Középdunántúli Napló, 1960. március (Veszprém, 16. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-01 / 51. szám
KttZÉPMMtlVníLl "» NAPLÓ XVI. évfolyam — 51. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1960. március 1. 16 éves az ülnök intézmény írta: Dr. Halmai János, a megyei bíróság elnöke 1950. március 1-én tettek először hivatali esküt bíróságainknál a dolgozó nép küldöttei a népi ülnökök, hogy a munkásosztály vezette dolgozó nép képviseletében elfoglalják az igazságszolgáltatás- ban őket megillető helyet. A magyar népi demokrácia a munkásosztály vezette dolgozó osztályoknak biztosítja az állam ezetését. Ebből következik, hogy dolgozó osztályoknak részt kell enniük az igazságszolgáltatáson is. Ez a szükségszerűség hívta erre az 1949. évi XI. törvényt, mely törvénnyel életrehívott tlkbíráskodás a bíróságok és dolgozók kapcsolatának termény formáját valósította meg. Alönböző munkahelyek dolgozói al jelölt és közvetett választás, a tanácsi szervek által megváltott népi ülnökök ezrei lettek mi hatalmunk igazságszolgáltatáásának tevékeny részvevői, az elmúlt tíz esztendő alatt sok új ülnök vett részt megyénk iságszolgáltatásában. Az üzem, vállalatok, intézmények, küntöző munkahelyek dolgozóikat a dolgozó társaikat jelölték lépi ülnöki tisztségre, akik ikóhelyeiken példásan belyzik a termelőmunkában, a reájuk bízott feladatok ellátásában, akiknek népi rendszerünk irániségéről meg voltak győző ilyen kiválasztás után termés, hogy a megválasztott népi ceink túlnyomó többsége meg élt a bizalomnak. Ülnökeink jtős része aktívan kapcsolód a bírósági munkába. A hivatási- bírákkal együttműködve, komoly szerepet töltöttek és töltenek be az igazságszolgáltatás előtt álló feladatok megoldásában. A népi ülnökök helyes társadalmi felfogása, természetes igazságérzete párosulva a hivatásos bíró jogi szaktudásával, jogszabályismeretével, harmonikus együttműködésben biztosítja a jog igazi céljának — a nép érdekei védelmének — felismerését. Népi ülnökeink élő kapcsolatot jelentenek bíróságaink munkája és a dolgozó nép között. Munkahelyeikről magukkal hozzák a bírósági tárgyalótermekbe a dolgozók jogtudatát, igazságérzetét. Emellett a maguk munkaterületének szakismereteivel igen sok esetben hasznosan segítik elő a bíróság elé kerülő ügyek, jogviták helyes elbírálását. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy milyen segítséget jelent a hivatásos bírónak például a bányász foglalkozású népi ülnök jelenléte a bírósági tanácsban, amikor például egy bányabalesettel kapcsolatos felelősségrevonás során — a vonatkozó jogi ismeretek mellett — igen sok nem jogi, hanem éppen az eljáró népi ülnök munkaterületén szerezhető szakismeretre van szükség, amellyel a hivatásos bíró nem rendelkezik. Milyen jó segítséget jelent a hivatásos bírónak például az agronómus, amikor mezőgazdasággal kapcsolatos kérdéseket kell eldönteni! így lehetne felsorolni egymás után igen sok munkaterületet, ahonnan népi ülnökeink jönnek, és amely munkaterület szakismereteit igen jól tudják hasznosítani bírósági munkájukban. Utoljára — de nem utolsósorban — említem meg azt a komoly segítséget, amit népi ülnökeink működésük során politikai felkészültségükkel és szilárdságukkal adtak munkánkhoz. Igen helyes politikai érzékkel segítették az ellenforradalom után hivatásos baráinkat annak eldöntésénél, hogy az ellenforradalomban részt vett személyek közül ki a dolgozó nép ellensége, és ki a megtévedt dolgozó. Ezzel elősegítették a felelősségrevonásnak kellő differenciálását, büntetőpolitikánk maradéktalan érvényesülését. Jelenleg is működő népi ülnöökeink közül sokan 10 éven át évente rendszeresen működtek bíróságainknál. Közülük többen — mint például Haász János ajkacsingervölgyi, Arany Józsefné és Kőpataki Antal balatonfüredi Kelemen József várpalotai elvtársak — jó munkájuk elismertként igazságügyminiszteri erésben részesültek. Megyéb ken létén van olyan igazságozónk, aki népi ülnöki működősorán kedvelte meg az igazságügyi munkát, és itt s ezt benyomásai alapján éles hratásnak választotta az igazságügyi munkát. A népi ülnök-bíráskodás tíz esztendős évfordulója alkalmából megyénk ki’’; • nevében szívből nytrv.O ;! ülnök elvtársainkat. K . tőlük és egyben elvárjuk tőlük hogy továbbra is tudás :c !• jj: i ■, Lídiák ehhez . munkához, hogy velé valósíthassuk egu a Mád , melyet a hu. r.sos hró és a nj ülnök hivatali esi ije er.: orrr így szövegez me, . min' igyekezetemmel azo. ,zek, hogy bírói működésemmel a Magyar Népköztársaság megerősödését és fejlődését előmozdítsam.” Szocialista brigádot avattak a Veszprémi Állami Építőipari Vállalatnál Szombaton délben termelési értekezletre gyűltek össze Veszprém Állami Építőipari Váll Két napirendi po -• csatlakozd ■., Polsiáét. dy Btíj iscd•, 'it. tt vi . ■ ajlati • .tesitik túl, c t 6 százalékkal nov.. ászaki fejlesztés érdekében . .ki csoportokat hoznak létre, és a gépkihasználásit 10 százalékkal növelik. Április 4-re felajánlják, hogy a tejüzem építését befejezik és határidő előtt átadják a gyulafirátóti és hárskúti termelőszövetkezeti istállókat. Ezután Ebele János brigádjának munkáját értékelték. A kőművesbrigád már csaknem tíz éve dolgozik együtt, és a hat brigádtag: Ebele János, Horváth Géza, Olasz István, Ender István, Ebele György és Kripli Gábor, júniusban kezdte a versenyt és igyekezett minden pontnak eleget tenni. Minőségi munkájuk is kifogástalan volt. Amikor szavazásra került sor, a dolgozók egyhangúlag odaítélték a megtisztelő címet a brigádnak. Mai számunkból jobb munkaszervezéssel , nagyobb eredményekért Káprázatos farsangi karnevál Hévízen Korszerűsítették a tapolcai vasútállomást Vasárnapi sportesemények Hruscsov elvtárs és Sukarno aláírta a szovjet-indonéz közleményt Hruscsov szovjet miniszterelnök és Sukarno indonéz államelnök vasárnap aláírta a szovjet— indonéz közös közleményt, továbbá a gazdasági és kulturális egyezményt. A kulturális egyezmény rámutat, hogy a szerződő felek minden eszközzel erősíteni és fejleszteni fogják a kölcsönösen előnyös kulturális cserét és elősegítik az együttműködést a tudomány, a főiskolai oktatás, a népművelés, az egészségvédelem, az irodalom, a művészet és a sport vonalán. A Reuter tudósítója megbízható indonéz körökből úgy értesült, hogy a Szovjetunió 250 millió dollár összegű hosszúlejáratú kölcsönt folyósít Indonéziának. (MTI) A régmúlt idők legjelentősebb leleteit tárták fel Fenékpusztán A keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatójának, dr. Sági Károlynak irányításával, nagyarányú ásatásokat kezdtek még tavaly a Keszthely meletti Fenékpusztán, ahol római város maradványait rejti a föld mélye. A római város már feltárt II. számú bazilikájától délre egy nagyobb építmény — hajdani palota — alapjaira bukkantak, amelynek feltárása közben, a falak tövében, egy VI.— VII. századbeli temető nyomai kerültek felszínre. Alaposabb ásatás után fény derült arra, hogy itt az avarok idejében is fennálló római város előkelő rétegének temetkezési helyére találtak. Ezen a helyen harmincegy sírt tártak fel, amelyből a szakemberek szerint, európai viszonylatban utóbbi fél évszázad legjo-b leletanyaga került elő, amilveknek részletes számbavételét most végzik. Kittsen a ieles gyermekzárokban volt sok értékes ékszer. A legelőkigióbbek sírjaiban több tucat különféle ékszert, aranyat, ezüs rubintokat, igazgyöngyöket és borostyánokat, valamint díszes üvegtárgyakat találtak. Ritkaságnak számítanak azok a homlok- és fejdíszek, amelyeket hajszálvékony aranycsövekből raktak össze. Egy nagyobb, igazgyönggyel kirakott ékszeren valószínűleg tulajdonosának nevét: „Bonoza” feliratot fedeztek fel. Számos ékszer és vésett tábla a sárkányölő Szent Györgyöt és Krisztus feltámadását örökíti meg. Sok-sok nyaklánc és karperec ízléses, művészi kivitele a mai kor modern ékszereinek szépségével is vetekszik. A legérdekesebbek közé tartozik az a csiszolt, hegyi kristályból készült brostó, amelynek közepén egy nagyítólencsét találtak. Ez a lelet is bizonyítja, hogy a hatodik században a rómaiak már ismerték és használták a nagyítót. A fenékpusztaihoz hasonló leletet hazánkban ez ideig csak Pécs környékén találtak. Szakemberek feltevései szerint Fenékpusztán ékszerkészítő műhely is volt, s a különféle tárgyak innen kerültek Pécs környékére. A fenékpusztai ásatások leletei gazdag anyagot szolgáltatnak az 568-as év utáni időszak, az avarok kárpátmedencei uralomra jutásának mindeddig meglehetősen hiányos történelmi ismereteihez. A most felszínre került gazdag leletanyagról és az újabb tudományos ismeretekről dr. Sági Károly, a keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója, és Barkóczy László, az Országos Történeti Múzeum régészeti osztályának vezetője, könyvet is írnak. Vasárnap befejeződtek a vizsgák a pápai traktoros-iskolában Vasárnap befejeződtek a vizsgák a Pápai Mezőgazdasági Gépészképző Iskolában, ahol a dunántúli megyékből kétezer traktoros sajátította el a traktorvezetés és kezelés ismereteit. Az új traktorvezetők már részt vesznek a termelőszövetkezetek tavaszi nagy munkáiban. úcsúszakáss öreg harcosok... idiőbe öltözött férfiak lépnek be vasárnap reggel , veszprémi SZMT épülete kapuján. Munkásemberek és gős dolgozó parasztok, akik ma utoljára állnak feszes „vigyázz”katonai vezényszóra, hogy IíjUj, ‘.yner, született elvi'kát!” Pár perc múlva megtelnek a széksorok, és bevonulnak a terembe a búcsúztatók is, akiknek soraiból kilép Birtalan János tiszt elvtárs és harsány hangon köszönti az egybegyűlteket: „Jó reggelt, elvtársak! ...” Mire az ezüstös halántékú öregkatonák kórusban, katonásan válaszolják: „Erőt, egészséget, parancsnok elvtárs.” S amikor a Himnusz akkordjai felbúgnak a teremben, mégegyszer, utoljára pattannak fel helyükről keményen a veterán harcosok, laposra nyitott tenyerüket a nadrágszárakhoz simítva, ahogy a gyakorlati szabályzat előírja. De az arcok most megenyhülnek, és az öreg szemekben könnycsepp csipog... Pereg a dob és a veszprémi II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat pirosnyakkendős leánypajtásai sorakoznak az előtérbe. „Díszszázad, vigyázz!” — vezényli Hencz Péter pajtás, a parancsnokuk, és meleg szavakkal köszönti a búcsúzóra megjelent volt tartalékosokat. „Neveljenek bennünket olyan derék emberekké, mint amilyenek önök maguk és őrködjenek továbbra is a világbéke felett!...” Szintér Tibor szavalata után dr. Lukács Lászlóné elvtársnő, a Hazafias Népfront Veszprém városi titkára, megnyitja az ünnepélyt. „A mai nappal megszűnik az Önök katonai kötelezettsége, elvtársak — mondja —, de a dolgozó nép továbbra is igényt tart becsületes helytállásukra. Legyenek segítségünkre szocialista társadalmunk ifjúságának nevelésében, adják át tapasztalataikat, igaz hazafiságukat fiataljainknak. A zászló most átkerül az ő kezükbe, és véssék a szívükbe, hogy ugyanúgy harcoljanak érte a béke megvédéséért, mint ahogy ezt önök tették!” Kinti Imre elvtárs, az MSZMP városi bizottsága nevében üdvözli a volt harcosokat, akik a mai napon megkapják az „obsitot.” „Köszönetet mondok pártunk nevében eddigi munkájukért, amellyel a szocializmust építették, és köszönetet mondok jó édesapámnak is, aki ugyancsak itt ül Önök között” — mondja megilletődött hangon.ovács János elvtárs, a Veszprém városi Tanács VB. elnökhelyettese emelkedik ezután szólásra. A letűnt „régi világ” megpróbáltatásairól, szenvedéseiről beszél, amely időknek a most búcsúzó volt tartalékos katonák részesei voltak. „A mai életet, ezt az új világot azonban már magunknak építettük, és az urak, a kiváltságosok helyébe megteremtettük a dolgozó nép világát!” Somlai Sándor elvtárs, aki maga is az öreg harcosok sorába tartozik, a munkásőrség nevében köszönti társait. Birtalan János tiszt elvtárs a néphadsereg és a járási kiegészítő parancsnokság üdvözletét tolmácsolja. Toldi Albert a nemrég bevonult fiatal katonák, Herendi Ferenc pedig a leendő sorkötelesek képviseletében fordul az obsitosokhoz: „Kedves apáink! Köszönjük a ti életetek munkáját, köszönjük harcaitokat, küzdelmeiteket, köszönjük nektek a jelent. Igyekezni fogunk hozzátok hasonlókká válni!’57után kiosztották a tartalékos állományból törölt volt harcosoknak a díszes emléklapokat, majd színvonalas kultúrműsor következett. A veszprémi Csermák Antal zeneiskola tanári kisegyüttese, az ének-zeneiskola tanulóinak szereplése, és a városi munkás vegyeskórus kitűnő énekszámai tették emlékezetesebbé az amúgy is feledhetetlen búcsúünnepélyt. (h. k.)