Napló, 1961. február (Veszprém, 17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

Világ proletariat, egyesüljetek/ kL MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam — 27. szám.Ára 60 fillér Szerda, 1961. február 1. Az ipar előtt álló legfontosabb feladat: a műszaki intézkedési tervek végrehajtása (f^2^ Ülésezett a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanafe^CCII^ Hétfőn délelőtt tanácsülést tar­tott az SZMT, ahol megvitatták a SZOT IX. kongresszusán meg­szabott feladatokat, megyénk ipa­ri üzemeinek vonatkozásában. A tanácskozáson megjelent Pap János elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára, Gaál László elvtárs, a SZOT El­nökség tagja, Kiss Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság tagja, Háry Béla elvtárs, a megyei párt­végrehajtó bizottság tagja, az SZMT vezető titkára. Szabó Kál­mán elvtárs, a megyei párt­végre­hajtó bizottság tagja. Kiss elvtárs megnyitó szavai után Szálkai József elvtárs, az SZMT közgazdasági bizottságá­nak vezetője tartott beszámolót. — Üzemeink részleteiben telje­sítették a hároméves tervben elő­írt feladataikat. — kezdte beszá­molóját Szálkai elvtárs — s ez­zel nagyban elősegítették, hogy a második ötéves terv indulása meg­felelő gazdasági alapokra épül­jön. A nemzeti jövedelem gyorsabb ütemű növekedése lehetővé tette a bővített szocialista újratermelés anyagi feltételei­nek magasabb színvonalú ki­elégítését, a foglalkoztatot­tak számának és a dolgozók életszínvonalának a tervezett­nél nagyobb mértékű emelé­sét. Bővült a társadalombiztosításban részesülők köre. Növekedett a dol­gozók kulturális ellátottsága. Er­re a célra szakszervezeti kultúr­­otthonaink 1960-ban közel hat­millió forintot fordítottak. Pártunk gazdaság­politkájának megvalósításáért folytatott har­cunk egyik hatékony eszköze a szocialista munkaverseny széles­körű kibontakoztatása volt. Kiala­kultak az éves versenyvállalá­sok,és lényegében ezek helyesnek bizonyultak. Tovább fejlesztjük a munkaversenyt Pártunk Központi Bizottságá­nak 1959. március 6-i határozata nyomán kibontakozott a kong­resszusi munkaverseny, és ezzel egyidőben kezdtek alakulni a szo­cialista címért küzdő brigádok, melyek közül ma már 70 brigád magáénak vallja a­­megtisztelő cí­met, és közel 550 brigád küzd a cím elnyeréséért. A dolgozók becsülettel eleget tettek adott szavuknak, de a reá­lis lehetőségeket a gazdasági és mozgalmi szerveknek helyesebben kellett volna felmérni. Nagymérvű túlteljesítés mu­tatkozott például a pápai hús­iparban, ahol 1959-ben az el­ső vállalás hatszorosát telje­sítették, de ehhez hasonló példákat talá­lunk a Balatonfüredi Hajógyár­ban és a vegyipari üzemek túl­nyomó részében Egyes vállalatok gazdasági, mozgalmi vezetői még ma sem értették meg, hogy a versenyfor­mával való foglalkozás nem me­het az egész vállalat kollektív versenyével való foglalkozás ro­vására, hiszen a megyében a szo­cialista címet nyert, vagy azért küzdő brigádok létszáma az össz­­munkások számának körülbelül csak nyolc százaléka, és mégis ez jelenti a versen­yvállalások túl­nyomó részének teljesítését, eréllyel az eleven és holt munkával való helytelen gaz­dálkodásával szemben. Befejezésül hangsúlyozza a be­számoló, hogy a szakszervezeti bizottságok és a vállalatok veze­tői gondoskodjanak arról, hogy a műszaki és gazdasági vezetők, a termelést közvetlen irányító üzemvezetők, művezetők maguk is adjanak konkrét segítséget a dolgozóknak, hogy a tervvel össz­hangban tegyék meg vállalásai­kat. Gondoskodjanak arról, hogy a dolgozók világosan lássák fel­adataikat, melyek a célkitűzések megvalósításából rájuk várnak. (Folytatás a 3. oldalon) . Neked hogy sikerült? Hát... ? Rejtő Beatrix és Erhard Hermin gyors index „értékelést”, összeve­tést végez a következő vizsga előtt. fVietpariport a 2■ oldalon.) A termelés növelésének hajtóereje a termelékenység fokozása legyen A termelékenység fokozásáért folytatott harc lényegét az a gaz­daságpolitikai célkitűzés hatotta át, hogy a termelés növekedésé­nek kétharmadát a termelékeny­ség fokozásával, és egyharmadát létszám emelkedéssel biztosítsuk. E területen 1959-ben 60 százalék termelékenység, 40 százalék lét­szám volt az arány. 1960. első fél­évben 58 százalék termelékeny­ség, 42 százalék létszám, és a har­madik negyedévben 41 százalék termelékenység, 59 százalék lét­szám. E számok arról tanúskod­nak, hogy a vállalatok többsége az 1961. évi tervek létszám bázi­sának kialakítása miatt felduz­zasztotta a létszámot. A tervhez viszonyítva 1960. második félév­ben a termelési terv teljesítését a Dunántúli Ásványbánya 7,2 szá­zalékos, az Uzsai Kőbánya 10,4, az Ipari Robbanóanyaggyár 4,1, a Pápai Húsipar pedig 10,3 százalé­kos munkáslétszám túllépéssel kezdte. Ezek a példák arról ta­núskodnak, hogy sem a gazda­sági, sem a mozgalmi szervek ve­zetői nem lépnek fel kellő MUNKÁBAN A BETONKEVERŐK Készül az új völgyhíd Tihanyban. (Fotó: Péterfay Endre) Kennedy erélyesen kézben akarja tartani a hatalmat Az MTI washingtoni tudósítója jelenti: Bizonyos washingtoni megfi­gyelők szerint nyitott kérdés ma­rad, mennyire ismerte fel Ken­nedy, hogy az Egyesült Államok nehézségeinek és bajainak oka elsősorban az erőviszo­nyok tényleges megváltozása volt. Kongresszusi üzenetéből ez nem állapítható meg, bár elgondolá­sainak egy része tükröz ilyesféle felismerést is. E körök szerint Kennedy őszintén feltárta a ne­hézségeket és bajokat, mint té­nyeket. Ez teljesen ellentétes az Eisenhower-kormány magatartá­sával és komoly önbizalomra vall. A „gyógymód” kérdéséről Ken­nedy nem beszélt részletesen, de a Fehér Ház köreiben azt han­goztatják, hogy a gazdasági ne­hézségek leküzdéséhez szükséges összegeket „az adóalap jobb fel­­használásából” tudják majd elő­teremteni. Ez alatt az eddig eltit­kolt jövedelmek megadóztatását értik. Ha ez valóban így lesz, ak­kor Kennedy szembe fog kerülni a nagy vállalatok egy részé­vel, más vállalatok pedig, amelyeket jó kapcsolatok fűz­nek a mostani kormányhoz, előnyökhöz jutnak, s ez ellentétek forrása lehet. Az elnök külpolitikai terveiről Washingtonban megállapítják: Kennedy szükségesnek tartja, hogy az Egyesült Államok egész politikáját átvizsgálják, és min­den jel arra vall, hogy ezt komo­lyan végre is akarja hajtani. Fi­gyelemreméltó, hogy az elnök lé­nyegében mindvégig elkerülte az ag­resszív hangot, és modorában a diplomáciai keretek között maradt. Ez a hangnem módot ad a kérdé­sek józanabb megtárgyalására, a reális, komoly vitára. Washingtoni körökben felhívják a figyelmet, hogy az új kormány gyorsan munkához látott. Ken­nedy erőteljesen kezében akarja tartani az Egyesült Államok egész politikai és katonai gépezetét. Kérdés, milyen ellenállást kell emiatt leküzdenie a kongresszus­ban. Kedden erre már bizonyos vá­laszt kapunk. A képviselőház ugyanis szavazni fog a mindenható házszabály­­bizottság hatalmának megtö­réséről. Raybum, a képviselőház demok­­ratapárti elnöke a 12 tagú bizott­ság létszámának 15-re növelését javasolja, ami biztosítaná Kenne­dy többségét. Washingtoni megfigyelők sze­rint a keddi­­szavazás bizonyos ér­telemben bizalmi szavazás lesz Kennedy mellett vagy ellen. Ha az elnök megnyeri ezt a menetet akkor nagy akadály hárul el ter­veinek megvalósítása elől „Is kritika in­tet a fogyatékosságok ellen“ — A Pravda vezércikke — Moszkva, TASZSZ: A Szovjetunió köztársaságaiban pártbizottságok ülésein, párt­­aktíva-értekezleteken, taggyűlé­seken vitatják meg az SZKP Köz­ponti Bizottsága januári ülésének eredményeit. A Pravda keddi szá­ma megállapítja, hogy a vitákat mindenütt az elvi állásfoglalások, a szakértelem, a bírálat és az ön­bírálat széleskörű alkalmazása jellemzik. A Pravda vezércikke rámutat, hogy a Szovjetunió népgazdasága a hétéves terv első két évében igen jelentős eredményeket mu­tatott fel, s ez örömmel és lelke­sedéssel tölti el a szovjet embe­reket. Egyesekben azonban az eredmények önelégültséget és el­bizakodottságot keltettek, ennek volt a következménye, hogy egyes szovjet köztársaságokban nem fordítottak kellő figyelmet a me­zőgazdasági termelés továbbfej­lesztésére. A fogyatékosságok bí­rálata most elsősorban azok ellen irányul, akik felelőtlenül vállaltak bizonyos kötelezettségeket, ugyan­akkor nem, gondoskodtak ezek teljesítésének feltételeiről, akik szépített képet adtak a helyzetről, s az állam félrevezetésének útjá­ra léptek. A párt — folytatja a Pravda — az igényesség, a felelősségérzet, szellemében neveli a kommunis­tákat és általában minden dolgo­zót. A Kommunista Párt bátran és nyíltan megmondja a népnek az igazságot, becsületesen és egyenesen felhívja a figyelmet a hibákra, megmutatja, hogyan kell személyválogatás nélkül al­kalmazni a kritika fegyverét. A hibák éles bírálata a párt erejé­nek és tekintélyének bizonyítéka. A Pravda hangsúlyozza a tö­megek állásfoglalásának, az alul­ról jövő bírálatnak a fontosságát. A Pravda vezércikke azzal zá­rul, hogy a XXII. pártkongresz­­szusra készülő szovjet nép bátran eltávolítja az útból mindazt, ami győzelmes előrehaladását hátrál­tatná, s a pártszervezetek újabb tartalékok mozgósításával, a tö­megek aktivitásának fokozásá­val további sikerek útját egyen­getik a kommunista építésben, s ezen belül a mezőgazdaság fej­lesztésében is. (MTI) Két új termelőszövetkezet alakult megyénkben Az elmúlt napokban két falu dolgozó parasztsága, akik eddig még egyénileg gazdálkodtak, a termelőszövetkezeti utat válasz­totta. Cserszegtomajon szombaton tar­totta alakuló ülését a termelőszö­vetkezet. Az új szövetkezet, amely­nek 2311 katasztrális hold földje és 500 családból 566 tagja van, a „Kossuth” nevet vette fel. Az ala­kuló ülés Szita Imrét választotta meg termelőszövetkezeti elnök­nek. Vasárnap a balatongyöröki dol­gozó parasztok is alakuló ülést tartottak. A termelőszövetkeze­tüknek a „Balaton Gyöngye” ne­vet adták. Földjük 640 hold. El­nökül Biró Józsefet választották meg.

Next