Napló, 1961. január (Veszprém, 17. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
2 NAPLÓ ML janatr t Jóváhagyták az 1961. évi népgazdasági tervet A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács december 28-én — a Népköztársaság Elnöki Tanácsának felhatalmazása alapján — jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet. A Minisztertanács megállapította, hogy az 1950—1860-as hároméves terv éveiben sikeresen haladtunk előre, s befejezéshez közeledik hazánkban a szocializmus alapjainak lerakása. A hároméves terv teljesítése során a fejlődés a népgazdaság minden területén a tervezettnél gyorsabb volt. A szocialista ipar termelése 1957-hez viszonyítva 1960-ban a tervezett 22 százalék helyett — nem végleges adatok szerint — mintegy negyven százalékkal növekedett. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1958 decemberi határozata nyomán örvendetesen meggyorsult a mezőgazdaság szocialista átalakulása. Ma már a szántóterület mintegy négyötöd része tartozik a szocialista szektorhoz. A szocialista átszervezéssel egy időben a mezőgazdasági termelés a tervezettnek megfelelően, az 1955 —57. évek átlagához viszonyítva 12 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem emelkedése három év alatt az előirányzott 13 százalék helyett 20—22 százalék. Három év alatt a népgazdaság fejlesztését szolgáló beruházásokba az előirányzottnál mintegy 45 százalékkal többet fordítottunk. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére a tervezett 0 százalék helyett kb. 9,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 8 százalék helyett 17 százalékkal nőtt. A parasztság egy főre jutó reáljövedelme 4 százalék helyett 6,7 százalékkal emelkedett. Mindezek bizonyítják a párt és a kormány gazdaságpolitikájának eredményességét, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség alkotó munkakészségét. Az 1961-es népgazdasági terv — amely második ötéves tervünk első évének terve — támaszkodva a hároméves tervben elért eredményekre, a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa által meghatározott gazdaságpolitikai irányelveknek megfelelően további jelentős fejlődést irányoz elő a népgazdaságban. Az 1961. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai a következők: Ipar 1961-ben tovább folytatódik az ipari termelés gyors ütemű növekedése. A terv szerint az ipari termelés az 1960. évi várhatóhoz képest 1961-ben 8 százalékkal lesz magasabb. Az átlagosnál nagyobb mértékű növekedést irányoz elő a terv azokban az ágazatokban, amelyekben a termelés gyorsabb emelkedése a népgazdaság további fejlődése szempontjából elsősorban kívánatos, így az átlagosnál gyorsabban emelkedik a termelés a gépiparban (10 százalék), ezen belül is elsősorban a híradástechnikai iparban (17,7 százalék) és a műszeriparban (15,8 százalék). Az építőanyagipar 8,5 százalékkal, a vegyipar 13 százalékkal növeli termelését. A vegyiparon belül a legnagyobb fejlődést a gyógyszeripar (20 százalék), továbbá a gumi- és műanyagipar (19 százalék) éri el. A terv az alapanyagipari ágak kapacitásának jobb kihasználását irányozza elő. Ennek megfelelően a villamosenergia termelése 9,3 százalékkal, a melegen hengerelt acél termelése 16,5 százalékkal, a kőolaj termelése 15 százalékkal, a nitrogénműtrágya termelése 20 százalékkal, a cement termelése pedig 10 százalékkal emelkedik. A terv szerint a könnyűipar termelése 1960-hoz képest az idén 6,4 százalékkal emelkedik. Ezen hovl gyorsabban fejlődik a cipőipar (11,8 százalékkal), a bútoripar (9,9 százalékkal) és a papíripar (8,2 százalékkal). Az élelmiszeripar termelése 4,5 százalékkal növekedik. Az átlagosnál magasabb a termelés előirányzata a konzerviparban (12,5 százalék), a baromfifeldolgozó iparban (12,3 százalék), az édesiparban (5,9 százalék) és a söriparban (5,1 százalék). Termelékenység és önköltség 1961-ben a munkások és alkalmazottak száma 85 000 fővel (2,9 százalékkal) nő. A termelés emelkedésének mintegy kétharmad részét már 1961-ben a munka termelékenységének növelésével kell biztosítani. Ennek megfelelően az iparban a munka termelékenységének százalékkal kell emelkednie. 5,6 Ez megköveteli a létszám-, a munkanorma-, a bér- és a munkafegyelem megszilárdítását, a műszaki fejlesztés gyorsítását és az elmúlt években megvalósított gépi beruházások jóval hatékonyabb hasznosítását. A munka termelékenysége emelkedésének és a fajlagos anyagfelhasználás javulásának, a takarékossági intézkedések megvalósításának eredményeként termelési költségeket az iparban a 1961-ben legalább 2 százalékkal kell csökkenteni. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági termelés 7,9 százalékos növelését irányozza elő. A terv számol azzal, hogy 1961 elején a termelőszövetkezetek tömeges szervezése befejeződik. A növénytermelés 10,6 százlékkal emelkedik. A növénytermelésben a fő figyelmet a kenyérgabona, a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, valamint a korai és kései zöldségfélék termelésére kell fordítani. A terv az állattenyésztés termelési értékének 4,5 százalékos növelését írja elő. Ehhez a többi között szükséges a tehénállomány 1,2 százalékos fejlesztése. A tejhozamnak az 1959. évi 2160 literről 2370 literre való emelése, a kiselejtezett tehenek megfelelő pótlása, a borjúszaporulat növelése. Fontos feladat a sertés- és baromfiállomány gyorsabb és nagyobb arányú növelése. A mezőgazdasági termelés fejlesztését segíti, hogy a műtrágyaellátást 30 százalékkal növeljük. 120 ezer kat. holdon — a tavalyinál 20 százalékkal nagyobb területen — végzünk talajjavítást, és az öntözött terület 195 ezer kát holdra — a tavalyihoz képest 22 százalékkal — növekszik. A tavalyi 25 ezer kh-dal szemben az idén 300 ezer kh-om nagyhozamú búzafajtákat a kukorica vetésterületének 75 százalékán hibridfajtákat termelünk, a magas olajtartalmú napraforgófajták termelését pedig 20 ezer kh-ról 80 ezer kh-ra emeljük. A mezőgazdasági termékek felvásárlását 9,1 százalékkal kell növelni. A termelőszövetkezetek termelési és költségvetési terveit a népgazdasági tervvel összhangban úgy kell elkészíteni, hogy a közös és a háztáji gazdaságok árutermelése együttesen biztosítsa a felvásárlási tervek teljesítését. Fokozott gondot kell fordítani a termelési szerződések kötésére, és egyben biztosítani kell a szerződési kötelezettségek teljesítését mindkét szerződő fél részéről. Az 1961. évi terv az állami gazdaságok és a gépállomások munkájának további javulásán túlmenően számol a termelőszövetkezetekben a nagyüzemi szervezet megszilárdulásával, a munkafegyelem erősödésével, a korszerű agrotechnikai és tudományos eredmények szélesebb körű elterjedésével. Közlekedés A népgazdaság termelőágazataiban végbemenő növekedés, a külkereskedelmi forgalom és a lakosság ellátásának megnövekedett szükségletei az 1960. évi színvonalhoz képest a szállításra kerülő áruk mennyiségét 9 százalékkal növelik. Az utasok száma a terv szerint 8,6 százalékkal nő. A megnövekedett szállítási feladatok ellátása a járművek kihasználásának további javítását teszi szükségessé. Külkereskedelem A külkereskedelem összforgalma 1961-ben mintegy tizenhárom százalékkal lesz nagyobb, mint tavaly. Az összforgalom hetvenegy százalékát a szocialista tábor országaival bonyolítjuk le. Az 1961. évi külkereskedelmi áruforgalmi előirányzatok alapján tovább szélesedhetnek kapcsolataink a tőkés országokkal is, különösen a nemzeti önállóság útjára lépett, gazdaságilag ma még gyengén fejlett országokkal. Az ipar szerkezeti változásának megfelelően összes kivitelünk 44,4 százalékát gépek és finommechanikai termékek teszik ki, összes behozatalunk hatvankét százaléka pedig az erősen növekvő ipari termelés és mezőgazdaság anyagellátását biztosítja. Beruházás Beruházásra a terv 30,7 milliárd forintot irányoz elő. A beruházási terv legfőbb célja, hogy a rendelkezésre álló eszközök leghatékonyabb felhasználásával biztosítsuk mindenekelőtt a folyamatban levő beruházások minél gyorsabb ütemű folytatását, illetve befejezését. Ipari beruházásokra a terv mintegy tizenöt milliárd forintot irányoz elő. Ennek huszonhárom százaléka szolgál az energiahordozó anyagok termelésének fejlesztésére, negyvennégy százaléka a nyersanyagot termelő iparágak és harminchárom százaléka a feldolgozóipar fejlesztésére. A mezőgazdaság fejlesztésére a terv 5,1 milliárd forint beruházást biztosít, ebből 2,4 milliárd forint beruházás a termelőszövetkezetekben valósul meg. A közlekedés fejlesztésére 2,5 milliárd forintot ferdítünk. Háromszáztizenhét nagyobb létesítmény üzembe helyezése van a tervben 1961-ben egyebek között befejeződik a Dunai Vasmű kokszolója és a salakhabosítója. Az erősáramú iparban befejeződik az Akkumulátorgyár, a Transzvill és a Csepeli Trafógyár, a műszeriparban pedig a Kórházi Berendezések Gyárának, az Elektromos Készülékek Gyárának, valamint az Elektronikus Készülékek Gyárának a bővítése. A textilipar kapacitása 46 000 orsó üzembe állításával bővül, befejeződik a Kispesti Textilgyár automatizálása. Életszínvonal, lakásépítés, áruellátás A nemzeti jövedelem 1961-ben az 1960. évihez képest hét százalékkal növekszik. A nemzeti jövedelemből a lakosság fogyasztási alapja 4,1 százalékkal nő. A hároméves terv folyamán a tervezettet jelentősen meghaladó mértékben megnövekedett átlagjövedelem biztosítása mellett a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 1,8 százalékkal magasabb lesz, mint 1960-ban volt. Az állami kiskereskedelem áruforgalma 4,6 százalékkal nő. Állati termékekből azonban — bár ez évben a tavalyinál több hús, tej, tojás, vaj kerül forgalomba — a lakosság növekvő igényeit nem tudjuk teljesen kielégíteni. A belkereskedelmi forgalomban a bolti élelmiszerek eladása 3,8 százalékkal, a ruházati cikkeké 3,6 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 6,8 százalékkal, a vendéglátó üzemek forgalma pedig 3,6 százalékkal növekszik. Lényegesen több televíziót, hűtőszekrényt, porszívót, bútort biztosít a a terv a lakosságnak. 1961-ben az állam csaknem két és fél milliárd forintot fordít lakásépítésre. Állami kivitelezésben és magánerőből összesen több mint 46 ezer lakás építése fejeződik be. Az egészségügyi ellátás fejlesztésében a legjelentősebb 1200 kórházi ágy létesítése. A kulturális beruházások közül a legfontosabb mintegy kilencszáz általános iskolai és középiskolai tanterem megépítése. Az 1961. évi terv sikeres végrehajtása céljából a kormány kötelezte a minisztériumok és más irányító szervek vezetőit, hogy — a tervek vállalati kiadásán túlmenően — intézkedéseket dolgozzanak ki az előirányzatok valamennyi részletének tervszerű megvalósítására. A gazdasági élet minden területén biztosítani kell a szigorú tervfegyelmet. A takarékosság és a fegyelmezett munka jegyében meg kell akadályozni a pazarlást, a népvagyon herdálását, a nép érdekeit sértő fegyelmezetlenségeket, és lazaságokat. Ez minden gazdasági vezető alapvető kötelessége. Az 1961. éves terv reális feladatokat állít dolgozói népünk elé. Teljesítése feltétlenül megkívánja, hogy a termelés minden területén az év első napjától kezdve lendületes és jól szervezett munka folyjék. Az 1961. évi terv második ötéves tervünk első esztendejének terve. Megvalósításával tovább erősödik és gazdagodik hazánk, a Magyar Népköztársaság, növekszenek dolgozó népünk jólétének anyagi alapjai. (MTI) Dobi István elvtárs újévi levele Elvtársak! Barátaim! Betegségemből gyógyulóban, de dolgaim végzésében még sekedig , korlátozottan, ezúttal levélben fordulok újév alkalmából dolgozó népünkhöz, szocialista építésünk munkásaihoz, minden honfitársamhoz. Az esztendő fordulója a számadásnak és a feladatok felmérésének ideje az emberi életben. Visszatekintünk végzett munkánkra, örülünk a sikereknek, megpróbálunk tanulságokat levonni tévedéseinkből, és gondos gazda módján terveket készítünk a jövőre. Mindnyájunk öröme, hogy az 1960-as évről jó zárszámadást készíthetünk, és 1961-re a lehetőségeknek az eddiginél is szélesebb távlatai állnak nyitva előttünk. Hazánkban tovább erősödött a munkás-paraszt hatalom. Közéletünkben széleskörű politikai bizalom uralkodik. Népünk munkájával és állásfoglalásával támogatja a pártot, a kormányt, a közigazgatást, részt vesz a hatalom gyakorlásában. A menetközben adódó nehézségeket a tömegek együttműködésével győztük le. Népünk szorgalmának és a belső egységnek köszönhetjük, hogy 1960- ra mint a lendületes szocialista fejlődés évére, mint a hároméves terv sikerekben gazdag befejező esztendejére tekinthetünk vissza. A világ, az emberiség előre halad. 1960-ban tovább nőtt a Szovjetunió hatalma, a szocialista tábor ereje, tovább növekedett minden szocialista ország, közöttük a Magyar Népköztársaság tekintélye a világon. Az esztendő nemzetközi politikáját a leszerelésre, a béke biztosítására, a gyarmati rendszer felszámolására irányuló szovjet " kezdeményezések határozták meg. A kommunista pártok történelmi jelentőségű moszkvai értekezlete elvi és gyakorlati irányításával új lendületet adott a szocializmus világméretű győzelméért folytatott küzdelemnek és a néptömegek harcának a tartós békéért. Az elnyomott népek egymás után rázzák le magukról a szolgaság láncait és keresik a szabad élet, a felemelkedés, a társadalmi igazság útját. A népek zsarnokok okozta szenvedéseit látva, még értékesebbnek és drágábbnak érezzük a magunk elnyert szabadságát. Az erős szocialista táborban élve, népünk békességben, biztonságban, és nyugodt, alkotó munkában töltötte az esztendőt, örvendetes, hogy már nemcsak a magunk boldogulásán tudunk teljes biztonságban és félelmek nélkül dolgozni, hanem hozzá tudunk járulni azokhoz a világot átfogó mozgalmakhoz, amelyekre a most felszabaduló népek új életük megalapozásában és védelmében támaszkodni tudnak. Az új esztendő küszöbén előre tekintünk: 1961-ben új tervek megvalósítása vár reánk. Iparunkkal szemben a növekvő belső fogyasztás és az ország külkereskedelmi mérlege növekvő igényeket támaszt. Fontos, hogy a termelékenység növelésével, a gyártás fejlesztésével, az önköltség csökkentésével, takarékossággal 1961-ben még tovább gazdagítsuk, erősítsük népgazdaságunkat. Mezőgazdaságunkban befejezéshez közeledik a szövetkezeti átalakulás. Egymásba kapcsolódva jelentkeznek a szövetkezeti nagyüzemek megszervezésének és megszilárdításának, az új szövetkezeti tagokkal való széleskörű beszélgetéseknek, a szakmai és politikai tájékoztatásnak, a szövetkezeti demokrácia kialakításának különböző problémái. Ezekkel már a legközelebbi hetekben komolyan szembe kell néznünk. Szocialista építésünkben mindnyájunkra nagy feladatok várnak az 1961-es esztendőben, de érdemes vállalni minden fáradságot és áldozatos munkát. Jó reménnyel nézünk előre, mindenki önmagáért, családjáért, népünk boldog szocialista jövőjéért dolgozik,azt építi minden alkotó tett ma az országban. E nagyszerű munkához sok sikert, jó egészséget kívánok mindenkinek. Boldog új esztendőt kívánok minden magyar munkásnak, parasztnak, értelmiségnek, a haza minden hű fiának és leányának. Budapest, 1960. december 31. x DOBI ISTVÁN A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kertészeti technikumok a megyében Az ország első kihelyezett kertészeti technikumi osztálya Tapolcán nyílik meg január 3-án. A megnyitó beszédet Pap János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára tartja. A technikum szervezeti felépítését * Kottás Erzsébet, a budapesti Egressy úti kertészeti technikum igazgatója ismerteti, zárszót dr. Nemecz Ernő, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke mond. Veszprémben január 4-én a II. számú Leányiskolában kihelyezett kertészeti osztály nyílik, amelynek megnyitóját Kertai Sándor elvtárs, a járási pártbizottság titkára, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagja mondja, a záróbeszédet dr. Jeszenszky Árpád professzor tartja.