Napló, 1963. március (Veszprém, 19. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-01 / 50. szám
Rendkívül fontos, megyénk egész társadalmát érintő kérdésekről tanácskozott tegnap délelőtti kibővített ülésén a megyei pártbizottság agit.-prop. osztálya mellett működő kulturális bizottság. Az ülésen — a bizottság tagjain kívül — részt vettek és felszólaltak: Kiss János elvtárs, az MSZMP Veszprém megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság agit.-prop. osztályvezetője; a Művelődésügyi Minisztérium részéről Iványi András főmérnök elvtárs; Kovács Zsigmond elvtárs, a pedagógusok szakszervezete központi bizottsága köznevelési osztályának helyettes vezetője, továbbá a megyei pártbizottság és a megyei tanács mezőgazdasági osztályainak s több Veszprém megyei oktatási intézménynek képviselői. A megyei tanács művelődésügyi osztálya rendkívül alapos, körültekintő felmérések és becslések alapján készült beszámolót terjesztett a bizottság elé, az iskolarendszerű szakemberképzés Veszprém megyei távlati terveiről. Ennek alapján az értekezlet két szempontból vizsgálta azokat a feladatokat, amelyek az elkövetkezendő tíz esztendőben megyénk iskolahálózatára hárulnak: a jelenlegi, valamint a fejlődésből származó igények szerint mennyi szakmunkásra, technikusra és mérnökre lesz szüksége megyénkben a népgazdaság két fő ágának, az iparnak és a mezőgazdaságnak? — ez az egyik. S a másik: megyénk iskolahálózata mennyiségben és minőségben ki tudja-e elégíteni ezeket az igényeket? Megyénkben egyformán fontos szerepe van mind az iparnak, mind a mezőgazdaságnak. Az ipar területén főleg a vegyipari és a bányaipari szakemberek képzése a fő feladat. Ám az iparban mutatkozónál is sokkal égetőbb a szakmunkáshiány a mezőgazdaságban. A termelőszövetkezetek korszerű nagyüzemekké fejlesztésének előfeltétele az új, friss, fiatal mezőgazdasági szakmunkásgárda. Tíz éves távlatban, 1972-ig például 16 500 szakmunkásra lesz szüksége megyénk mezőgazdaságának, jelenleg pedig csak 846 van, ezek közül is 429 az állami gazdaságokban. Változásokra van tehát szükség iskolahálózatunk belső struktúrájában, s e változások egyet jelentenek az iskolareform megvalósításával is. A második napirendi pontban az iskolák vezetésének demokratizmusáról, annak megyei tapasztalatairól esett szó. A szocialista demokratizmus kiszélesítése pártunk politikájából, a VIII. kongresszus határozataiból és szelleméből fakad, s az élet minden területén egyre jobban érvényesül, erősödik. Jogos követelmény tehát az iskolákban, a tantestületekben is. Megyénkben egyre több tantestületben alakulnak meg az úgynevezett pedagógiai vagy nevelési bizottságok, amelyek segítséget nyújtanak az iskola vezetésében az igazgatónak. Az a követelmény, hogy az igazgatók gazdái legyenek iskoláiknak, s az, hogy munkájukban a pedagógiai tanácsokra támaszkodjanak , nem mond egymásnak ellent. Éppen e széleskörű demokratizmus segíti hozzá őket, hogy döntéseik biztosabbak, megalapozottabbak legyenek. A rideg, csak hivatalos, parancsolgatáson és utasításokon alapuló vezetési módszerek felcserélése e pedagógiai bizottságokra való támaszkodással — az iskolavezetés céltudatosabbá, elemzőbbé és haté-konyabbá válását eredményezi, s jó hatása az iskolán kívülre is kisugározhat. _ A szakemberképzés távlati terveire és az iskolák vezetésének demokrat zálásáról tanácskozott a megyei kulturális bizottság l Világ proletárjai, egyesüljetek ! IZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA Ts A MEGYEI HNCS LOPJA "rTl *'"■ . . i —i— i —■«— XIX. évfolyam — 50. szám. ARA (IO FILLÉR( m'r‘‘'^'c4('£péntek, 1963. március 1. r-------------------------rr:---------------------------------------------------- \ ■. ----------—— Nagyobb fegyelemre nevelni a dolgozókat Bányász munkásvédelmi őrök konferenciája Veszprémben A Középdunántúli Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottsága Veszprémben rendezte meg a munkásvédelmi őrök konferenciáját. Palotay Sándor, a trösztbizottság munkatársa elmondotta, hogy a bányák állapota, a dolgozók munkakörülményei tovább javultak, a balesetek száma mégsem csökkent. Az ajkai, a padragi üzemnél, továbbá Jókaibányán és a központi osztályozón kedvezőbb a helyzet, mint egy évvel korábban, viszont Dudaron, Balinkán és Pusztavámon nagyobb mérvű romlás következett be. A földalatti balesetek főképpen kőzetomlásból és kőzethullásból, a szállításnál a szabályzatok be nem tartásából, továbbá tárgyak, különböző munkaeszközök leeséséből, eldőléséből származnak. A balesetek túlnyomó többségét a sérült fegyelmezetlensége idézi elő. Ez egyben megszabja a legfontosabb teendőt: nagyobb fegyelemre nevelni a dolgozókat. Törekedni kell, hogy a biztonságtechnikai és technológiai fegyelem betartása a munkaversenyvállalásokból sem hiányozzék. — Egyetértünk és támogatni fogjuk a KISZ-szervezetek most kibontakozó kezdeményezését az ifjúmunkások védelme érdekében — mondotta a továbbiakban az előadó, majd hangsúlyozta: a gazdasági vezetők jobban támaszkodjanak a munkásvédelmi őrök munkájára. Olyan légkört kell kialakítani, amelyben nem tűrik meg a mulasztásokat, s azok elnézését. Azokkal a fegyelmezetlen dolgozókkal szemben, akikre a nevelés számtalan módszere, vagy a jó szó nincs kellő hatással, büntetést, sőt társadalmi bíróság előtti felelősségrevonást kell alkalmazni. A vitában tizenhatan szólaltak fel. A műszaki középkáderek, stb. munkásvédelmi felügyelői és az üzemvezetők elmondották, milyen teendőket látnak saját területükön. Például a frontfejtéseknél a vágatkereszteződések igen veszélyesek, ezek technológia szerinti biztosítására nagyon kell ügyelni. Több körletvezető beszélt arról, hogy a munkásvédelmi őrök rendszeres oktatásába is be kíván kapcsolódni, s javaslatuk, hogy az oktatásban több helyet kapjon a munkahelyek technológiai előírásainak ismertetése. Czintula László elvtárs, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség vezetője elmondotta, hogy tájékoztatót készítenek a munkásvédelmi őrök számára. A kis füzetben a legfontosabb tudnivalókat foglalják össze. Hidasi István elvtárs, a töiszt igazgatója a munkásvédelmi őrök megbízatásának jelentőségéről beszélt. Felhívta figyelmüket, hogy állítsák le a munkahelyet, ha úgy ítélik meg, hogy ott súlyos, vagy halálos baleset következhet be. A konferencia végén a legjobban dolgozó munkásvédelmi őröket megjutalmazták. Mai számunkban: Tudást érlelő téli esték (2. oldal) Miért veszett el a pipa a zirci bisztróban? (3. oldal) A munka alkonyán (4. oldal) Barátság, a munka bélyegzőjével megpecsételve Tegnap pecsételték meg a munka bélyegzőjével az inotai alumíniumkohászok a román-magyar barátságot. 1961 szeptemberében, amikor a román kormányküldöttség hazánkban járt, látogatást tett az Inotai Alumíniumkohóban is. Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román Államtanács elnöke ekkor romániai látogatásra hívta meg a kohó kis küldöttségét, melynek tagja volt Szász József A szocialista címmel többszörösen kitüntetett VII. kohász brigád vezetője. Legutóbbi szerződés teljesítésekor a kitűnő kohász brigád úgy döntött, hogy felveszi a Magyar-román barátság nevet. A tegnap délutáni ünnepségen a 17 tagú brigád átadta a román nagykövetség munkatársainak az új szocialista szerződést, melynek teljesítésére már nemcsak a megszerzett hírnév, hanem a két nép közötti barátság is kötelezi a kohászokat. --------------------------------------- Ülésezett a Hazafias Népfront megyei elnöksége A Hazafias Népfront megyei elnöksége tegnap délelőtt ülést tartott amelyen két napirendi pont szerepelt. Nagy József elvtárs, a népfront megyei titkára ismertette az elnökség tagjaival a vasárnap megtartott tanácsi és országgyűlési választások eredményeit. Elmondotta, hogy a választások mindenütt a törvényes előírások betartásával zajlottak le. Az első választókat ünnepélyesen fogadták, emléklapokkal ajándékozták meg. Fodor József elvtárs, a megyei bizottság munkatársa tájékoztató jelentést adott a mezőgazdasági szakmunkásképzés, a kihelyezett technikumok és a mezőgazdasági szaktanfolyamok helyzetéről. „Munkával, tanulással a szocializmusért“ Paraszt fiatalok tanácskoznak ma Veszprémben A KISZ Veszprém megyei Bizottsága ma tartja Veszprémben a mezőgazdaságban élenjáró fiatalok találkozóját, illetve tanácskozását. A tanácskozás első napirendi pontjaként értékelik és megvitatják az 1962. évi versenyek eredményeit, s jutalmakat osztanak ki. Este valamennyien megtekintik a Petőfi Színházban Gyárfás Miklós: Kisasszonyok a magasban című vígjátékát, majd utána a Bakony étteremben találkoznak s beszélgetnek a színház művészeivel. Öt község — egy tanács Alakuló tanácsülés Nagyalásonyban ötvenen sem voltak a teremben, de a jelenlevők elmondhatják, nagyon fontos esemény részesei voltak. Szerdán tartotta alakuló ülését nem is egy, de egyszerre öt község tanácsa Nem úgy értendő ez, hogy öt községben külön-külön — éppen ez avatja a nagyalásonyi alakuló ülést fontos eseménnyé —, a közigazgatásilag összevont öt községnek ezentúl egy tanácsa lesz. Az öt község lakói a termelőszövetkezeti közgyűléseken maguk kérték az egyesítést. Első lépés a közös gazdaság Az öt község: Nagyalásony, Dabrony, Vid, Kisszöllős és Somlóvecse termelőszövetkezeti közössége 1962 januárjától egy közös gazdaságban egyesült. Már az első év bebizonyította, hogy észszerű volt az egyesítés. Nagyalásony, az anyaközség színvonalára emelkedett a külközségek tagságának jövedelme. És, hogy az öt gazdaság egyesítése nem egyszerű számtani összeadás, jól példázza az a tény, hogy összességében mintegy 15 vagonnal több kenyérgabonát, 1000 mázsával több húst és 15 000 hektóval több tejet adtak az ország asztalára, mint a különgazdálkodás idején együttesen. Az összevonás rendkívül jó dolog — vélekedik Csornai Károly elvtárs, az egyesített tsz elnöke, akit immár második alkalommal választottak meg országgyűlési képviselőnek. — Hatékonyabbá teszi a munkaerővel, a gépekkel való gazdálkodást, így válik igazán lehetővé a valóban nagyüzemi gazdálkodás. Egyforma jogok és kötelességek A gazdasági összevonást követte a pártszervezeti egyesítés. Azóta szervezettebbé vált a termelés pártellenőrzése. Javult a pártépítő munka. A megválasztott tanácstagok egyetlen igazolatlan hiányzó nélkül megjelentek az alakuló ülésen. A Hazafias Népfront-bizottság javaslatára megválasztották a vb tagjait, annak elnökét és a hat állandó bizottságot. A végrehajtó bizottság elnökévé Csirkovics Gyulát választották. Egyforma jogai és kötelességei vannak az anyaközség és a külközségek tanácstagjainak — mondja az elnök. — Az a törekvésünk, hogy a legteljesebb egyetértésben dolgozzunk, nem lehet célunk, hogy egyik, vagy másik községet a többiek terhére, kárára fejlesszük. Anyagi erőforrásainkat oda irányítjuk, ahol a helyzet józan értékelése alapján a legszükségesebb — mondotta. Valóban sok feladat vár az összevont tanácsra. Ki kell építeniük a községekben a megfelelő járdahálózatot. Javításra szorul a közvilágítás. Központi iskolára, művelődési házra van szükség. A felsőtagozatosoknak iskolai napközi kell. Fejlesztésre szorul a községek kereskedelmi hálózata. Az összevonás után nagyobb öszszegekkel gazdálkodhat az új tanács, mégis elengedhetetlenül szükséges a lakosság tevékeny részvétele a közügyek intézésében, a különböző társadalmi munkákban. A különböző bizottságok megválasztása után került sor a tanácsi pártcsoport ülésére. 19 tagja van a csoportnak. Síkos Zoltán elvtárs vezetésével bizonyosan hasznos segítője lesz az összevont tanács szerteágazó, igen bonyolult munkájának. A lakosság támogatásával Nagy érdeklődés és még nagyobb várakozás előzi meg az öt községben a tanács tevékenységét. Ha a tanácstagok a valóban nagy és nem kis részben újszerű feladathoz a választóktól kapott bizalom szellemében kezdenek és, ha a lakosság támogatja erőfeszítéseiket, akkor a közös tanács is nagyszerűen vizsgázik. Torai La jo« I