Napló, 1962. november (Veszprém, 18. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-01 / 256. szám
^ n 0*^ Világ proletárjai, egyesüljetek1. AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA -1 ■ —----- "- ............................................. . ■■ ■ XVIII. évfolyam — 256. szám. ÁRA 60 FILLÉR v. Csütörtök, 1982. november 1. , ...-~i~r~r ^--T^Tjrrjiyr-----—.------------------- ------------i Jóváhagyták a megye 1963. évi községfejlesztési tervét és költségvetését m m Ülést tartott Veszprém megye Tanácsa A megyei tanács tegnap délelőtt fél tíz órakor ülést tartott. Az ülést Rácz Béla elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese nyitotta meg, majd a megyei tanács az ülés elnökéül Háry Béla elvtársat, az elnökség tagjaiul pedig Bakos István, dr. Bodogán János, Nagy József és Benkő József elvtársakat választotta meg. Háry Béla elvtárs javaslatára a megyei tanácsülés elfogadta a következő napirendet: 1. Veszprém megye ötéves, valamint 1963. évi községfejlesztési tervezete. Előadó: dr. Hardy Zoltán, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára; 2. Veszprém megye 1963. évi központi és összesített költségvetésének tervezete. Előadó: Magori István, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője. 3. Bejelentések, vegyes ügyek. A tanácsülés elfogadta azt a javaslatot is, hogy az első két napirendi pont írásban előterjesztett anyagát együttesen vitassa meg. A két előterjesztés a következőket tartalmazza: A magyar forradalmi munkásparaszt kormány 2054/1961. sz. határozata értelmében a községfejlesztési terv készítésére kötelezett tanácsoknak 1961—65. évekre távlati községfejlesztési tervet kellett kidolgozniuk. Az ötéves tervben évi községfejlesztési kiadásként 1961-ben 63 millió, 1962-ben 62 millió, 1963- ban 62 millió, 1964-ben 60 millió, 1965-ben pedig 63 millió forint szerepel. A felsorolt összegekből a társadalmi munka értéke minden évben 10 millió forint, kivéve az idei, 1962-es esztendőt. Az idén ez 9 millió forint. A saját, helyi anyag értéke az 1961. évi 4 millió forinttal szemben minden évben 3 millió forint. A kiadások legnagyobb részét gazdasági és kulturális feladatok megoldására fordítják. Ötéves átlagban gazdasági célokra az összes költségek 47,5 százalékát, kulturális célokra 28,3 százalékát fordítják, míg szociális célokra 5,3 százalék, rend- és jogbiztonságra 0,4 százalék, igazgatási célokra 1,9 százalék és pénzüggyel kapcsolatos teendőkre 16,6 százalék jut. Beruházásra az öt év alatt 150 milliót, felújításra 27, beszerzésre 5, egyéb kiadásra 21 milliót fordítunk, tartalékként pedig 37 millió forint szerepel. (Az 1961. évből tanácsi hozzájárulás 5 millióval került mindezen felül az öt év 310 milliós összegébe.) Együtt a lakossággal A tervkészítéshez sok segítséget adtak tanácsainknak a tömegszervezetek és mozgalmak, elsősorban a Hazafias Népfront-bizottságok műszaki aktivistái. A múlt évekhez viszonyítva az 1963. évi tervek ennek következtében sokkal megalapozottabbak. Szerepet játszott azonban ebben az is, hogy már rendelkezésre álltak a távlati tervek, valamint, hogy a tervek előkészítése már az év közepén megkezdődött. A kivitelezéshez szükséges dokumentációk a tervkészítés idején zömében már a tanácsok rendelkezésére állottak, így pontosabb és részletesebb tervet készíthettek. 1963- ban zömmel kommunális feladatok megoldása szerepel a tervben és ez nagyobb ösztönzéssel hatott a tanácstagságra és a lakosságra is. Hasznos volt, hogy a tervek összeállításánál figyelembe vették a lakosság javaslatait és velük a tervek készítése előtt megtárgyalták a már korábban elkészített ötéves tervben foglaltak sorrendiségét. Tanácstagjaink jó munkáját dicséri hogy a tervtárgyaló tanácsülések a feladatok végrehajtásának módjait tárgyalták meg, amíg eddig ilyen esetekben a hozzájárulás mértékének a megállapítása volt előtérben. Az 1963. évi községfejlesztésre az ötéves tervben szereplő öszszeggel szemben 63 millió forintot fordítunk a részletes kidolgozás alapján. Ebből többek között 11 kilométer utat, 47 kilométer járdát, 17 autóbuszváróhelyiséget, 7 orvosi rendelőt, 2 orvos lakást, 24 iskolai tantermet, 12 művelődési házat, és 3 sportpályát építünk a megye különböző községeiben. Reális költségvetési tervezet Az 1963. évi költségvetési tervezet elemzése részletesen foglalkozik a bevételek és kiadások alakulásának okaival. Többek között a következőkre mutat rá a tervezet: ,,A kiadások tervezésénél különös gondot fordítottunk a feleslegesen felhalmozott készletek felkutatására, a gazdasági kérdések elemzésére, valamint népgazdaságunk teherbíró képességére. Különösen vonatkozik ez a felújítások, kisebb építkezések, beszerzések, kiküldetési költségek, ünnepségek, vendéglátások, tiszteletdíjak előirányzataira, ahol érvényesítettük a hatályos jogszabályokban foglalt rendeleteket, a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozatait és a takarékossági határozatot. De érvényesítettük a vizsgálatok, gazdasági elemzések tapasztalatait is...” A költségvetések összeállításánál érvényesítették azt a népgazdasági szemléletet is, hogy az adott gazdálkodó szerv reális igényeket támasszon. Sajnos, egynéhány gazdálkodó szerv még ma is nem reálisan tervez. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az engedélyezett keretszámoknál közel 54 millió forinttal magasabb előirányzatot terveztek. A szeptember 30-i állapot azt tükrözi, hogy az 1962. évi felújításokra engedélyezett pénzügyi keret nagy, mintegy 30 százalékot nem hasz(Folytatása a 3. oldalon) Kádár János elvtárs felszólalt a budapesti pártértekezleten Szerdán a budapesti pártértekezlet második napján Veres Józsefnek, a Fővárosi Tanács V. B. elnökének megnyitója után folytatták a két referátum és határozati javaslat feletti vitát. A vitában felszólalt Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is, aki időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről beszélt. Az értekezlet megválasztotta a pártbizottságot. A budapesti pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen megválaszották a végrehajtó bizottságot. A budapesti pártbizottság első titkára Gáspár Sándor, másodtitkára Kiss Dezső, titkárai: Csikesz Józsefné, Méhes Lajos és Venéczi János. A pártbizottság az Esti Hírlap főszerkesztőjévé Kelen Bélát választotta. A revíziós bizottság elnöke ismét Gallai Lajos lett. A kádermunka nem reszortfeladat Az SZMT kádermunkáját tárgyalva megállapították: a káderekkel való foglalkozás nagymér Szüret a Somlón Régi szüretekről mesél a nagyalásonyi tsz elnök a legifjabb nemzedék egyik feszülten figyelő tagjának. (Fotó: Szabó Ferenc) Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusa 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1962. november 5-én délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) Növeljék a szakszervezeti vezetők politikai és általános műveltségét — Ülésezett az SZMT elnöksége — Négy fontos napirenddel foglalkozott tegnapi ülésén a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsának Elnöksége. Elsőként a fűzfői Nitrokémia Ipartelepek szakszervezeti bizottságának vezető, irányító tevékenységét vitatták meg. Az elnökség megállapította, hogy a Nitrokémia szakszervezeti bizottsága helyesen, az aktivisták széleskörű hálózatának segítségével végzi munkáját: 11 albizottság, 25 műhelybizottság dolgozik. A szakszervezeti bizottság nagy gondot fordít a munkaverseny, különösen a szocialista brigádmozgalom segítésére. A vállalatnál 69 szocialista brigád dolgozik, amelyeknek 750 tagja van. Két üzemrész a szocialista munka üzeme címért küzd. Jól teljesítik a kongresszusi felajánlás időarányos részét: háromnegyed év alatt 29,7 millió forint értéket termeltek terven felül. A termelési munka javítása érdekében két mérnök-közgazdász brigádot alakítottak. Versenypropagandájuk ötletes, színes. A Nitrokémia szakszervezeti bizottságának munkája jelentősen fejlődött, de az elnökség felhívta a figyelmet: foglalkozzon még többet a dolgozók ügyes-bajos dolgaival, még jobban támaszkodjon a bizalmiakra, rendszeresen tájékoztassa őket a feladatokról. többen javult, az elnökség is nagy gondot fordít a vezetők és a tagság nevelésére. Az év első felében 160 szb és műhelybizottsági titkárt kéthetes tanfolyamon képeztek tovább. A szakszervezeti oktatásban 193 politikai iskolán több mint négyezer szakszervezeti tag tanul. A függetlenített vezetők képzettsége még nem kielégítő: 32 százalékuk nem végzett mozgalmi iskolát, s közel egyharmadának nincs 8 általános iskolai végzettsége. Az elnökség határozata értelmében növelni kell mind a politikai, mind az állami oktatásban a szakszervezeti vezetők számát, és törekedni kell, hogy minél többen elvégezzék az iskolákat. gazdasági vezetés módszereinek helyes kialakítását, a termelő munka gazdaságosságát. Javult a gazdasági vezetés színvonala Az elnökség az ÉDOSZ megyei bizottsága jelentése alapján megvitatta, hogyan segítik a szakszervezeti bizottságok a tanácsi vállalatoknál a gazdasági vezetés színvonalának emelését. A három sütőipari, két húsipari és a szikvíz ipari vállalatokról megállapították, hogy a gazdasági vezetők jól képzettek, ismerik feladataikat. Ezt bizonyítja a termelékenység alakulása, amely a Veszprémi Vágóhídnál és két sütőipari vállalatnál 100 százalékos. Javult a munkafegyelem, s a társadalmi tulajdon védelme is. A szakszervezeti bizottságok jelentős segítséget nyújtottak a gazdasági vezetőknek, üléseiken például rendszeresen tárgyalták a Jobb a nők körében végzett politikai munka A megye üzemeiben, intézményeiben dolgozók 28—30 százaléka nő, szervezettségük megegyezik az összdolgozókéval. A körükben végzett politikai munka tehát igen nagy fontosságú. Az év eleji szakszervezeti választások során 2493 szakszervezeti bizottsági tagból 644 nőt választottak meg A megyei bizottságok mellett nőbizottságok működnek, amelyeket az SZMT nőbizottsága irányít, s évenként egyszer a szakmai központoktól is megkapják speciális feladataikat, a politikai munka évről évre eredményesebb. Az üzemekben rendszeresen szerveznek a nők részére előadásokat munkásakadémiát, szülők iskoláját. Jelentős számban vesznek részt a most szervezett politikai iskolákon is. A szakmai továbbképzésbe tavaly 1734 nőt vontak be. Jól megállják helyüket a nők a termelésben is. 148 női brigád küzd az üzemekben a szocialista címért. Az elnökség az eredmények elismerése mellett megállapította: következetesen kell dolgozni azért, hogy minden szakszervezeti bizottság munkájában megfelelő helyet foglaljon el ez a kérdés. Ennek megvalósítására határozatokat hozott. Az elnökség végül vegyes ügyű,ket tárgyalt.