Középdunántúli Napló, 1960. április (Veszprém, 16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-01 / 78. szám

2 HÍREK 1900. április 1, péntek Kalendárium ~A Nap kel. 5 óra 24 perckor, nyugszik 18 óra 13 perckor. A Hold kel. 8 óra 21 perckor, nyugszik 23 óra 26 perckor. Mai névnap: HUGÓ Idő­járás jelentés Változó felhőzet, több napsütés­sel, helyenként esővel. Mérsékelt szél. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet pénteken, 11—14 fok között. A MAI NAPON 2440 évvel ezelőtt, ie. 480-ban született EURIPIDÉSZ, görög drámaíró. Filozófusként kezdte és Szokrátésszel való barátsága miatt drámáin is érezhető a szo­fisztika hatása. 75 darabjából 19 maradt fenn és ezekkel az addigi görög színjátszást technikailag is megújította. Műveiben lélektani konfliktusokat is ábrázol és ezek hatása az utókorra is igen nagy volt. Néhány tragédiája:MEDEIA, ELEKTRA, IPHIGENIA A TA­URUSZOK KÖZÖTT, IPHIGE­NIA AULISZBAN. Euripidész ie. 406-ban halt meg. — KÖZEL HÚSZEZER cseh­szlovák turista látogat el ebben az esztendőben Magyarországra. Közülük sokan a csodás szépségű Balaton-part üdülőit keresik fel.­­ CSALÁDLÁTOGATÁSOKAT szervez a Péti Kőolajipari Vál­lalat nőtanácsa, a környék fal­­vaiból bejáró munkásasszonyok otthonaiban. A nőtanács aktivis­tái a tervek szerint májusig leg­alább egyszer minden vidéki munkásasszony családját meglá­togatják. . . A HŐS SZOVJET TEN­GERÉSZEKRŐL film készül a Szovjetunióban. A Moszkvai Központi Dokumentumfilm Stúdió már megkapta a négy szovjet tengerész san-franciscoi tartózkodásának első napjairól szóló filmanyagot. A film be­mutatja majd a Kuril­-szigete­­ket, a négy tengerész ba­jtársa­­it, s a kutatókat, akik a negy­venkilenc napig bolyongó, az elemeken győzedelmeskedő szovjet katonákat keresték.­­ KÉTEZER DARAB nyárfa suhány elültetését vállalták a du­­dari MSZMP alapszervezet már­cius 24-én megtartott taggyűlésén a párttagok április 4-e tiszteleté­re. A párttagság, együtt a KISZ- szel, az úttörőkkel és a nőtanács­­csal két nap alatt teljesítette vál­lalását. A társadalmi munkában száztizen vettek részt. — ELMÉLET ÉS GYAKOR­LAT. Az egyik malmöi isko­lában a szülők és tanítók a tes­ti fenyítés helyességéről vitat­koztak. Egy édesanya határo­zottan ellenezte a gyermekek testi fenyítését és emiatt nagy vitába bonyolódott az iskola, igazgatójával. A vita hevében a méltatlankodó anya felpo­fozta a megrökönyödött igazga­tót. — ÖTVENEZER HEKTÁR földet ármentesítenek a román szakemberek a Bánságban. Az ármentesítési terv szerint 1960- ban több mint 1 800 000 köbméter földet ásnak ki önkéntes munká­val Temesvár tartományban. 165 évvel ezelőtt, 1795-ben (a forradalmi naptár szerint Ger­minal 12-én) kezdődött el Párizsban az 1794-es ellenforradalmi, úgynevezett Thermidor-konvent elleni „Germinal-felkelés”. 75 évvel ezelőtt, 1875. április 1-én született EDGAR WALLA­CE (ejtsd: edgár wallasz) angol író. Detektívregényei és afrikai tör­ténetei nagy sikereket értek el. Wallace 1932 ben halt meg. * — VÖRÖSKERESZTES GYŰ­LÉS volt 28-án este Ugodon, amelyen a szervezet eddigi mun­káját és jövendő feladatait be­szélték meg. Megbeszélték a tisz­tasági hónap szervezését, a tüdő­szűrő vizsgálatok lebonyolítását, melyekre 14—15—19-én kerül sor és a tífusz oltások megszervezé­sét A vöröskereszt-szervezet be­teglátogató csoportok alakítását és egészségügyi állomás felállítá­sát határozta el.­­ „LENIN ALAP”-NAK ne­vezték el a normán felül termelt fémet a Dnyeprodzserzsinszkij-i „Dzerzsinszkij” kohászati üzem­ben, ahol V. I. Lenin születésének 90. évfordulója tiszteletére szoci­alista versenyt indítottak, hogy a terven felül minél több fémet ter­meljenek. Az egyik kommunista munkabrigád már eddig 2000 ton­na fémet gyártott az alap részé­re. A NEMESSZALÓKON zsúfo­lásig megtelt nézőtér előtt mu­tatták be tudásukat, a Felszaba­dulási Kulturális Szemle körzeti bemutatóján a nemesszalóki, nyárádi, külsőváti, mihályházi és vinári öntevékeny művészeti cso­portok tagjai. A nevezettek közül csupán a marcalgergelyi fiatalok hiányoztak. — ALUMÍNIUMHÍD építését fejezik be rövidesen egy moszk­vai gyárban. A Szovjetunió első alumíniumhídja 32,4 méter hosz­­szú, s ugyan olyan teherbírású, mint az acélhíd, de súlya csak harmadannyi. A hidat a főváros környékén állítják fel éspedig nem szétszerelve szállítva, ha­nem helikopterekkel összeszerelt állapotban juttatják el a felállí­tás he­­yére. VADÁSZKÜRTÖK verse­nyét rendezik meg Londonban április 7-én. A város központ­jában szólalnak meg majd a kürtök, amelyek ezelőtt csak vidéken, vadászat közben csaptak lármát. Minden részve­vőnek két perc alatt kell „el­fújnia’’ a hagyományos kürtje­leket. Balatonfüredi tavasz (Tudósítónktól) Virágdíszbe öltözött Balatonfüred, sok ezer mandulafa és ba­rackfa virágzik. Tavasz van, vidá­mabb az élet, ragyog­nak az emberi arcok. A gyümölcsfák vi­rágzása idején úgy látod Füredet, mint­ha egy gyönyörű per­zsaszőnyeg borítaná ezt a szépséges tájat. Aki szereti a termé­szetet — és ki nem szereti — jöjjön ide Balatonfüredre a mandulafák virágzása idején, olyan élmény­nyel fog távozni, amit soha életében nem tud feledni. Balatonfüred min­dig szép, minden év­szakban. Nyáron a fürdőszezon sok szí­nes változásával, ősz­­szel a bor és gyü­mölcsszüretével, télen jégsportjával, de a legszebb és legkedve­sebb évszak mégis a tavasz, a virágzó fü­redi tavasz. Kőpataki Antal RO/EP nrwAivTioi.i iv­­pro 1960. április 1. Öt kérdés — öt felelet A Felszabadulási Kulturális Szemle helyzete megyénkben Néhány nap választ el bennün­ket legnagyobb nemzeti ünne­pünktől, hazánk felszabadulásá­nak tizenötödik évfordulójától, április 4-étől. Az ünnep méltó kö­szöntéséhez járul hozzá a „Felsza­badulási Kulturális Szemle” is. Az ünnep előtti napokban meg­kértük Wundele György elvtár­sat, a KISZ Veszprém megyei Bi­zottságának agitációs és propa­ganda titkárát, a „Felszabadulási Kulturális Szemle” megyei szer­vező bizottságának elnökét és Németh János elvtársat, a KISZ Veszprém megyei Bizottságának kulturális felelősét, hogy nyilat­kozzanak a szemle eddigi eredmé­nyeiről, tapasztalatairól és a mű­vészeti csoportok, szólisták előtt álló feladatokról. 1. — Milyen eredményei vannak eddig a szemlének? — A „Felszabadulási Kulturá­lis Szemle” minden eddigi kultu­rális megmozdulást messze túl­szárnyaló érdeklődést váltott ki megyénkben. A különböző művé­szeti csoportokban — színjátszó­csoportokban és énekkarokban, a népi tánccsoportok és zenekarok sorában — csaknem tízezer fiatal vesz részt benne, s a különböző ismeretterjesztő jellegű rendez­vényeken (szellemi öttusa, József Attila olvasómozgalom stb.) még mintegy 7000 a részvevők száma. Ezek a részvevők nencsak jelent­keztek, hanem nagy részük már be is mutatta tudását a helyi be­mutatókon , amelyet szinte ki­vétel nélkül minden községben megrendeztünk, — az eddig meg­tartott harminc körzeti találkozón s néhány helyen már járási be­mutatón is. 2.­ — Melyek a­­ szemle eddigi ta­pasztalatai ? — A legfontosabb az: helyes­nek bizonyult a „Felszabadulási Kulturális Szemle” ilyenforma megrendezése. A felszabadulás óta most fordult elő először, hogy valamennyi, a kulturális munká­ban érdekelt szerv összehangol­tan, közösen vette ki részét a KISZ által kezdeményezett nagy­szabású mozgalom sikeres lebo­nyolításában. A KISZ szervezetek és bizottságok mellett a szakszer­vezetek, a szövetkezetek, az MSZBT, a Hazafias Népfront bi­zottságok aktivistái, a népműve­lési felügyelők, pedagógusok mind-mind lelkes, gondos mun­kát végeztek és végeznek nap­jainkban is. Munkájuk eredmé­nyét csak növeli, hogy pártbizott­ságaink és pártszervezeteink szer­te a megyében messzemenő segít­séget nyújtanak a szervező bizott­ságoknak. A fiatalokat serkentet­te a részvételre, hogy a szemle az „Ifjúság a szocializmusért” pró­bák része.­­ A másik fontos tapasztala­tunk, hogy a szemle ünnepi, fel­szabadulási jellege megszabta, he­lyes irányba terelte művészeti csoportjaink ténykedését. — A harmadik említésre méltó tapasztalat, hogy nem csupán a régi, begyakorlott csoportok vesz­nek részt rajta, hanem sok he­lyen új csoportok is létesültek — a megyében több­ mint százhúsz —, s így a szemle széles tömege­ket vont be a kulturális munká­ba. 3. — Az eddigi bemutatókon mi­lyen eredmények mutatkoznak? — A témaválasztás messze túl­szárnyalja az eddigieket. Ezen a szemlén először mondhatjuk el, hogy a kispolgári hatás szinte a nullával egyenlővé vált. A téma­­választáshoz komoly segítséget nyújtott a KISZ megyei­ bizottsá­ga is, amikor több különböző mű­sorfüzetet is a felkészülők rendel­kezésére bocsátott. Ami a színját­szó csoportokat illeti (228 neve­zett a szemlére) sok közülük ne­héz fába vágta a fejszéjét, s mégis azt mondhatjuk: sikerült megol­dania feladatát, így például a balatonkeneseiek Darvas József: „Kormos ég” című színművével, a keszthelyiek az „Anna Frank naplójáéval, a pápaiak Mester­házi—Karcsai: „Az ember nevé­ben” című színművével jelentkez­tek a szemlére. — Népi tánccsoportjaink — egyébként 117 csoport vesz részt a szemlén — zömmel különböző táji jellegű népi táncokat tanul­tak be, de örvendetesen szapo­rodnak a tematikus táncok és a népi jellegű játékok is. A népi játékok közül kiemelkedő a sár­mellékiek, a zalaváriak, a várpa­lotaiak és a herendiek tánca, míg a tematikus táncok közül Várpa­lota és Veszprém táncosai szere­pelnek a legnagyobb sikerrel. — Énekkaraink és zenekaraink örvendetesen újszerű tematikával léptek közönség­ elé, a klasszikus szerzők nagyobb igényű munkái, népdalaink, magyar szerzők mű­vei és mozgalmi dalok szerepel­nek műsorukon. — A most felsoroltak többsége régi csoport, s ami természetes is, ott ahol szervezési nehézségek, problémák, gondok helyett mind­járt a tevőleges munkára, a felké­szülésre lehetett fordítani az időt — jobban, magasabb színvonalon, igényesebben készültek fel —, de az újak is meglepően biztonságo­san, gondos és aprólékos munka jeleit tükrözve léptek színpadra. 4. — A többi ágakban milyen az érdeklődés a verseny iránt? — A mérleg természetesen a művészeti csoportok javára bil­len, ez azonban nem azt jelenti, hogy kicsi a többi ágban részt vevők száma. Ami a József Attila olvasómozgalmat illeti például, az 1956 előtt — amikor utoljára megrendeztük — messze kevesebb embert mozgatott meg, mint most, a szemle keretében. A szellemi öttusa ,új forma, kitaposatlan út, természetes, hogy nem megy be­vezetése döccenő nélkül. Ahol azonban csinálták, sikerrel csi­nálták — gondolunk elsősorban Várpalotára (ahol mérnökök, or­vosok, művezetők szerepeltek az öttusán) és Pápára. — Kiállítást a felszabadulás al­kalmával minden községben ren­deznek a szemle keretében, s eze­ket fogja össze majd a megye egész felszabadulási anyagát be­mutató, nagyszabású kiállítás, amelyet Veszprémben május el­sején nyitnak meg. 5. — Melyek a csoportok felada­tai a következő időszakban? — A „Felszabadulási Kulturális Szemle” n­em ér véget április 4- én, sőt egy sor helyen még a kör­zeti bemutatókra is ezután kerül sor. Természetes, hogy a körzeti bemutatók előtt álló csoportoknak minden energiájukat a jó felké­szülésre kell szentelniük, azoknak a csoportoknak pedig, amelyek a járási, vagy a megyei bemuta­tókra kapnak meghívást, megtisz­telő kötelességük, hogy még to­vább javítsák előadásaikat. Per­sze a szemle — nem verseny, itt nem elsőségért, díjakért folyik, a „küzdelem” — ha a legeredmé­nyesebb csoportok jutalmat is kapnak. — Nem verseny, hanem szemle, olyan szemle, amely egy bizonyos állapotot tükröz, amely állapotból tovább kell lépnünk. Világos, hogy azok a csoportok sem dobhatják sarokba kellékei­ket, amelyeket nem hívtak meg a járási döntőkre. Szereplésre van lehetőség­­ (például az ajkai vá­rosi művészeti csoportok elhatá­rozták, hogy műsoraikkal fellép­nek a környező községek termelő­­szövetkezeteiben). Tanulni, tovább folytatni a munkát, méghozzá olyan széleskörű szervezéssel, mint a szemle idején, a társadal­mi szervek összefogásával — ez teszi igazán eredményessé és ér­tékessé a szemlét, amelynek to­vábbi eseményei bizonyára jelen­tős élményt nyújtanak majd nem­csak a részvevőknek, hanem a megye sok-sok dolgozójának — fejezték be nyilatkozatukat a szemle irányításában dolgozó elv­társak. ‚B' Gy‘* Jól sikerültek az első jelvénykiosztó ünnepségek A pápai járásban március 29- én tartották meg az „Ifjúság a szocializmusért” próba első jel­vénykiosztó ünnepségeit. Ezen a napon Borsosgyőrött, Borsosgyőr­­új­majorban és Bakonyszentivá­­non rendeztek ünnepséget a KISZ szervezetek az „Ifjúság a szocializmusért” próba követel­ményeinek teljesítése alkalmá­val. A borsosgyőri termelőszövetke­zeti KISZ szervezet ünnepségén ott volt a község valamennyi fia­talja. Eljöttek az ünnepségre mindazok, akik a múlt hónapok­ban is annyit segítettek a fiata­­taloknak, a község párttitkára, a termelőszövetkezet elnöke, a ta­nács végrehajtó bizottságának el­nöke, az iskola igazgatója, a tö­megszervezetek képviselői. A gyűlést Tánczos István, a KISZ szervezet vezetőségének tagja nyitotta meg, majd Jákli Gábor elvtárs, KISZ titkár számolt be az „Ifjúság a szocializmusért” próbák eredményeiről. Jákli elv­társ ünnepélyes szavakkal emlé­kezett meg hazánk felszabadulá­sának tizenötödik évfordulójáról és szólt a termelőszövetkezeti fia­talok kötelességeiről, feladatairól is. Az ünnepi beszéd után szólt a fiatalokhoz a termelőszövetkezet elnöke is, aki elmondotta, a ki­­szisták igen szépen, lelkesen, eredményesen dolgoztak a múlt esztendőben a szövetkezetben és minden dicséretet megérdemel­nek Külön kiemelte, hogy a fia­talok 820 társadalmi munkaórá­val segítették a szövetkezetei. Felszólalása után a termelő­­szövetkezet párttitkára átadta a próba követelményeit teljesített fiataloknak az „Ifjúság a szocia­lizmusért“ mozgalom ízléses jel­vényét. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Üzemi jutalékfizetés Tapolcán (Tudósítónktól) Ünnepélyes keretek között fi­zették ki az első üzemi jutalékot a tapolcai állomás vasutas dol­gozóinak. A vasutas művelődési otthon­ban mintegy 200 dolgozó jelent meg, akik előtt Balla Sándor szakszervezeti bizottsági elnök és Farkas Gyula állomásfőnök­e tar­tott rövid beszédet. Elmondották, hogy a Szombathelyi Igazgatóság területén most 12 és fél nap munkabér kifizetésére nyílt lehe­tőség, bár ez az összeg jóval ma­gasabb lehetett volna baleset­­mentesség esetén. A dolgozók örömmel vették át a jutalmat és ígéretet tettek, hogy a jövőben még jobban dolgoznak. Bognár Károly

Next