Középdunántúli Napló, 1959. február (Veszprém, 15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

2 Az SZKP XXL kongresszusának szombati ülése (Folytatás az 1. oldalról) listaellenes harcban elért sikerei tették lehetővé. Latin-Amerika megszűnt az amerikai imperia­lizmus tartaléka senini. Az Egyesült Államok gazdasági bojkottal, sőt fegyveres invázióval fenyegeti Kubát, kommunista­ellenes hadjáratot folytat, hogy következőnek Averkij Arisztov, az SZKP Központi Bizottsága El­nökségének tagja szólalt fel. A hétéves terv életereje és realitá­sa abból fakad, hogy kidolgozásá­ban részt vesz az egész szovjet nép és, hogy benne testet ölte­nek pártunk gazdag tapasztala­tai. " Arisztov a továbbiakban össze­hasonlította az ipari termelés nö­vekedésének ütemét a Szovjet­unióban és az Egyesült Államok­ban. Hétéves tervünk megkezdésekor — mondotta Arisztov — a szov­jet ipari termelés növekedésének üteme 9 és félszeresen megha­ladta az amerikaiak ütemét. A hétéves terv előirányzatai azt mutatják, hogy az 1913- tól 1965-ig terjedő időszakot alapul véve, fejlődésünk üte­me hozzávetőleg tizenhárom­szor olyan gyors lesz, mint az Egyesült Államoké. Ebbe azután belefájdulhat az amerikai monopolisták feje. Ezek az adatok azt mutatják, — folytatta Arisztov, — hogy a szocialista rendszer ereje évről­, évre szakadatlanul növekszik. Ezek után fabatkát sem érnek azok a legendák, amelyek szerint a Szovjetunióban lassul a fejődés üteme. Ásványi kincsekben — mutatott rá Arisztov — gazdagabbak va­gyunk a kapitalista tábor bár­melyik országánál. A Szovjetunió a 16 legfontosabb ásványi kincs elszigetelte a baloldali pártokat. Kuba képviselője köszönetét fejezte ki a világ valamennyi kommunista- és munkáspártjának a kubai nép ügyei iránti szolida­ritásukért. A szovjet népnek nagyszerű hétéves terve sikeres teljesítését kívánjuk — mondotta végezetül. közül 13-ban az első helyet fog­lalja el a világon. A szovjet tudósok, mérnökök és munkások azáltal érhették el si­kereiket a Föld mesterséges hold­jainak megalkotásában és az űr­rakéta felbocsátásában, — hang­súlyozta Arisztov —, hogy nálunk ilyen problémákat nem magáno­san dolgozó feltalálók, hanem egész kollektívák oldhatják meg. Folytatjuk a világmindenség rej­telmeinek tanulmányozását, szo­cialista országunknak van ereje ehhez. És ez — fűzte hozzá — szintén jó fajtája a versenynek. Érjenek utol bennünket a kapi­talisták. Józanul számot vetünk azzal. Ezután Szabir Kamalov, Üzbe­­kisztán Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára arról beszélt, hogy az utóbbi években számottevően kibővült a szövetségi köztársaságok jogköre a gazdasági és kulturális építés kérdéseiben. Ez előmozdította a szovjet népek testvéri együttmű­ködésének és barátságának to­vábbi fejlődését.. Kamalov számadatokkal jelle­mezte Üzbekisztán termelő erői­nek felvirágzását, iparának és mezőgazdaságának fejlődését. Szovjet Üzbekisztán sikerei — folytatta — közismertek. A múlt évben a világ 75 országából 629 küldöttség látogatott a köztársa­ságba. A Szovjetunió ellenségei — folytatta — hogy az Egyesült Államok nagy eredményeket ért el a tudományban, a technikában és a gazdaság néhány területén. De feltétlenül megelőzzük Ame­rikát, s akkor majd a kapitalista országok dolgozóiban az utolsó kételyek is eloszlanak afelől, melyik rendszer a tökéletesebb: a szocialista vagy a kapitalista. A továbbiakban rámutatott, hogy a Szovjetunió ma az atom­energia békés felhasználásá­ban, a repülőgépgyártásban, a rakétatechnikában és más területeken az élen halad. Az elsőséget olyan fontos gazda­sági ágban is meg kell szerez­nünk, mint a gépgyártás — mon­dotta. Ezután Arisztov arról beszélt, hogy a tudományokat és a tudo­mányos kutató intézeteket köze­lebb kell vinni a termeléshez. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a hétéves terv túlteljesítésének sorsa az­ üzemekben, gyárakban, bányákban dől el. Oda összponto­sítják tehát pártszervezeteink erő­feszítéseiket, kisebbíteni szeretnék ezeket az eredményeket, de bármit mond­janak is, az üzbég nép a boldog­ság, a kommunizmus útján halad. Üzbekisztán kommunistáinak és­ minden dolgozójának eltökélt szándéka, teljesíti a hétéves ter­vet, — fejezte be felszólalását Kamalov. A délelőtti ülés­ végén 500 út­törő vonult be a kongresszus ülési­­termébe. Virágcsokrokat adtak át a kongresszusi elnökség tagjai­nak és a külföldi vendégeknek, majd vörös úttörő nyakkendőt kötöttek nyakukba. ( A gyermekek üdvözlő szavaira a kongresszus küldöttei viharos tapssal válaszoltak.­­­nak a Szovjetunió életéből, de­­hozzáfűzte: találkozásaink után levonhattuk azt a következtetést, hogy az amerikai nép és az üzleti körök képviselői torkig vannak a „hidegháborúval”. Az amerikaiak belátják, hogy milyen szörnyű lehet az a háború, amelyet kor­szerű fegyverekkel vívnak. E há­borúban nemcsak a „business” lesz lehetetlen, hanem végérvé­nyesen elveszíthetnek mindent, mert a korszerű háború mérhe­tetlen veszteségeket okozna az amerikai népnek. Anasztáz Mikojan beszélt az amerikai államférfiakkal való ta­lálkozásairól. „Már nem hallot­tam a megfékezés, a visszaszorí­tás stb. politikájára vonatkozó korábban hangoztatott kijelenté­seket — mondotta. — Az a benyomás támadt, hogy az Egyesült Államok nem óhajt beavatkozni a szo­cialista országok belügyeibe. Ebből levonhatnók azt a kö­vetkeztetést, hogy az ameri­kai államférfiak hajlandók a békés együttélés politikáját követni. Ha ez így van, akkor a szavakat tetteknek kell követniük, — han­goztatta Mikojan. A továbbiakban Mikojan Dul­­lesnek, az Egyesült Államok kül­ügyminiszterének a január 27-i sajtóértekezletén tett legutóbbi kijelentéseivel foglalkozott. E ki­jelentések éppen a XXI. kong­resszus megnyitásának napján hangzottak el, s belőlük nem tűnt ki, hogy Dulles hű maradt volna a találkozások idején tett nyilatkozatainak szelleméhez. Mikojan képtelenségnek ne­vezte Dillon amerikai kereske­delmi miniszternek azt az állítá­sát, hogy „nem megbízható” a Szovjetunióval folytatott kereske­delem. Ez az állítás már csak azért is képtelenség, mert a Szovjetunió Angliával, Francia­­országgal és más országokkal is kereskedik A Szovjetuniónak a tőkés országokkal lebonyolított kereskedelmi forgalma 1950-től 1958-ig háromszorosára növeke­dett. Egyes nyugati személyiségek — folytatta — azt állítják, hogy a Szovjetunió, amely saját gazda­sági életét fejleszti, semmit sem fog külföldről vásárolni. A ta­pasztalat azonban azt mutatja, hogy minél fejlettebb egy ország, annál jobban fokozhatja külke­reskedelmét. A hétéves terv azzal a lehe­tőséggel számol, hogy két­szeresére növelhetjük a Szov­jetunió külkereskedelmét. Mi az iparilag gyengén fejlett országokkal fogjuk fejleszteni a kereskedelmet — mondotta a to­vábbiakban Mikojan. — És úgy véljük, hogy ez semmiképpen sem veszélyezteti a kapitalista országokat. Igaz, ez arra kénysze­ríti majd a kapitalista államokat, hogy ugyanolyan igazságos felté­telek mellett kereskedjenek a gyengén fejlett országokkal, mint a Szovjetunió. Most nemcsak a szovjet nép, nem csupán a szocialista országok népei, hanem az emberek világ­szerte egyre inkább meggyőződ­nek róla, hogy helyes a mi kül­politikánk, amely a háborús ve­szély ellen vívott harcra, a kapi­talista rendszerrel folytatott bé­kés versenyre irányul — mondot­ta befejezésül Mikojan. A délutáni ülésen a testvéri kommunista pártok képviselői közül üdvözlő beszédet mondott: Max Reimann, a Német Kom­munista Párt KB. első titkára, Johann Koplenig, az Osztrák Kommunista Párt elnöke, Harry Pollitt, Nagybritannia Kommu­nista Pártja elnöke, Knut Jesper­­sen, a Dán Kommunista Párt el­nöke, Emil 11 Lövkie, a Norvég Kommunista Párt elnöke és Kendzi Mijamoto, a Japán Kom­munista Párt KB. főtitkára. Az SZKP XXI. kongresszusa február 2-án, hétfőn folytatja munkáját. (MTI) Averkij Arisztov elvtárs felszólalása Szabir Kamalov elvtárs felszólalása A kongresszus délutáni ülése A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának szombat délutáni ülésén Nuru­­­gyin Muhu­gyinov elnökölt El­sőnek Pjotr Poszpelov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a Központi Bizottság Elnökségé­nek póttagja emelkedett szólásra. A délutáni ülés második fel­szólalója Nyikolaj Onyiscsenko a „Krasznoje Szormovo” (Gorkij) nagy szovjet gyár olvasztára volt. A Magyar Külügyminisztérium Sajtóosztálya közleménye Mint ismeretes, a Magyar Nép­­köztársaság Külügyminisztériuma kormánya nevében 1959 január 28-án jegyzéket adott át az Ame­rikai Egyesült Államok budapesti követsége ügyvivőjének. Ebben a jegyzékben a Magyar Népköztár­saság kormánya ismételten rá­mutatott a budapesti amerikai kö­vetségnek és az illegális amerikai szerveknek a Magyar Népköztár­saság állami és társadalmi rendje ellen folytatott tevékenysége és aknamunkája következtében elő­állott helyzet tarthatatlan­­ voltá­ra, s annak orvoslása céljából felajánlotta diplomáciai tárgyalá­sok megkezdését a normális kap­csolatokat gátló körülmények ki­küszöbölése érdekében. A buda­pesti amerikai követség január 31-én a jegyzéket visszajuttatta a Magyar Külügyminisztériumhoz, azzal az indokkal, hogy a jegy­zék „fenyegető” jellegű. Ebből a Magyar Népköztársaság kor­mánya megállapítja, hogy az Amerikai Egyesült Államok kor­mánya nem hajlandó a felmerült problémákat a szokásos diplomá­ciai úton rendezni, s ezzel arra kényszeríti a Magyar Népköztár­saság kormányát, hogy — annak ismételt kifejezése mellett, hogy készsége a kapcsolatok normali­zálására változatlanul fennáll , megtegye a szükséges intézkedé­seket a népköztársaság állami és társadalmi rendjét, veszélyeztető tevékenységek korlátozására. (MTI) KÖZÉPDUNÁNTÚLI napló Mikojan elvtárs felszólalása A délutáni ülésen felszólalt Anasztasz Mikojan, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségé­nek tagja. Hruscsov kongresszusi beszá­molójában felsorolt számok és tények a következő hétéves idő­szak kommunista építésének nagyszerűségét jellemzik — mon­dotta Mikojan, majd kijelentette,­­ hogy a XX. kongresszus óta jelentős bel- és külpolitikai sike­rek születtek. A szovjet demok­rácia nagyot lépett előre —mon­dotta Mikojan. A hétéves terv — folytatta Mi­kojan — fokozza a Szovjetunió vonzóerejét, s közvetve abban is érezteti majd hatását, hogy jobb lesz a tőkés országok dolgozói­nak élete is. E terv végrehajtása nyomán a tőkés országok dol­gozói még keményebben harcol­nak majd jogaikért, s a tőkések kénytelenek lesznek engedménye­ket tenni a munkásosztálynak. Hruscsov beszámolójának azok a tételei, amelyekben az SZKP és a testvérpártok kapcsolatairól van szó, tőből elmetszik az állí­tólagos szovjet beavatkozásról, „Moszkva kezéről” stb. szóló rá­galmakat. Ez a rágalom arra kell a tőkéseknek, hogy gyengítsék a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalmat. Mikojan felhívta a küldöttek figyelmét, hogy ma, amikor még inkább a szocializmus javára to­lódnak el az erőviszonyok, nemcsak létjogosultságot nyert a XX. pártkongresszus ama tétele, hogy a háború nem végzetszerűen elkerülhe­tetlen, hanem a tételt mind­azok az erők elfogadták, ame­lyek síkra szállnak az új há­ború ellen. A szocializmus felbecsülhetet­len hozzájárulása az emberiség történelméhez Hruscsov elvtárs beszámolójának az a következte­tése — folytatta Mikojan —, hogy még a szocializmus teljes győzel­me előtt, amikor a világ egy ré­szén még fennmarad a kapitaliz­mus, megteremtődik a reális le­hetőség, hogy a világháborút ki­küszöböljük a társadalom életé­ből. Mikojan hangsúlyozta: a Szov­jetunió Kommunista Pártja ma egységesebb, mint valaha. A XXI. kongresszus ragyogóan tanúsítja a Szovjetuniónak, az egész nem­zetközi kommunista és munkás­­m­ozgalomnak soha nem látott egységet. Az Egyesült Államokban tett látogatásom idején — folytatta Mikojan — azt kérdezték tőlem, milyenek a kapcsolatok a Szov­jetunió és a Kínai Népköztársa­ság között. Ezt a kérdést nyilván­valóan nem jóakaratú célzattal vetették fel. Megnyilatkozott ben­ne az a kívánság, hogy kifürkés­­­szék, nincs-e valami repedés or­szágaink kapcsolataiban és ezt a Jugoszláviában folytatott Kína­­ellenes propaganda alapján tet­ték. Megmondottam nekik, hogy ez csupán álom. A Kínai Kom­munista Pártnak Mao Ce-tung elvtárs által aláírt, a kongresz­­szusunkhoz intézett üzenete, va­lamint Csou En-laj elvtársnak kongresszusi beszéde újabb bizo­nyítéka a megrendíthetetlen szov­jet—kínai barátságnak. Mikojan hangsúlyozta: vélemé­nye szerint az Egyesült Államok­ban sok mindent eltorzítva lát­ 1959. február ! " Február 1 — a Magyar Sajtó­­ Napja Ma 17 esztendeje, hogy az ille­gális Szabad Nép, a Magyar Kommunista Párt lapja megje­lent. A fasiszta elnyomás nehéz éveiben a hazafiak legjobbjai álltak az élre, ezernyi veszéllyel, halállal dacolva mutatták a ma­gyar népnek a helyes utat. Új típusa volt ez az újságírásnak. Bátran, tollal és fegyverrel a kézben küzdöttek a fasiszta el­nyomás ellen, küzdöttek a ma­gyar dolgozó nép boldog jöven­dőjéért. A magyar sajtó, a kommunista újságírók büszkén vallják, hogy az illegális Szabad Népnek, a haladó és demokratikus sajtónak örökösei. A magyar sajtó munká­sai naponta merítenek erőt a dolgozó nép hősi helytállásából, a szocializmus építésének lendüle­téből, és abból a hősi múltból, amelyet Rózsa Ferenc elvtárs, és a többi kommunista újságíró tu­lajdon bátorságával, vérével írt fel a magyar nép és a magyar sajtó történetébe. A kommunista sajtó pártos sajtó. Büszkén vallja saját ügyé­nek a munkásosztály ügyét, a párt politikáját, és az ellenforra­dalom óta eltelt több mint k­ét esztendő is azt bizonyítja, hogy a magyar újságírók, a magyar sajtó is rendületlenül, töretlen akarattal és szívvel harcolt, dol­gozott,­­ harcol és dolgozik a párt politikájának megvalósulá­sáért. A kommunista újságíró leg­szebb hivatása: a szocialista ha­za, a nép ügyének hűséges szol­gálata. A sajtó, a párt sajtója esz­köz a munkásosztály kezében, mert minden sorával a haladást, a szocializmus építését szolgálja. A kommunista újságírónak nem lehet nagyobb és szebb feladata, nem lehet nemesebb célkitűzése, minthogy tollával a párt politi­kájának szellemében a magyar dolgozó nép ügyéért dolgozzon, a szocializmus sikeres építéséért küzdjön. Koszorúzási ünnepség Rózsa Ferenc emléktáblájánál A Magyar Sajtó Napja alkalmá­ból szombaton, koszorúzási ün­nepséget rendeztek a Népszabad­ság székházában, Rózsa Ferenc­nek, az illegális Szabad Nép mártírhalált halt első főszerkesz­tőjének emléktáblájánál. Az ünnepségen Máté György emlékezett Rózsa Ferencre, a nagyszerű kommunista újságíró­ra, aki hazaszeretetével, rendít­hetetlen bátorságával példaképe a magyar sajtó munkatársainak. * A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a Magyar Sajtó Napja alkalmából a sajtómunka terüle­tén kifejtett kimagasló tevékeny­ségükért öt újságírót Munkaér­demrenddel és tíz újságírót a Szocialista Munkáért Érdemérem­mel tüntetett ki. A kitüntetéseket szombaton délben Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja nyújtotta át az Országház­ban. A kitüntettek nevében De­­zséry László mondott köszönetet. (MTI) HELYREIGAZÍTÁS Január 31-i számunkban az MTI alapján ismertettük a TASZSZ közleményét a szovjet kormány haderőcsökkentési ha­tározatának teljesítéséről. Az MTI-nek ebben a hírében tech­nikai hiba folytán tévesen szere­pelt a Magyarországról kivont csapatok létszáma. A Magyar Népköztársaságból ugyanis 17 000 szovjet katonát vontak ki és sze­reltek le, nem pedig 12 000-et, mint az említett hír helytelenül közölte. (MTI) __■ , .. ,,

Next