Napló, 1962. november (Veszprém, 18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-01 / 256. szám

^ n 0*^ Világ proletárjai, egyesüljetek1. AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA -1 ■ —----- "- ............................................. . ■■ ■ XVIII. évfolyam — 256. szám. ÁRA 60 FILLÉR v. Csütörtök, 1982. november 1. , ...-~i~r~r ^--T^Tjrrjiyr-----—.------------------- ------------i Jóváhagyták a megye 1963. évi községfejlesztési tervét és költségvetését m m Ülést tartott Veszprém megye Tanácsa A megyei tanács tegnap délelőtt fél tíz órakor ülést tartott. Az ülést Rácz Béla elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese nyitotta meg, majd a megyei tanács az ülés el­nökéül Háry Béla elvtársat, az elnökség tagjaiul pedig Bakos Ist­ván, dr. Bodogán János, Nagy Jó­zsef és Benkő József elvtársakat választotta meg. Háry Béla elvtárs javaslatára a megyei tanácsülés elfogadta a kö­vetkező napirendet: 1. Veszprém megye ötéves, vala­mint 1963. évi községfejlesztési tervezete. Előadó: dr. Hardy Zol­tán, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára; 2. Veszprém megye 1963. évi központi és összesített költségve­tésének tervezete. Előadó: Magori István, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője. 3. Bejelentések, vegyes ügyek. A tanácsülés elfogadta azt a ja­vaslatot is, hogy az első két napi­rendi pont írásban előterjesztett anyagát együttesen vitassa meg. A két előterjesztés a következő­ket tartalmazza: A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány 2­054/1961. sz. határozata értelmében a község­fejlesztési terv készítésére köte­lezett tanácsoknak 1961—65. évekre távlati községfejlesztési tervet kellett kidolgozniuk. Az ötéves tervben évi község­fejlesztési kiadásként 1961-ben 63 millió, 1962-ben 62 millió, 1963- ban 62 millió, 1964-ben 60 millió, 1965-ben pedig 63 millió forint szerepel. A felsorolt összegekből a társadalmi munka értéke min­den évben 10 millió forint, kivé­ve az idei, 1962-es esztendőt. Az idén ez 9 millió forint. A saját, helyi anyag értéke az 1961. évi 4 millió forinttal szemben min­den évben 3 millió forint. A ki­adások legnagyobb részét gazda­sági és kulturális feladatok meg­oldására fordítják. Ötéves átlagban gazdasági cé­lokra az összes költségek 47,5 százalékát, kulturális célok­ra 28,3 százalékát fordítják, míg szociális célokra 5,3 szá­zalék, rend- és jogbiztonságra 0,4 százalék, igazgatási célok­ra 1,9 százalék és pénzüggyel kapcsolatos teendőkre 16,6 százalék jut. Beruházásra az öt év alatt 150 milliót, felújításra 27, beszerzésre 5, egyéb kiadásra 21 milliót for­dítunk, tartalékként pedig 37 mil­lió forint szerepel. (Az 1961. év­ből tanácsi hozzájárulás 5 millió­val került mindezen felül az öt év 310 milliós összegébe.) Együtt a lakossággal A tervkészítéshez sok segítsé­get adtak tanácsainknak a tömeg­szervezetek és mozgalmak, első­sorban a Hazafias Népfront-bi­zottságok műszaki aktivistái. A múlt évekhez viszonyítva az 1963. évi tervek ennek következtében sokkal megalapozottabbak. Sze­repet játszott azonban ebben az is, hogy már rendelkezésre álltak a távlati tervek, valamint, hogy a tervek előkészítése már az év közepén megkezdődött. A kivite­lezéshez szükséges dokumentációk a tervkészítés idején zömében már a tanácsok rendelkezésére állottak, így pontosabb és rész­letesebb tervet készíthettek. 1963- ban zömmel kommunális felada­tok megoldása szerepel a terv­ben és ez nagyobb ösztönzéssel hatott a tanácstagságra és a la­kosságra is. Hasznos volt, hogy a tervek összeállításánál figyelembe vették a lakosság javaslatait és velük a tervek készítése előtt megtárgyalták a már korábban elkészített ötéves tervben foglaltak sorrendisé­gét. Tanácstagjaink jó munkáját di­cséri hogy a tervtárgyaló tanács­ülések a feladatok végrehajtásá­nak módjait tárgyalták meg, amíg eddig ilyen esetekben a hozzájá­rulás mértékének a megállapítása volt előtérben. Az 1963. évi községfejlesztésre az ötéves tervben szereplő ösz­­szeggel szemben 63 millió forintot fordítunk a részletes kidolgozás alapján. Ebből többek között 11 kilométer utat, 47 kilomé­ter járdát, 17 autóbuszváró­helyiséget, 7 orvosi rendelőt, 2 orvos lakást, 24 iskolai tan­termet, 12 művelődési házat, és 3 sportpályát építünk a megye különböző­­ községeiben. Reális költségvetési tervezet Az 1963. évi költségvetési ter­vezet elemzése részletesen foglal­kozik a bevételek és kiadások ala­kulásának okaival. Többek között a következőkre mutat rá a ter­vezet: ,,A kiadások tervezésénél kü­lönös gondot fordítottunk a feleslegesen felhalmozott kész­letek felkutatására, a gazda­sági kérdések elemzésére, va­lamint népgazdaságunk te­herbíró képességére. Különösen vonatkozik ez a fel­újítások, kisebb építkezések, be­szerzések, kiküldetési költségek, ünnepségek,­­ vendéglátások, tisz­teletdíjak előirányzataira, ahol érvényesítettük a hatályos jog­szabályokban foglalt rendeleteket, a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának határozatait és a taka­rékossági határozatot. De érvé­nyesítettük a vizsgálatok, gazda­sági elemzések tapasztalatait is...” A költségvetések összeállításá­nál érvényesítették azt a népgaz­dasági szemléletet is, hogy az adott gazdálkodó szerv reális igé­nyeket támasszon. Sajnos, egyné­hány gazdálkodó szerv még ma is nem reálisan tervez. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az engedélyezett keretszámoknál közel 54 millió forinttal magasabb előirányzatot terveztek. A szep­tember 30-i állapot azt tükrözi, hogy az 1962. évi felújításokra en­gedélyezett pénzügyi keret nagy, mintegy 30 százalékot nem hasz­­(Folytatása a 3. oldalon) Kádár János elvtárs felszólalt a budapesti pártértekezleten Szerdán a budapesti pártérte­kezlet második napján Veres Jó­zsefnek, a Fővárosi Tanács V. B. elnökének megnyitója után foly­tatták a két referátum és határo­zati javaslat feletti vitát. A vitában felszólalt Kádár Já­nos elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is, aki időszerű kül- és belpolitikai kér­désekről beszélt. Az értekezlet megválasztotta a pártbizottságot. A budapesti párt­bizottság megtartotta első ülését, amelyen megválaszották a végre­hajtó bizottságot. A budapesti pártbizottság első titkára Gáspár Sándor, másodtitkára Kiss Dezső, titkárai: Csikesz József­né, Méhes Lajos és Venéczi János. A pártbizottság az Esti Hírlap főszerkesztőjévé Kelen Bélát vá­lasztotta. A revíziós bizottság elnöke is­mét Gallai Lajos lett. A kádermunka nem reszortfeladat Az SZMT kádermunkáját tár­gyalva megállapították: a káde­rekkel való foglalkozás nagymér­ Szüret a Somlón Régi szüretekről mesél a nagyalásonyi tsz elnök a legifjabb nem­zedék egyik feszülten figyelő tagjának. (Fotó: Szabó Ferenc) Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az Alkotmány 12. paragra­fusa 2. bekezdése alapján az or­szággyűlést 1962. november 5-én délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) Növeljék a szakszervezeti vezetők politikai és általános műveltségét — Ülésezett az SZMT elnöksége — Négy fontos napirenddel foglal­kozott tegnapi ülésén a Szakszer­vezetek Veszprém megyei Taná­csának Elnöksége. Elsőként a fűz­fői Nitrokémia Ipartelepek szak­­szervezeti bizottságának vezető, irányító tevékenységét vitatták meg. Az elnökség megállapította, hogy a Nitrokémia szakszervezeti bizottsága helyesen, az aktivisták széleskörű hálózatának segítségé­vel végzi munkáját: 11 albizott­ság, 25 műhelybizottság dolgozik. A szakszervezeti bizottság nagy gondot fordít a munka­verseny, különösen a szocialista brigád­mozgalom segítésére. A vállalat­nál 69 szocialista brigád dolgozik, amelyeknek 750 tagja van. Két üzemrész a szocialista munka üze­me címért küzd. Jól teljesítik a kongresszusi felajánlás időarányos részét: háromnegyed év alatt 29,7 millió forint értéket termeltek ter­ven felül. A termelési munka ja­vítása érdekében két mérnök-köz­gazdász brigádot alakítottak. Ver­senypropagandájuk ötletes, színes. A Nitrokémia szakszervezeti bizottságának munkája jelentősen fejlődött, de az elnökség felhívta a figyelmet: foglalkozzon még többet a dolgozók ügyes-bajos dol­gaival, még jobban támaszkodjon a bizalmiakra, rendszeresen tájé­koztassa őket a feladatokról. többen javult, az elnökség is nagy gondot fordít a vezetők és a tag­ság nevelésére. Az év első felében 160 szb és műhelybizottsági tit­kárt kéthetes tanfolyamon képez­tek tovább. A szakszervezeti ok­tatásban 193 politikai iskolán több mint négyezer szakszervezeti tag tanul. A függetlenített vezetők képzettsége még nem kielégítő: 32 százalékuk nem végzett mozgal­mi iskolát, s közel egyharmadának nincs 8 általános iskolai végzett­sége. Az elnökség határozata ér­telmében növelni kell mind a po­litikai, mind az állami oktatásban a szakszervezeti vezetők számát, és törekedni kell, hogy minél töb­ben elvégezzék az iskolákat. gazdasági vezetés módszereinek helyes kialakítását, a termelő munka gazdaságosságát. Javult a gazdasági vezetés színvonala Az elnökség az ÉDOSZ megyei bizottsága jelentése alapján meg­vitatta, hogyan segítik a szak­szervezeti bizottságok a tanácsi vállalatoknál a gazdasági vezetés színvonalának emelését. A három sütőipari, két húsipari és a szik­víz ipari vállalatokról megállapí­tották, hogy a gazdasági vezetők jól képzettek, ismerik feladatai­kat. Ezt bizonyítja a termelé­kenység alakulása, amely a Veszp­rémi Vágóhídnál és két sütőipari vállalatnál 100 százalékos. Javult a munkafegyelem, s a társadalmi tulajdon védelme is. A szakszervezeti bizottságok je­lentős segítséget nyújtottak a gaz­dasági vezetőknek, üléseiken pél­dául rendszeresen tárgyalták a Jobb a nők körében végzett politikai munka A megye üzemeiben, intézmé­nyeiben dolgozók 28—30 százaléka nő, szervezettségük megegyezik az összdolgozókéval. A körükben végzett politikai munka tehát igen nagy fontosságú. Az év eleji szak­­szervezeti választások során 2493 szakszervezeti bizottsági tagból 644 nőt választottak meg A megyei bizottságok mellett nőbizottságok működnek, amelye­ket az SZMT nőbizottsága irá­nyít, s évenként egyszer a szak­mai központoktól is megkapják speciális feladataikat, a politikai munka évről évre eredményesebb. Az üzemekben rendszeresen szer­veznek a nők részére előadásokat munkásakadémiát, szülők iskolá­ját. Jelentős számban vesznek részt a most szervezett politikai iskolákon is. A szakmai tovább­képzésbe tavaly 1734 nőt vontak be. Jól megállják helyüket a nők a termelésben is. 148 női brigád küzd az üzemekben a szocialista címért. Az elnökség az eredmé­nyek elismerése mellett megálla­pította: következetesen kell dol­gozni azért, hogy minden szak­­szervezeti bizottság munkájában megfelelő helyet foglaljon el ez a kérdés. Ennek megvalósítására határozatokat hozott. Az elnökség végül vegyes ügyű,­ket tárgyalt.

Next