Középdunántúli Napló, 1959. november (Veszprém, 15. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
4 KÖZÉPDUNÁNTÚLI KAPUS A megyei pártbizottság beszámolója (Folytatás a 3. oldalról) ritkábban találkozunk felelőtlen, meggondolatlan beruházási programokkal. Hiányossága még beruházásainknak, hogy a vezetők nem eléggé mérlegelik a beruházások hatékonyságát, túl nagy az épületekre, építkezésekre fordított beruházási összeg, ugyanakkor jóval kevesebb a meglevő üzemek rekonstrukciójára, gépek beszerzésére, műszerezésre, automatizálásra fordított beruházás. Ezen a téren feltétlenül változtatnunk kell és a beruházásokat — eltekintve az új nagy létesítményektől — eszköznek kell tekintenünk, amellyel a műszaki fejlesztést elő tudjuk segíteni, üzemeinket modernizálni, a munka termelékenységét növelni. Pártszervezeteink igen keveset foglalkoznak a beruházással, igen sok misztikum veszi körül az egyes beruházások elbírálását és megvalósulását, s egyes szervek nem is szeretik, ha belenéznek. Ezen a területen még túl sok az ál-szakember, mint például az ERBÉ-nél tapasztaltuk. Véleményünk szerint az elkövetkező ötéves terv sok milliárdos beruházásai megyénkben is megérdemelnek egy kicsit több figyelmet a pártszervezetek részéről. A nemrég megjelent párthatározat a munkásosztály helyzetéről kedvező hatást váltott ki a munkások és műszaki értelmiségiek körében. Az volt az általános vélemény, hogy e határozatban saját gondjaikkal találkoztak és választ kaptak ezek megoldására. A határozat és a vizsgálat módja nagymértékben növelte a bizalmat a párt politikája iránt, szélesedett a párt tömegbefolyása a munkások között. Ettől kezdve a munkások maguk is jobban érezték, hogy a munkásosztályé a vezető szerep, és fokozottan vállaltak felelősséget a közös gondok megoldásából. A jelenlegi jó hangulatban és a kiváló termelési eredményekben nagymértékben benne van a pártnak ez a rendkívül fontos határozata, amelynek hatását itt a megyében is közvetlenül éreztük. A határozat óta látni lehet azt különböző szervek munkájában, tanácsoknál, minisztériumoknál és egyéb helyen, hogy amikor egyegy kérdésben dönteni kell, akkor mérlegelik, hogy döntésükkel hogyan segítik elő a munkásosztály helyzetének javítását. A határozat eredményeként jelentősen előreléptek a fejlődés útján nagy ipari körzeteink. Ajkát várossá nyilvánította a kormány, Várpalotának nagyszabású városfejlesztési terve készül. Örömmel fogadták a határozatot azok is, akiket közvetlen anyagilag érintett a határozat egyes intézkedése, így például a nyugdíjasok jelentős emelést kaptak. Még szélesebb réteget érintett megyénkben a családi pótlék felemelése. Az SZTK kifizető helyein mintegy 16 ezer család részére havonta a korábbi 141 Ft helyett ma 227 Ft-ot fizetnek ki átlagosan. Köztük közel 1000 egyedülálló nő van, aki most két gyermek után 70 Ft helyett 240 Ft-ot kap. Ez igazolja a rendelkezés nagy szociális jelentőségét. A határozat nyomán sor került az orvos-egészségügyi dolgozók fizetésének rendezésére is, amely 1163 főt érintett, ugyanakkor rendeztük a pedagógusok bérét és közel fél milliót fizetünk ki havonta plusz fizetésként az érintett 3000 pedagógusnak. Ezen központi intézkedések mellett helyi szerveink és vállalataink is tettek gyakorlati intézkedéseket a munkásosztály életkörülményeinek javítására, kulturális igényeinek kielégítésére, a kereskedelmi ellátás javítására. Sajnos, úgy érezzük, a Belkereskedelmi Minisztérium keveset valósít meg abból, amit megígért a jobb ellátás érdekében. Jelentős javulás tapasztalható a munkásszállásokon, noha nem sikerült még teljes mértékben megvalósítani, amire a megyei párt-végrehajtó bizottság határozatot hozott, hogy a munkásszállások legyenek a politikai, kulturális és sportmunka bázisai. Meg kell mondani, elvtársak, ezt a KISZ-szervezetek kapták tőlünk megbízatásként, és nem teljesen valósították meg, amit a párt tőlük ezen a téren várt. Az életszínvonal emelkedésével együtt megyénk állami és szövetkezeti kereskedelmének forgalma évről-évre növekszik. Tavaly az élelmiszer és ruházati forgalom 13 százalékkal, az iparcikk forgalom pedig 45 százalékkal volt nagyobb, mint 1955-ben. A vásárlók igénye is megnőtt és eltolódott, főleg a magas kalóriaértékű élelmiszerek, a finomabb, drágább ruházati cikkek és a tartós, nagy értékű iparcikkek felé. A két évvel ezelőttihez képest az idén a megyei kereskedelem 75 százalékkal több csokoládét, 41 százalékkal több kávét, 13 százalékkal több rizst és 18 százalékkal több bőrlábbelit adott el. Érdemes megemlíteni, hogy amíg 1956-ban a megyében 648 darab mosógépet adtunk el, addig az idén már az első fél évben 2600 darabot. Televíziós készülékből az idén 368 darabot vásároltak a megyében, és ez több, mint háromszorosa a két évvel ezelőtt egy év alatt eladott menynyiségnek. Hasonlóan nagy fejlődés tapasztalható a lakásépítés, személyautó és motorkerékpár vásárlás területén is. 1955-től 1958-ig állami támogatással és magánerőből 6762 lakás épült, ami évente mintegy 1700 lakásnak felel meg. Az állami beruházás 1673 lakás volt. A megyei párt-vb. több ízben foglalkozott a kereskedelem munkájával és két ízben is a kereskedelemben dolgozó kommunisták részére aktívaértekezletet tartottunk. Azt tűztük ki célul, hogy a lakosság egyre jobb és kulturáltabb ellátását biztosítsák. El kell érnünk azt, hogy még csak átmeneti fennakadás se legyen, korszerűsítenünk kell bolthálózatunkat, új üzleteket és raktárakat kell építeni, ehhez kérjük majd a Belkereskedelmi Minisztérium segítségét. Ugyanakkor az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a kereskedelmi pártszervezetekre, erősíteni ezeket a pártszervezeteket, növelni a pártmunka színvonalát, hogy hatékonyabbá váljon a párt irányítása és ellenőrzése az áruforgalom területén és fokozottabban tudjuk biztosítani a társadalmi tulajdon védelmét a kereskedelemben is. Általában a társadalmi tulajdon védelmével kevesebbet foglalkoznak az utóbbi időben az ipari üzemekben is. Gondolják, a NER feladata most már ez. Különösen a várpalotai területen tapasztalható nagyobb mértékben a társadalmi tulajdon elherdálása az üzemekben. Pártszervezeteinknek harcot kell indítani és társadalmi üggyé kell tenni a szocialista tulajdon védelmét, tés terén, de egyéb üzemeinkben is. El kell érnünk, hogy a műszaki fejlesztés össztársadalmi ügy legyen, minden dolgozó képességeihez mérten foglalkozzon vele. Épp ez az a terület, ahol mi is legtöbbet tudunk tenni annak érdekében, hogy a tőkés gazdasággal szembeni fölényünket bebizonyítsuk. Mert hisz a technika kihasználási foka és fejlődésének üteme függ az adott társadalomban uralkodó termelési módtól, és csak a szocialista társadalom képes az új technika által megtakarított társadalmi munka teljes felhasználására. A szocializmusban érdekünk az, hogy megkönynyítsük a fizikai munkát. A gépesítés mellett még igen nagy tartalékok vannak a munkaszervezésben, ami egyes üzemekben elhanyagolt kérdés. Ugyancsak nagyobb gondot kell fordítani a dolgozók javaslataira, újításaira. Ahhoz, hogy pártszervezeteink élharcosai, irányítói lehessenek a műszaki fejlesztés kérdésének, feltétlenül fejleszteniük kell szakmai, műszaki felkészültségüket, a politikai felkészültség állandó gyarapítása mellett. Csakis így tudunk kulturáltabban, eredményesebben dolgozni, hasznos javaslatokkal és helyes határozatokkal a párt gazdasági irányító és szervező feladatát betölteni. Természetesen fokozottan áll ez gazdasági vezetésünkre. Iparunk előtt igen nagy feladatok állnak, és mindent el kell követnünk — és el is fogunk követni — azért, hogy a hároméves terv határidő előtti sikeres megvalósításával biztosítsuk ötéves tervünknek a megfelelő alapot. Eredményeink szépek, de óva intünk minden elvtársat és pártszervezetet az önelégültségtől. Vannak erre már jelek, amelyek figyelmeztetnek bennünket. További feladataink Az iparban és közlekedésben legfontosabbnak tartjuk továbbra is munkánkban a termelékenység fokozására, az önköltség csökkentésére és a minőség javítására mozgósítani elsősorban a párttagságunkat, és az ő példamutatásukon keresztül megyénk minden becsületes dolgozóját, munkásokat, mérnököket egyaránt. A fentiek érdekében továbbra is szorgalmazni kell a műszaki fejlesztést, különösen azért, mert egyes üzemekben meg nem értés van ebben a kérdésben. Kiváló eredményeink vannak már eddig is ezen a téren, például az Ajkai Alumíniumkohóban, a középdunántúli szénbányákban a gépes. Megyénk dolgozó parasztságának döntő többsége a szövetkezeti útra lépett Tisztelt Elvtársak! A politikai helyzet szilárdulása és a dolgozó parasztokkal való rendszeres foglalkozás eredményeként falungyorsan javult a helyzet. A párt és a kormány helyes intézkedései pedig, mint a begyűjtés eltörlése, termelési kedvezmények adása, megnövelte a parasztság termelési kedvét és a párt 1958 decemberi határozata után 1959 tavaszára olyan hangulat alakult ki a megyében, amely lehetővé tette, hogy 265 községünkből 224 község tsz-községgé vált és ma már a megye szántóterületének 80 százalékán nagyüzemi gazdálkodás folyik, öt járásunk teljes egészében szövetkezeti járás lett. Megyénk az ország egyik legfontosabb ipari megyéje és már nem messze vagyunk attól, hogy a megye egész mezőgazdasága a szocialista szektorhoz tartozzon. Ez nagy győzelme megyénk kommunistáinak, munkásosztályunknak és parasztságunknak. Az eredményeket különböző politikai és gazdasági okok tették lehetővé. Alapja volt a mezőgazdaság átszervezésének a párt és a kormány következetes és szilárd politikája, a dolgozó parasztsággal kialakult jó kapcsolat, amelynek eredményeként nőtt a párt tekintélye, erősödött a bizalom, és ez a bizalom érezhető volt a szervezés egész időszaka alatt. Nagyon nagy segítséget nyújtott az a rendszeres politikai felvilágosító munka, amelyet két éven keresztül a megye pártszervezetei, a tanácsok, a Hazafias Népfront és a különböző tömegszervezetek a maguk területén folytattak, előadássorozatok, tanfolyamok formájában. Sok vita után sikerült megértetni nemcsak a szegény, hanem a középparasztok jelentős részével is a mezőgazdaság nagyüzemmé való átszervezésének szükségességét. Segítette az átszervezést az is, hogy az ellenforradalom után megmaradt termelőszövetkezeteink politikailag, gazdaságilag megerősödtek, többségükben jól jövedelmező, példamutató nagyüzemi gazdaságokká váltak, megnőtt a tekintélyük az egyénileg gazdálkodó parasztok előtt, és ez tapasztalható volt az átszervezés alatt is, amikor az egyénileg gazdálkodók általában elismeréssel nyilatkoztak a meglevő szövetkezetekről. A nemzetközi helyzet alakulása, az erőviszonyoknak a szocialista tábor javára való eltolódása is hozzájárult a megfelelő hangulat kialakításához, lényegesen kevesebb bizonytalankodással találkoztunk a békét és a jövőt illetően. A szövetkezés az egész parasztság mozgalma lett a tavasz folyamán és a szegényparasztság mellett a birtokos, jómódú parasztok is a szövetkezés útjára léptek. A birtokkal rendelkező parasztok belépése nagy hatással volt a kisebb földdel rendelkező parasztokra is, vonzotta a szegény- és kisparasztokat is a szövetkezetbe. A középparasztokkal való foglalkozás növelte ezek bizalmát a párt iránt, és a szövetkezetekbe vitt erős gazdasági alap megteremtette a feltételét a szövetkezetek megerősödésének. Új volt a tavaszi szervezés eredményeiben az is, hogy a községek parasztjainak túlnyomó többsége, vagy egésze belépett a szövetkezetbe és így szövetkezeti községek jöttek létre. Sokkal erősebbek, életképesebbek ezek a szövetkezetek. Jelenleg szövetkezeteink 46 százaléka ezer katasztrális holdon felüli szövetkezet és mindössze 9 százaléka 400 holdnál kisebb területtel rendelkező. A megyei pártbizottság határozott álláspontja az volt, hogy azonnal, vagyis a tavasz folyamán meg kell indulni a szövetkezeteknek, biztosítani kell a munkák megindulásához az előfeltételeket, és a folyamatos munkát. E határozat következetes végrehajtása eredményre vezetett a megyében. A parasztok gondolkodásának gyors változására jellemző, hogy már az alakuló közgyűléseken és a későbbiek folyamán is egyre inkább figyelmüket a legfontosabb gazdasági kérdésekre fordították. Mi lesz a nagyüzemi állattenyésztéssel, gépesítéssel? Milyen melléküzemágakat lehet szervezni, és így tovább. A termelőszövetkezeti átszervezéssel meg kellett oldani a kulákok kérdését is. A szervezés során ezek jelentős része nem fejtett ki ellenagitációt ,és a mi véleményünk az volt, hogy a dolgozó parasztok saját maguk bírálják el egyénileg, hogy melyik kulák érdemli meg azt, hogy felvegyék a szövetkezetbe, így azután volt, akiket felvettek és voltak olyanok is, akiket a dolgozó parasztok nem vettek be maguk közé. Növekedett a termelés is A Központi Bizottság márciusi határozatában a meglevő termelőszövetkezetek megszilárdítását tűzte ki feladatul. Megyénkben igen komoly nehézséget jelentett tavasszal a munkák beindítása, nem voltak egyben a táblák, munkaszervezetek nem alakultak ki, építkezéseket kellett indítani, össze kellett hozni a közös állatállományt stb. Ma már megállapíthatjuk azt, hogy tsz-eink meg tudtak birkózni ezekkel a nagy feladatokkal és a soron levő munkákat a szélsőséges időjárás ellenére is többségükben elvégezték. A szövetkezetbe lépettek szorgalma, párosulva a párt és a kormány segítségével, meghozta a maga eredményét. Kedvezően alakult megyénk mezőgazdasági termelése az idei nehéz év ellenére is. A mi tapasztalataink is megerősítik a Központi Bizottság határozatának azon fontos elvi tételét, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egy időben lehet és kell is növelni a mezőgazdaság termelését. Nagy próbára tette az új szövetkezeteket, azoknak tapasztalatlan vezetőit, a pártszerveket és tanácsi szerveket a közös gazdaság kialakítása. De a sok kezdeményezés, a helyi építkezések, az állatállomány elhelyezése mind azt bizonyítják, hogy parasztságunk minden szorgalmával és bizalmával a szövetkezetekben van, öszszefogott és színes lélekkel dolgozik, hogy erős szövetkezet legyen. A politikai helyzet, a légkör falán általában kedvező. A szövetkezetbe lépett emberek látják munkájuk eredményét, naprólnapra jobban beleilleszkednek a közösségi életbe. Az állam segítsége, a közös nagyüzemi gazdaság gyors kialakítása erősíti az embereknek a szövetkezetbe vetett hitét, látják azt, hogy nem választottak rosszul. A szövetkezetek fejlődése nagyon függ attól, hogy milyen a vezetőség. A régi tsz-vezetők mellett a tavasz folyamán nagyon sok szorgalmas, tekintélyes, becsületes embert , választottak meg a szövetkezetek elnökének, vagy vezetőségi tagjainak. Az elnökök — akik közül 156 középparaszt volt — többsége nagy igyekezettel, szorgalommal, élettapasztalatainak felhasználásával igyekezett a szövetkezetek irányítását megoldani és közülük igen sok rövid néhány hónap alatt is elismert vezetővé nőtt ki. Igen örvendetes az, hogy most szövetkezeteink követelik a szakembert, míg azelőtt nemigen akarták elfogadni. Jelenleg 159 termelőszövetkezetünkben van megfelelő képességű szakember és az elnökök közül is 73 olyan, aki valamilyen szakiskolát, vagy szaktanfolyamot végzett. Nagy jelentőségű volt a Központi Bizottság azon intézkedése, hogy az újonnan alakult szövetkezeteket más területről átcsoportosított szakemberekkel, káderekkel megerősíthettük. A jövőben továbbra is törekedni kell arra, hogy még az eddiginél sokkal több jó szakembert vigyünk a szövetkezetekbe; korszerű nagyüzemi gazdaságok kialakítása enélkül elképzelhetetlen. Nagy feladatok várnak a keszthelyi akadémiára, amely eddig is sokat segített, a jövőben is várjuk a szakmai segítséget tőlük. Ugyanakkor a megyei pártbizottságnak nagyobb felelősséggel kell foglalkozni ezzel a fontos felsőoktatási intézménnyel. Azt is meg kell mondani, nem minden tsz-ben választottak alkalmas embereket a vezetőségbe. Egyes helyeken a kisparasztokat, vagy a régi szövetkezeti tagokat igyekeztek kiszorítani a vezetőségből. Sőt nem egy helyen ellenséges elemek, kulákok, csendőrök kerültek be a vezetésbe. Ezeket a hibákat ki kell küszöbölni, alkalmassá kell tenni a vezetőségeket arra, hogy helyes irányba tudják vezetni a szövetkezetet. Tovább kell javítani a politikai munkát A Központi Bizottság határozata alapján kialakítottuk a termelőszövetkezeti pártszervezeteinké is. (Folytatás az 5. oldalon)