Napló, 1961. november (Veszprém, 17. évfolyam, 258-283. szám)

1961-11-01 / 258. szám

2 fi API­O Az SZSZP XXII. kongresszusa megtárgyalta az SZKP új szervezeti szabályzatát Határozat a Vlagyimir Iljics Lenin mauzóleumról . A kongresszus hétfői ülése : Moszkva (TASZSZ) Az SZKP XXII. kongresszusának hétfő dél­előtti ülése Nyikolaj Svernyik el­nökletével nyílt meg. Svernyik­­közölte: a kongresszus elnök­ségéhez több küldöttség kérése érkezett be, hogy szólásra emel­kedhessenek. Ivan Szpiridonov, az SZKP le­­ninngrádi területi bizottságának első titkára a leningrádi pártszer­vezet küldöttségének nevében azt a javaslatot nyújtotta be, hogy helyezzék át Sztálin tetemét a Vörös téren levő mauzóleum­ból más helyre, és tegyék ezt meg a legrövidebb időn belül. Szpiridonov elmondotta, hogy ezt a követelést a leningrádi dolgozók népes gyűlésein vetették fel és egyhangúlag támogatták. Az, hogy Sztálin teste a mauzó­leumban Lenin teste mellett fe­küdjék — hangsúlyozta Szpirido­nov­­— összeegyeztethetetlen a Sztálin által elkövetett törvény­telenségekkel, személyének kul­tusza idején. A kongresszuson résztvevő moszkvai küldöttség a főváros kommunistái nevében teljes mér­tékben támogatja a leningrádi szervezet javaslatát, hogy helyez­zék át a szarkofágot Sztálin sír­jával a Lenin-mauzóleumból más helyre — mondotta Pjotr Gyemi­­csev, az SZKP moszkvai városi bizottságának első titkára. Hang­súlyozta, hogy bár­ a Sztálin kul­tusz idején uralkodott törvényte­lenség és önkény immár túlhala­dott szakasz, mégsem szabad hall­gatni róla. „Ezentúl és mindörökre, és egész életünkben győzedel­meskedni fognak a lenini el­vek”. Pjotr Gyemi­csev elmondotta, hogy a moszkvai üzemek­ munká­sai gyűléseken követelték: vigyék ki a Sztálin porait tartalmazó szarkofágot a Lenin-mauzóleum­ból. A leningrádi pártszervezet küldöttségének és Leningrád dol­gozóinak javaslata — jelentette ki Gyemicsev — Moszkva összes kommunistáinak és dolgozóinak javaslata is. Givi Dzsavahisvili, a Grúz Kom­munista Párt küldöttségének kép­viselője támogatta a javaslatot, hogy helyezzék át Sztálin porait a Lenin-mauzóleumból más helyre. A szónok megállapította, hogy a Sztálin személyi kultusza ide­jén kialakult helyzet az országban törvénytelenségeket és önkényt honosított meg, s hangsúlyozta, hogy ennek következtében a grúz pártszervezet is sérelmeket szen­vedett. Dzsavahisvili, Grúzia Miniszter­­tanácsának elnöke kijelentette: Grúzia pártszervezete és a kongresszuson résztvevő grúz küldöttség helyesli és teljes mértékben támogatja azt a javaslatot, hogy helyezzék át. Sztálin porait a Vörös téren levő mauzóleumból más hely­re. Dora Lazurkina, ak­i 1902 óta az SZKP tagja, támogatta a ja­vaslatot, hogy helyezzék át Sztá­lin tetemét a mauzóleumból más helyre. Ezt az idős kommunista asszonyt, aki ifjúkorában Lenin vezetése alatt dolgozott, 1937-ben — épp úgy, mint sok más vezető állami és pártfunkcionáriust — letartóztatták. Hosszú ideig bör­tönben és száműzetésben volt. Az egész rezsim, a pártban ural­­kodó helyzet nem felelt meg ab­ban az időben Lenin szellemének — hangsúlyozta Lazurkina. — A mi nagyszerű Leninünk nem feküdhet olyan ember teteme mellett, aki, ha tett is szolgálatokat a pártnak, az utolsó években sok bajt és rosszat hozott rá — mondotta Lazurkina. Ukrajna Kommunista Pártjá­nak küldöttsége teljes mértékben támogatja a leningrádi, a moszk­vai pártszervezet és Grúzia­­ kül­döttségének javaslatát — mon­dotta Nyikolaj Podgornij, az Uk­rán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Hang­súlyozta, hogy ez valamennyi uk­rán kommunista és az egész uk­rán nép egységes véleménye. ..Sztálin porai nem nyugodhatnak a szovjet nép és a világ minden dolgozója szentélyében, Lenin mauzóleumában.” A leningrádi és moszkvai kül­döttség, az ukrán és a grúz kom­munista párt küldöttsége megbí­zásából Podgornij határozati ja­vaslatot terjesztett az SZKP XXII. kongresszusa elé a Lenin mauzóleumról. A határozat java­solja, hogy a Vörös téren, a Kreml falánál levő mauzóleumot nevezzék ezentúl Vlagyimir Iljics Lenin-mauzóleumnak­. A határo­zat célszerűtlennek minősíti, hogy a Sztálin tetemét magában fog­laló koporsó továbbra is a mauzó­leumban legyen. szus azokkal a módosításokkal és kiegészítésekkel hagyja jóvá a szervezeti szabályzat tervezetét, amelyeket Frol Kozlov beszámoló­jában kifejtett. A szónok kijelentette, hogy Szahalin, amely a cárizmus ide­jén a száműzetés helye volt, a kommunista párt vezetésével nagy gazdasági körzetté, a Szov­jetunió megbízható keleti előőrsé­vé vált. Szahalin a világ 26 or­szágába szállít szenet, kőolajat* m­­­*1 711 Acr4* A kongresszus határozata Vlagyimir Iljics Lenin mauzóleumáról Az SZKP XXII. kongresszusa a hétfő délelőtti ülésen határozatot hozott „Vlagyimir Iljics Lenin mauzóleumáról”. Az alábbiakban közöljük e határozat teljes szövegét: „A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa el­határozza : 1. A Vörös téren, a Kreml falánál levő mauzóleumot, amelyet Vlagyimir Iljics Lenin — a kommunista párt és a szovjet állam halhatatlan vezére, az egész világ dolgozóinak vezére és tanítója — emlékének megörökítésére emeltek, a jövőben Vlagyimir Iljics Lenin­ mauzóleumának kell nevezni. 2. A J. V. Sztálin koporsóját magában foglaló szarkofágnak a mau­zóleumban való további őrzése tarthatatlan, mivel Lenin végakaratá­nak Sztálin által történt súlyos megsértése, a hatalommal való visz­­szaélések, a becsületes szovjet emberek ellen intézett büntető intéz­kedések és a személyi kultusz időszakában elkövetett egyéb cseleke­detek lehetetlenné teszik, hogy Sztálin holtteste és koporsója V. I. Lenin mauzóleumában maradjon.­­ A kongresszus küldöttei egyhangúlag elfogadták ezt a határo­zatot. Tizennyolcan szólaltak fel a szervezeti szabályzat-tervezet vitájában Az új szervezeti szabályzat visszatükrözi az utóbbi években végbement hatalmas változásokat Ezután a kongresszus folytatta Frol Kozlov beszámolójának meg­vitatását az SZKP szervezeti sza­bályzatában végrehajtandó módo­sításokról. Aleksza­ndr Georgijev, az Altáj­­határterületi pártbizottság első titkára kijelentette, hogy az általa képviselt szervezet egyhangúlag támogatja az előadói beszédben és az új szervezeti szabályzatban foglalt összes tételeket és követ­keztetéseket Hangsúlyozta, hogy az Altáj­­határterületi kommunisták, akik teljesítették a párt szervezeti sza­bályzatának azon követelményét, hogy személyesen mutassanak példát a munkában , élenjártak csaknem hárommillió hektár szűz­föld megművelésében. Alekszandr Georgijev a küldöttek tapsának kíséretében jelentette ki, hogy „az Altáj-vidék évente legalább egymilliárd pad gabonát fog ter­melni.” Támogatta Frol Kozlov előadói beszédének azt a tételét, hogy több társadalmi munkást kell bevonni a pártmunkába. Nyikolaj Rogyionov, a Ka­zahsztáni Kommunista Párt Köz­ponti Bizottság­ának titkára el­mondotta, hogy a párt és az or­szág életében teljes diadalt ara­tott a XX. kongresszus lenini irányvonala, a személyi kultusz következményeinek felszámolását és a pártélet lenini normáinak helyreállítását szolgáló irányvo­nal. A szónok támogatta a küldöt­teknek azt a javaslatát, hogy Mo­­lotovot, Malenkovot, Kaganovi­­csot ki kell zárni az SZKP so­raiból. Kijelentette továbbá, hogy a Kazahsztáni Kommunista Párt küldöttsége teljes mértékben tá­mogatja a leningrádiak javasla­tát, hogy a Sztálin koporsóját tar­talmazó szarkofágot el kell vinni a Vörös téren levő mauzóleum­ból. Nyikolaj Rogyionov kijelentet­te, hogy az SZKP új szervezeti szabályzata — melyet a pártról szóló lenini tanítás alapján dol­goztak ki — általános érvényűvé teszi a pártépítés tapasztalatait, és új fokra emeli a pártról szóló tudományt. Az új szervezeti szabályzat visszatükrözi azokat a hatal­mas változásokat, amelyek az utóbbi évek folyamán mentek végbe az országban. Az új szervezeti szabályzatot ösz­­szehangolták a kommunista épí­tés új feladataival. Visszatükrö­ződik benne a párton belüli de­mokrácia további kiterjesztését szolgáló irányvonal. A szónok megjegyezte, milyen nagy jelentőségű a társadalmi munkások hálózata a pártmunká­ban. Bejelentette, hogy Kazahsz­tánban több mint hatezer társa­dalmi bizottság alakult, amelyek­ben huszonötezernél több kommu­nista dolgozik. Alekszej Libajev, a szaratovi területi pártbizottság első titkára (oroszországi föderáció) a terület dolgozóinak a hétéves népgazda­ságfejlesztési terv teljesítésében elért sikereiről szólva kiemelte a helyi pártszervek és az alapszer­vezetek megnövekedett szervező szerepét. Kitért azokra a nagy távlatok­ra, amelyek a hatalmas földgáz­­készletek kiaknázása alapján a terület vegyiparának fejlődése előtt állanak. * A Szovjetunió egyetlen sziget­területének képviselője, Pavel Leonov, a szahalini területi párt­­bizottság első titkára támogatta azt a javaslatot, hogy a kongresz­ Zin­ovij Szergyuk: Semmivel sem indokolható, hogy a frakciósok az SZKP soraiban maradjanak Zinovij Szergyuk, az SZKP Köz-­­ponti Bizottsága mellett működő pártellenőrzési bizottság első el­nökhelyettese kifejezte azt a meg­győződését, hogy a XXII. kong­resszus ama határozata, mely sze­rint a Vörös téren levő mauzó­leumot a jövőben Vlagyimir Iljics Lenin mauzóleu­m­ának fogják ne­vezni, Sztálin tetemét pedig más helyre viszik át, egyhangú helyes­lésre talál az összes kommunis­ták, az egész szovjet nép között. Amikor a XX. kongresszuson lelepleződött Sztálin személyi kul­tusza — folytatta Szergyuk —, a Központi Bizottság sok olyan tényt nem ismert még, amely Mo­­lotovnak, Kaganovicsnak és Ma­­lenkovnak a tömeges büntető in­tézkedésekben való részvételét bi­zonyítja. A szónok hangsúlyozta, semmivel sem indokolható, hogy a frakciósok az SZKP soraiban maradjanak. Mi, kommunisták, egyhangúlag támogatjuk az SZKP szervezeti szabályzatának azt a megálla­pítását — mondotta —, hogy semmilyen frakciózás és csoporto­sulás nem egyeztethető össze a marxista—leninista pártszerűség­gel és a párttagság fogalmával. A felszólaló aláhúzta annak je­lentőségét, hogy a szervezeti sza­bályzatban pontosan és világosan megfogalmazták a párttag köte­lességeit Az SZKP új szervezeti sza­bályzata biztosítja tízmilliós pártunk megbonthatatlan egy­ségének további megerősödé­sét, fokozza minden kommunista fele­lősségérzetét a kommunista tár­sadalom felépítéséért — mondot­ta Szergyuk. Julija Vecserova, a szavinszki „Szolidaritás” gyár szövőnője, aki az ivanovói (DSZSZSZK) párt­­szervezetet képviseli, elmondotta, hogy az évi szövettermelés elérte a kétmilliárd métert. A hétéves terv kezdetétől (1959-től) terven felül több mint 120 millió méter szövetet gyártottak. A kiváló szövőnő hangsúlyozta, milyen eredményes a különböző országrészek textilmunkásainak kölcsönös segítségnyújtása. Julija Vecserova megállapította, hogy szoros barátság jött létre az Iva­­novo-terület és Üzbekisztán tex­tilipari munkásai között, majd a küldöttek tapsától kísérve kijelentette: „A szovjet népek ba­rátsága a hatalmas erő a kom­munizmusért vívott harcban.” A kongresszus Frol Kozlovnak, a párt Központi Bizottsága tit­kárának elnökletével megalakí­totta az SZKP szervezeti szabály­zat-tervezetének módosításait, és pótlásait felülvizsgáló bizottságot. 1991. november 1. A Központi Bizottság tevékenységének legfontosabb eredménye: a pártélet lenini normáinak helyreállítása Ezután Fjodor Gorjacsev, a novoszibirszk­ területi pártbizott­ság első titkára szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy a terület min­den kommunistája és dolgozója egyhangúlag helyeselte a párt programtervezetét és szervezeti szabályzatának tervezetét, az SZKP Központi Bizottságának politikai irányvonalát és gyakor­lati tevékenységét. A beszámolási időszakot tekintve a pártélet le­nini normáinak helyreállítását és továbbfejlesztésüket ne­zte a Központi Bizottság által kifejtett tevékenység legfontosabb eredmé­nyének. Fjodor Gorjacsev hangsúlyozta : a Novoszibirszk-terület dolgo­zói helyesnek tartják, hogy a kongresszus elmondta a teljes igazságot Sztálin személyi kultuszának következményei­ről, valamint Molotovnak, Kagano­vicsnak, Malenkovnak és a párt­ellenes csoport többi részvevőjé­nek frakciós tevékenységéről. Minden kommunistának az az egységes véleménye, hogy a frakciósokat ki kell zárni a párt­ból. Az SZKP új szervezeti sza­bályzata még magasabbra emeli a pártnak, mint a kom­munista építés szervezőjének és ihletőjének szerepét — jelentette ki Gorjacsev. A szó­nok elmondta, hogy a területen kidolgozták a további gazdasági fejlesztés terveit. Előirányozták, hogy a Novoszibirszk-területen a közeljövőben 450 millió padra emelik az évi gabonatermést. 1965-re 120 iparvállalatot és több mint négymillió négyzetméter la­kóterületet kell felépíteni. Szemjon Scsetyinyin, az SZKP irkutszki területi bizottságának első titkára közölte, hogy a te­rület pártszervezeteiben az SZKP programjának és szervezeti sza­bályzatának tervezetét nagy ak­tivitással vitatták meg. Scsetyinyin az SZKP új szer­vezeti szabályzatát méltatva különösen kiemelte a pártde­mokrácia továbbfejlesztésére és a pártszervek vezetőségé­nek rendszeres megújítására vonatkozó cikkelyeket. Rámutatott a társadalmi munka nagy jelentőségére a pártszerve­zetek munkájában, és közölte, hogy a területen 1400 társadalmi bizottság tevékenykedik; ezek el­lenőrzést gyakorolnak az üzemek vezetőségének munkája felett. Igen fontos feladat Kelet-Szibé­­ria roppant energiaforrásainak felhasználása — mondotta Scse­tyinyin. Emlékeztetett arra, hogy az irkutszki vízierőmű máris eredményesen működik. Néhány nappal ezelőtt helyezték üzembe a világ­ legnagyobb vízierőművé­nek, a bratszki vízierőműnek első turbináját Vaszilij Gubanov, a Győzelem kolhoz pártbizottságának titkára a sztavropoli pártszervezet (DSZSZSZK) küldöttségének véle­ményét tolmácsolva, a frakciósok legszigorúbb megbüntetését köve­telte. Hangsúlyozta, hogy Sztálin tetemének eltávolítását Vlagyimir Iljics Lenin mauzóleumából min­den szovjet ember feltétlenül he­lyeselni fogja. (Folytatás a 3. oldalon)

Next