Napló, 1962. május (Veszprém, 18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-02 / 101. szám

IMS, május . II tervből úgy lesz valóság, ha mindenki segít — A Várpalotai Városi Tanács ülése — A napokban ülést tartott Vár­palota város tanácsa. A tanács­ülés több napirendi ponttal fog­lalkozott. Mórocz György, a v. b. elnök­­helyettese beszámolt a lejárt ha­táridejű határozatok végrehajtá­sáról és a két tanácsülés közötti fontosabb intézkedésekről. Ismer­tette a tanácstagokkal a leváltott v. b. vezetők ellen hozott fegyel­mi határozatot A volt v. b. el­nököt és titkárt a tanács ülése tanácstagságukból is leváltotta. Ruttkay Géza, a pénzügyi osz­tály vezetője beszámolt a ta­nácstagoknak az 1961. évi költ­ségvetési és községfejlesztési költ­ségvetés zárszámadásáról, vala­mint a város ötéves községfej­lesztési tervéről. A tanácsi szervek eleget tet­tek a tervteljesítési kötelezett­ségnek. A módosított kiadási összeg 22 millió 355 ezer forint volt, a teljesítés 98 százalékos. Egészségügyre több mint 6 és fél millió forintot költöttek. A ren­delőintézetben 1960-hoz viszo­nyítva 40 százalékkal emelkedett a rendelések száma. Oktatási cé­lokra 6 millió 683 ezer forintot fordítottak. A takarékossági terv­feladat 95 ezer forint volt, a tel­jesítés 131 ezer forint. Mint gyakran előforduló hibát említette a beszámoló, egyes gaz­dasági vezetők — mint például a műszaki osztály és a kórház — nem kellő alapossággal terveznek, vagy túl magasan, vagy a szük­ségleten alul készítik az előirány­zatokat, előfordult, hogy jog­cím nélkül vásároltak intézmé­nyek, az útiszámlákat hanyagul kezelték. A laza munkafegyelem és egyéb szabálytalanságok mi­att az év folyamán 7 vezetőt fe­lelősségre vontak, hármat pedig fegyelmi büntetéssel sújtottak. Az ötéves községfejlesztési terv szerint 1963-tól 65-ig évenként mintegy 100 ezer forinttal nő a községfejlesztési alap. A terve­zett társadalmi munka értéke évenként 660 ezer forint. 1965-ig 550 ezer forint érték­ben 5500 négyzetméter asz­faltjárdát építenek. 1963-ban véglegesen elkészül a piactér és valamennyi létesítménye; három év alatt — a társadal­mi munka értékével együtt — mintegy 3 millió forint a kommunális alap; nagy összeget fordítanak iskola­­építésre és bővítésre, valamint egyéb kulturális és szociális el­látásra; a Mátyás vár restaurá­lására évi 900 ezer forintot biz­tosítanak, ebből a tanácsi költ­ségvetés 400 ezer forint. A napirendi pont vitájában többen felszólaltak. Lendvai Jó­zsef elvtárs, a városi pártbizott­ság PTO vezetője hangsúlyozta: teljesíteni kell a kiadási költség­­vetést, a póthiteleket pedig a legfontosabb létesítményekre for­dítsák. Alapos gondossággal vizs­gálják meg, hogy mi a legfon­tosabb: javítsák meg a koope­rációt a tanács osztályai között és a pénzügyi osztály rendszere­sen vizsgálja a beruházások állá­sát Végül a társadalmi munka fontosságáról szólt. Mórocz György elvtárs taná­csolta, hogy a jövőben ne apróz­zák el a munkát; ha egy építke­zést elkezdenek, ne hagyják abba, fejezzék be. A tervből pedig úgy lesz eredmény, ha a lakosság is magáénak érzi és segít a megvalósításában — mondot­ta. Vita alakult ki a körzetek ta­nácstagjai között, hogy az általá­nos iskolát hol építsék fel. A lé­tesítmény helyét még nem dön­tötték el véglegesen. Az egészségügyi állandó bizott­ság múlt évi munkájáról dr. Jer­sey Pál, az állandó bizottság el­nöke; az igazgatási és lakásgaz­dálkodási állandó bizottság mun­kájáról Sigman Károly, az állan­dó bizottság elnöke számolt be. Az egészségügyi állandó bizott­ság többször vizsgálta az élelmi­szerüzletek és vendéglátóipari egységek tisztaságát Az üzem­élelmezési vállalat Bánta-pusztai egységénél súlyos szabálytalansá­gokat állapítottak meg. Az iskola­fogászat működésében is sok hiá­nyosság volt, főleg a munkafe­gyelem terén, de szakmai vonat­kozásban is. A hibákat az elmúlt időszakban nagyrészt már meg­szüntették. 1962-ben 186 lakás épül a város területén. A tanácsülés bejelentésekkel, interpellációkkal ért véget. Jelentős rekonstrukciós és bő­vítési munka utolsó évéhez értek el az idén az Ajkai Üveggyár dolgozói. A világhírű és főleg exportra termelő kézi öblösüveg­gyártó vállalat termelése 45 mil­lió forintos beruházással 1560 ton­na évi termelésről 2880 tonnára nő. A munkálatok során bővítet­ték a hutacsarnokot, egy kétfa­­zekas kemence és két darab hat négyzetesét - * felületű kádkemen­cét a nyáron helyeznek itt üzem­be. Nagyon egészségtelen és szű­kös helyen történt eddig a nyers­­anyag mérés, keverés. Most el­kezdték az új, modern keverő üzem építését, mely teljesen auto­matizált lesz, az egyes egységek­nél helyi elszívással felszerelve. A keverő üzem a 104 méter hosz­­szú hutacsarnok mellett helyez­kedik el — általában gondot for­dítottak a bővítéseknél, új részek építésénél a technológiai sorrend betartására —, az épület első és második emeletére pedig a bel­földi, illetve az export készárú raktár kerül. Új korongos csiszoldát tervez­tek, melynek alapozása már fo­lyik, és elkészítése után megol­dódik a félkészáru elhelyezése is, amiben a szétfagyás eddig sok kárt okozott, mert a szabadban kellett tárolni. A segédüzemeket is bővítik, így a generátor­tele­pen már elkészült és működik két generátor, a tartalék szerelése pe­dig most folyik. Az új gázüzem modernebb, tisztább, mint a régi, teljes gépesítését azonban még most sem tudták megoldani. Új transzformátorállomás is készül, és több mint egy éve már műkö­dik a csomagoláshoz szükséges fa­gyapotot előállító üzem. A bővítésnél jelentős szerepet kaptak a szociális létesítmények is, a teljes befejezés után sok gond oldódik meg. Az első lépést az új irodaházba költözés jelenti, melyre két héten belül sor kerül. A gyár új kerítésén kívül levő jelenlegi irodaházban a költözés után lakásokat alakítanak ki, itt helyezik el a gyár múzeumát és könyvtárát, és itt lesz egy na­gyobb tanácsterem is. Az új iro­daház mellett már a nyáron bir­tokukba vehetik a dolgozók a tá­gas és világos új éttermet, mely­nek a kiszolgálását egy 300 sze­mélyes, ugyancsak most épített konyha biztosítja. A jelenlegi mű­­j­zaki irodák és anyagraktár he­lyén a régi kívánságnak megfe­lelően öltözőket, fürdőket létesí­tenek. Itt 364 öltöző­szekrény lesz, hozzá 34 zuhanyozó és több kádfürdő. A kiegészítő beruházások mellett — út, világítás, kerítés, vízvezeték — meg kell említeni a csatornázást, mert az az egész város szempont­jából fontos A gyár szennyvizét a város középső részét átszelő csatornán vezeti el, mely úgy lett tervezve, hogy a mellette fekvő házak és utcák bekötésére, szennyvizének elvezetésére is al­kalmas. Az építészeti munkákat a Vas megyei Állami Építőipari Válla­lat végzi, mely tavaly vette át az építkezést. Kisebb lemaradása volt a múlt évben, de az idei terv­nek több mint negyedrészét tel­jesítette az első negyedévben, ami biztatás arra, hogy a bőví­tett üzem a tervek szerint növel­heti termelését. ÁP.1 .................... Közel kétszeresére nő a rekonstrukcióval és bővítéssel az Ajkai Üveggyár termelése NAPLÓ Két építkezés Keszthelyen A Balaton-part szép városában itt is, ott is állványokat láture folynak az építkezések, javítások, hogy a nyáron minél szél* !*■ gyen a város. Képeink kettőt mutatnak be az építkezések közé. Nemsokára kész lesz a Magyar Nemzeti Bank fiókjának új épülete. Hamarosan átadják az új városi kádfürdőt is. (Fotó: Péterfay Endre) Tíz hold barackos a Csobánc lábánál Tátiban is sürget az idő: oltványkirakás és 10 hold új szőlő telepítésre vár a falutól északra, a Csobánc lábánál sárgállik-virít az agyag s a lösz. Forgatás. Még az ősszel vagy a télen ió mélyen megfor­gatta a lánctalapos, és most ta­vasszal elmunkálták, simítozták. Ültetésre, telepítésre kész, tele­pítésre vár. — Dehogy vár, hiszen már be­ültettük — szólal meg kísérőnk, Károlyi elvtárs, a káptalantóti összefogás elnöke. Együtt járjuk a határt Csobánc és Bács-hegy között. A völgyben a majornál csatlakozott hozzánk Jahn Já­nos, a termelőszövetkezet agronó­­musa is. Egymástól veszik át a szót, míg elmondják, ismertetik, mit végeztek, s hol tartanak? Mióta a világ... első ízben diszlik itt ekkora őszibarackos. Díszük — mondtuk. Igen. Ugya­nis az alig egy-két hete földbe került őszibarack-csemeték — az ültetők dicséretére legyen mondva — mind sorban meg­eredtek, megfakadtak már. Úgy látszik, tetszik nekik a hely, a kies környezet, s a gondosan elő­készített talaj. A fajták s ami legfontosabb, az alanyok helyük­re kerültek. — Pedig erre igazán nem lehe­tünk tekintettel — kottyant­ja el magát valaki. Meg is bánná mind­járt — ha nem úgy lett volna, ahogy volt. Hogy bizony a két­­ezernéhány darab franciaba­­rack-csemete beszerzése nagy gond, s nagy nehézségek árán sikerült csak, mivel kevés az olt­vány, a kereslet meg nagy. Ki tudja — a további telepítésekhez nem volna-e érdemes egy házi fa­iskolát létrehozni? Mert mégiscsak képtelenség, hogy egy Badacsony környéki ter­melőszövetkezet az Alföldre, messze Szabolcsba járjon facse­metékért, s hozzá meg az itt ős­honosnak mondható csonthéjas­ért, barackért. Ott a példa Lesencetomajon, a gyakran emlegetett állami gaz­dasági barackos kert. Semmi kétsé­günk tehát, hogy tótiak jövőre, vagy azután folytatják az őszi te­lepítést, és pár éven belül 30—40 hold barackosuk lesz, aminek a jövedelme bizony gyakran vetek­szik a szőlővel. Mindenekelőtt szóljunk a meg­levő tíz holdról. A fajtákat — mint megtudtuk — helyesen vá­lasztották meg. A legbeváltabb öt-hat hazai fajtát, — Aruzdent, Napsugárt, korai és kései Für­dőt, valamint Ch­ampiont és El­­bertát, tehát nem azonos, de egymást érésben szép sorban kö­vető fajtákat ültettek, így a ter­mőre fordult kertben viszonylag kis személyzettel, kis erővel is boldogulnak majd. Ez pedig fon­tos. Fontos azért, mert egy szőlős termelőszövetkezet tagsága egész nyáron át találhat munkát a szőlőtőkék között is, továbbá azért is, mert akárcsak, a szőlő, a baracktermesztés is gondos munkát, nagy szakértelmet kí­ván. Al fótiak leendő brigádja — alig 18—20 személy — nem egé­szen két nap alatt tíz hold ba­rackost telepített — több mint kétezer csemetét tett földbe, még­hozzá nem is akárhogy, amint ezt a jó eredési — fakadási eredmény is bizonyít. A káptalantótiak ezen szép munkateljesítménye egyben bi­zonysággal, vagy legalábbis jo­gos reménnyel szolgál arra is, hogy a baracktelepítés és a met­szés befejezése után most már az a 80—100 ezer iskolázásra váró szőlőoltvány is hamarosan a földbe kerül, s hogy ez sem vesz majd sokkal több időt igénybe. Ez pedig fontos, hiszen­ az oltvá­nyok iskolázásán túl, a kapálá­sok s a permetezések kezdete előtt még igen-igen nagy és fon­tos munka vár rájuk. I­ szeszélyes időjárás még nehézségeket támaszt ráadásul, mivel a váratlanul beköszöntött melegben megindult a nedvke­ringés, az oltványok mindenáron fakadni akarnak. Mit lehessen tenni — nehogy megvakuljanak, elpusztuljanak — egyetlen lehet­séges dolog: ültetni, elültetni, mi­nél előbb földbe, helyére tenni az értékes oltványokat. így gon­dolják, így látják ezt helyesnek a káptalantóti összefogásban. |3eby Ji&SS Versenyeznek a szőlészeti brigádok a kővágóörsi termelőszövetkezetben (Tudósítónktól). A napokban hírt adtunk arról, hogy a fogatosok és a műhely­dolgozók szocialista munkaver­senyt kezdeményeztek és a ver­senyzők részére brigádonként 8­3 ezer forint célprémiumott tűzött ki a termelőszövetkezet. A há­rom szőlészeti brigád ezt látva, kérte a termelőszövetkezet veze­tőségét, hogy részükre is dolgoz­zanak ki versenyszempontokat. E kérésnek a vezetőség örömmel tett eleget. A verseny egyik ered­ménye, hogy már 160 katasztrális hold szőlőterületen befejeződött a metszés. Felbecsülhetetlen értékek van­nak a szőlészeti brigádok gond­jaira bízva. A termelőszövetkezet vezetősége ezt figyelembe véve dolgozta ki a versenyszemponto­kat. A szőlészeti brigádok egy­mással versenyben vannak. A szövetkezet vezetői pontozási rendszert dolgoztak ki területen­ként. Ugyanis, van olyan rész, amely minden különösebb nehéz­ség nélkül megtenni a tervezett mennyiséget, s vannak területek, amelyek nehezebben, nagyobb rá­­fordítással és munkával termik meg ezt a mennyiséget. A termelőszövetkezet vezetősé­ge a brigádok részére külön cél­prémiumot tűzött ki, összesen 45 ezer forintot A versenyfeltételek a követke­zők: a termelékenység növelése, a termelési költségek csökkenté­se a tavalyihoz viszonyítva, nö­­vényápolási, metszési, kapálási munkák minőségi elvégzése opti­mális időben. Tökéletes növény­­védelem. A termés megvédése a m­­ényi kártevők ellen, a szőlő­fajta szerinti szüretelés, minőség és fajta szerinti tárolás. A leg­fejlettebb agrotechnika alkalma­zása és faélesztő használata. A versenyfeltételekhez tartozik még, tekintettel arra, hogy a szövet­kezet vezetősége a pincemestere­ket is a szőlészeti brigádhoz so­­sorolta, a borfejtések, pincemű­veletek, a borkezelés optimális időbeni elvégzése és a szerződött borok határidős átadása. Ha a globálisan megtervezett szőlőmennyiséget a brigádok nem terve-1,1- a célprémium­a folyósítható. A versenyt novem­ber 7-én értékelik. Simon László n

Next