Napló, 1961. március (Veszprém, 17. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-01 / 51. szám
1981. március 1. A zalavári példa Egyre több háztáj sertésre kötnek hizlalási szerződést az Új Idők Termelőszövetkezetben Öt nap alatt 160 háztáji sertésre kötöttek hízlalási szerződést a zalavári termelőszövetkezeti tagok a háztáji sertéshizlalási akció keretében. Amíg a megye egyes falvaiban, különösen a devecseri és sümegi járásokban nehezen, vontatottan haladt ez a munka. Zalaváron naponta 30—35 háztáji sertésre kötöttek egyezséget a szövetkezeti tagok és az állatforgalmi vállalat dolgozói. Hogyan, miként lehet ez? Erre a kérdésre kerestünk választ Kemény Kálmán megyei osztályvezetővel és Abonyi János keszthelyi kirendeltségvezetővel az elmúlt napokban. Zalaváron még 140 háztáji süldő van az októberig leszerződtethető anyagból. Ahogy telnek a napok, egyre több és több süldőért fizetik ki a négyszáz forint előleget a vállalat dolgozói. Ha ilyen gyorsan halad a szerződéskötés, rövid időn belül minden hizlalásra alkalmas süldőre szerződést kötnek. Ebben a faluban keveset kell agitálnia az államtforgalmi vállalat szerződéskötőjének. Az agitációt azok a szövetkezeti vezetők és tagok végzik el, akik személyes példamutatással, elsőnek kötöttek hízlalási szerződést háztáji süldőikre. Ide sorolhatók: Arató Endre főkönyvelő, Tóth Albert párttitkár, Király Jenő termelőszövetkezeti elnök, Szalay Lajos iskolaigazgató, pártoló tag, valamint Kurucz Gábor, Ács Ernő, Sukorai Sándor, Horváth József, Kalmár János, Koltai József, Papp Lajos és mások. Közülük többen három sertést, de van aki hat sertést hizlal meg ily módon ez év októberéig. A vezetők és vezetőségi tagok személyes példamutatása csak egyik módja volt az eddigi eredmények megszerzésének. A háztáji sertéshizlalási akció másik fő mozgatója, hogy a termelőszövetkezet takarmányalapot is teremt a süldők felhizlalásához. Zalaváron ugyanis nem pusztul kint a takarmány a határban, így van „fölösleg’’ szálas- és abraktakarmány az istállók körül. A termelőszövetkezet vezetői, majd később a közgyűlés is úgy határozott, hogy minden leszerződött háztáji sertés részére kiutalnak 200 kiló árpát 200 forintos és 200 kiló burgonyát 50 forintos áron. Ezenkívül minden családnak — ahol szerződéses háztáji sertéseket hizlalnak — a háztáji területen felül 100 négyszögöl lucernaterületet juttatnak. Akiknek jelenleg nincs hizlalásra megfelelő süldőalanyuk, azok a közös állományból kapnak tetszés szerinti érusüldőt 30—60 kilóstoályban hivatalos áron. Emellett a termelőszövetkezet azzal is elősegíti a szerződéskötéseket, hogy a közös gazdaságban termelt takarmány kiosztásánál előnyben részesíti a szerződőket. E rendszabály és az említett kedvezmények is közös érdekből születtek. A korábbi évektől eltérően az idén állati termékekből kell és lehet az áruértékesítési tervet teljesíteni a termelőszövetkezetekben A rendelkezés szerint elesik a kedvezményektől az a közös gazdaság, amely nem teljesíti az áruértékesítési tervet. Zalaváron tavaly 187,3 százalék mutatkozott a tervteljesítésben, s így 210 ezer forint kedvezményhez jutottak. Mivel esedékes hitelük nem volt, ezt a pénzt a tagoknak osztották ki munkaegységre. Minden munkaegység 1,75 forinttal lett értékesebb, s ez az összeg is jelentősen hozzájárult a munkaegységenkénti 45,22 forintos osztalék biztosításához. A szövetkezet vezetőinek és a tagok többségének az a véleménye, hogy senkinek nem lehet közömbös, hogy kap-e elég árut a város, a munkásság azért a sok segítségért, amit a termelőszövetkezeteknek nyújtott eddig, s nem lehet az sem közömbös, hogy a termelőszövetkezet teljesíti-e áruértékesítési tervét s ezáltal apad, vagy növekszik-e a gazdaság pénzkészlete. Éppen ezért úgy biztosította az előfeltételeket a szövetkezet, hogy a spekulánsok, a szabad piac szerelmesei ne jussanak előnyösebb helyzetbe azoknál, akik becsülettel, a háztáji sertéshizlalási akcióban való benevezésükkel is elsősorban a közösség érdekeit tartják a szemük előtt. Ha valaki szabadpiacon akarja értékesíteni állatát, tegye. De a takarmányt is vegye meg ugyanott. Ha valaki így tesz, előállíthat egy kiló húst 22—24 forintért, de nem kap érte többet kilónként 18 forintnál. Király Gábor és Rákhely József szövetkezeti tagok szerint Zalaváron nem nyer, hanem ráfizet az, aki nem szerződik. Nemcsak a termelőszövetkezetnek, az egyénnek is érdeke, hogy minél több háztáji sertésre kössön hízlalási szerződést. Az előleg, a kedvezmények és a 14,80—15,30 forint közötti kilogramonkénti ár is az egyént, a szövetkezeti tagot gazdagítja. Nem egy zalavári termelőszövetkezeti tag dicsekszik, hogy évközben nincs előlegre szükség, mert a szerződéses háztáji állattartásból mindig jut aprópénz a konyhára. Előrelátó, jól gazdálkodó emberek élnek Zalaváron Egyetértés van a tagság és a vezetők között. Nincs olyan kérdés, amiben ne tudnának megegyezni, így történt ez most is, a háztáji sertéshizlalási akció megszervezésénél. A kétéves Új Élet Termelőszövetkezet jó példát mutatott sok szövetkezeti gazdaságnak, hogy miként kell és lehet minél több húst és állati terméket adni az országnak. Kása András NAPLÓ Szakszervezeti élet FELVÉTELEK ÉS KILÉPÉSEK Érdekes felméréseket végzett az SZMT elnöksége mellett működő közgazdasági bizottság arról, hogy két város — Pápa és Ajka — üzemeiben hogyan alakult a munkásfelvételek, kilépések száma. A tervgazdálkodásban nagy szerep jut a létszámgazdálkodásnak. A bérjellegű kiadás az üzemi költségek alakulását pozitív vagy negatív irányban befolyásolja. Továbbá az ideális létszámgazdálkodás hatással van a vállalatok sok gazdasági mutatójára (termelékenység, önköltség, munkaidő kihasználás stb.). A vizsgálat eredménye tehát minden körülmények között hasznos tanulságokat adott. A részletes elemzés előtt néhány általános megállapítást lehet tenni, amelyek kisebb-nagyobb mértékben minden ipari üzemre vonatkoznak (legalábbis a vizsgáltakra). A vállalatok termelési volumenyének növekedése akarva, akaratlanul létszámeltolódást jelentett. A műszaki fejlesztés, a technikai színvonal emelése helyett viszonylag alacsonyabb képzettségű szakmunkásokat foglalkoztattak magasabb képesítést igénylő munkakörökben. Az átlagbér ellenőrzés módszere, ezt lehetővé tette. A sok „kiskapun” járkálás végül is oda vezetett, hogy meglehetős mértékben cserélődött a munkás és kisegítő állományi létszám. Az ügyviteli állomány viszonylag stabil volt. 1960 második negyedében a két város üzemeiben a felvételek átlagosan 450 főt értek el, a kilépések 400 alatt voltak. Az év végére átékelesen változott a helyzet. KÉT VÁROS ÜZEMEIBEN Az utolsó negyedben a kilépések száma eléri a 650-et, a felvételek viszont a 400 fő alatt stagnálnak. Az átlagos állományi létszám csökkenése a Politikai Bizottság szeptember 13-i határozata utáni időszakra esett. Amikor egyre gyakrabban felülvizsgálták, hogy a termelékenység miért emelkedett. A rendelkezésre álló létszámot mi módon foglalkoztatták, stb. A felmérésnél azt is vizsgálták (csak 5 vállalatnál), hogy az üzem körül települt családokból tevődik-e ki az új felvételesek zöme. Ilyen szemlélet csak az utóbbi időben kezd uralkodni. 1960 első negyedévében a vizsgált 5 üzemben a helyi lakosokból felvétel 60 fő, az utolsó negyedben már ez a szám 110-re emelkedik. A vidékről bejárók kilépése (mindig átlagos állományi létszámot veszünk figyelembe) első negyedévben 130, és az utolsó negyedévben eléri a 180 főt. Bizonyos fajta kolonizálás és a terület adta munkaerő felhasználás a jellemző. Ajkán, Pápán tehát törekednek a törzsgárda kiépítésére, állandósítására. Nagyon lényeges feltétele a zavartalan üzemmenetnek a szilárd törzslétszám. A kilépők nagy része 1—5 éves munkaviszonnyal rendelkezik. Aki valahol huzamosabb időt tölt, igen nehezen válik meg, ha csak nincs valami súlyos indoka. A vizsgálat kiterjedt az idényjelleggel foglalkoztatottakra is. A létszámgazdálkodásban a szakszervezeti bizottságok szerepét feltétlen értékelni kell. Általában el lehet mondani, nem végeznek következetes munkát. Ilyen téma nem szerepel a munkatervben sem. Nagyon sok problémát okoz egyes vállalatoknál az átszervezés, éppen a fenti okok miatt. A BÁNYÁSZ ÜZEMI TANÁCSOKRÓL A múlt év február 23-i SZMT elnökségi ülésen határozat született az üzemi tanácsok tevékenységének javítására. Egy esztendővel később az elnökség ismét napirendre tűzte, hogy a korábban hozott határozatok megvalósultak-e. A beszámoló szerint Ajkán, Padragon már a követelményeknek megfelelően működik az üzemi tanácsülés. Korábban ötletszerűen tartották üléseiket, de ma már munkaterv szerint dolgoznak. A múlt hónapban például tanácsülésen vitatták meg a szakmánybár felülvizsgálásának szükségességét, valamint a termelési és műszaki fejlesztési terveket. Úrkúton és Dudaron még mindig nem észrevehető a változás. A MEDOSZ MEGYEBIZOTTSÁG MÓDSZEREIRŐL A MEDOSZ megyebizottsága ebben az évben rendszeresen 61 aktívát foglalkoztat. Minden megyebizottsági, választmányi, számvizsgáló bizottsági tagnak egész évre szóló megbízatást adtak. Munkájukról negyedévenként beszámolnak írásban, vagy szóban. 1960-ban 30 lelkes szakszervezeti aktivistát munkája elismeréseként jutalomban részesítettek. Az aktivisták jelentős része (fele) szakember. Utasítom! Ér nem szeretjük az utasítgatást. Sokkal nagyobb szerepet jutotTttatunk a felvilágosító, nevelő, meggyőző munkának. Most azonban mégis egy olyan, igen határozott intézkedésről kell számot adnunk, amelyről csak a teljes helyeslés hangján szólhatunk. A megyei tanács apparátusának mintegy másfélszáz dolgozója a közeljövőben levelet kap majd, amely valószínűleg a következő szavakkal kezdődik: „A végrehajtó bizottság határozata alapján utasítom"... hogy tanulmányait ezen és ezen a főiskolán, államigazgatási tanfolyamon, vagy ebben és ebben a középiskolai oktatási formában kezdje meg, ekkor és ekkor fejezze be! Hasonló leveleket küldenek később a járások, városok is. Utasítom, kötelezem. A hang határozott és parancsoló a szükség is, amely ezt a hangot előírja. Hazánkban a szocializmus alapjainak lerakását lényegében befejeztük, teljes erővel haladunk a történelmi korszak felé, amikor majd a kommunizmus építését kezdjük el. Nem csupán feltétlen politikai elvhűségre, a dolgozó néphez való töretlen hűségre, de alapos műveltségre, szakmai felkészültségre is szükség van ahhoz, hogy valaki ezt a munkát fontos posztokon irányítani tudja. A felszabadulást, vagy a fordulat évét követő esztendőkben nem rendelkeztünk és nem rendelkezhettünk nagy számban a mi társadalmi rendszerünk számára megfelelő, jól képzett emberekkel. Keményöklű munkások hagyták ott a munkapadot, hajdani csendek, vagy addig üldözött harcosok ültek az íróasztalok mellé. Százezernyi hősi eposzt lehetne írni arról, hogyan állták meg a helyüket ezek az emberek, hogyan védték, szolgálták a dolgozó nép érdekeit, hogyan sajátították el az irányító munka végzése közben az irányító munka fogásait. Soha el nem múló, történelmi érdem az övék. Ma azonban már új történelmi korszakot mutat a naptár. Kevés ma már egymagában az elvhűség, sőt a szakmai gyakorlat is. Alapos, elméleti és gyakorlati tudásra van szüksége minden irányító poszton levőnek, a maga szakmájában. Gondoljunk csak arra, hogy az oktatásban az iskolareform bevezetése, az iparban a tudományos üzemszervezési formák alkalmazása, a közgazdaszi életben az új és új jelenségek elemzése, a mezőgazdaságban az igazi szocialista nagyüzem megteremtése seregnyi elméleti tévét, régibb és újabb kutatási eredmény szüntelen alkalmazását kívánja meg. "Van is olytol emberünk, Veszprém megyében is, igen sok, aki elméleti tudással felvértezve áll a posztján. A hatalom átvétele idején helyükre került vezetők közül sokan szerezték meg — feláldozott szabadidő és éjszakák árán — a diplomát, az oklevelet, sőt a doktori címet. Tömegével hagyják el az egyetemeket a mi fiaink, akiket már mi küldöttünk oda, mi biztosítottuk tanulásuk lehetőségeit, ők már a jövő emberei, ők az új nemzedék. Ugyan, hogy lehet tartósan elképzelni azt, hogy a beosztott előadó elméletileg képzett, de a főnöke, akitől az utasításokat kapja, csak a gyakorlatban megszerzett rutinra támaszkodik, és kevesebbet tud, mint akit vezet. Vagy, hogyan lehet tartósan elképzelni, hogy a szakma tudományos részét nem ismerő, fontos állami poszton ülő mezőgazdasági vezető érdemben vitatkozhassék egy gazdaság főagronómusával, aki agrármérnök? Nem, ez ma már tartósan nem képzelhető el. Ezért hozott a forradalmi munkás-paraszt kormány a közelmúltban határozatot, amely elrendeli a tanácsoknál és a szakigazgatási szervekben a képesítési rendszer bevezetését. Minden munkakörre meghatározták, hogy annak betöltéséhez milyen végzettség szükséges, és hogy ezt a végzettséget meddig kell megszerezni. Ennek a határozatnak a végrehajtása történik meg most Veszprém megyében is. Azon a végrehajtó bizottsági ülésen, amelyen erről a kérdésről tárgyaltak, megyénk vezetői a legmesszebbmenő emberiességet tanúsították. Minden esetben mérlegelték az illető életkorát, családi körülményeit. Negyven évesnél idősebbeket nem köteleztek tanulásra. A határidőket úgy állapították meg, hogy ne állítsanak lehetetlen feladat elé egyetlen dolgozót sem. A levelek, amelyeket az érintett vezetők kapnak, mégis igen komoly hangúak lesznek. És most valóban erre is van szükség. Tévúton jár az az érdekelt, aki nem a képzettség megszerzésének módszereit, hanem a kibúvó lehetőségeit keresi. Tévút ez, bizony. A tanulásra elegendő idő volt eddig és elegendő időt biztosítottak most is. Aki tanul, igen jelentős szabadidőt kap, hosszú tanulmányi szabadságot. Jó példában sincs hiány. Veszprém megyében éppen azok a választott tanácsi vezetőkszerezték és szerzik meg az egyetemi, főiskolai képzettséget a szebb ütemben, akiket a kormány — érthetően — nem is kötelezett tanulásra. A lehetőséggel élni, a példát követni kell. A türelmi fő,il.mi eddig is túl hosszú volt. Halasztani való idő nincsen. Nem szivesen írjuk, hisszük, hogy alkalmazására nem kerül sor, de kereken ki kell mondanunk: aki vonakodik a megfelelő kény" megszerzésétől, gondoljon arra, hogy van ebben az országban elegendő ember, aki helyére áll a lemaradónak, akitől szándé-tok ellenére, de a parancsoló szükség hatására meg kell vennünk a közigazgatási apparátusban! F. B. Megkezdték a tavaszi munkát a devecseri traktorosok A Devecseri Gépállomás felkészült a tavaszi munkára. A gépeket előkészítették, sőt a hét elején megkezdték a kivonulást is a területre. Elsőnek Kiss István traktoros látott munkához az öcsi Alkotmány Termelőszövetkezetben. Mák alá készíti elő a talajt. A dohai termelőszövetkezetben Szőke Gábor dolgozik. Az első nap egy 25 holdas tábla szántásához látott hozzá. Az ajkarendeki termelőszövetkezetben is dolgozik már a gép. Húsz termelőszövetkezettel kötött szerződést a gépállomás. Eszerint az idén 58 871 normál holdnyi munkát kell elvégezni a devecseri traktorosoknak. A javítási munkákat befejezték. Most már csak arra várnak, hogy mikor hívják munkába őket a termelőszövetkezetek. Bővítik a hangoshíradót Kisberzsenyben Kisberzsenyben a falu lakossága tervbe vette, hogy az idén 10 ezer 333 forintot fordítanak helységük fejlesztésére Mintegy 23 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek el az erkolásnál és az egyéb teendőknél. Elhatározták azt is, hogy átvezetik a hangoshíradó hálózatot, a szomszédos Veszprémpinkóp községbe. s*