Napló, 1961. szeptember (Veszprém, 17. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-01 / 206. szám
IMI nepreuter t — - — - ---------- Gépesítették a szövetkezet gazdaságát Dabronyban Négy éve vásárolt először erőgépet a dabromyi Szabadság Termelőszövetkezet. Amikor az erős Hoffer traktor megérkezett, körülvették az emberek. Sokáig nem mozdultak a géptől. Úgy simogatták, babusgatták, mint valami kedvenc jószágot. Akkor még kicsi volt a termelőszövetkezet. Alig 300 katasztrális holdon,, alig húsz ember dolgozott. Volt három pár lovuk, s néhány haszonállatuk. Az összes gépi munkát a gépállomás erőgépei végezték el. Ki gondolt 1957-ben arra, hogy két év elteltével 2000 katasztrális holdra növekszik a közös vagyon, és 280 főre a taglétszám? S arról mert-e valaki álmodozni, hogy 1961-ben teljesen gépesítve lesz a gazdaság? Ami pár évvel ezelőtt megvalósíthatatlannak, elérhetetlennek tűnt, az ma a valóság. Az idén már nem dolgoztak gépállomási gépek a dabronyi határban. A fejlődés után rohamosan növekedni kezdett a termelőszövetkezet gépparkja. Állami hitelből és 35 százalékos saját erőből két év alatt 1 900 000 forint értékű gépet és munkaeszközt vásároltak. Jelenleg a termelőszövetkezet tulajdonaként dolgozik nyolc erőgép, egy tehergépkocsi, két 1075-ös cséplőgép, egy kombájn, egy rendrearatógép, kévekötő aratógép, silókombájn, vetőgépek, műtrágyaszórók, fűkaszák, burgonyaültető és burgonyaszedő gépek, egy Mahláder kaszálva rakodó gép, valamint tárcsák, kultivátorok és logereklyék. Az idén már az aratást és a cséplést is saját gépekkel végezték el. A 923 katasztrális holdnyi gabonának kereken a felét kombájn, illetve rendre aratógép vágta le, 210 katasztrális holdon pedig kévekötő aratógép dolgozott. Mindössze 20 százaléknyi dőlt területen arattak kézikaszások. Sokat dolgoztak az idén a saját erő- és munkagépek. Tavasztól a mai napig nyújtott műszakban szorgoskodtak a szövetkezeti traktorosok. Minden percet kihasználtak. A tíz gépvezető és a három gépműhelyi dolgozó jelentősen hozzájárult az idei gazdasági eredmények megszerzéséhez. A traktorvezetőket nemcsak a teljesítés után járó bér, hanem az összjövedelem alakulása is ösztönözte a gyors és a minőségi munkára. Ez év tavaszán kereken 500 katasztrális holdon végeztek talajelőkészítést a tavasziak alá a szövetkezeti erőgépek. Ezenkívül 739 katasztrális hold gabonatermést vágtak le, s csépeltek el, valamint 380 katasztrális holdon végeztek tarlóhántást és 230 katasztrális holdon másodvetést. Az őszi szántás-vetés is a szövetkezet gépeire hárul. Saját gép vetette el az 56 katasztrális hold takarmánykeveréket, s néhány nap múlva munkába indul a szövetkezet silókombájnja és burgonyaszedőgépe is. Őszi vetés alá 650 katasztrális holdon kell előkészíteni a talajt. A cukorrépát saját vontatók szállítják le a vinári vasútállomásra, s a mezőről is ezek hordják haza a terményt. Mindent összevetve, az idén mintegy 200 000 forintot takarítanak meg tisztán a saját gépek a termelőszövetkezetnek. Tavaly 250 000 forint munkadíjat fizettek a gépállomásnak, s most ez a pénz a szükséges kiadásokat levonva, megtérül. Az 1961-es esztendő próbaév velt a termelőszövetkezet gépesítésében. A nagyüzemi gépesítés nagy előnnyel járt. Mindig kéznél voltak a traktorok és a munkagépek, jó volt a munkakezdés, s nem siettek haza este sem a traktorosok. Meggyorsult a szövetkezetben a korábbi évekhez viszonyítva a takarmányok betakarítása, időben végeztek az aratással és a csépléssel, s a talajmunka is jobb volt, mint eddig bármely évben. Ebből adódóan a termésátlagok és a gazdasági eredmények is növekedtek. Nem cselekedett rosszul a dabronyi termelőszövetkezet, amikor célul tűzte ki a gazdaság száz százalékos gépesítését. A modern, nagy teljesítményű gépekkel, a termelésben érdekelt traktorosokkal már a teljes gépesítés első évében kimagasló gazdasági eredményeket és jelentős költségmegtakarítást értek el. Kása András Megfogant Quasimodo fája a balatonfüredi parkban Az öt világrész ezerféle növényével pompázó balatonfüredi parkban megfogant az a hársfa, amelyet Salvatore Quasimodo Nobel-díjas olasz költő ültetett nemrégen balatoni tartózkodásának emlékére. A kis házcsemete Rabindranath Tagore hindu költő jaid közelében áll. (MTI) NAPLÓ Egészségügyi ülés Dobán Szombaton, szeptember 2-án délelőtt 11 órakor a Nyugat-Dunántúli Tüdőgyógyász Szakcsoport együtt a megyei tbc-intézettel ünnepi szakcsoport-ülést tart. Ekkor emlékeznek meg az intézet 10 évi munkásságáról. A megjelenteket dr. Schebek Oszkár, a decentrurp elnöke üdvözli, majd Bakos István elvtárs, a megyei tanács elnöke megnyitó beszédet mond. Az intézet eredményeit dr. Szőcs Albert igazgató főorvos méltatja és a jutalmakat dr. Gelencsér Antal főorvos adja át a dolgozóknak. Sor kerül a társintézetek és egyéb szervek vezetőinek felszólalására, végül dr. Böszörményi Miklós kandidátus tudományos előadására is. Vízcsapolás a föld alatt Ahhoz, hogy a föld gyomrának kincsét a felszínre hozzák a bányászok, meg kell küzdeniük a vízzel is. A legtöbb esetben a kincs kitermelésével párhuzamosan történik a víz kiemelése, felszínre hozása. Ez azonban nem minden esetben vezet teljes sikerre. A Bakonyi Bauxitbányánál most más módszerrel akarják megoldani a víztelenítést, úgynevezett aktív vízvédelemre készülnek fel. Az izmajori 1-es számú lencsén 1954-ben volt az első vízbetörés. Percenként 5 köbméter víz tört elő. Ezzel még valahogy megbirkóztak, de az 1956-os vízbetöréssel már nem tudtak Akkor percenként 17 köbméter víz tört a bányába. Az 1-es lencsét elárasztotta. Azóta is víz alatt áll és a bennrekedt szivattyúkat sem tudták kimenteni. Ekkor került előtérbe az aktív vízvédelem gondolata. Erről beszélgetünk Horváth Tibor és Buzási László mérnökökkel. A nyirádi részen jelentős bauxitkincs van vízszint alatt. Az izamajori részen annyi, hogy legalább 10 év kell a kitermeléséhez. Ezt állandó vízveszély mellett nem lehet tervszerűen kitermelni. Éppen ezért készül az aktív vízvédelmi terv. Az ALUTERV kidolgozta a programot. 1958. tavaszán megkezdték az akna mélyítését a Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói. Készült egy 115 méter mély, 3,80 méter átmérőjű körszelvényű akna 4,80 méter átmérőjű zsomprésszel. Ez tehát egészen a vízszint alá épül.. Az aknától 5—6 négyzetméter űrszelvényű vágathálózatot építenek ki dolomitban, az egyes bauxitlencsék alá, összesen 675 méter hosszban. A lencsék alját megfúrják ezáltal provokálják ki a vizet, amely azután a vágatokon a vízaknába jut. Az aknánál percenként ,35 köbméter víz emelésére készülnek fel. Hét, egyenként 7,5 köbméter/perc teljesítményű búvárszivattyút szerelnek majd a csőrendszer aljára. A felszínre hozott vizet a Viszlói patak vezeti a Balatonba. Ha az akna elkészül egy depressziós tölcsér alakul ki Az állandó vízkiemeléssel pedig lehetővé válik a bauxit vízmentes felszínre hozása. A víz az aknamélyítők munkáját is visszavetette. A múlt év novemberében a 92,5 méter mélységben víz tört az aknára és lehetetlenné tette a munkát. Ez ellen cementállással, „dugóval” védekeztek. Elzárták a víz útját. Az idén májusban a dugó is feltört a 9,5 atmoszférás nyomásra. Hozzáfogtak a dugó megerősítéséhez. Lefúrtak 10—12 méter mélységbe először négy, majd 16 fúrólyukat. Ezeken keresztül tejszerű cementkeveréket juttatnak a repedésekbe, amely szétáramlik és megköt. A cementálás azonban csak félig sikerült, mert az aknát vető szeli keresztül. Ezt viszont nem tudták cementálással elzárni. Azóta állandó vízemelés mellett félszelvénnyel folyik a mélyítés. A vetőt ugyanis kiiktatták. Ha elegendő mélységet tudnak elérni és zsompot, gépteret kiképezni, a beáramló vizet kiszivattyúzzák akkor kerül sor az akna teljes szelvényű kiképzésére. Az akna előreláhatólag év végére elkészül. Ezen keresztül hozzák majd felszínre a vízvágatokból kitermelt anyagot is. Az aktív vízvédelem e formája nem olcsó mulatság, de megéri, mert veszélytelenül termelhetnek majd. A vizet a többi bányarészből is felszínre kell hozni. Ebben a bányarészben, ahol már megkezdődött a lencsék feltárása, előreláthatólag 10 évig dolgoznak. Addig mindig kell a víztelenítéssel is számolni. A Bakonyi Bauxitbánya egy másik területen, az úgynevezett darvastói térségben ugyanilyen aktív vízvédelmet készítenek elő. Bodó János Szívből köszöntjük román vendégeinket! Pártunk Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására kedves, örömmel várt vendéget köszönt népünk: ma érkezik hazánkba a Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Román Népköztársaság Államtanácsa elnökének vezetésével a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. Népünk őszinte nagyrabecsüléssel, igaz barátjának kijáró szeretettel fogadja a szocializmusért velünk egy sorban munkálkodó román nép elismert és szeretettel övezett vezetőjét, Gheorghiu-Dej elvtársat. Gheorghiu-Dej elvtárs nemcsak az illegalitás ezerszer nehéz viszonyai között vállalta népe jó, igaz, a szocializmus útjára vezetését, hanem a felszabadulás első percétől kezdve megszakítás nélkül a legfelelősségteljesebb poszton végzi munkáját. Amikor Gheorghiu-Dej elvtárs vezette párt- és kormányküldöttséget köszöntjük, lehetetlen, hogy ne idézzük azokat a ragyogó eredményeket, amelyet a baráti román nép a szabadság 17 éve alatt a kommunisták vezetésével elért. Románia népe talán még nagyobb mélységből indult el, mint mi, magyarok. Mi sem jellemzőbb erre, mint az, hogy a felszabadulás előtt Románia lakosságának 38 százaléka nem tudott írni, olvasni, 1941-ben 25 ezer faeke volt még a mezőgazdaságban. — Románia volt az egyik legelmaradottabb ország Európában. Hiába voltak természeti kincsei, hiába volt népe szorgalmas, munkaszerető, — a népnek csak nyomorúság jutott, míg az urak gond nélkül, gazdagságban éltek. A Szovjetunió hadseregének felszabadító harca, testvéri szófő- vétségben a román nép forradalmi fegyveres harcával, elsöpörte a népáruló úri rendet, megdöntötte a fasiszta Antonescuklikk hatalmát, és megnyitotta a román nép és Románia területén élő nemzeti kisebbség — magyarok és németek, délszlávok és más nemzetiségiek — előtt a szabad, szocialista fejlődés útját. Románia a felszabadulás 17 esztendeje alatt a Szovjetunió és a szocialista országok önzetlen támogatásával kivívott sikereivel ország-világ előtt bizonyítja, hogy mire képes egy kis nép, ha a szocializmus útjára lép. Alapjában megváltoztak Romániában a társadalmi viszonyok. Az ország mindkét lábával szilárdan áll a szocializmus alapján. A román nép alkotóerejét bizonyítja, hogy 1938-hoz képest ötszörösére emelkedett az ipar termelése. Csupán a múlt 10 évben 250 új gyárat építettek, 400 üzemet korszerűsítettek, láttak el új gépi felszereléssel. A legutóbbi években hatalmas, a, modern technika színvonalán álló vegyipart teremtettek. A román gazdasági élet minden területén egészséges fejlődésről tanúskodik. A mezőgazdaságban is megtörtént a történelmi átalakulás. A faekét felváltotta a korszerű gép. Ma már 52 ezer, zömmel hazai gyártmányú traktor, 25 ezer kombájn, 50 ezer vetőgép könnyíti a föld népének munkáját Nemcsak a munka vált könnyebbé, a nép anyagi életviszonyai is gyorsan megváltoztak. J0 nemcsak az iparban és a mezőgazdaságban ért el hatalmas sikereket a román nép. A népjólét emelésében és a kultúra terjesztésében is napról napra újabb és újabb eredményekről hallhatunk. A nép hazáratalálását mutatja az is, hogy az a román tengerpart, amely sokáig csak a külföldi pénzemberek paradicsoma volt, mi a dolgozó emberek pihenését szolgálja, egészségét védi. Tavaly csupán a tengerparti üdülőhelyeken 600 ezer román dolgozó pihent ott, ahol korábban tilos volt még a fűre lépniük is! A Román Népköztársaság dolgozói a kommunisták vezetésével nemcsak az országban teremtettek rendet, nemcsak a szocialista országok nagy családjában van megbecsült helyük. A Román Népköztársaság kormánya a nemzetközi politikában is mind erőteljesebben hallatja békét és barátságot akaró, a békés egymás mellett élés elvét valló hangját. A román kormány felhívása, hogy a Balkán félszigetet tegyék atomfegyvermentes békeövezetté, nagy visszhangot keltett a kapitalista Görögországban és jelentős békekezdeményezése tovább növelte nemzetközi súlyát, tekintélyét. A román nép egyértelmű határozottsággal nyilvánította véleményét a nyugatnémet revansista háborús kalandorok ellen, s kifejezte testvéri szolidaritását a Német Demokratikus Köztársaság kormányának és népének politikájával is.agyarország és Románia létérdekei teljesen megegyeznek. Építeni, egymást segítve építeni életünk új rendjét, és mindent megtenni, hogy a háborús gyújtogatók ne zúdíthassanak újabb vérontást az emberiségre. A Gheorghiu-Dej elvtárs vezette román párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása tovább erősíti népeink kapcsolatát, tovább erősíti népünkben azt a tudatot, hogy jó úton járunk, erősíti felelősségünket, azt, hogy mindent meg kell tennünk népeink barátságának további erősítéséért. sz. I.) 3 Egy éve önállóan... Csikós Ernő a padragi bányaüzem villanyszerelője alig egy éve, hogy megkapta segédlevelét, s azóta rábízzák a legnagyobb szaktudást igénylő munkát is. Nemcsak a munkahelyén, hanem a KISZ-ben is jó munkát végez. (Fotó: Péterfay Endre)