Középdunántúli Napló, 1958. november (Veszprém, 14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-01 / 258. szám

107 ezer jelölőgyűlést tartottak az országban Kül- és belpolitikai kérdésekről nyilatkozott a kormány szóvivője Gyáros László, rendkívüli kö­vet és meghatalmazott miniszter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke pénteken dél­előtt sajtóértekezletet tartott, amelyen válaszolt a hazai és kül­földi tudósítók kérdéseire. Arra a kérdésre, hogyan érté­kelik­­ Magyarországon a lengyel párt- és kormányküldöttség láto­gatását,­­ elmondotta: őszinte örömmel tölt el bennünket, hogy a Lengyel Népköztársaság kap­csolata a Szovjetunióval és a töb­bi baráti szocialista országgal mind szorosabbá válik. A szocia­lista országok közötti testvéri több ízben megjelent tudósítások­kal kapcsolatban feltett kérdésre a szóvivő elmondotta: az egész nemzetközi sajtót foglalkoztatta azoknak a ma­gyar családoknak kálváriája, akiknek sikerült Brazíliából visszaszökni Angliába. Ügyük­kel még az angol parlament is foglalkozott. Ezek a családok nem ok nélkül hagyták el Brazíliát. A sorsukról a különböző nemzetközi szervek­hez küldött levelek hű képet ad­nak. Ezután Gyáros Lász­ló néhány szemelvényt felolvasott ezekből a levelekből.. — Könnyű volna most előszed­ni — mondotta Gyáros László — a Szabad Európa és társai külön­böző hátborzongató rémmeséit a magyarországi állapotokról és szembeállítani azokat a külföldre szökött magyarok tényleges,­ hely­zetével. Ehelyett inkább azon vagyunk, hogy valami­lyen formában elérjük az il­letékes nemzetközi fórumo­kon a külföldre került ma­gyarok kiszolgáltatott hely­zetének valamelyes javítását, illetve hazahozataluk megol­dását. Az illetékes magyar barátság elmélyítése és tovább­fejlesztése nemcsak minden szo­cialista ál­lam érdeke, hanem el­engedhetetlen alapfeltétele az egész szocialista tábor további megerősödésének és a békének is. A szocializmus, ellenségei arra összpontosítják erőfeszítéseiket, hogy megbontsák a szocialista tábor egységét. Ez a törekvésük azonban kudarcra van ítélve, mert a szocialista tábor egysége nap­­ról-napra erősödik, és a szocialis­ta országok testvéri együttműkö­dése mind szélesebb alapokon bontakozik ki. hatóságok már több esetben tárgyalásokat folytattak Lindt úrral, az ENSZ menekültügyi főbiztosával Meg kell azonban jegyeznem, hogy eddig nem sok látható ered­ménnyel. Arra a kérdésre, hogy mi a kormány szóvivőjének álláspontja az Egyesült Államok Külügymi­nisztériumának 1958 október 23-i nyilatkozatával kapcsolatban, a kormány szóvivője megjegyezte, nem ez az első alkalom, hogy ha­sonló természetű kérdésre kérnek tőle választ, és nem ez az első eset, hogy az Egyesült Államok Külügyminisztériuma hallatta hangját, amikor jobb lett volna hallgatnia. A Duna víz­energiájának hasz­nosítására létrejött magyar— csehszlovák megállapodással kap­csolatban a szóvivő elmondotta, hogy ez a kérdés most már a megvalósulás stádiumába került. A Minisztertanács október 23-i nyilatkozatával javasolta és jóváhagyta a közös érde­kű Duna-szakasz vízienergiá­jának hasznosításáról szóló határozatot. Kétségkívül­ hatalmas jelentő­ségű, azt jelentette, hogy „a kommu­nisták szerdán este az amerikai követség épülete előtt Mind­­szenty-ellenes tüntetést szervez­tek’­. Ezzel a hírrel kapcsolatban feltett kérdésre a szóvivő meg­jegyezte: Alig múlik el olyan hét, hogy egyes amerikai hírügynökségek bécsi keltezéssel ne költenének Magyarországról egy-két kacsát. Rendszerint olyan kacsákról van szó, amelyeknek tojásain Buda­pesten tartózkodó nyugati urak kotlanak, mielőtt azonban még a kiskacsák kikelnének, gyorsan átszállítják őket Bécsbe. Az AP egy másik híre , ne­hogy a torzszülött kacsa veleszü­letett végelgyengülésben gyorsan kimúljon — arról számol be, hogy a budapesti amerikai követ­ség egyik szóvivője kijelentette: „A követség amerikai személyze­tét nem zavarták meg szerdán este a követség körüli utcákból jelentett tüntetések”. A nemlétező tüntetések persze vajmi nehezen zavarhat­ták a követség beosztottjait. Ám­de felvetődik a kérdés: miért nem tartotta szükségesnek az Egyesült Államok budapesti kö­vetsége, hogy ezt az álhírt kere­ken megcáfolja? Talán csak nem azért, mert a követség hosszan­tartó vendégszeretetét élvező Mindszenty víziói a követség be­osztottjaira is átragadtak és tün­tető tömegnek nézték a békés já­rókelőket, vagy a követség előtti téren sétálgató szerelmespáro­kat... ? A Mindszenty ügyben történt amerikai—magyar jegyzékváltásra vonatkozó kérdésre a következő választ adta Gyáros László: A magyar kormány álláspont­ját Mindszenty bíboros ügyében szóvivői értekezleteken már nem egy ízben leszögeztem. A kor­mány álláspontja nem változott. A jövő évi terv előkészítéséről a szóvivő kifejtette: végleges ada­tokat még nem nyújthat, ezért csak néhány fontosabb célkitű­zésről adhat hozzávetőleges ké­pet. Ismeretes, hogy idei eredményeink , a munkásosztály és a műszaki értelmiség áldozatos munkája, valamint a kormány céltudatos gazdasági intézkedései következ­tében jobbak a vártnál. Ezért a jövő évi tervszámokat az eredeti hároméves tervhez képest vala­melyest felmérhetjük. Ez első­sorban a beruházásokra vonatko­zik. A beruházási többletnek mint­egy negyedét a lakásépítke­zések meggyorsítására kíván­juk fordítani. A megmaradó összegből pedig elsősorban a Dunai Vasmű hengerművét és a Tiszavidéki Vegyikombi­nát építését kívánjuk előbb­rehozni. A hengermű elkészültével olyan hengerelt árut tudunk majd az ipar rendelkezésére bocsátani, amelyet eddig legnagyobbrészt nyugati valutáért vásároltunk. A vegyikombinátnak pedig egész ipari struktúránk átalakítása, egyebek közt műanyagellátottsá­gunk szempontjából van igen nagy jelentősége. A beruházások emelése azon­ban nem vonja maga után az életszínvonal és a fogyasztási színvonal csökkentését. Éppen ellenkezőleg, 1959-ben a fogyasztási alapot csekély mér­tékben ugyan, kb. egy százalék­kal, de ugyancsak felemeljük, a hároméves terv eredeti előirány­zatához képest. Ezután a belterjesebb gazdál­kodás megteremtését, a növény­termelés helyesebb szerkezetének kialakítását, az állattenyésztés fejlesztését előmozdító intézkedé­sekről adott a szóvivő felvilágosí­tást. Majd a közelgő (november 18-i) választásokra vonatkozóan kapott kérdésekre adott tájékoztatást. A jelölőgyűlések iránt érdeklődők­nek elmondotta: A mi szocialista rendszerünk­ben a választás: a nép ügye! Vajon melyik nyugati burzsoá­demokráciában kérdezik meg a néptől már a választások előtt, hogy kiket látna szívesen az ál­lamhatalomban, a parlamentben? Egyikben sem. Magyarországon 107 ezer gyű­lésen vitatták meg a válasz­tók, hogy kiket jelölnek a választási listákra. Ez természetes is. Nálunk népi hatalom van. S ez a népi hatalom nemcsak a szavazás napján nyil­vánul meg, hanem minden nap, tehát a választás előkészítésé­ben is. A jelölőgyűlések a népi hata­lom beszédes megnyilvánulási for­mái. A 107 000 jelölőgyűlés ön­magában is szélesebb körű, de­mokratikusabb megnyilvánulása a nép akaratának, mint egyes nyugati országok egész választási rendszere. A jelölőgyűléseken a­­nép saját soraiból választott je­lölteket: munkásokat, paraszto­kat, értelmiségieket, a maga em­­­­bereit. A választási elnökségek, a választókerületi bizottságok, a szavazatszedő bizottságok munkájában 415 000 választó­­polgár vesz részt. Ez világosan mutatja, hogy a választásait törvényességének fel­ügyelete a szavazás levezetése Magyarországon,a nép ellenőrzé­se alatt áll A nyugati propaganda bizonyos változásokat vár Magyarországon a választásokkal kapcsolatban. Mi erről a szóvivő véleményét kérdezték ezután. A november 16-i választásokom a párt, a kormány a nép elé áll, s a népi demokratikus rendszer és az ellenforradalom óta köve­tett politikai vonal megerősítését kéri, hogy tovább haladjon az eddigi úton. Népünk helyesli ezt az utat. Ami a kormányban „vár­­ható” változásokat illeti, meg kell mondanom: a megválasztandó or­szággyűlés szuverén joga, hogy milyen kormányra bízza az or­szág vezetését, de véleményem szerint nem lesz semmiféle vál­tozás az ország politikai vezetésé­ben — mondotta befejezésül a kormány szóvivője. (MTI) A Brazíliába került magyarokról a közös erőmű-építkezés kiemelkedő példája a KGST-hoz tartozó országok baráti együttmű­ködésének békés törekvéseinek, egyúttal pedig újabb hozzájárulás a magyar—csehszlovák gazdasági és politikai együttműködés elmé­lyítéséhez és kiszélesítéséhez. Külkereskedelmünk helyzetéről Gyáros László közölte a feltett kérdésre: nehézipari exportunk terén az a szándékunk, hogy a piaci igényeknek megfelelően fo­kozzuk a komplett gyári beren­dezések, elsősorban a gyümölcs­ös főzelék, baromfi-, és egyéb húsfeldolgozó gyár berendezések, malmok, továbbá hűtőberendezé­sek exportját. Világszerte elis­mert távközlési iparunk gyártmá­nyainál korszerűsítéseket hajtunk végre. Például a Kotáry-félosze­­rű telefonközpontok mellett a G­rossb­ar-rendszerű telefonköz­pontokat is rövidesen exportálni fogjuk. Műszeripari vonatkozásban ex­portunk a Szovjetunió nagy ren­delései eredményeként át tud tér­ni a tömeggyártásra. •'* '' A lakosság közszükségleti ipar­cikkekkel való ellátását, a válasz­ték bővítését, részben a külkeres­kedelem útján valósítjuk meg A közszükségleti importcikk­­ellátottságunk ma már az 1954 évinek hatszorosára emel­kedett. Az 1959 évi behoza­tali program az import to­vábbi fejlesztését irányozza elő. Tervbe vettük, hogy nem csupán az itthon gyártott számos köz­szükségleti cikk alapanyagait im­portáljuk a baráti és a tőkés or­szágokból, hanem készgyártmá­nyokat is vásárolunk közvetlen fogyasztás céljaira. Bútorhiányunk csökkentésére a következő idő­szakban nagy beruházásokat haj­tunk végre.. Korszerű megmun­káló gépeket állítunk be, de az eddiginél nagyobb mértékben ho­zunk majd be kész szobaberende­zéseket, vagy egyedi kisbútoro­kat is. A lakosság műanyag-ellátottsá­ga jelentősen javulni fog és a keresett háztartási gépekben is nagyobb lesz a választék. Gondoskodunk 1954-ben a személygépjármű­-im­port növeléséről, amennyiben biztosítjuk Moszk­vics, Spartak, Wartburg és Ipás kiskocsi-típusok behozatalát. Külkereskedelmünk terveinek m­egvalósítását­ célzó külföldi, tár­gyalásaink jó mederben folynak. Az idén a tőkés országokkal való külkereskedelmi forgalmunk is kedvezően alakult. Kereske­delmi mérlegünk szeptember vé­gével érdemleges aktívumot­­mu­tat, gazdasági­ integrációs törek­vések növekvő feladatok elé átírják exportvállalatainkat, a nehézségek részben a piaci­­ helyzettel, részben azonban egyes­­ nyugati, országok import-k­orláto-­­ zásival függnek össze, Erészt több­­ nyugati országgal a soronlévő ke-­­ reskedelmi tárgyalások kereteiben kell ma­­d . megvitatnunk olyan­­ kereskedelempolitikai kérdése­ ,­­ket, amelyek helyes rendezése­­ elősegíti a nyugati országokkal­­ való, kölcsönös érdekeken nyugo­­­vó kereskedelmi kapcsolataink­­ fejlesztését is.­­ Az AP október 23-án Pécsből . feV iL L .% .if. i L Li *i.i. »^u ivuu. ilLOiutM/f iy Megnyílt a megyei cukrászati kiállítás Tegnap délután megnyílt a vesz­prémi SZOT termeiben a megyei cukrászati és hidegkonyha kiállítás. Mér a megnyitás után Sok-sok láto­gató tekintette meg az ínycsiklandó és feltűnően tetszetős készítménye­ket. Különösen nagy sikert aratott Kat­ula Gyulának, a Pápai Vendég­­látóipari Vállalat cukrászának a zsű­ri által I. díjjal jutalmazott csoko­ládé „Csendélet­e, színes gyümöl­cseivel és alsó részén csillogó tavá­val, melyben kis kacsák fürödtek. Kovács József, a Veszprémi Vendég­­látóipari Vállalat cukrásza a II. dí­jat nyerte el pompás és élethű cso­­koládéhegedűjével. A III. díjat a bír­­ráló bizottság Hoffmann Pepinek ítélte oda (Pápai Vendéglátóipari Vállalat), remekbeszabott csokoládé­­ökrösszekeréért. A hidegkonyha dí­jakat Bérces Károly (Veszprémi Vendéglátóipari Vállalat), Kovács Sándor (Veszprémi Üzemélelmezési Vállalat) és Horváth László (Ajka) nyerték. KEPEK[ Vaszar község életéből | Vaszar község a pápai járás egyik legnagyobb községe, mintegy há­romezer lakossal. Évekkel ezelőtt a pápai járásban Vaszart, mint az egyik legelmaradot­tabb falut emlegették. Sűrűn válto­gatták egymást a község vezetői is. Alig két éve Sass Árpád v. b. el­nök és Osztoics Zoltán v. b. titkár személyében új vezetők kerültek a község élére. Rövid idő alatt jó kap­csolat alakult ki a község új vezetői és a lakosság között, aminek ered­ménye megmutatkozik a község fej­lődésében már 418 ezer forintos költ­séggel orvosi lakást és rendelőt épí­tettek. A jó pénzgazdálkodás ered­ményeként az iskola tatarozására is 13 ezer forintot fordítottak. Ebben az évb­en a község vala­mennyi lakója megértette, ha idő­­ben­ tesz eleget adófizetési kötele­zettségének, akkor a községfejleszté­si alapra befizetett 10 százaléknak is hamarosan meglesz az eredménye. Le Vámzár községben a fiatalok na­gyon szeretnek sportolni. Legutóbb a Szolnokon megtartott országos szpartakiádon a tornászok hatodik helyezést érte­k el. Régi óhaj telje­sül, amikor néhány hónap múlva elkészül a negyedmillió forintos költséggel épülő új, modern torna­terem. Már most gondoskodik­ ar­ról a községi tanács, hogy a torna­terem elkészülésére a felszerelés és a berendezés is megérkezzék. Szükség esetén a terem kulturális célra is felhasználható. Öltöző is épül. * A nyár folyamán elkészült két artézi kút, huszonötezer forintos költséggel. A kutak 104 méter mélységből adják­ a vizet. A község Fő utcáján és a Völgy utcában megszűnt az ivóvíz­­­hiány. Elké­szült három betonhíd, ami­nek elsősorban a gazdák örülnek. Sáros idő esetén nem kell már a szekerekkel az útról a földeken át­haladni. Újabb 25 ezer forintos költséggel most készül a vasútál­lomásra vezető másfél kilométer hosszú betonjárda. 400 méter már elkészült, és szeretnék még az idén teljesen befejezni. A helyi önkéntes tűzoltó testü­let tagjainak régi vágya­­ teljesült, amikor 7800 forintért 15 fg részére új egyenruhát és felszerelést vá­sárolt a községi tanács. A hang­szóró felszerelése, bővítése hétezer­­forintba került, és ma már nyolc hangszóró a közérdekű hí­reken kívül szórakoztató zenét , és hamarosan „szív küldi“ műsort is közvetít. A lakosság megnöve­kedett kultúrigényeinek kielégíté­sére 600 forint összegből a meglé­vő kb. 2000 kötetes falusi könyv­tárat mezőgazdasági szakkönyvek­kel és szépirodalmi könyvekkel is kiegészítették.­­ " A fiatalok számára 2000 forint­ért labdarúgó felszerelést vásárol­tak, ami még jobban elősegíti a fa­­lusi fiatalok sportolási lehetőségét. A téli időszakban leányok és asz­­szonyok részére „varrótanfolyam”, a gazdák részére pedig „mezőgaz­dasági előadássorozat" indul. A vaszariak példája azt igazolja, hogy ahol a községi párt­szervezet, a KISZ és a tanács vezetői ió kap­csolatot teremtettek a lakosságsor­­al, ott nem maradnak el az ered­­ményok sem. •••-.* ■ .

Next