Napló, 1963. április (Veszprém, 19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-02 / 77. szám

C­ÖS3 Világ proletárjai, egyesüljetek ! NAPLÓ 12 MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPU XIX. évfolyam — 77. szám.Ara so filler Kedd, 1963. április 2. „A kommunizmus gyökeres kiírtására,” — Amerika hallgatólagos beleegyezésével katonai puccs Guatemalában Betiltották az alkotmányt — Uralmon a hadügyminiszter Guatemala City (MTI) Nyugati hírügynökségek jelen­tései szerint az éjszaka folyamán a guatemalai főváros egyes ne­gyedeiben mintegy húszperces tűzharc folyt. A túlerőben levő katonai egységek azonban gyor­san leküzdötték az ellenállást. Reggelre harckocsik lepték el az utcákat és katonai őr­ség vonult fel a fontosabb középületek elé. A puccsista katonai vezetők 16 magasrangú katonatiszt által alá­írt nyilatkozatot adtak ki, ame­lyet a guatemalai rádió reggel 6 órakor — magyar idő szerint 12 órakor — ismertetett. A nyilatkozat bejelenti, hogy elmozdították Ydigoras Fuentes elnököt és „ideiglenesen” Alfredo Enrique Peralta Azurdia ezredes — Ydigoras Fuentes kormányának had­ ügyminisztere — vette át a legfőbb végrehajtó és tör­vényhozó hatalom gyakorlá­sát. Az új katonai junta azzal pró­bálta megindokolni a hatalom­­átvételt, hogy — mint a nyilat­kozat hangoztatja — „az utóbbi időben jelentősen fokozódott a kommunista ele­mek beszivárgása és szükség volt a hadsereg akciójára, hogy megakadályozzák a kom­munisták hatalomrajutását Guatemalában.” A nyilatkozat végül azt ígéri, hogy „az új kormány tiszteletben tartja az elődje által vállalt ösz­­szes nemzetközi egyezményeket”, s felszólítja az ország lakosságát, „működjék együtt a kormánnyal egy valóban demokratikus alapo­kon létesülő kormányzati rend­szer létrehozásában és a kommu­nizmus gyökeres kiirtásában”. Hírügynökségi jelentések sze­rint a hadsereg mindhárom fegy­verneme támogatta a puccsista katonatisztek akcióját. Az amerikai kormány meglepő gyorsasággal reagált a guatema­lai fordulatra. Mint az UPI jelenti, a külügy­minisztérium szóvivője hangoz­tatta, a katonai államcsíny „nem okozott meglepetést” Wa­shingtonban, mert „jól tud­ták, hogy a katonai vezetői tartanak Arevalo esetleges hatalomra kerülésétől”. Guatemalában ismeretessé vált, hogy Juan José Arevalo volt el­nök, Ydigoras Fuentes diktátor ellenzékének egyik vezetője ille­gális úton Mexikóból visszaérke­zett az országba. Arevalo vissza­érkezésének hírére Guatemalában lezárták a repülőtereket és közle­kedési útvonalakat, szigorú kijá­rási tilalmat rendeltek és felszó­lították a lakosokat, hogy marad­janak otthon. A kormány attól tart, hogy az országban ellenzéki tüntetések robbannak ki. (Juan José Arevalo a szerzője a Cápa és a szardíniák című könyv­nek, amely hevesen támadja az Egyesült Államok latin-amerikai politikáját. Arevalo ugyanakkor erélyesen elutasította Ydigoras Fuentesnek azt az állítását, hogy kommunista lenne.) (*C HTÍZST. Ghana hétéves gazdaságfejlesztési terve A javaslat kidolgozásában Bognár József professzor is részt vesz Hétfőn kezdődött Accrában a nemzetközi közgazdasági szakér­tők egyhetes tanácskozása. Eze­ket a szakértőket a ghanai kor­mány új hétéves gazdaságfejlesz­tési terve irányelveinek és váz­latának megvitatására hívta meg. A résztvevő tíz-tizenkét közgaz­dász között a szocialista országo­kat Bobrowski lengyel és Bog­nár József magyar professzor képviseli. Az 1963-tól 1970-ig szóló terv­­javaslatokban Ghana évente mintegy öt százalékkal kívánja növelni nemzeti jövedelmét s ennek érdekében hét év alatt 840 millió font, azaz 2352 millió dol­lár beruházást irányoz elő. A szakértők elé terjesztett javaslat leszögezi, hogy Ghana távlati cél­ja társadalma szocialista formá­jának megteremtése. Ghana gaz­dasága mintegy két évtized múl­va túlnyomórészt szocialista lesz — jelenti be a javaslat, amely lehetségesnek tartja, hogy ennek eléréséhez a gazdasági élet álla­mi és magánszektora egyaránt hozzájáruljon. A beruházandó 840 millió font­ból 485 milliót a ghánai kormány, 355 milliót pedig külföldi és bel­földi magánvállalkozók ruházná­nak be. A magánszektortól várt 355 millió fontból 120 millió fontot külföldi vállalkozóktól várnak. Az amerikai hatóságok a kubai ellen­forradalmárok megfékezését ígérik Washington (AP, Reuter) Az amerikai külügyminiszté­rium és az igazságügyminiszté­rium szombaton este közös közle­ményt adott ki a kubai ellenfor­radalmárok legutóbbi kalóztáma­dásairól. Az együttes nyilatkozat tagadja, hogy a kubai ellenfor­radalmárok március 18-i és 26-i rajtaütésszerű támadásai szovjet hajók ellen amerikai területről in­dultak volna ki. A két minisztérium siet az amerikai kormány rokon­­szenvéről biztosítani az ilyenfaj­ta támadásokat végrehajtó cso­portokat, de a közlemény hozzá­fűzi, hogy „szándékában áll min­den szükséges intézkedést meg­tenni, hogy az ilyen támadásokat ne indítsák el, ne szervezzék, ne szereljék fel amerikai területen”. Az Egyesült Államok nem tűri „törvényeinek büntetlen megsér­tését, nem tűr olyan tevékenysé­get, amely fegyveres visszavágás­ra okoz”, — mondja a közlemény. A díszelgő alakulatok vasárnapi főpróbája Veszprémben Vasárnap délelőtt 10 órakor, a veszprémi Vöröshadsereg té­ren főpróbát tartottak a hazánk felszabadulási ünnepélyén részt­vevő helyi fegyveres alakula­tok. A honvédekből, rendőrök­ből, munkásőrség tagjaiból álló osztagok között az országunk­ban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok egy díszszáza­da is menetelt. A fegyelmezett, ütemes léptű zászlóalj zeneszó­val vonult végig a Kossuth La­jos utcán a térségre, ahol nagyszámú közönség várakozott a nem mindennapi látványra. Két fúvószenekar is részt vett az ünnepély főpróbáján: a szov­jet alakulat rézfúvósai, vala­mint a veszprémi Erkel Ferenc Városi Fúvószenekar, Perjés Rezső karnagy vezényletével. — Diszzászlóalaj vigyázz!... Fogadás balról. Tisz-te-legj! — hangzott a vezényszó, mire a parancsnoki kardok kirepültek hüvelyükből, s a díszszázadok — szinte egy emberként — vé­gezték a katonás tiszteletadást. Dél felé járt már az idő, ami­kor a csapatok elvonultak. A főpróba kitűnően sikerült. Ápri­lis negyedikén majd viszont­látjuk őket! (h. k.) **************************** ***** * £ £ Történelemóra — tánc közben ! * * X Néhányon a televíziót néz- nem látták már. A fiúk talán £ ték, mások a szomszéd terem- arra gondolnak, hogy hogyan J * ben táncoltak. Szépen, kultu- harcoltak volna ők, ha Gye- ^ £ ráltan. Szokásos vasárnapi kép nyiszov őrnagy helyében let- J £ a Veszprémi Fémfeldolgozó teli volna, és bírta volna-e ere- J * klubjában. Ilyenkor fiatalok ják a nehéz tusát. J £ veszik birtokukba a klubot. Így — Megsérült-e? Milyennek J * volt ez most vasárnap is. Esett találta akkor a várost? — Kér- ^ £ az eső, még jég is paskolta a dezik. Az őrnagy emlékezik és J * tájat — a klub mégis tömve beszél. Tánc közben rendez- J * volt. Ez az érdeklődés nem téri a találkozót, de a fiatalok £ £ csupán a szokásos szórakozás­ mégsem türelmetlenek. Vala- j­ŕ nak, a táncnak, a tv nézésnek mi sajátságos, nehezen meg- * £ szólt. A klub vezetői szovjet fogalmazható _ ünnepélyesség * * katonavendégeket hívtak meg, vibrál a levegőben. Nehéz el- ^ £ hogy találkozzanak a felsza­­hinniek, hogy 18 éve még J * badulás évében születettek — harc dúlt itt a városban is,­­ * az értük is harcolókkal, amikor most minden olyan * * Megszakadt a tánc és a fia­ békésen természetes. És ez a f­a­talok körbeülték Gyenyiszov soha nem látott szovjet ember *. * és Burov őrnagyokat, és hall­ is ezer és ezer kilométeren át i­ó­gatták — mintha csak történe- harcok­ és szinte percenként a + •¥ lem órán lettek volna — a halál leselkedett rá... i £ vérrel írt történelmet. Gye- A beszélgetés után színvo- J ■¥■ nyiszov őrnagy fiatal ember nalas műsort rögtönöztek a *• £ még, csupán 37 éves. A várpa- fiatalok a vendégeknek és f + lotai—ősi harcok idején any- csakhamar folytatódott a tánc, *. £ nyi idős volt, mint azok a fia- az önfeledt szórakozás. Gye­­j £ talok, akik most emlékezését nyiszor csak nézte, nézte a J ¥ hallgatják. A fiatalok úgy né- jól öltözött, életvidám, egész- + £ zik, vizsgálgatják az egyszerű­séges fiatalokat, és talán arra T £ szovjet embert, mint akihez gondolt, mennyire más volt az í­r személyes barátság fűzi vala- e ifjúsága... í ■X mennyiüket, csak évek óta (t. 1.) * ********************+MMMMMHMMMMMMMMMMM* ********* Sümegen tanácskozott a Veszprém megyei írók munkaközössége Szombaton és vasárnap kétna­pos irodalmi tanácskozást tartott Sümegen a Veszprém megyei írók munkaközössége. A járási műve­lődési ház klubtermében­­ meg­hívott sümegi magyarszakos pe­dagógusokkal együtt — meghall­gatták Mátyás Ferenc költő, a Magvető Könyvkiadó lektora elő­adását, „Szocialista életérzések a mai magyar lírában” címmel. Mátyás Ferenc a tartalom és for­ma egységében, szinte filológiai igénnyel elemezte a mai magyar líra termését, élő költészetünk útkeresését, egyes irányzatait. A munkaközösség tagjai megvitat­ták az elhangzott megállapításo­kat, s kifejezték azt a véleményü­ket, hogy Mátyás Ferenc kitűnő előadása előbbre segítette őket az eszmei és esztétikai tisztánlátás, az írói, költői fejlődés útján. Este a művelődési ház a zsúfolá­sig megtelt nagytermében a sü­megi politikai és társadalmi szer­vek — a pártbizottság, a tanács, a Hazafias Népfront bizottsága, valamint a művelődési ház igaz­gatósága támogatásával — nagy­sikerű irodalmi műsort rendeztek. A műsor első felében Mátyás Fe­renc, valamint a Veszprém me­gyei írók munkaközösségének tagjai — Bakács Tibor, Cserhát József, Vág­völgyi László, Márkus Zoltán, Egerszegi Ferenc, H. Ber­­nád Éva, Németh István és Koncz István — írásai hangzottak el, részben saját maguk, részben a sümegi irodalmi színpad tolmá­csolásában. A műsor második fe­lében Egerszegi Ferenc verses­­zenés összeállítását hallhatta a közönség, „Határjárás” címmel. Közreműködött az irodalmi esten a Horváth László vezette sümegi szimfonikus zenekar, valamint a zongoránál Macher Lajos. Az irodalmi műsor után a mun­kaközösség tagjai fehér asztalnál találkoztak a járás és a község vezetőivel, kulturális életének irányítóival. Másnap, vasárnap délelőtt Má­tyás Ferenc a kollégiumban a középiskolás diákok számára tar­tott irodalmi előadást, valamint élménybeszámolót olaszországi ta­­nulmányútjáról. A szép szó estje­­ Balatonalmádiban Mikor írta Simon István első versét? Szépek-e a kubai lányok? Milyen lélekmélységeket mutat meg Bihari Klára új regénye? Ilyen kérdések kavarognak ben­nem. Szeretném hűen visszaadni az est minden ízét, hangulatát. A balatonalmádi irodalmi estét. Mögöttem egy fiatal házaspár ült. Azt hiszem, iskoláskorukban olvasgattak utoljára verset. De kigyúlt az arcuk Simon Ist­ván Kossuth-díjas és Vészi Endre József Attila-díjas költők szavai­ra. Ott voltak, ott ültek a dobo­gón — olvasták műveiket. És szemtől szembe láthatták, hall­hatták még Bihari Klára és Ta­­tay Sándor József Attila-díjas írókat is. Irodalmi est ismert íróinkkal — emberemlékezet óta nem volt az ilyenkor még csendes fürdőhe­lyen. És ünnep lett az est. Min­den újonnan érkező (megtelt a nagyterem!) a rendezőknek egy fejbólintás: igen, kellett ez az est, íme, szomjasan a szép szóra — itt vagyunk. Nézzük tükörből az est közön­ségét? A tükör: az író-vendégek arca, szava. Vészi Endre versei után nagy taps csattant. Furcsa érzés lehet — arcán is látszik. Verseit köte­tekből ismerjük, ahol a tapsot hallhatja — a színház. Az utób­bi években változó életünket drá­máiban ábrázolja. Versei talán most kaptak először „nyíltszíni” vastapsot... Bihari Klára műveit — mint kiderült — jól ismerik Almádi­ban. Új regényéből, a „Mene­dekel”-ből olvasott föl. — Az est? — kérdez vissza Bi­hari Klára. Talán azt mondhat­nám: megható volt a nagy figyelem. Simon István: — Lehet-e köl­tőtől kedvesebbet kérdezni, mint azt, miért nem lehet köteteiből vásárolni? Ugye nem? És Simon Istvántól ezt kér­dezték. A nagy siker kérdeztette a hallgatókkal. S egy úttörő kis­lány — talán titokban versel­­get —, mikor írta első versét? — Veszprém megyében Bazsi községben születtem. Sümegen voltam diák, már akkor versel­­gettem. Verseimet — amikről már mások is azt mondták: vers — tizenöt éve közlik a lapok. Hogy melyik volt a legeslegelső? Nem tudom... Azóta tíz kötete jelent meg. És Kossuth-díjas lett. S a nép — megyénk — képviselője a parla­mentben. Tatay Sándor: — Most fél tíz van, körülbelül fél kettőig fogok mesélni. — A nevetés felcsattan, hiszen a téma valóban kimeríthetetlen: kubai útjáról kérdezték. Felolva­sott novellája is erről, a forra­dalmi lázú nép formálódó új éle­téről szól. S hallgatták szavát — Fidel Castróról, Havannáról, a szocializmust építés első lépései­ről és — a szép kubai lányokról. A rendezők — a községi tanács és a népfront munkatársai —, ar­cuk előbb a munkától, majd az izgalomtól mosolytalan. Ahogy telnek a percek, a fény, — a kö­zönség arcának fénye — százszo­rosan felerősödik rajtuk. Minden rendben, sikerült! r.SzH

Next