Középdunántúli Napló, 1960. szeptember (Veszprém, 16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-01 / 206. szám

KÖZÉPDUNÁN­T&N­­­SP -XVI. évfolyam — 206. szám. ARA -)(­ FILLER Csütörtök, 1960. szeptember 1. Tanévnyitásra újra benépesülnek az iskolák padjai mosolygó arcú, tiszta sze­mű fiúkkal, lányokkal. Újra megkezdődik a munka az oktatás és a nevelés fellegváraiban, önkéntelenül eszünkbe jut ilyenkor a régi szeptember. Azok a libapásztor, tehénpásztor fiúk és lányok, akik ilyenkor csak a tá­voli tanyavilágból sóvárogtak az iskolapadok felé, s akik a legjobb esetben csak az első hóesés után kerültek iskolába és az első ta­vaszi napsütésre, az első rügyfakadásra újra elhagyni kényszerül­tek az ABC-s könyvet és a palavesszőt... Régi, rossz emlékek. Nem is időzünk náluk sokáig, csak tanulságul idézzük fel őket és inkább a mával foglalkozunk. Ha a veszprémi üzletekbe tévedt az ember a napokban, min­denütt a tanév érkezésének jeleit látja. Csíkos matrózblúzt, sötét­kék szoknyát, tornablúzt vásárolnak a lányok a ruházati boltokban. Milyen szépek lesznek a tanévnyitó ünnepélyeken!... Füzethalmok fogytak már el a papírboltokból: a tankönyvek az iskolákban vár­ják kis gazdáikat. Az egész város, az egész megye, az egész ország figyelme az iskolák felé irányul. Jó tudni, látni, tapasztalni, hogy egész társadalmunk magáénak érzi­ az oktató-nevelő munka prob­lémáit, örömeit, gondjait. Jó ezt tudni, mert a most kezdődő tanév talán még az eddi­gieknél is több feladatot, nagyobb gondot jelent, alaposabb munkát kíván pedagógusainktól. Ebben a tanévben szélesebb körben kell oktatnunk az ipari és a mezőgazdasági gyakorlatokat mind általá­nos iskoláinkban, mind középiskoláinkban. A mi nevelési rendsze­rünk alapelve: a munkára nevelés. Nem foszthatjuk meg tanulóin­kat olyan tevékenységtől, amely társadalmi életünk alapja! Külö­nösen jelentős középiskoláink életében ez a változás. Felbecsülhe­tetlen, jó hatása lesz a munka megismerésének, a munkavégzés té­nyének különösen középiskolai tanulóink életében. Általánosan ismert dolog a tanulók túlterheltsége. Napi öt-hat órát töltenek az iskolában. Különféle szakkörökben való részvétel, zene, balett, nyelvek tanulása szerepel tanulóink napirendjén. A délutáni tanulás is három-négy órát kíván tőlük. Nagyon fontos, hogy a pedagógusok és a szülők közösen számolják fel ezt a túl­terhelést, mert a játék a gyermek életének egyik alapeleme. Ha erre nem jut idő, nem gyermek a gyermek! Félreértés ne essék: nem a szakköri munkák ellen beszélünk, nem a zene, tánc, balett tanulását becsüljük le, hanem csak azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy nem követelhetünk napi tizenkét-tizenhárom órai munkát gyermekeinktől. Az iskolák életében megkezdődött ennek a túlter­helésnek felszámolása. A Művelődésügyi Minisztérium tanévnyitó rendelkezése értelmében minden év negyvenöt perc. Az iskolai munka szervezését a pedagógusoknak úgy kell végrehajtaniuk, hogy már a tanítási órákon elsajátíthassák a tanulók a tananyag lénye­gét, így az otthoni munka döntően gyakorló jellegű lesz. A szülőktől kérjük: a tanulók iskolán kívüli munkáját úgy irá­nyítsák, hogy az iskola céljait segítsék ezzel megvalósítani. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az iskola és a szülői ház jobb kapcso­latának kiépítése. Pedagógusaink a nyár folyamán felkészültek az új tanévre, fel­adataik végrehajtására. Igazgatóink részére Pápán és Balatonalmá­diban tartottunk tanfolyamot, ahol ismertettük a jövő tanév fő feladatait és megbeszéltük a végrehajtást is. Ugyancsak Pápán vettek részt tanfolyamon a napközi otthonos nevelők, az igazgató­­helyettesek, a kis falusi iskolák vezetői is. Az alapos felkészülésre vall az is, hogy a kereskedelmi szer­vek időben biztosították a szükséges felszereléseket. A célok is­merete, a végrehajtás részletes megbeszélése, a feltételek biztosí­tása arra enged következtetni, hogy bízva nézhetünk a jövő tanév elé. Néhány nap múlva nyilvánosságra kerülnek oktatásügyünk to­vábbfejlesztésének tézisei. Hisszük, hogy a tézisekről folyó viták­ban összekovácsolódik az iskola és a társadalom, kialakulnak az egységes nevelőtestületek mind politikai, mind pedagógiai kérdé­sekben, kialakul az a biztos alap, melyre a szocialista iskola fel­épülhet. Mosolygó gyermekszemek, vidám kacaj, szülői törődés, komoly pedagógiai munka vonulnak be az iskolák falai közé. Elfelejtte­­tik velünk a régi szép­ embereket... TÓTH LÁSZLÓ a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársa Ülésezett a megyei tsz patronáló jogi bizottság Hétfőn délután a megyei tanács tanácskozó kistermében ülésezett a jogi patronáló bizottság. Az ér­tekezleten a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályát Vizváry Gyula elvtárs képviselte. A be­számolót dr. Prém István, a Ter­melőszövetkezeti Tanács megyei irodájának jogásza tartotta. A termelőszövetkezeteket pat­ronáló jogi bizottság tagjai beszá­moltak arról, hogy hány tsz jogi patronálását tudják elvállalni. A cél az, hogy mindenki csak egy termelőszövetkezet patronálását vállalja. A megyei és járási ügyészségek 21, a bíróságok 25 termelőszövet­­kzetben végzik el ezt a fontos munkát társadalmi munkaként. Emellett a bírók előadások tartá­sát is vállalták. Az ügyvédi kama­ra 30 termelőszövetkezet patroná­lását vállalta. A jogi patronálási munkából részt kérnek a MESZÖV-nél, a megyei tanácsnál dolgozó jogász emberek is. A beszámolók után a héttagú megyei­ intéző bizottság megvá­lasztására került sor. A megvá­lasztott bizottság első tennivalója, hogy kidolgozza az őszi és téli ok­tatási programot, amelyben rész­letesen foglalkoznak az 1959. évi 7. sz. kormányrendelettel és egyéb jogszabályokkal. Mai számunkból: Öttusa egyéniben Németh Ferenc, Öttusa csapatban Magyarország — olimpiai bajnok (Tudósítás az 5. oldalon! Kuba oldalán van az igazság és a népek szolidaritása — Fidel Castro beszéde — Havanna (TASZSZ). Fidel Cast­ro augusztus 30-án beszédet mon­dott azoknak a pedagógusoknak a gyűlésén, akik önként vállalták, hogy a Sierra Maestra hegyvidé­keire utaznak az írástudatlanság felszámolásának elősegítésére. Castro beszéde jelentékeny ré­szében az amerikai külügyminisz­terek San José-i értekezletével foglalkozott. A kubai miniszter­­elnök leleplezte az amerikai im­perializmus manővereit és csatló­sainak szégyenletes szerepét. Illúzió lett volna azt hinnünk — mondotta Castro —, hogy a konzervatív körök, a testvéri ame­rikai népeket kormányzó katonai és finánc-oligarchia fellép majd a jenkik imperialista uralma el­len. Kubában mindenki tudja ezt, hisz a múltban a kubai külügy­minisztérium reszketett, ha meg­szólalt az amerikai nagykövet. A külügyminiszterek — folytat­ta Castro — kétségtelenül éreztek bizonyos lelkiismeretfurdalást az értekezleten. De minden tényke­désük abban merült ki, hogy a lehetőség szerint leplezzék szolga­­lelkűségüket. Az Egyesült Államok egyik ke­zében pénzeszsákkal, a másikban furkósbottal ment Costa Ricába. Az imperializmus lehúzott min­den leplet saját szolgáiról és pu­céran állította őket a­­ per­ elé, Venezuelában például a nép már­ kiment az utcára, hogy tiltakoz­zék a Costa Rica-i határozatok el­len. Az Egyesült Államok Külügy­minisztériuma nem tud úgy el­bánni a venezuelai néppel, aho­gyan engedelmes bábjaival elbánt az értekezleten. Az Amerikai Államok Szerveze­tében — folytatta a miniszterel­nök — a cápa értekezett a kisha­lakkal. De miféle jogai lehetnek a kishalaknak a cápával szem­ben? Az imperializmus manővere teljesen világos volt: kényszerí­teni akarta Kubát, hogy mondjon le arról a segítségről, amelyet a Szovjetunió ajánlott fel neki az agresszió esetére. Arról van szó, hogy egy hatalmas ország azt a nemes ajánlatot tette, hogy egy kis ország védelmére kel. Ezt nem úgy hívják, hogy beavatkozás, ha­nem úgy, hogy szolidaritásválla­lás egy szabadságáért küzdő nép­pel. Mit akarnak tehát tőlünk? Azt, hogy lemondjunk a szovjet segítségről és egyedül marad­junk? Ebben az esetben nemcsak a cápa, hanem vele együtt a kis­halak is ránk rohannának. Fidel Castro befejezésül hang­súlyozta, hogy a Pentagon lázasan készül a fegyveres agresszióra Kuba ellen. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Taná­csa szerdán ülést tartott, önálló és független államnak ismerte el Dahomey Köztársaságot, Niger Köztársaságot, Felső-Volta Köz­társaságot, Elefántcsontpart Köz­társaságot, Középafrikai Köztár­saságot, Kongói Köztársaságot, Gabon Köztársaságot és Ciprus Köztársaságot. Az Elnöki Tanács módosította az 1959. évi 24. számú — a mező­­gazdasági nagyüzemi gazdálko­dásra alkalmas területek kialakí­tásáról szóló — törvényerejű ren­deletét, majd határozatot hozott kitüntetéses doktorrá avatásokról. Az Elnöki Tanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Kádár János elvtárs elutazott Moszkvából Moszkva (MTI). Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, aki ren­des évi szabadságát a Szovjet­unióban töltötte, szerdán reggel elutazott Moszkvából. Búcsúztatására a vnukovói re­pülőtéren is megjelent M. A. Szusz­­lov elvtárs, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, J. V. Andropov elvtárs, az SZKP Köz­ponti Bizottságának osztályveze­tője, jelen volt Révész Géza elv­társ, a Magyar Népköztársaság m­osz­ívai rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete. Az ENSZ-közgyűlés ülésszakán Gheorghiu-Dej elvtárs vezeti a román küldöttséget Bukarest (TASZSZ). Mint az Agerpress jelenti, a Román Nép­­köztársaság Nagy Nemzetgyűlése rendkívüli ülésszakának szerdai ülésén G. Gh. Maurer, a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének el­nöke a kormány és a Nagy Nem­zetgyűlés Elnöksége nevében azt javasolta, hogy az ENSZ-közgyű­­lés legközelebbi ülésszakára Gheorghiu-Dejt nevezzék ki a ro­mán küldöttség vezetőjévé. A Nagy Nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta a javaslatot. (MTI) Elkészült a független afrikai államok értekezletének határozattervezete — A napokban megkezdődik a kongói hadsereg akciója Katanga ellen — Leopoldville (MTI). A független­­ afrikai államok értekezletén ki-­­dolgozott határozattervezet — amely kedden készült el — rend­kívül fontosnak és sürgősnek minősíti az afrikai csúcsértekez­let összehívását. Mint a tervezet megállapítja, az afrikai államok teljes szo­lidaritásukról biztosítják Kon­gó Köztársaságot és kormá­nyát. A küldöttek követelik a kongói területen lévő vala­mennyi belga támaszpont kiürítését és hangsúlyozzák, hogy Katanga tartomány a Kongó Köztársaság elszakít­hatatlan része. A tervezet hangsúlyozza, vala­mennyi afrikai állam Kongóval va­ló politikai, gazdasági és katonai együttműködésének szükségessé­gét és végül figyelmébe ajánlja a kongói kormánynak az ENSZ-szel való együttműködést. Az értekezlet befejező nyilvá­nos ülését szerdán tartják meg és ekkor kerül sor a szavazásra a határozat-tervezet felett. Az ülé­sen valószínűleg részt vesz Lu­mumba is.* A kongói kormánycsapatok folytatták előnyomulásukat Ka­szai tartományon át Katanga irá­nyába. A csapatok egy része megér­kezett Laputába, amely Ka­­tangától húsz mérföldnyire északra fekszik. Egy másik egység elérte a Katanga­ tar­­tománybeli Kongolo közelé­ben fekvő Sentery-t. A belga gyarmatosítók igyekez­nek bevonni az ENSZ-erőket a kongói csapatok akciójának megakadályozásába. Egy ENSZ - szóvivő Easabetville-ben bejelen­tette, hogy a Katangában és Kaszaiban tartózkodó ENSZ-erők egy ré­sze megszállt bizonyos kato­nai állásokat a két tartomány közti határvidéken. A kongói kormány csapatai elől Katangába menekült Kalond­­zsi szeperatista vezető a NATO- országoktól, például Kanadától kért katonai segítséget. Ezenkí­vül „üzenetet” intézett De Gaulle francia elnökhöz is, kérve, hogy támogassa követeléseit és utalt­­ rá, hogy a nyugati hatalmaknak­­ „nagyon fontos érdekei” fűződ­nek Afrikához. Nyugati hírügynökségek ked­den azt közölték, hogy az utolsó belga egység is elhagyta Kongó területét. Politikai megfigyelők azon­ban rámutatnak, hogy ez a „kivonulás” csak komédia. A belgák mindenféle mesterke­déssel igyekeznek Kongóban ma­radni. Ezt bizonyítja Bunchie volt kongói ENSZ-megbízott ked­di sajtónyilatkozata is. Bunche kijelentette, hogy „az ENSZ- kar­­szalagokat fekete piacon árulják” nyilván, mert a belgák ezt a kar­szalagot álcázásul használják fel, másrészt viszont maga Gheysen, a kongói belga csapatok főpa­rancsnoka közölte néhány nappal ezelőtt, hogy az ENSZ hozzájárulásával többszáz belga marad Katan­gában „technikai szakértő­ként”. Ezek a polgári ruhá­ba öltözött belga katonák ké­pezik ki Csembe csapatait a kongói hadsereg ellen való harcra.

Next