Középdunántúli Napló, 1959. február (Veszprém, 15. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! középdux Antúli NAPLÓ AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam — 27. szám. ARA 60 FILLÉR Vasárnap, 1959. február 1 8-ai számunkból: Kossa István elvtárs nyilatkozata közel-keleti útjáról A tudomány és technika világából Sport Fórum Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről (3040—1—1050 számú határozat) A párt és a kormány az elmúlt években jelentős intézkedéseket hozott a termelőszövetkezetek gazdasági szilárdításának, erősítésének, valamint a mozgalom továbbfejlesztésének segítésére. E célok megvalósítására adta ki a 3004/1958. számú kormányhatározatot is. E határozat végrehajtásánál szerzett tapasztalatok, a bevált és helyesnek bizonyult módszerek fenntartása mellett indokolttá vált néhány intézkedésnek a gyakorlati élet követelményeinek megfelelő kiegészítése és továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek, elsősorban saját erőforrásaikra támaszkodva, szorgalmas munkával, a közös vagyon állandó növelésével példamutató, sok árut termelő nagyüzemi gazdaságokká váljanak, s ezzel is hozzájáruljanak a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődéséhez. Ennek érdekében a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány az alábbiakat határozza: Szervezeti megerősítés és fejlesztés A kormány fontosnak tartja a termelőszövetkezetek megerősítését, politikailag szilárd, a vezetésben jártas, a politikai és szervező munkában nagy gyakorlattal rendelkező és a szocializmushoz hű, jól képzett szakemberekkel. Ezért azok a termelőszövetkezetek, amelyek a vezetést saját erejükből nem tudják kielégítően megoldani, valamint az újonnan alakuló, vagy gyenge termelőszövetkezetek, az elnöki feladatok ellátásra kérjenek fel és válasszanak elnökké olyan dolgozót, aki képzettségénél, rátermettségénél, gyakorlati ismereteinél fogva a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megszervezésére és irányítására alkalmas. A termelőszövetkezetekben a szabályszerű számvitel, a pénz- és hitelgazdálkodás megerősítése érdekében alkalmazzanak állandó jelleggel képzett könyvelőket. A mezőgazdászt, vagy a könyvelőt a termelőszövetkezet lehetőleg vegye fel tagjai sorába. A községekben és a mezőgazdasági jellegű városokban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének segítése érdekében készítsenek fejlesztési terveket, s a községi tanács végrehajtó bizottságának irányítása mellett, a községi népfront-bizottságok bevonásával alakítsanak állandó jellegű fejlesztési bizottságot. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatait felhasználva, új alapokra kell helyezni a falu szocialista átalakítását támogató patronázsmozgalmat. Kívánatos, hogy ipari üzemek, állami-, kísérleti-, tan- és célgazdaságok, a mezőgazdasági tudományos kutató és oktató intézmények, erdészeti, valamint a vízügyi szervek, a mezőgazdasági termelésre alakult szövetkezeteket a helyszínen részesítsék támogatásban. Az új termelőszövetkezetek — különösen abban az esetben, ha egy község dolgozó parasztságának 70—80 százaléka egyszerre lép a szocialista gazdálkodás útjára, s így szocialista községgé válik, — valamint a területileg fejlődő termelőszövetkezetek, a kedvezményesen megállapított gépállomási díjból az első évben további 50 százalékos, a második évben 25 százalékos díjkedvezményt kapnak. A növénytermesztés fejlesztése A termelőszövetkezetek belterjes gazdálkodásának segítésére, a termésátlagok növelésére és a termelési költségek csökkentésére a határozat előírja többek között, hogy a zöldtrágyázott területek-re a termelőszövetkezetek vetőmagszükségletét állami vetőmagakcióval kell biztosítani. Zöldtrágyázás céljára az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezeteknek további 50 százalékos kedvezményt kell adni. Azok a termelőszövetkezeti csoportok, amelyek a használatukban lévő területen a növénytermelés valamennyi munkáját közösen végzik, s az egy hold szántóra számítva — a gabonacséplés kivételével — két normál hold elvégzésére március 10-ig szerződést kötnek a gépállomásokkal, a munkadíjakból a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket megillető kedvezmények 70 százalékát kapják. A kedvezmények további feltétele, hogy a termelőszövetkezeti csoportok alapszabály szerint működjenek, a jövedelem 50 százalékát munkaegység alapján fizessék ki, továbbá a jövedelem 10 százalékát beruházásokra fordítsák. Ezek a termelőszövetkezeti csoportok a műtrágya vételárából is ugyanilyen mértékű kedvezményben részesülnek. El kell érni, hogy az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezetek az első évben területük 10 százalékán, a második évben pedig 15 százalékán évelő pillangós virágú takarmánynövényeket termeljenek, és már az első évben megkezdték a silókukorica termelését. A pillangós virágú évelő takarmánynövények termeléséhez szükséges vetőmagot az állam kedvezményes hitelfeltételek mellett biztosítja. Az ország legfontosabb zöldségtermelő tájain, a nagyvárosok, ipari központok és üdülőhelyek környékén egy-egy már jól működő termelőszövetkezet zöldségtermesztését példamutató nagyüzemmé kell fejleszteni. A nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés további fejlesztésére a jelenlegi hitelkedvezményeken túl további engedményekben kell részesíteni azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek a rendszertelenül telepített, sűrű gyümölcsösöket felújítják, vagy új üzemi gyümölcsöst telepítenek. 1959-ben 5000 hold új öntözőtelep létesítését kell segíteni. A termelőszövetkezeti gazdaságok talajjavítási és talajerőgazdálkodási tevékenységének javítására az igényekhez képest 1959- ben mintegy 35 000 hold savanyú- és szikes talaj javításához kell támogatást adni. Az állattenyésztés fejlesztése A közös szarvasmarhaállomány szaporulatán és a saját erőből történő vásárlásokon kívül ebben az évben 20 000 tenyész szarvasmarhát, tehenet, vemhes és tenyész üszőt kell a termelőszövetkezet részére felvásárolni. Erre a célra a termelőszövetkezetek árkedvezményt kapnak. A termelőszövetkezetek hizlalási igényeinek kielégítésére folyamatosan biztosítani kell 1959-ben 25 000 hízónak való növendék és felnőtt szarvasmarha felvásárlását. A szarvasmarhaállomány és vágómarha hústermelés növelésére 1959-től kezdve akciót kelt in(Folytatás a 3. oldalon) Megyeszerte munkaversenyek a Tanácsköztársaság 40. évfordulója tiszteletére Az a munkaverseny kezdeményezés, amely a Tanácsköztársaság 40 éves évfordulója tiszteletére született a Péti Nitrogénműkövetőkre talált. A Középdunántúli Szénbányászati Tröszt ajkacsingervölgyi bányaüzemének dolgozói is elhatározták, hogy csatlakoznak a pétiek felhívásához. Mindhárom műszak dolgozói vállalták, hogy az 1959-es évi tervüket 102 százalékra teljesítik, a szénminőséget a tervhez viszonyítva fél százalékkal javítják, 150 folyóméter fejtést hajtanak ki vastámmal, 200 méter vágatot pedig korszerű eszközökkel biztosítanak, beállítanak a termelésbe 3 darab Hidasi-féle rakodógépet, mindezeken felül pedig megtakarítanak 200 ezer forintot. A péti példa nyomán a Pápai Textgyár dolgozói is elhatározták, hogy nagyszabású munkaversenyt szerveznek a Tanácsköztársaság , kikiáltásának 40 éves évfordulója, illetve azon túlmenően hazánk felszabadításánál 14 évfordulója tiszteletére. Ezért munkaverseny felhívással fordultak Pápa város összes üzeméhez. Pápa városban a Textilgyáron kívül a Húsipari Vállalatnál kezdeményeztek munkaversenyt a Tanácsköztársaság 40 éves évfordulója, valamint április 4 és május 1 tiszteletére. " A kommunizmus az emberiség tavasza ... Az SZKP XXI. kongresszusának szombat délelőtti ülése Moszkva (TASZSZ) Az SZKP XXI. kongresszusának szombat délelőtti ülésén elnöklő Leonyid Jefrenmov (Gorkij város) elsőnek , D. Musztafajevnek, Azerbajdzsán Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának adta meg a szót. Musztafajev elmondotta, hogy Azerbajdzsán felkészült a népgazdaságfejlesztési terv ellenőrző számaiban kifejezésre juttatott feladatok megoldására. A hétéves terv végére a köztársaság teljes termelése hozA második felszólaló Alekszej Kiricsenko, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a Központi Bizottság Elnökségének tagja volt. A XXI. kongresszus — mondotta — az a határmezsgye, amely jelzi, hogy országunk egy új, magasabb fejlődési fokra lép, s megkezdődik az átmenet a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építésébe. Az utóbbi öt esztendőben és különösen az SZKP XX. kongresszusa óta a Szovjetunió olyan magaslatra jutott, ahonnan feltárulnak a hétéves országfejlesztési terv széles és nagyszerű távlatai. Kiricsenko elítélte Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportját, amely nyomban Sztálin halála után mindent megtámadott a Központi Bizottság Elnökségének ülésein, ami új, ami a lenini tanításból az ország életének követelményeiből fakad. Közismert, — mondotta Kiricsenko — hogy a pártellenes csoport tagjai a konzervativizmus mocsarába süppedtek, csupán a marxizmus—leninizmus klasszikusaiból vett idézetekkel operáltak, s elszakadtak az élettől és a néptől. Elmondhatjuk — hangsúlyozta Kiricsenko —, hogy a pártellenes csoport szétzúzása pártunk nagy győzelme a lenini vonal érvényesítéséért vívott harcban. Kiricsenko aláhúzta azoknak az intézkedéseknek fontosságát, jelentőségét, amelyeket rávetőleg 93 százalékkal növekszik. 1965-ben Azerbajdzsán 22 millió tonna kőolajat ad majd a népgazdaságnak. Musztafajev hangsúlyozta, hogy az azerbajdzsán nép barátságban akar élni a szomszédos Iránnal és Törökországgal. A nyugati hatalmak agresszív imperialista körei igyekszenek megzavarni ezt a barátságot. Ez azonban nem sikerül nekik. Szomszédaink biztosak lehetnek benne, hogy a legjobb szándékkal viseltetünk irántuk, a Szovjetunióban a Központi Bizottság kezdeményezésére az ipar és építőipar igazgatásának átszervezésére hajtottak végre, valamint azoknak a központi bizottsági határozatoknak jelentőségét, amelyek a szovjet népgazdaság rohamos fejlesztését tűzték ki célul. A XX. pártkongresszus — mondotta Kiricsenko — új szakaszt nyitott meg az ország pártszervezeteinek életében. Megélénkült a munka a párt alapszervezeteiben, erősödött a párt tömegkapcsolata. Kiricsenko megállapította, hogy most a XX. kongresszus megelőző időszakához képest sokkal többen kérik felvételüket a kommunista pártba. Kiváló munkások, kolhozparasztok és értelmiségiek jelentkeznek felvételre. Kiricsenko foglalkozott a káderek kiválasztásának, elhelyezésének és nevelésének kérdéseivel. Hangoztatta, hogy nemcsak Moszkvában, Leningrádban és az ország más központi kerületében kell vezető kádereket képezni, hanem a vidéken is. A kommunizmus, eszmei igazságaikkal ejtik hatalmukba a népeket — jelentette ki Kiricsenko, s utalt a kapitalizmus ideológusaira, akik jobb ügyhöz méltó buzgalommal próbálják leplezni a kapitalizmus fekélyeit, valamiféle jótékonysági intézménynek tüntetik fel a kapitalizmust, sőt a kapitalizmus „evolúciójáról” „a kapitalizmus szocializmusba való átnövéséről” szóló elméleteket gyártanak. Bármilyen elméleteket agyarnak is ki a kapitalizmus ideológusai, nem menthetik meg a kapitalizmust, amely már idejét múlta. Kiricsenko rámutatott, hogy világszerte gyorsan erősödik a kommunista és munkásmozgalom, növekszenek a testvéri kommunista és munkáspártok, s a tőkés országokban sokasodnak a forradalmi ifjúság sorai. Kiricsenko azt mondotta, hogy a kommunizmus az emberiség tavasza, és a kommunizmus eszméi a tavaszi vizekhez hasonlóan szerteáradnak minden országban. A következő felszólaló Dmitrij Baraskin, a Minszki Autógyár olvasztára volt, majd Vlagyimir Milazscsikov, az SZKP Központi Bizottságában az oroszországi föderáció mezőgazdasági ügyeivel foglalkozó osztály vezetője. Az OSZSZSZK mezőgazdaságának fejlesztésével foglalkozott. Kiricsenko elvtárs felszólalása Sivero Aguirre elvtárs felszólalása A kongresszus küldöttei meleg fogadtatásban részesítették Sivero Aguirrét, a Kubai Népi Szocialista Párt Országos Bizottságának képviselőjét. A kubai nép — mondotta — mélységes rokonszenvvel és őszinte érdeklődéssel figyeli a Szovjetunió hatalmas sikereit. A kubai hazafiaknak az átélt sötét napokban nagy örömet hozott a három szputnyik. Az űrrakéta felbocsátása újabb győzelem a kapitalista tömegbutítás erői fölött. Ez a győzelem, — tette hozzá — egybeesett a kubai népnek az imperialista elnyomók fölött aratott győzelmével. A Batista diktatúrája összeomlott. A kommunisták a felkelők első soraiban harcoltak és kivívták bajtársaik nagyrabecsülését. A győzelmet az új nemzetközi erőviszonyok, a szocialista tábor országainak erőgyarapodása, az ázsiai és afrikai népek imperia(Folytatás a 2. oldalon!)