népi egyetemeken 3 700 000 em­ber tanul. A népi egyetemisták­­ nagy része azokból a munkásokból és parasztokból kerül ki, akik egy- két évvel ezelőtt még nem tudtak írni és olvasni. A kínai kultúrán­ a forradalom rövid idő alatt bébi­ben nyitotta, hogy azok az egyszerű emberek, akik a múltban el voltak , zárva a kultúra, a tudás áldásai■o­tál, rendkívül gyorsan pótolni tud­­ják a mulasztottakat és olyan cso­dákra képetek, amelyekre a régi Kína soha nem vált képes. A fel­szabadult, gazdaságilag és szellemi­leg függetlenné és szabaddá vált kínai százmilliók kezükbe vették nemcsak saját sorsuk, hanem a népi Kína sorsának intézését is. Iparosítás a nemzetiségi területeken. Virágzásnak indult a vas- és acélipar a kínai peremterületeken, a nemzetiségi vidékeken is. Olyan területek ezek, amelyeken néhány éve még nemcsak a feudalizmus,­­ h­anem­ a rabszolgaság is élt. Kuanghszi kínai tartományban a Csuang nemzetiség , autonóm terü­letén a közelmúltban helyezték üzembe a népi Kína egyik legkor­szerűbb csőgyárát, s ugya­ncsak ezen a területen kezdte meg mű­ködését több ipari üzem, közöttük a vucsoi hajógyár. A Renmin Ri­bao külön cikkben méltatja annak jelentőségét,­­hogy­ „például a Kuanghszi tartományi­­ csőgyár két hét alatt épült fel. Kgi3 tegy má­sik nemzetiségi tartományában, Jünnanban az elmúlt néhány hé­ikó pap alatt több mint 10 000 új gyár, üzemi és bánya kezdte meg a termelést. Ebben a tartomány-­­ban naponta 40 új üzemet, gyárat, vagy bányát helyeznek üzembe. ( Belső-Mongóliában eddig 31 fém-) -,­ megmunkáló és­­ egyéb gyárat he­lyeztek üzembe, s több mint 400 kis helyi vas- és acélművet. Belső­­.­ Mongóliában, ahol pár éve még csak állatokat tenyésztettek, m­a­, napság már korszerű mezőgazdas»-­­gi gépeket, közöttük univerzális traktorokat állítanak elő nagy számban. Fél év alatt 300 ezer új vas- és acélüzem A kínai népgazdaság „nagy elő­reugrás“ mozgalmának központi feladata a vas- és acéltermelés min­den eddiginél gyorsabb ütemű fej­lesztése. Ezért hirdette meg a kí­nai párt és kormány a vas- és acéltermelő üzemek létesítésének or­szágos kampányát. E kampány so­rán Kína minden zugában gomba­módra nőnek ki a földből az új kohók, kezdik meg a termelést az új vas- és acélipari üzemek száz­ezrei. A Kínai Kommunista Párt központi lapjának statisztikája sze­rint ez év januárjától júniusig egész Kínában, több min­t 300,000 új vas- és acélipari­ ü­zem létesült, ami­ nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Kína vas- és acélterri­elése­­az év első felében lényegesen na­gyobb teljesítményt­­ mutatott fel, mint tervezték. E sikerek alapján tűzte ki célul a Kínai Kommunista Párt politikai bizottsága, hogy Kí­na acéltermelésének ebben az év­ben el kell érnie a 10,7, millió, ton­nát. . . .’ ., . . . Annak illusztrálására, hogy a kínai munkások, és­ parasztok, mi­lyen komoly erőfeszítéseidet tesz­nek a szocialista nehézipar, minél gyorsabb ütemű kifejlesztésére, a Renmin Ribao augusztusi számai a következő példáitól ",említik meg: . Santung tartomány,' kommunista pártbizottsága, felszólította ,a , tarló- , many munkásait, indít'sancik'40■,na­pos munk­a­ harcát, azfjit,", ,hogy a tartomány iparában a Vas" és acél­ipar 'foglalja el'a paradcsnoki'iára­tot. (Kínában általános elv, hogy a gazdasági munkában is a politika a parancsnok, az irányító. A „nagy előreugrás” mozgalmának egy új­­jelszava, hogy a kínai ipar terüle­tén a vas- és acélipar váljék a pa­­rancsnokká, Kína elsőszámú ipar­ágává. ) A szerk-'f A’'Santu­ng tar­tományi pártbizottság e cél eléré­se érdekében feladatul jelölte meg a munkásoknak­, hogy minden ere­­jükkel munkálkodjanak a vas- és acélipar fejlesztésén, mozgósítsák a tartalékokat, indítsanak harcot a pazarlás ellen­, növeljék a Vas és acél minőségét, fokozzák a vasbá­­nyák­ termelékentységét, építsenek Új kohón­at és helyezzék ,"éléket üzembe "a korábbat­‘ 'fk’É4l­apított határidő élén. •..

Next