Napló, 1961. január (Veszprém, 17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

2 NAPLÓ ML janatr t Jóváhagyták az 1961. évi népgazdasági tervet A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács december 28-én — a Népköztársaság Elnöki Tanácsának felhatalmazása alap­ján — jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet. A Minisztertanács megállapí­totta, hogy az 1950—1860-as há­roméves terv éveiben sikeresen haladtunk előre, s befejezéshez közeledik hazánkban a szocializ­mus alapjainak lerakása. A há­roméves terv teljesítése során a fejlődés a népgazdaság minden területén a tervezettnél gyorsabb volt. A szocialista ipar termelése 1957-hez viszonyítva 1960-ban a tervezett 22 százalék helyett — nem végleges adatok sze­rint — mintegy negyven szá­zalékkal növekedett. A Magyar Szocialista Munkás­párt 1958 decemberi határozata nyomán örvendetesen meggyor­sult a mezőgazdaság szocialista átalakulása. Ma már a szántóte­rület mintegy négyötöd része tar­tozik a szocialista szektorhoz. A szocialista átszervezéssel egy idő­ben a mezőgazdasági termelés a tervezettnek megfelelően, az 1955 —57. évek átlagához viszonyítva 12 százalékkal emelkedett. A nem­zeti jövedelem emelkedése há­rom év alatt az előirányzott 13 százalék helyett 20—22 százalék. Három év alatt a népgazdaság fejlesztését szolgáló beruházások­ba az előirányzottnál mintegy 45 százalékkal többet fordítottunk. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére a tervezett 0 százalék helyett kb. 9,5 száza­lékkal, az egy főre jutó reáljöve­delem pedig 8 százalék helyett 17 százalékkal nőtt. A parasztság egy főre jutó reáljövedelme 4 szá­zalék helyett 6,7 százalékkal emelkedett. Mindezek bizonyítják a párt és a kormány gazdaságpolitikájának eredményességét, a munkásosz­tály, a parasztság és az értelmi­ség alkotó munkakészségét. Az 1961-es népgazdasági terv — amely második ötéves tervünk első évének terve — támaszkodva a hároméves tervben elért ered­ményekre, a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa ál­tal meghatározott gazdaságpoliti­kai irányelveknek megfelelően to­vábbi jelentős fejlődést irányoz elő a népgazdaságban. Az 1961. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai a kö­vetkezők: Ipar 1961-ben tovább folytatódik az ipari termelés gyors ütemű növe­kedése. A terv szerint az ipari termelés az 1960. évi várhatóhoz képest 1961-ben 8 százalékkal lesz magasabb. Az átlagosnál nagyobb mértékű növekedést irányoz elő a terv azokban az ágazatokban, ame­lyekben a termelés gyorsabb emelkedése a népgazdaság továb­bi fejlődése szempontjából első­sorban kívánatos, így az átlagos­nál gyorsabban emelkedik a ter­melés a gépiparban (10 százalék), ezen belül is elsősorban a híradás­­technikai iparban (17,7 százalék) és a műszeriparban (15,8 száza­lék). Az építőanyagipar 8,5 száza­lékkal, a vegyipar 13 százalékkal növeli termelését. A vegyiparon belül a legnagyobb fejlődést a gyógyszeripar (20 százalék), to­vábbá a gumi- és műanyagipar (19 százalék) éri el. A terv az alapanyagipari ágak kapacitásának jobb kihasználását irányozza elő. Ennek megfelelően a villamosenergia termelése 9,3 százalékkal, a melegen hengerelt acél termelése 16,5 százalékkal, a kőolaj termelése 15 százalékkal, a nitrogénműtrágya termelése 20 százalékkal, a cement termelése pedig 10 százalékkal emelkedik. A terv szerint a könnyűipar termelése 1960-hoz képest az idén 6,4 százalékkal emelkedik. Ezen hovl gyorsabban fejlődik a cipő­ipar (11,8 százalékkal), a bútor­ipar (9,9 százalékkal) és a papír­ipar (8,2 százalékkal). Az élelmiszeripar termelése 4,5 százalékkal növekedik. Az átla­gosnál magasabb a termelés elő­irányzata a konzerviparban (12,5 százalék), a baromfifeldolgozó iparban (12,3 százalék), az édes­iparban (5,9 százalék) és a sör­iparban (5,1 százalék). T­ermelékeny­ség és önköltség 1961-ben a munkások és alkal­mazottak száma 85 000 fővel (2,9 százalékkal) nő. A termelés emelkedésének mintegy kétharmad részét már 1961-ben a munka termelé­kenységének növelésével kell biztosítani. Ennek megfelelően az iparban a munka termelékenységének százalékkal kell emelkednie. 5,6 Ez megköveteli a létszám-, a munka­norma-, a bér- és a munkafegye­lem megszilárdítását, a műszaki fejlesztés gyorsítását és az elmúlt években megvalósított gépi beru­házások jóval hatékonyabb hasz­nosítását. A munka termelékenysége emelkedésének és a fajlagos anyagfelhasználás javulásának, a takarékossági intézkedések meg­valósításának eredményeként termelési költségeket az iparban a 1961-ben legalább 2 százalékkal kell csökkenteni. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági terme­lés 7,9 százalékos növelését irá­nyozza elő. A terv számol azzal, hogy 1961 elején a termelőszövet­kezetek tömeges szervezése befe­jeződik. A növénytermelés 10,6 száz­­lékkal emelkedik. A növénytermelésben a fő figyel­met a kenyérgabona, a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, vala­mint a korai és kései zöldségfélék termelésére kell fordítani. A terv az állattenyésztés ter­melési értékének 4,5 százalékos növelését írja elő. Ehhez a többi között szükséges a tehénállomány 1,2 százalékos fejlesztése. A tej­hozamnak az 1959. évi 2160 liter­ről 2370 literre való emelése, a kiselejtezett tehenek megfelelő pótlása,­­ a borjúszaporulat növe­lése. Fontos feladat a sertés- és ba­romfiállomány gyorsabb és nagyobb arányú növelése. A mezőgazdasági termelés fej­lesztését segíti, hogy a műtrágya­ellátást 30 százalékkal növeljük. 120 ezer kat. holdon — a tavalyi­nál 20 százalékkal nagyobb terü­leten — végzünk talajjavítást, és az öntözött terület 195 ezer kát holdra — a tavalyihoz képest 22 százalékkal — növekszik. A tava­lyi 25 ezer kh-dal szemben az idén 300 ezer kh-om nagyhozamú búzafajtákat a kukorica vetéste­rületének 75 százalékán hibridfaj­tákat termelünk, a magas olaj­­tartalmú napraforgófajták terme­lését pedig 20 ezer kh-ról 80 ezer kh-ra emeljük. A mezőgazdasági termékek fel­vásárlását 9,1 százalékkal kell nö­velni. A termelőszövetkezetek ter­melési és költségvetési terveit a népgazdasági tervvel összhangban úgy kell elkészíteni, hogy a közös és a háztáji gazdaságok áruterme­lése együttesen biztosítsa a felvá­sárlási tervek teljesítését. Fokozott gondot kell fordítani a termelési szerződések köté­sére, és egyben biztosítani kell a szerződési kötelezettsé­gek teljesítését mindkét szer­ződő fél részéről. Az 1961. évi terv az állami gaz­daságok és a gépállomások mun­kájának további javulásán túlme­nően számol a termelőszövetkeze­tekben a nagyüzemi szervezet megszilárdulásával, a munkafe­gyelem erősödésével, a korszerű agrotechnikai és tudományos eredmények szélesebb körű el­terjedésével. Közlekedés A népgazdaság termelőágazata­iban végbemenő növekedés, a kül­kereskedelmi forgalom és a la­kosság ellátásának megnövekedett szükségletei az 1960. évi színvo­nalhoz képest a szállításra kerülő áruk mennyiségét 9 százalékkal növelik. Az utasok száma a terv szerint 8,6 százalékkal nő. A meg­növekedett szállítási feladatok el­látása a járművek kihasználásá­nak további javítását teszi szük­ségessé. Külkereskedelem A külkereskedelem összforgal­ma 1961-ben mintegy tizenhárom százalékkal lesz nagyobb, mint tavaly. Az összforgalom hetvenegy szá­zalékát a szocialista­ tábor orszá­gaival bonyolítjuk le. Az 1961. évi külkereskedelmi áruforgalmi előirányzatok alapján tovább szélesedhetnek kapcso­lataink a tőkés országokkal is, különösen a nemzeti önál­lóság útjára lépett, gazdasági­lag ma még gyengén fejlett országokkal. Az ipar szerkezeti változásának megfelelően összes kivitelünk 44,4 százalékát gépek és finommecha­nikai termékek teszik ki, összes behozatalunk hatvankét százaléka pedig az erősen növekvő ipari termelés és mezőgazdaság anyag­ellátását biztosítja. Beruházás Beruházásra a terv 30,7 milli­árd forintot irányoz elő. A beru­házási terv legfőbb célja, hogy a rendelkezésre álló eszközök leg­hatékonyabb felhasználásával biz­tosítsuk mindenekelőtt a folya­matban levő beruházások minél gyorsabb ütemű folytatását, illet­ve befejezését. Ipari beruházásokra a terv mintegy tizenöt milliárd fo­rintot irányoz elő. Ennek huszonhárom százaléka szolgál az energiahordozó anya­gok termelésének fejlesztésére, negyvennégy százaléka a nyers­anyagot termelő iparágak és har­minchárom százaléka a feldolgo­zóipar fejlesztésére. A mezőgazdaság fejlesztésére a terv 5,1 milliárd forint be­ruházást biztosít, ebből 2,4 milliárd forint beruhá­zás a termelőszövetkezetekben valósul meg. A közlekedés fejlesztésére 2,5 milliárd forintot ferdítünk. Háromszáztizenhét nagyobb lé­tesítmény üzembe helyezése van a tervben 1961-ben egyebek kö­zött befejeződik a Dunai Vasmű kokszolója és a salakhabosítója. Az erősáramú iparban befejeződik az Akkumulátorgyár, a Transzvill és a Csepeli Trafógyár, a műszer­iparban pedig a Kórházi Beren­dezések Gyárának, az Elektromos Készülékek Gyárának, valamint az Elektronikus Készülékek Gyá­rának a bővítése. A textilipar ka­pacitása 46 000 orsó üzembe állí­tásával bővül, befejeződik a Kis­pesti Textilgyár automatizálása. Életszínvonal, lakásépítés, áruellátás A nemzeti jövedelem 1961-ben az 1960. évihez képest hét száza­lékkal növekszik. A nemzeti jö­vedelemből a lakosság fogyasztá­si alapja 4,1 százalékkal nő. A hároméves terv folyamán a tervezettet jelentősen meghaladó mértékben megnövekedett átlag­­jövedelem biztosítása mellett a munkások és alkalmazottak reál­jövedelme 1,8 százalékkal maga­sabb lesz, mint 1960-ban volt. Az állami kiskereskedelem áru­forgalma 4,6 százalékkal nő. Ál­lati termékekből azonban — bár ez évben a tavalyinál több hús, tej, tojás, vaj kerül forgalomba — a lakosság növekvő igényeit nem tudjuk teljesen kielégíteni. A belkereskedelmi forgalomban a bolti élelmiszerek eladása 3,8 százalékkal, a ruházati cikkeké 3,6 százalékkal, a vegyes ipar­cikkeké 6,8 százalékkal, a ven­déglátó üzemek forgalma pedig 3,6 százalékkal növekszik. Lénye­gesen több televíziót, hűtőszek­rényt, porszívót, bútort biztosít a a terv a lakosságnak. 1961-ben az állam csaknem két és fél milliárd forintot fordít lakásépítésre. Állami kivitelezésben és ma­gánerőből összesen több mint 46 ezer lakás építése fejeződik be. Az egészségügyi ellátás fejlesz­tésében a legjelentősebb 1200 kór­házi ágy létesítése. A kulturális beruházások közül a legfontosabb mintegy kilencszáz általános isko­lai és középiskolai tanterem meg­építése.­­ Az 1961. évi terv sikeres végre­hajtása céljából a kormány köte­lezte a minisztériumok és más irányító szervek vezetőit, hogy — a tervek vállalati kiadásán túl­menően — intézkedéseket dolgoz­zanak ki az előirányzatok vala­mennyi részletének tervszerű megvalósítására. A gazdasági élet minden terü­letén biztosítani kell a szigorú tervfegyelmet. A takarékosság és a fegyelmezett munka jegyében meg kell akadályozni a pazarlást, a népvagyon herdálását, a nép ér­dekeit sértő fegyelmezetlenségeket, és lazaságokat. Ez minden gazda­sági vezető alapvető kötelessége. Az 1961. éves terv reális fel­adatokat állít dolgozó­i népünk elé. Teljesítése feltétlenül megkí­vánja, hogy a termelés minden területén az év első napjától kezd­ve lendületes és jól szervezett munka folyjék. Az 1961. évi terv második öt­éves tervünk első esztendejének terve. Megvalósításával tovább erősödik és gazdagodik hazánk, a Magyar­ Népköztársaság, növek­szenek dolgozó népünk jólétének anyagi alapjai. (MTI) Dobi István elvtárs újévi levele Elvtársak! Barátaim! Betegségemből gyógyulóban, de dolgaim végzésében még seke­dig , korlátozottan, ezúttal levélben fordulok újév alkalmából dol­gozó népünkhöz, szocialista építésünk munkásaihoz, minden honfi­társamhoz. Az esztendő fordulója a számadásnak és a feladatok felméré­sének ideje az emberi életben. Visszatekintünk végzett munkánk­ra, örülünk a sikereknek, megpróbálunk tanulságokat levonni téve­déseinkből, és gondos gazda módján terveket készítünk a jövőre. Mindnyájunk öröme, hogy az 1960-as évről jó zárszámadást készít­hetünk, és 1961-re a lehetőségeknek az eddiginél is szélesebb táv­latai állnak nyitva előttünk. Hazánkban tovább erősödött a munkás-paraszt hatalom. Köz­életünkben széleskörű politikai bizalom uralkodik. Népünk munká­jával és állásfoglalásával támogatja a pártot, a kormányt, a köz­igazgatást, részt vesz a hatalom gyakorlásában. A menetközben adódó nehézségeket a tömegek együttműködésével győztük le. Né­pünk szorgalmának és a belső egységnek köszönhetjük, hogy 1960- ra mint a lendületes szocialista fejlődés évére, mint a hároméves terv sikerekben gazdag befejező esztendejére tekinthetünk vissza. A világ, az emberiség előre halad. 1960-ban tovább nőtt a Szov­jetunió hatalma, a szocialista tábor ereje, tovább növekedett min­den szocialista ország, közöttük a Magyar Népköztársaság tekinté­lye a világon. Az esztendő nemzetközi politikáját a leszerelésre, a­­ béke biztosítására, a gyarmati rendszer felszámolására irányuló szovjet " kezdeményezések határozták meg. A kommunista pártok történelmi jelentőségű moszkvai értekezlete elvi és gyakorlati irá­nyításával új lendületet adott a szocializmus világméretű győzel­méért folytatott küzdelemnek és a néptömegek harcának a tartós békéért. Az elnyomott népek egymás után rázzák le magukról a szol­gaság láncait és keresik a szabad élet, a felemelkedés, a társadalmi igazság útját. A népek zsarnokok okozta szenvedéseit látva, még értékesebbnek és drágábbnak érezzük a magunk elnyert szabadsá­gát. Az erős szocialista táborban élve, népünk békességben, bizton­ságban, és nyugodt, alkotó munkában töltötte az esztendőt, örven­detes, hogy már nemcsak a magunk boldogulásán tudunk teljes biztonságban és félelmek nélkül dolgozni, hanem hozzá tudunk járulni azokhoz a világot átfogó mozgalmakhoz, amelyekre a most felszabaduló népek új életük megalapozásában és védelmében tá­maszkodni tudnak. Az új esztendő küszöbén előre tekintünk: 1961-ben új tervek megvalósítása vár reánk. Iparunkkal szemben a növekvő belső fo­gyasztás és az ország külkereskedelmi mérlege növekvő igényeket támaszt. Fontos, hogy a termelékenység növelésével, a gyártás fej­lesztésével, az önköltség csökkentésével, takarékossággal 1961-ben még tovább gazdagítsuk, erősítsük népgazdaságunkat. Mezőgazdaságunkban befejezéshez közeledik a szövetkezeti át­alakulás. Egymásba kapcsolódva jelentkeznek a szövetkezeti nagy­üzemek megszervezésének és megszilárdításának, az új szövetkezeti tagokkal való széleskörű beszélgetéseknek, a szakmai és politikai tájékoztatásnak, a szövetkezeti demokrácia kialakításának külön­böző problémái. Ezekkel már a legközelebbi hetekben komolyan szembe kell néznünk. Szocialista építésünkben mindnyájunkra nagy feladatok vár­nak az 1961-es esztendőben, de érdemes vállalni minden fáradsá­got és áldozatos munkát. Jó reménnyel nézünk előre, mindenki önmagáért, családjáért, népünk boldog szocialista jövőjéért dolgo­zik,­azt építi minden alkotó tett ma az országban. E nagyszerű munkához sok sikert, jó egészséget kívánok mindenkinek. Boldog új esztendőt kívánok minden magyar munkásnak, pa­rasztnak, értelmiségnek, a haza minden hű fiának és leányának. Budapest, 1960. december 31. x DOBI ISTVÁN A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kertészeti technikumok a megyében Az ország első kihelyezett ker­tészeti technikumi osztálya Ta­polcán nyílik meg január 3-án. A megnyitó beszédet Pap János elvtárs, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a megyei párt­­bizottság első titkára tartja. A technikum szervezeti felépítését * Kottás Erzsébet, a budapesti Eg­­ressy úti kertészeti technikum igazgatója ismerteti, zárszót dr. Nemecz Ernő, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának el­nöke mond. Veszprémben január 4-én a II. számú Leányiskolában kihelyezett kertészeti osztály nyí­lik, amelynek megnyitóját Kertai Sándor elvtárs, a járási pártbi­zottság titkára, a megyei párt­végrehajtó bizottság tagja mond­ja, a záróbeszédet dr. Jeszenszky Árpád professzor tartja.

Next