Napló, 1961. február (Veszprém, 17. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-01 / 27. szám
j* Csendes szóval február elsejéna magyar sajtó napját mutatja a mozgalmi ■...\n?Per’ivarban van ilyenkor a közíró, hiszen saját szakmájáról, arról a munkáról kell megemlékeznie, amit a szürke ólombetűk egyszerű katonái végeznek, mindannyiunk közös célja érdekében. A toll, amely lelkesen száguld, tüzesen háborog másszor, vagy lágyan simogatja a papírt, most tétován áll meg a levegőben. Mit írjunk magunkról? Hiszen a dicséret, vagy bírálat ebben az esetben nem a mi feladatunk. Engedjék hát meg kedves olvasóink, hogy csendes szóval, szerényen egy-két kérésünket soroljuk el itt. Szól a telefon, szánt a toll, kopog a szedőgép, dörömböl a rotációs masina. Társadalmi rendszerünk lelkes híveinek sora fog össze, dolgozik egymás kezére, hogy elhagyhassa a nyomdát a kész termék, az újság. Ez azonban összehajtogatott papírlap, halott betűk tengere csupán. Az olvasó kelti életre, amikor a kezébe veszi. Akkor teljesül be munkánk értelme. Tát ez az első kérésünk. Keltsék életre, kedves Veszprém megyeiek halott betűinket. Olvassák lapunkat. Akkor látjuk, hogy nem hiába volt lelkesedés, lelkiismeretes mérlegelés, munkaidő és ötlet. Akkor látjuk, hogy megszolgáltuk azt a bizalmat, amellyel társadalmi rendszerünk bennünket körülvesz. Nem dicséretet kérünk, csak figyelmet. Ha bírálnak bennünket, az is azt mutatja, hogy észrevették azt, amit teszünk. Nem vagyunk elégedettek munkánkkal, de hisszük, hogy még több ember érdeklődésére tarthatna számot a Napló, mint az olvasók mostani száma. Ezt kérjük... A másik kérésünk abból ered, hogy a mi munkánk másodlagos. Az újság csak tükör. Tükrözi az életet, a termelés, a kultúra, a poétika világát. A mi anyagunk ott születik, ahol szocialista brigádok állítanak elő még több péti sót, indítják vastagabb folyamban a barnaszenet, ahol okos termelőszövetkezeti gazdák értő gyülekezete hajol a tervek fölé, ahol kemény kis koponyákba csöpögtetik a tudományt hivatásszerető pedagógusok, sem panaszkodunk. Van anyagunk, van munkánk. Veszprém megye dolgozói sok „eredményt” produkálnak, sok szép eredményt érnek el, amiről írhatunk. De mi szeretnénk még többet dolgozni. Hát segítsenek nekünk elvtársak. Döntsék még gyorsabban halomra a megszokottat, állítsák helyére a fejlettebbet, a jobbat, az újat, örömmel számolunk be még több eredményről. És ez nem is a mi érdekünk, hanem mindannyiunké: Veszprém megyei dolgozóké, magyar dolgozóké. A szocializmus, a béke érdeke ez. --------------------------------------- Az üzemi iskola hallgatói vizsgáztak Eredményesen tanultak a tapolcaifűtőház, állomás és pályafenntartás dolgozói. A dolgozók általános iskolájának vezetője, Gyurmán Hajnalka tanfolyamvezető, aki mindent elkövetett, hogy a tanfolyam sikeresen vizsgázzon a félévkor. Az általános iskola VII. osztályából 21, a VIII. osztályából 19-en tették le a félévi vizsgát. Csak ketten maradtak el betegség miatt. Köszönetet érdemelnek a pedagógusok, akik türelmesen foglalkoztak a vasutas dolgozókkal. Dancs József NAPLÓ 1961. február . Tihanyban nincs téli pihenő! Eötvös Károly a legsikerültebb balatoni leírás, az „Utazás a Balaton körül” írója, amikor Tihany szépségeit fejtegette művében, így kiáltott fel: „De sokat írtak már Tihanyról, mind az írók, mind az ■írogatok, és mégis hej, de keveset írtak mind az írók, mind az írogatok!” Ezt írta 70 évvel ezelőtt, amikor Tihany minden látnivalóját az apátsági templom és a kecskeköröm alkotta Az egész Európában híres tihanyi visszhangért másztak fel a látogatók a meredek domboldalon, és azért, hogy elgyönyörködhessenek a templom mellől eléjük táruló tájban. A falu akkor még egy évszázados, mély elzárkózottságba sülylyedt kis halászfalu volt, ahol mintha ezer év óta megállott volna az élet. De még ebben a mozdulatlanságában is volt valami szépség, mert Eötvös Károly szívét is megfogta. Hátha még ismerte volna a félsziget mindazon értékeit, amelyeket ma már százezrek csodálnak, és amelyek miatt Tihany a Magyar Népköztársaság első tájvédelmi körzete lett. Milyen rajongva írna ma Eötvös Károly, ha látná azt a pezsgő ütemű munkát, ami a tihanyi félsziget szinte mindegyik pontján zajlik, és amelynek révén Tihany fejlődése eddig nem sejtett távlatok felé mutat. Még pár évvel ezelőtt is, télen Tihanyban megállt az élet. A befagyott tó fölött csak a sirályok röpködtek, és Tihanyba csak az ment, akit rossz sorsa, vagy a szükségesség télen is arra kényszerített, hogy felkeresse a községet. Ma viszont, amikor már télen is autóbuszjárat köti össze Balatonfüreddel, a hajók is egészen a tó befagyásáig közlekednek Tihany kikötőjébe, nem jelent problémát senki számára Tihany szépségeinek felkeresése. Amerre az ember jár a félszigeten, mindenütt építő munkával találkozik. A kikötő mögött teljes a felfordulás. Új utat építenek a domboldalban. Gerendák, oszlopok, deszkák, betoncölöpök fogadják a nézőt. A kikötő előtti régi aszfaltos utat már kettévágja a kőfal, amely elválasztja az új utat a régitől. Az autók májustól kezdve már az új úton, a domboldalban haladnak, az út alatti területen pedig nyugodtan sétálgathatnak majd a kirándulók. Nagy munka ez, amely jelentősen megváltoztatja a tihanyi kikötő környékét, és lehetővé teszi az ottani zavartalan fürdőzést. Fent a hegyen, a templom mellett sokan dolgoznak a park szépítésén. A korábban elzárt parkot övező, és most elbontott apátsági kerítés vasrácsaiból a tihanyi temető kerítése készült A megnyitott területen sétautak, kényelmes lépcsők, kavicsozott, szépen füvesített parkrészletek várják a látogatókat. A múzeum alatti volt gazdasági épületben, ahol korábban cselédlakások, ólak és istállók állottak, egy új üzletsor épül, és a Balaton-vidék egyik legkorszerűbb eszpresszója. Ennek erkélyéről gyönyörű kilátás nyílik majd a 80 méter mélyen elterülő tóra. A félsziget másik részén, a révnél, amely az ott felépített Motel révén szinte már egész Európában ismert, ugyancsak nagy munka folyik. • Tovább épül, és most már a volt Jacht Club épületéig húzódik az egységes partvédőmű, mögötte feltöltés folyik. Ezzel a feltöltéssel szélesítik a strand területét, amely így a Motel lakóinak még előnyösebb lesz, mint eddig. A tihanyi sátortábor (camping) területén az erdészet dolgozik. A tábor szélét sövény-kerítéssel veszik körül. Bent a tábor területén is faültetés folyik, tavasszal pedig új mosdó és W. C. csoportok épülnek, új világító testeket szerelnek a tábor területére. A községben mérnökök dolgoznak a fő utca szélesítésén. Folyik a felmérés és a tervezés. Nyolc tihanyi ház áldozatul esik a fő utca szélesítésének, de ez nem baj. Helyükbe tihanyi bazalttufából építik az új házak falát, ezáltal még szebb lesz a község képe. Tihanyban ma már nincs téli pihenő. Mozgalmas az élet, a munka zaja hangzik, bármerre megy az ember. A vízparton a sirályok rikácsolásét elnyomja a dömperek, az úthengerek gépeinek zaja. Tihanyban építenek, alkotnak, hogy a félsziget nyáron még jobban megszépülve, még gazdagabban várhassa látogatóit Zákonyi Ferenc Egy pár sebesülttel Befejeződött !Vége! Vége!!! a kettős integrál uralmának — Jaj kérem, nagyon nehéz ezt elmondani! Úgy történt, — helyesebben úgy kezdődött — a dolog, hogy egy féléven keresztül matematika előadások voltak. Csodás dolgok ezek a legkomolyabban, csak vizsgázni ne kellene! Mert sok mindent feltaláltak már a tudósok, de még a prototípusát sem sikerült előállítani annak a hallgatónak, aki szeret vizsgázni, aki nem izzad, és nem drukkol, míg túl nem esett a kollokviumnak nevezett betegségen. Ezt csak az érti meg, aki maga is próbálta. De, ha egy kis belátás van az emberekben, akkor velünk együtt kérik: legyen nem" •att ütmeg február elsejei? Két-vagy háromnapos, de legalább egy! Tudják, ekkor fejeződnek be a vizsgák. Tegnap még: — Csak legalább matematika ne lenne a világon! Ezt mondja egy II. éves, ugyanő egy évvel ezelőtt így nyilatkozott: — Csak kémia ne lenne! A harmadéves variáció: — Az semmi, de a fizikai kémia! — és milyen igazuk van. Nézzék csak meg a könyvtár olvasótermét, itt van az „előzmény”. E helyen még csak a könyvekkel viaskodik az ember, és aztán jön a vizsgáztató. Dialektikus történelmi materializmusból Kottás Mária van „terítéken". Még a pöttyös blúznyak is remeg az izgalomtól. Azért megy ám! — mintha a második kérdésnél a „fél állam” problémája nem lenne teljesen világos. Farkas János tanársegéd közepest ajánl: • — Négyes, négyes kellene a rendüséghez! — ezért már valóban meg kell szenvedni. Záporoznak a kérdések az egész anyagból és a feleletek sorjáznak, utána: négyes. Meg van hát, meg van! Sass Pál és Szász Mária most dolgozzák ki tételeiket, őket már nem vártuk meg. Az integrálok birodalmába nem vittünk szerencsét. Bognár György elvérzett a csatán. Még egyszer kell vizsgáznia. Mégsem lenne hát igaz, hogy február 1vel megdőlt az integrál uralma? Dehogynem, hisz Siffer Mária, Fehér Pál, Szoboszlay Gábor jelesével kétvállra fektette, és a többiek is segítettek. Nemes Nándor kedvezőtlen előjelek mellett száll csatába, Bognár után jön, de csak diadalt arat itt is, mint a foci pályán, bár tagadhatatlan, hogy Somkúti Lajosné adjunktus keményebb „ellenfél” matematika tudásával felvértezve, mint akármelyik hátvéd. * Keszthelyről jelentjük: a mezőgazdasági akadémián is véget ért a küzdelem. A harmadév kimagasló eredményt ért el, úgy látszik, a „mézes madzag,” — a nyári németországi gyakorlat — nagy vonzerő. Vizsgák már nincsenek az alsóbb évfolyamokon, szigorlat van csak hátra III. éven. Így az indexeket interjúvolhattuk meg. Csepinszky Béla „fekete könyve“ színközepes, két négyessel, pedig Somogybál jeles érettségivel jött. Persze első év is az a legnehezebb. Plótár Lajos könyvecskéje az orosz közepest panaszolja, igaz, hogy 3 jeles és 2 négyes van mellette, de az elmúlt félévben nem volt közepes. Mit szólnak ehhez otthon. Nemesbükön? — Semmit ugye, hisz szép eredmény ez így is. És a harmadéves csomagból: Papp Magdolna nevét húztuk ki: Mintha Lengyeltóti Nemesbük határában lenne! Majdnem egyforma a két bizonyítvány, de ő javított is az elmúlt félév óta! Mi, névszerint és névtelenül szereplők, fogadjuk, hogy a következő félévben rendszeresen tanulunk év közben is, jegyzeteinket rendesen elkészítjük, és nem hiányzunk óráról. Csakk a következő félévben ne ellenőrizzék ezt!? Pünkösti Árpád (Fotó: Péterfay Endre) * AZ ELŐZMÉNY. Tóth Ferenc, Hatos Pál, Pály Péter, Nagy Szilárd és a többiek még csak készülnek a nagy erőpróbára. AZ IZZASZTÓ KAMRÁBAN Sass Pál és Szász Mária birkózik a tételekkel. A KÖVETKEZŐ, Nemes Nándor nem kedvező előjelek után lép , , „pályára”. Megelőzte... Szombati „csúcsforgalmi” napon sok utas utazik munkahelyéről otthonába. Így volt ez a közelmúltban is, amikor a Budapest— Tapolca között közlekedő személyvonat Ábrahámhegy megállóról elindult. Illés Ferenc tapolcai jegyvizsgáló menetközben egy szokatlan csattanósra lett figyelmes. Az első állomáson, Badacsomyörsön, azonnal megnézte a rendellenes zaj okát, és felfedezte, hogy a kocsi egyik hordrugója eltörött. A kocsit, mint üzemveszélyest, a legközelebbi állomáson, Badacsonytomajon kisorozták. Illés Ferenc elvtárs figyelmességével egy esetleg megtörténhető vasúti balesetet hárított el. Bognár Károly