Napló, 1963. június (Veszprém, 19. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-01 / 126. szám
gyik Bámulj jövő! Azt soha senki nem állította ennekelőtte, hogy a hollywoodi Metro Goldwyn Mayer filmgyártó cég vezetőjéről kellene megmintázni a szerénység szobrát. Ezzel szemben az a kegyetlen valóság, hogy az idézett cég vezetői igenis szerények. Elhatározták ugyanis, hogy megvásárolnak Californiában egy sóbányát, s ott, 195 méter mélységben egy kavernában elrejtik 353 legjobb filmjüket. Képletesen szólva: besózzák. Úgy vélik ugyanis, hogy még egy atomháború sem tudná elpusztítani a 353 csodafilmjüket a sóban. Nos, egy atomkatasztrófát túlélő emberiség hadd lássa, minő remekeket gyártott az idézett cég. A 353 átmentésre kárhoztatott film között van öt darab ja is. A többi — a címek után ítélve — még jobb. Például: Tim és a dögvész; A pucér nő és a halál; A kiszúrt szemű szörny stb., stb. A lista príma. Benne van az MGM egész kultúrája. Az persze csak közönséges reklám-melléktermék, hogy ezt a 353 halhatatlan és besózott filmet az MGM szeretné eladni. Az üzlet, az üzlet. Persze a szerénység se kutya ... (—si—) Magyar meteorológus megállapítása: A napkitörések közvetlenül is befolyásolják a szervezet működését Régóta elismert tény, hogy a naptevékenység Földünk időjárási helyzetének megváltoztatása útján jelentős mértékben hat az emberi szervezetre. Egy magyar meteorológus, dr. Örményi Imre viszont bebizonyította, hogy a napkitörések sűrűsödésével egyidejűleg olyankor is bekövetkeznek ezek a hatások, amikor szó sincs az időjárás megváltozásáról. Ilyenkor tehát a naptevékenység közvetlen következménye az, hogy ugrásszerűen nő az idegrendszeri zavarok, a gyulladásos megbetegedések, a hirtelen bekövetkező halálesetek, az üzemi és közlekedési balesetek, az öngyilkosságok, az epilepsziás rohamok száma, fokozódik a vérzékenység, stb. Sőt még a szülési fájdalmak jelentkezésének időpontja és a naptevékenység változásai között is világosan felismerhető ez a közvetlen kapcsolat. Megállapításai szerint mindezek annak a következményei, hogy a Napból a kitörések erősségétől függően hol erőteljesebben, hol gyengébben érkeznek a Földre az elektromágneses hullámok és az úgynevezett korpuszkuláris részecskék. Nagy részüket útközben elnyeli az ozonoszféra és a levegőtenger, mintegy ötödrészük azonban mégis eljut egészen az emberi élet szintjéig. Mégpedig nem is egyidejűleg. Az elektromágneses hullámok ugyanis nyolc perc, a korpuszkulumok egy része viszont 24—28 óra, másik része pedig csak három-négy nap múlva érkezik meg a Földre, és hatásaik is törvényszerűen ezekben az időpontokban következnek be. A napfoltok és a környezetükben hirtelen fellángoló kitörések a Nap tengelykörüli forgása következtében mindig keletről nyugat felé látszanak végigvándorolni égitestünk felületén, s éppen a magyar meteorológusnak sikerült megállapítania azt is, hogyan változik sugárzásuk hatása az emberi szervezetre aszerint, hogy útjuknak éppen melyik szakaszán tartózkodnak. Sőt még azt a viszonyszámot is kidolgozta, amelynek segítségével már az egyes napfoltok első feltűnésekor ki lehet számítani, mikor milyen mértékben érvényesülnek majd ezek a hatások az emberi szervezet működésében. Ez pedig kitűnő eszköz lesz az orvosok kezében egyrészt a gyógykezelés irányítása, másrészt a műtétek legkedvezőbb időpontjának megválasztása tekintetében. Országos konferencia az ifjúság kulturális neveléséről A KISZ Központi Bizottságának kulturális osztálya csütörtökön és pénteken országos konferenciát rendezett az ifjúság kulturális neveléséről, a kulturális szemle 1963164. évi irányelveiről. Nádasdi Józsefnek, a KISZ KB titkárának megnyitó beszéde után Szabó János, a KISZ KB kulturális osztályának vezetője tartott bevezető előadást. A vitában részt vettek a megyei tanácsok népművelési csoportvezetői, a szakszervezetek megyei tanácsai és a MESZÖV-ök kulturális felelősei, a TIT megyei titkárai, a fővárosi tanács, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a TIT fővárosi képviselői. A zárszót Biró Vera, a Művelődésügyi Minisztérium közművelődési főoszt Hágának vezetője tartotta. Világ proletárjai, egyesüljetek ! A MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁG« ÉSI MEGYEI FIRECSUPI» XIX. évfolyam — 126. szám.Arago filler Szombat 1963. június 1. Több mint hétezerrel növekszik a menzai ellátásban részesülő tanulók száma Hogyan fejlesztik tovább a középiskolás kollégiumokat? A Művelődésügyi Minisztériumban értékelték a középiskolai kollégiumok, diákotthonok munkájának a most záruló tanévvel kapcsolatos tapasztalatait. Megállapították, hogy az otthonok munkája fejlődött, mind jobban szervezik meg a közösségi életet. Az önigazgatás kibontakozását hasznosan segítik a KISZ szervezetek, amelyeknek már a diákotthoni és kollégiumi ifjúság 96 százaléka tagja. Az ország 267 középiskolai diákotthonának eddig csaknem 75 százaléka nyerte el a megtisztelő kollégium címet, s a jelek szerint jövőre a többi intézet is alkalmassá válik a kollégiummá avatásra. A diákintézményekben messzemenően gondoskodnak arról, hogy a növendékek minél hasznosabban tölthessék szabadidejüket, sokoldalúan kielégíthessék szórakozási, művelődési igényeiket. Valamennyiben van már rádió és igen sokhelyütt televízió is. Stúdió-felszereléssel az intézetek 50 százaléka rendelkezik, a könyvtárak kötetszáma együttesen megközelíti a hetvenezret. Hasznosan tölthetik idejüket a fiatalok a különféle szakkörökben is, amelyekből több mint ötszáz működik. A következő tanévben 7100-al több — zömmel vidékről bejáró — középiskolás kap helyet a tanulószobákban és részesül menzai ellátásban. Velük együtt az e kedvezményeket élvezők száma már megközelíti a negyvenezret. Az intézményekben egyébként — az otthonok bővítésének eredményeként — ősztől újabb 1150 fiatal kap helyet. A középiskola első évfolyamába felvett, de helyhiány miatt diákotthonba nem kerülő tanulók közül 1800-at a szülői munkaközösségek segítségével az iskola családoknál helyez el. Ezek a gyerekek a közeli diákotthonban ugyanazt a teljes ellátást kapják, mint az ott lakók, beleértve a tanári segítséget is. Alumíniumipari tröszt alakul a második félévben A korábbi kisebb mérvű vállalatösszevonások után megkezdődött a magyar nehézipar nagyobb arányú szervezeti átalakítása, az iparfejlesztés irányelveinek megfelelően. Annak a gazdasági bizottsági határozatnak végrehajtására kerül most sor, amelynek értelmében a jelenlegi 108 nehézipari gazdasági egységet az év végéig 34 egységbe tömörítik. Az első félév végétől kezdve gyors ütemben végbemenő átszervezés nyitányaként a nehézipari miniszter most elrendelte két jelentős vegyipari vállalat, a Borsodi Vegyikombinát és a közvetlenül mellette felépült, nemrég üzembe helyezett Berentei Vegyiművek egyesítését június 30-i hatállyal. A rendelkezés értelmében a Berentei Vegyiművek beolvad a BVK-ba és július 1-től kezdve a két nagyüzem Borsodi Vegyikombinát néven közös vezetés alatt dolgozik tovább. Júliustól kezdve egymás után alakul meg a többi új nehézipari középirányító szerv is, a Vegyipari Trösztön kívül a Gyógyszeripari Tröszt, az Alumíniumipari Tröszt, megszervezik továbbá több más szakma országos vállalatait, így a gumigyárakat egyesítő Országos Gumiipari Vállalatot, nemkülönben az egész villamosenergia-ipart összefogó Magyar Villamosműveket. Ezeken az új szervezeti egységeken kívül a gazdasági bizottság legújabban jóváhagyta az Erő- és Ásványbányászat Országos Vállalatának megalakítását is. A jövő évtől kezdve e két szakma jelenlegi hat vállalata, a Rudabányai Vasércbánya,, a Hegyaljai Ásványbánya, a Mátrai Érc- és Ásványbánya, az Úrkúti Mangánércbánya, az Ásványbánya és Ásványelőkészítő Vállalat, valamint az Érc- és Ásványkutató Vállalat — Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat néven egyesül és műszakilag a Nehézipari Minisztériumban megszervezendő Bányászati Főosztály felügyelete alá tartozik. Az egyesüléssel megszűnő vállalatok az országos vállalat körzeti igazgatóságaiként működnek majd tovább. Rajzóra a szabadban A dudari általános iskola diákjai gyakran tartják szabadban közkedvelt rajzórákat. (Fotó: Szabó) Köszöntjük a pedagógusokat tudatlanság, ez a lelki, észbeli sötétség volt a történelem folyamán mindig az emberiség egyik legádázabb ellensége. A tudatlan embert könnyedén elüthették jogaitól, igazságaitól, elrémiszthették babonákkal, varázslatokkal megbéklyózhatták, megoszthatták különféle vallások misztikáival; a tudatlan emberek leélték, szerte a világon, sok helyen ma is leélik életüket anélkül, hogy a civilizáció, a kultúra áldásait, a művészetek szépségeit élvezhették volna. Az általános-, közép- és felső iskolák azon nevelői, akiknek a pedagógia, a tanítás magasztos hivatást jelentett, mindig gyűlölték a sötétséget, s ha gyakran nem léphették is túl a társadalmi elnyomás egyik eredeti bűnét, nem harcolhattak az elnyomó társadalmak hivatalos eszméi, tévhitei, tudatos ferdítései, félrenevelő tanai ellen, hol szerényebben, hol pedig harciasan, olykor a nyugalmukat kockáztatva is, oltogatták az igazság rügyeit; tanítottak sok szépre, jóra, igaz tudományokra is. Még itt él, tanít közöttünk, társadalmunkban számos mai felnőtt ember tanítója, tanára, professzora, számos régi ,,lámpás”, sok idős nevelő. Közülük nem egynek, de nem is száznak önmagában is le kellett küzdenie a régi életből eredő, tehát régies, az új társadalom fejlettebb tudományaival, életfelfogásával már nem egyező eszmét, pedagógiai elvet, módszert, történelem- és társadalomfelfogást, túlhaladott, tudományos álláspontot. És itt vannak már az új nevelők: társadalmunkban születtek, tanultak, együtt nőttek harcainkkal. És most együtt élnek, dolgoznak, harcolnak a korszerű tudás terebélyesítéséért tapasztalt, idős kollégáikkal. Egész társadalmunk oly meleg szeretettel köszönti őket — legyenek kezdő óvónők, deres fejű tanítók, emlékezéseiket író, nyugdíjas professzorok, vagy bármilyen korú, bármilyen iskola, intézet pedagógusai, — amilyent csak a felszabadult, a tudást nagyra becsülő, élvező emberek nyilváníthatnak. Valaha is elmondhatjuk, hogy a tudás hatalom. Ma nemcsak elmondhatjuk, hanem társadalmi méretekben tesszük tudóssá, tehát hatalmassá népünket. A mi harcainkban már nem a különféle társadalmi osztályok megütközései árán juthatunk egyre előbbre. A harc egyik leglényegesebb eszköze ma a felvilágosítás, az oktatás, a nevelés, eszmeileg csakúgy, mint szakmailag, mint általánosan, kétféle értelemben is: mindenkire kiterjedően, mindenféle fokon és mindenféle tudomány terjesztésével. Éppen azért, mert itt tartunk, a pedagógus értéke, megbecsülése is szüntelenül növekszik. Szellemi intenzitásunktól ma oly sok minden függ, hogy a pedagógus vállán nagyobb a felelősség, mint eddig, bármikor. A pedagógusnapi ünneplés szeretetteljes ösztönzés is: viseljék büszkén a felelősséget, irtsák bátran a tudatlanság dudváit, az út egész szélességén, amelyen az emberiség történelmi felnőttkorába, a kommunizmusba érünk. (P. Z.) . Üdvözlő távirat Jomo Kenyattához A függetlenségükért küzdő népek megsegítésére alakult Magyar Szolidaritási Bizottság táviratban üdvözölte Jomo Kenyattát, a Kenyói Afrikai Nemzeti Unió elnökét abból az alkalomból, hogy pártja győzelmet aratott a választásokon, s jókívánságait fejezte ki Kenyadának miniszterelnöki tisztségében folytatandó munkájához