Napló, 1961. április (Veszprém, 17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-01 / 78. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek !­áV/tá*1.­N­APLÓ AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam — 78. szám. ÁRA 60 FILLÉR Szombat, 1961. április 1. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének üléséről A Varsói Barátsági Együttmű­ködési és Kölcsönös Segélynyúj­tási Szerződés tagállamainak Po­litikai Tanácskozó Testülete 1961 márciusában Moszkvában rendes ülést tartott. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselői minőségben részt vettek: az Albán Népköztársaság ré­széről Beqir Balluku, a Minisz­tertanács első elnökhelyettese, honvédelmi miniszter, Koco Theo­­dosi, a Minisztertanács elnöke, Behar Shtylla külügyminiszter, a Bolgár Népköztársaság részé­ről Todor Zsivkov, a BKP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Anton Jugov, a Minisztertanács elnöke, Ivan Mihajlov, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, honvé­delmi miniszter, Karlo Lukanov külügyminiszter, Ceko Monov, az Állami Tervbizottság elnökhe­lyettese, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság részéről Antonin Novot­ny, a CSKP Központi Bizottságá­nak első titkára, államelnök, Vi­liam Siroky kormányelnök, Ota­­kar Simunek kormányelnökhe­lyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, Bohumir Lomsky honvé­delmi miniszter, Václav David külügyminiszter, a Lengyel Népköztársaság ré­széről Wlads­law Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának A politikai tanácskozó testület ülésének részvevői a teljes köl­csönös megértés és egyetértés légkörében átfogó eszmecserét folytattak a nemzetközi esemé­nyek legújabb alakulásával ösz­­szefüggő kérdésekről és ezzel kapcsolatban megvizsgálták a varsói szerződés tagállamainak az európai és a világbéke biztosítá­sára irányuló intézkedéseit. A politikai tanácskozó testület támaszkodott a kommunista és munkáspártok novemberi értekez­letének elméleti és politikai kö­­vetkezetetéseire, történelmi jelen­tőségű okmányaira. A politikai tanácskozó testület ülésének részvevői megelégedés­sel állapították meg, hogy a po­litikai tanácskozó testület (1960. februárjában megtartott) előző ér­tekezlete óta eltelt időszakban a szocialista tábor országai újabb kimagasló eredményeket értek el a gazdaság, a kultúra, a tudo­mány és a technika fejlesztésé­ben, népeik anyagi jólétének fo­kozásában, a két rendszer békés gazdasági versenyében. A külön­böző társadalmi rendszerű álla­mok békés együttélésének lenini politikája, a szocialista tábor or­szágai békeszerető külpolitikájá­nak eredményeképpen újabb fon­tos győzelmeket aratott: a leigá­­zott, de nemzeti függetlenségükért küzdő népek nemzeti felszabadító mozgalmának csapásai alatt foly­tatódik a gyarmati rendszer szét­bomlása. Mérhetetlenül megnőttek a szo­cializmus és a béke reális erői. Az ülés részvevői egyszersmind megállapítják, hogy agresszív kö­rök további akadályokat gördíte­nek a nemzetközi helyzet egész­ségesebbé tételének útjába. A NATO és a többi, támadó első titkára, Józef Cyrankiewicz, a Minisztertanács elnöke, Stefan Jendrychowski, az Állami Terv­bizottság elnöke, Marian Spy­­chalski honvédelmi miniszter, Adam Rapacki külügyminiszter, a Magyar Népköztársaság ré­széről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Münnich Ferenc, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Sík Endre külügyminisz­ter, Czinege Lajos honvédelmi miniszter, Tóth Lajos vezérőr­nagy, Jávor Ervin alezredes, a Német Demokratikus Köztár­saság részéről Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnö­­ke, Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának titkára, Lothar Bolz miniszterelnökhe­lyettes, külügyminiszter, Heinz Hoffmann honvédelmi miniszter, a Román Népköztársaság részé­ről Gheorghe G­heorghiu­dej, az RMP Központi Bizottságának el­ső titkára, az Államtanács elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Minisz­tertanács elnöke, Leontin Sala­­jan honvédelmi miniszter, Ghe­orghe Marin Gaston, az Állami Tervbizottság elnöke, Cornel Ma­­nescu külügyminiszter, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége részéről N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára, a Mi­* * * szellemű katonai csoportosulás imperialista tagállamai folytat­ják a fegyverkezési hajszát, fokoz­zák háborús előkészületeiket, újabb katonai támaszpontok léte­sítésére törekszenek Európában és a világ más részein, növelik atom- és rakétafegyver-készlete­­iket, negyedik atomhatalommá teszik a NATO-t. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország segítségével, erőltetett ütemben, hitlerista tá­bornokok parancsnoksága alatt építi ki az agresszív nyugatnémet hadsereget, ellátja atom- és ra­kétafegyverekkel, valamint egyéb korszerű, tömegpusztító eszkö­zökkel. Mindezeket a lépéseket külö­nösen veszélyessé teszi az a kö­rülmény, hogy Nyugat-Németor­­szág kormánya egyfelől mindegy­re területi igényekkel lép fel más államokkal szemben, másfelől revanspropagandát folytat a nyu­gatnémet közvélemény körében. Nyugat-Németország a háborús veszély fő gócává válik Európá­ban. Az agresszív körök elkeseredett erőfeszítésekkel igyekszenek aka­dályozni a népek előretörését a béke, a demokrácia és a haladás útján. Az imperialista hatalmak mind gyakrabban folyamodnak közvetlen katonai erőszakhoz, hogy Afrika, Ázsia és Latin- Amerika országaiban elfojtsák a terebélyesedő nemzeti felszabadí­tó mozgalmat. Ezt bizonyítják a gyarmattartók Kongóban, Algé­riában, Angolában, Laoszban el­követett véres gaztettei, valamint a Kubai Köztársaság ellen irá­nyuló állandó provokációk. A Varsói Szerződés tagállamai nem maradhatnak részvétlen nisztertanács elnöke, R. J. Mali­­novszkij honvédelmi miniszter, a Szovjetunió marsallja, V. V. Kuz­­nyecov, a külügyminiszter első helyettese. Az ülésen megfigyelői minő­ségben részt vettek: a Kínai Népköztársaság részé­ről Liu Hsziao, a KKP Központi Bizottságának tagja, a Kínai Nép­­köztársaság moszkvai nagyköve­te, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság részéről Kim Kvang Hjop, a KNP Központi Bizottsá­ga Elnökségének tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, honvé­delmi miniszter, Coj Kvang, a légierők parancsnoka, Liu Djan­­szik külügyminiszterhelyettes, a Mongol Népköztársaság ré­széről J. Cedenbal, az MNEP Központi Bizottságának első tit­kára, a Minisztertanács elnöke, Zs. Lhagvaszuren, honvédelmi miniszter, P. Sagdarszuren kül­ügyminiszter. Az ülésen részt vett Grecsko, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka is. Az ülésen Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársa­ság Államtanácsának elnöke, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első tit­kára elnökölt­ szemlélői az imperialista államok fokozódó háborús előkészülete­inek. A szocialista államok szaka­datlan erőfeszítéseket tettek és tesznek az általános és teljes le­szerelés megvalósításáért, a fegy­verkezési hajsza megszüntetésé­ért, a nemzetközi feszültség enyhí­téséért. A Varsói Szerződés tagállamai azonban a nyugati hatalmak újabb háborús előkészületei nyo­mán kialakuló helyzetből kiindul­va, s­okoldalú véleménycsere so­­rán összehangolták azokat az in­tézkedéseket, amelyeket védelmi képes ••■égük további erősítése és a világbéke megszilárdítása céljá­ból szükségesnek tartanak. Ennek kapcsán a kommunista és mun­káspártok novemberi értekezleté­nek abból a következtetéséből in­­dulnak ki, hogy a háború ellen sír­raszálló szocialista világtábor, a nemzetközi munkásosztály, va­­lame­inyi nemzeti felszabadító mozgalom — és az összes békesze­rető erők — egyesített erőfeszí­téseivel meg lehet akadályozni a háborút. A béke biztosítása érde­kében szükséges a második világ­háború maradványainak megszün­tetése, mégpedig oly módon, hogy mindkét német állammal megkö­tik a békeszerződést, s ezzel ár­talmatlanná teszik a nyugat-ber­lini veszélygócot Nyugat-Berlin demilitarizált, szabad várossá té­telével. A Varsói Szerződés tagállamai ünnepélyesen kijelentik, hogy to­vábbra is tántoríthatatlanul a bé­kés együttélés politikáját folytat­ják és a népek békéjének és biz­tonságának biztosítása céljából készek bármely pillanatban hoz­zájárulni a más államokkal ösz­­szehangolt legátfogóbb intézkedé­sek megtételéhez. (MTI) Bensőséges ünnepségen adták át a Minisztertanács és a SZOT vándor­­zászlóját a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt dolgozóinak Tegnap délután ünnepséget tar­tottak Veszprémben, a tröszt székházában a középdunántúli bányászok abból az alkalomból, hogy ismét elnyerték a Minisz­tertanács és a SZOT vörös ván­dorzászlóját. Az ünnepségen megjelent So­mogyi Miklós elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Czottner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter, Blaha Béla elvtárs, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének tit­kára és Pap János elvtárs, az MSZMP Veszprém megyei Bi­zottságának első titkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, Klujber László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, az MSZMP móri járási pártbizottságának titkára, Bakos István elvtárs, a Veszprém me­gyei Tanács elnöke, Dáni János elvtárs, a BM Veszprém megyei Főkapitányságának vezetője, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjai. Az ünnepség részvevőit Tóth Lajos elvtárs, a Bányász Szak­­szervezet KDT trösztbizottságá­nak h. titkára üdvözölte a tröszt igazgatósága, szakszervezeti bi­zottsága és pártszervezete nevé­ben. Blaha Béla elvtárs, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa, a Bá­nyász Szakszervezet Elnöksége, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány és a Miniszteretanács üd­vözletét tolmácsolta a tröszt va­lamennyi dolgozójának abból az alkalomból, hogy 1960. évi terv­teljesítésük alapján ismét elnyer­ték a SZOT és a Minisztertanács vörös vándorzászlóját. Emlékeztetett arra, amikor ta­valy ilyenkor átadta a vándor­zászlót és a párt kongresszusi vándorzászlóját, a középdunántúli bányászok megígérték: úgy dol­goznak, hogy a zászló a trösztnél maradjon. Külön öröm, hogy ez a fogadalom valóra vált! A magyar szénbányászatban az utóbbi években bekövetkezett mi­nőségi változásra mindenki büszke lehet — mondotta Blaha elvtárs. — A hároméves tervben a ma­gyar szénbányászat túlteljesítette tervét. A vágatok 57 százaléka korszerűen biztosított. A front­fejtések 20 százalékában van acél­­tám-biztosítás, a széntermelés 16 százalékát géppel rakjuk. Javul­­(Folytatás a 2. oldalon) Az ENSZ közgyűlés politikai bizottsága egyhangúlag elfogadta a leszerelés kérdéséről beterjesztett szovjet-amerikai határozati javaslatot New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés politikai bizottsága csütörtökön összeült, hogy foglal­kozzék a leszerelés kérdésével. A Szovjetunió és az Egyesült Államok ENSZ-küldöttsége — mint tegnapi számunkban közöl­tük — közös határozati javasla­tot terjesztett elő, amely indítvá­nyozza, hogy halasszák a lesze­relés kérdésének vitáját az ENSZ- közgyűlés szeptemberben megnyí­ló 16. ülésszakára. A politikai bizottság ülésén fel­szólalt Gromiko szovjet külügy­miniszter és Stevenson, az ame­rikai ENSZ-küldöttség vezetője. Mindketten ismertették a közös határozati javaslat szövegét. Kanada, Csehszlovákia, Etiópia, Szudán és Nigéria küldöttének felszólalása után a közgyűlés po­litikai bizottsága egyhangúlag el­fogadta a közös szovjet—amerikai határozati javaslatot. A politikai bizottság ezek szerint javasolja, hogy a leszerelés kérdésének megvitatását halasszák a 16 ülés­szakra. (MTI) Kilenc műszaki doktort avattak a Veszprémi Vegyipari Egyetemen­ ­ Pénteken délben nyilvános, ün­­­­nepélyes tanácsülést tartottak a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. Az egyetemi tanácsülésen megje­lent Szabó Lászlóné elvtársnő, a városi pártbizottság titkára. Első napirendi pontként Péchy László tanszékvezető docens em­lékezett meg hazánk felszabadu­lása tizenhatodik évfordulójáról. Második napirendi pontként ki­lenc jelölt kérte műszaki doktor­rá avatását. Miután a jelöltek ün­nepélyesen esküt tettek, dr. Po­linszky Károly, az egyetem Kos­­suth-díjas dékánja kézfogással doktorrá fogadta őket, s átadta a doktori cím viselésére jogosító oklevelet. A Veszprémi Vegyipari Egye­tem új műszaki doktorai: Tala­­bér József kandidátus, Moldvai Rezsőné kandidátus, Keresztes Mátyás kandidátus, valamint Új­­hidy Aurél, Müller László, Mózes Gyula, Tamási Zoltán, Mucskai László és Bunyitai János. A szocialista vállalatvezetésről tárgyalt a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsa Tegnap délelőtt 9 órai kezdet­tel ülést tartott a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsa. Az ülésre meghívták több vállalat igazgatóját, vezető dolgozóját is, tekintve, hogy a szocialista gaz­daságvezetés szerepelt napiren­den. Kiss Gyula elvtárs, az SZMT elnöke megnyitó szavai után Há­ry Béla elvtárs, az SZMT vezető titkára tartott vitaindító előadást. Hangoztatta, hogy a jó gazdasági vezetéshez elengedhetetlen a tö­megekre való támaszkodás, a mű­szaki színvonal állandó fejleszté­se és a munkaszervezés tökélete­sítése. Példákkal igazolta ezek fontosságát. Beszélt arról, hogy a szakszervezeteknek az eddiginél több segítséget kell adni a gaz­dasági vezetésnek ahhoz, hogy munkájukat a dolgozók érdeké­ben, a dolgozók véleményére, ja­vaslatára támaszkodva végezhes­sék. A vitában felszólalt Szabó Kál­mán elvtárs, az MSZMP megyei párt-végrehajtó bizottságának tagja. Elmondotta, hogy hasznos­nak tartja ezt a tanácskozást úgy is, mint a megyei párt vb. tag­ja, úgy is, mint az értekezlet részvevője, helyesli, hogy e fon­tos kérdést tűzték napirendre. Zsigó elvtárs, a SZOT instruk­tora felszólalásában elismeréssel beszélt arról a következetes mun­káról, amelyet az SZMT több mint egy éve kifejt a vezetés színvonalának javításáért.

Next