Napló, 1961. augusztus (Veszprém, 17. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-01 / 179. szám

2 A pártmunka tapasztalaimból A türelmetlenség tövisei A mihályfői termelőszövszövetkezet egyike a sümegi járás legjobb szövetkezeteinek. Eredményeikkel nem kell szégyenkezniük. Harmincegy forintot fizetnek munkaegységenként. Nem kis erőfeszítést tettek azért, hogy ezt a harmincegy forintot annak a nemrégiben hozzájuk csatlakozott két szövetkezetnek is biztosítsák, amelyikkel egyesültek. Mindezek a tények azt bizonyítják, hogy a múlt két és fél év alatt sok tekintetben előrehaladtak. Viszonylag jó a munkafegyelem, megteremtették a további haladás sok feltételét. A vezetés szilárd, erős. Jó szakembereik vannak, a munkaszervezeteik egyre jobban tökéletesednek. A tagság túlnyomó többsége támogatja a vezetőséget elgondolásaiban Bizonyítja ezt egy sor intézkedés végrehajtása és sikere. Ha azonban az ember egy kicsit a mélyére is néz a dolgoknak, sötétebb, világosabb árnyfoltokra is bukkan. Olyanokra, amiket nem lenne nehéz elkerülni. A leglényegesebbről, a politikai munka elégtelenségéről szeretnék néhány dolgot megemlíteni. Még egyszer szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a szövetkezet jó szövetkezet, az eredményeik jó eredmények. A felhozandó példák bizonyítják, hogy rendszeres politikai munka mellett ezek az eredmények jobbak is lehetnek a jövőben. A gazd»MÍP»t vezetők örömmel számolnak be az eredményekről, Horváth elvtárssal, a szövetkezet párttitkárával a párttagok példamutatásáról beszélgetünk, arról, hogy az mennyiben járul hozzá az eredményekhez. — Jól dolgoznak a mi elvtársaink — mondja. A további beszélgetésekből azonban kiderül, hogy a jó munka jobb kellene, hogy legyen Burgonyaszedéskor például 33 dolgozó, ígérete ellenére nem jelent meg. Emiatt a burgonyát csak később tudták szállítani. A késés következtében már nem 220 forintot kaptak mázsánként, hanem 188-at. . Meg kell magyarázni ezeknek az embereknek, hogy ebből nem a váci püspöknek lesz kevesebb a havi fizetése, hanem az ő jövedelmük csökken. Egyszerre hárman is mondják, hogy nem oyan egyszerű dolog ez. Mert mi történt a széna kaszádó alán is" — Ki kellene osztani azt a kaszálnivalót? Hajnalonként, meg vasárlaponként venénk a füvet, legjobb időben készen lennénk. A vezetőség elfogadta a javaslatot Ettől kezdve bizony 16 né- 1-lány tagnak nem állott ideje a 1,0 -es területek művelésére. Vágták, forgatták, gyűjtötték, hordták a szénát. Még brigádvezető felesége is akadt olyan, aki a felszólítás ellenére sem ment a burgonyát felszedni! Igaz, két-két munkaegységet levonnak ezektől az emberektől büntetésként, de a mázsánkénti 34 forintos veszteség mégiscsak veszteség marad . Nem próbáltak a Liszesekhez fordulni? Sok fiatal jár üzembeinnen. — Kiszedek! - legyintenek. — A mieink, azok igen! Azokra lehet számítani. Hanem az üzemiek?... — Mi az oka ennek? Mit csinál a vezetőség? — Milyen a vezetőség? Egyetlen pedagógus sem segít! — Nincs közöttük párttag egy sem? ✓ — Dehogy nincs! Három is van! — ????? Elmondják, hogy a kiszes fiatalok otthagyták a sertéshizlaldát, ahol havi ezernégyszáz forint előleget kaptak napi nyolc órai munka mellett, és elmentek városra segédmunkásnak havi 800, meg 1000 forintokért — A munkaversennyel hogyan állnak? — Nincs nálunk munkaverseny! Illetve van, csak . . A beszélgetés körülbelül szószerint is így folyt le. Mindennek a rekonstruálására azért volt szükség, hogy a hiányosság alapvető okára tudjunk rámutatni. Ahol annyi jó eredmény van, ott igenis van alap az emberek politikai öntudatára támaszkodni. A tagság egyetért a munkafegyelem szükségességével. Hanem a rendszeres politikai felvilágosító munka bizony érezteti hiányét. Van például versenyszellem a községek között. Arra minden község hajlamos, hogy ők többre képesek, mint a szomszédjuk. De nincs még ennek a spontán hajlamnak se tere. Ezt sem értékelik rendszeresen, nem támogatják, nem lelkesítik a dolgozókat legalább a rendszeres értékeléssel. A táblák készek, 15 kicsi, egy nagy, és majd ezután vezetik is. A párttag nevelők is kaptak mostanában olyan pártfeladatot, hogy foglalkozzanak a kiszesekkel. De kaphattak volna ilyen feladatokat már hónapokkal ezelőtt is. Az nem mentség egyetlen pedagógus számára sem, hogy nem biztos az, jövőre akar-e Mihályién maradni! Mindenütt dolgozni kell a közösség ügyeiért! Újjá kell szervezni az agitációs hálózatot Mihályia. Fel kell mérni az eredményeket, a tennivalókat is. A pártszervezet, a tanács, a szövetkezet vezetői, a nevelők és más értelmiségiek, brigádvezetők és dolgozók pedig kapják meg a maguk kis egységeit, területeit, ahol dolgozzanak, agitáljanak. Mutassák meg a megtett utat, ne engedjenek teret annak a néhány — valójában elenyésző — embernek, akik igyekszenek — ha tehetik — pesszimizmusba lovalni a környezetüket. Maga Horváth elvtárs mondta el, hogy a kaszás-brigád tagjai, akikkel beszélt aratáskor, nem hagyták ott a gabonát, levágták a hiányzó három rendet. És mikor készen voltak, maguk örültek legjobban az eredményeiknek. Mihályia pedig, ahol a többtermelés sok-sok vagonszám bizonyítja a többség akarategységét, ahol a hízott állatok tíz-, meg százezer forintokkal jövedelmeznek többet, mint eredetileg tervezték, fokozottan bíztat a sikerrel. Csak bizalommal és rendszeresen kell az emberek közé járni. Várvölgyi László fi IJg Szijp AJKA „KOSSUTH”: HALÁLHAJÓ. Nyugatnémet film. AJKACSINGERVÖLGY „TÓ SZERENCSÉT”: gyűlölet Áldozata. Angol bűnügyi film. DEVECSER „SZABADSÁG”: TISZTES ÚRIHÁZ. Francia film. KESZTHELY „PETŐFI” (terem): KÉT FIÚ EGY KISLÁNY. Szovjet film. KESZTHELY „PETŐFI” (Vert): FELISMERÉS. Szovjet film. PAPA „PETŐFI”: ISMERETI,EN FÉRFI. Izgalmas román bűnügyi film. SÜMEG „PETŐFI”: SZULTÁN FOGSÁGÁBAN. Színes szovjet film. TAPOLCA „PETŐFI”: ÁRU KATALÓNJÁNAK. NDK film. VESZPRÉM „VÖRÖS OKTOBER: RATARTI FICKÓ. Csehszlovák filmvígjáték. ■*S 4 P 10 Inotára és Aligára látogatott kedves vendégünk, dr. Kwame Nkrumah Vasárnap a délelőtti órákban hazánk kedves vendége, dr. Kwame Nkrumah, a Ghánai Köztársaság elnökének és kíséretének kocsija rákanyarodott a Margitszigetről, és az államfőnek kijáró fehér bukósisakok, motoros rendőri díszkísérettel az Inotai Alumíniumkohóba indult. A kohó bejáratánál a ghánai államfőt, kíséretét és a velük együtt tartó Kiss Károlyt, az Elnöki Tanács elnökhelyettesét, Kristóf Istvánt, az Elnöki Tanács titkárát és Szarka Károly külügyminiszterhelyettest, Czottner Sándor nehézipari miniszter és a gyár vezetői fogadták. Benedek Zoltán, a gyár igazgatója adott rövid tájékoztatót az alumíniumkohó születéséről. A vendégek érdeklődéssel hallgatták, hogy a kohóóriás ma már mintegy 7800 tonnával termel többet, mint 9 évvel ezelőtt, megindulásakor. Azt is közölte az igazgató, hogy a második ötéves terv végére a termelés csaknem további 5000 tonnával emelkedik. A látogatók ezután kék munkaköpenyt öltöttek. Rövid séta után a hatalmas kohócsarnokba érkeztek, ahol Nkrumah elnök a gyártási folyamat után érdeklődött. Kérdezősködés közben jutottak át az öntödébe, ahol éppen csapoltak. Csodálatosan szép látványt nyújtott, amint sugarasan ömlött az alumínium a kokillákba. Elkalauzolták őket a berepedezések sokaságával felszerelt vezénylőterembe, ahol élénk érdeklődéssel figyelték a bonyolult, a gyártási folyamatot precízen követő műszereket. A vendégek még megtekintettek néhány üzemrészt, majd elkövetkeztek a búcsú percei. A kohó munkásai szobrot nyújtottak át az államfőnek. Nkrumah elnök megköszönte az alumíniumgyári munkást ábrázoló ajándékot, baráti szavakkal viszonozta a kedves fogadtatást. * Dr. Kwame Nkrumah, a Ghánai Köztársaság elnöke s kísérete a magyar államférfiakkal együtt az Inotai Alumíniumkohó megtekintése után kirándult Balatonaligára. Az ugyancsak a Balaton mellett üdülő Kádár János államminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára találkozott a vendégekkel. Szívélyesen üdvözölte a Ghánai Köztársaság elnökét és hosszasan elbeszélgetett vele. A ghánai és a magyar államférfiak közös ebéden vettek részt. Kádár János örömét fejezte ki, hogy újból alkalma nyílott találkoznia Kwame Nkrumah-hal, akit az ENSZ XV. közgyűlésén ismert meg, amikor az elnök egy öntudatra ébredt nép képviselőjeként éppen az imperializmus fellegvárában mondta el az imperializmust leleplező történelmi beszédét. Az ebéden Kádár János és Kwame Nkrumah pohárköszöntőt mondott. (MTI) ■ ■ -Rakétanaszádok, atomtengeralattjárók bemutatkozása a szovjet flotta napján mozgékony rakétanaszádot, a torpedónaszád továbbfejlesztett változatát, a nagy sebességű, nagyméretű, kényelmesen berendezett és hosszú utak megtételére képes különböző meghajtású tengeralattjárókat, a legtökéletesebb elektronikus berendezésekkel ellátott, önműködő vezénylő felszereléssel és kibernetikus számítógépekkel felszerelt rakétahordozó cirkálókat. A díszszemle parancsnokai a Kirov cirkáló fedélzetére vonultak, ahol Grecsko marsall mondott ünnepi beszédet. A szovjet hadiflotta az utóbbi években minőségi változáson ment át — mondotta Grecsko marsall. Különféle rendeltetésű rakéták, atommeghajtású tengeralattjárók, tökéletes parti tüzérség, rakétanaszádok, elektronikus önműködő berendezések állnak a flotta rendelkezésére. Grecsko marsall beszéde után megkezdődött a hadiflotta hajóinak és repülőgépeinek felvonulása. Moszkva, július 30. (MTI) A szovjet hadiflotta ezen az ünnepségen első ízben mutatta be legújabb, legkorszerűbb tengeri egységeit: a kisméretű, rendkívül Nehéz megszokni, de nehezebb elfelejteni Várpalotát... Felnőtt ez az állomás. Kinőtte nyűtt cipőit, megizmosodott. Nehéz testi munkássá érlelte az a tíz év, mióta maga a város is levetkőzte múltjának sivárságát. 1945 döntötte le a barakkok és viskók világát, hogy romjai fölé modern vonalú munkáslakásokat emeljen. Mert a kicsiny bányászközségből szocialista várost formált a munkáshatalom. Várpalota ezekben a napokban ünnepli várossá nyilvánításának tizedik évfordulóját. Sok minden megváltozott 10 év alatt. Ahol az utas átutaztában felhúzta az ablakot, hogy az üveg oltalma alól nézze a sivárságot, — ott most korszerű bányaállomás lüktető mozgása hívja fel a figyelmet. Várpalota kilépett múltjából. A vonal leghosszabb állomása lett. Épületei, virágos peronja megnyugtatja a szemet. Az érdeklődő pillantás egy pillanatra megpihen az inotai November 7 Erőmű impozáns falain, öblös köcsögök és karcsú kémények integetnek vissza, hogy Palota után Pét gyárépületei ejtsék bámulatba őket. A szén, az olaj, a műtrágya hazája van itt. Emberek, szív és ész nemes összhangjából születnek új és kimagasló eredmények. A második negyedévben a terhelési tervet 112,3 százalékra, a kocsitartózkodást 110,8 százalékra teljesítették. Tik azok, akik az eredmények mögött állnak. Tóth Károly térfelvigyázó, László Tibor kocsirendező, Németh János váltóőr, Kiss Magda távirász, Döme Imre forgalmi szolgálattevő, Vámosi József, Magasházi István raktárnokok, Pál Dezső tolatásvezető, hogy csak a legjobbak neveit említsem. Mindannyian kiváló dolgozók, vagy a szakma ifjú mesterei. A munka kovácsolta össze az embereket. Ezen a jól szervezett dinamizmuson Varga József állomásfőnök tartja a kezét. A vasutasnapon lett kiváló vasutas. Többet akar nyújtani beosztottjainak, mint a maga fiatalsága volt. S az okos nevelő szótól emberi sorsok formálódnak. A hajdani ágyrajárók utódai emeletes legényszállóban élik életüket. Az ajtón belépve is feltűnik a felirat: Államunk sok gondot fordított arra, hogy otthonosan érezd magad. Légy hálás! Vigyázz a rendre és tisztaságra! Az intő szó után már nem okoz meglepetést a tisztaság és kulturáltság. Szállodai színvonal talán? Nem! Mégis kellemes otthona a vasutas fiataloknak. Szőnyegek, függönyök, virágok, fürdő, központi fűtés, rádió és televízió, könyvtár és fotóklub, társalgó és kultúrterem, betegszoba és orvosi rendelő áll rendelkezésre. Az üzemi konyhán minden nap meleg ebéd és vacsora várja a munkából hazatérőket. Az otthon falain belül megszűnnek a rangok, hogy családdá formálódva segítsék és megértsék egymást. A váltóőr együtt lakik a tisztjelölttel, a forgalmi szolgálattevő a távirászával. Mindez nem megy a szolgálat rovására, mert kettéválasztják a szolgálat komolyságát a magánélet fiatalos önfeledtségétől Hazai és külföldi kirándulásaikra együtt mennek a férfi és női dolgozók. Fiatalok és öregek. Testvérállomásuk van Csehszlovákiában, Kremnica, ahol mindig nagy szeretettel várják őket. Érdeklődési körük kiterjedt. Olvasottak ezek a fiatalok, akik e falak között élnek. Jól öltözöttségük elrejti a rangot. Igen, így él, így dolgozik most a várpalotai vasutaskollektíva, ahol annyi ember megfordult már. Az állomás most együtt ünnepel a várossal. Augusztus 5-én a városi ünnepségek keretében az állomás dolgozói vasutastalálkozót rendeznek, és első ízben osztják ki a „10 év Várpalotán” jelvényt azoknak, akik tíz évet dolgoztak, vagy dolgoznak ezen az erős sodrású állomáson. Legyünk ott, osztozzunk örömükben mindazok, akik szívtak a kis bányászváros levegőjén dolgoztunk ezen az állomáson. Nehéz megszokni ezt az állomást, különösen nehéz volt a múltban. Egész embert kívánó feladatok halmozódnak minden egyes szolgálatban. Szellemi és fizikai erőfeszítésre van szükség, hogy valaki megállja a helyét. Ha pedig megállta, élete próbakövének tekinti az emberiesség, a munka értelme és értéke pedig, melyet maga mögött hagyott, nem engedi, hogy elfelejtkezzen róla ... Róla, a jubiláló városról, a hosszúra nyúlt, bővérű állomásról. Szabó Béla volt várpalotai vasutas 1961. augrusztus 1. Balatonfüredi Anna-bál 1961 Szombat este százharminchatodjára gyúltak ki a fények a bálteremben Balatonfüreden, ünnepelni az Annákat. Este kilenc órakor a bál főrendezője üdvözölte a közönséget, majd Nyisztor Imre elvtárs, a Hazafias Népfront elnöke mondott megnyitó beszédet. A szórakozók között volt Kossa István elvtárs, az MSZMP KB- ának tagja, közlekedés- és postaügyi miniszter, és vendége, a lengyel közlekedésügyi miniszter. Ott volt Bakes István elvtárs, a megyei tanács elnöke és családja, Major Béla elvtárs, a BIB főtitkára. A parketten németek, szovjetek, lengyelek, amerikaiak, magyarok táncoltak Zsoldos Imre kisegyüttesének, zenéjére. Éjfélkor választották meg a bál szépét, aki a 85-ös számot viselő ózdi Prohászka Ági lett. * (Szerdai számunkban fényképes riportot közlünk a dalról.