Napló, 1963. szeptember (Veszprém, 19. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-01 / 204. szám
! Világ proletárjai, egyesüljetek ! NAPLÓ H MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS MEGYEI NHVCS UPJI XIX. évfolyam — 204. szám. ARA 70 FILLER Vasárnap, 1963. szeptember 1. Megyénkben az első fél évben mintegy öt millió forintot takarítottak meg az elfogadott 1205 újítási javaslattal. S ha megállás nélkül így folytatják újítóink, év végére bizonyára — a tavalyihoz hasonlóan — túlhaladják a százmillió forintot, összeállításunkban ipari tudósítóink megemlékeznek eddigi legjelentősebb újításokról. Olcsóbb fényszóró üveg A gépjárművek fényszóróinak üvegét évekkel ezelőtt kezdte gyártani az Ajkai Üveggyár. A fényszóró lencséket készítő Ponstein Lajos és Major József megfigyeléseik során rájöttek arra, hogy a forma bizonyos állandó hőmérsékleten történő tartásával megszűnik a selejteződés. Az így készített lencse ezenkívül nem igényli az utólagos fényesítést sem, sőt a réginél jobb minőségű áru gyártható. Ennek az újításnak az értéke meghaladja a százezer forintot. Két személy munkája helyett az újítás értelmében már csak egyre van szükség, a minőségi javulásról nem is beszélve, hiszen ezzel vált úgy a 160-as Pannónia, mint a 170-es gépkocsi fényszóró üvegek minősége versenyképessé a külföldi piacon, s gyártásuk pedig lényegesen olcsóbbá. Németh István Megállás nélkül A jelentősebb újításokról adnak számot ipari tudósítóink Egymillió forint megtakarítás Dr. Kovács K. Pál és Máté Lajos a forgórészek kiegyensúlyozásával kapcsolatos újítási javaslata rendkívül jelentős az inotai November 7 Erőmű újításai közt. A lényege, hogy megszünteti a generátorforgó részeknél fellépő kiegyensúlyozatlanság hosszadalmas mérését és megoldja a helyszínen történő kiegyensúlyozást. Mindez egyetlen éjszaka végrehajtható, nem kell hát a generátort szétszerelni. Budapestre a gyárba felszállítani, s ott elvégezni a kiegyensúlyozást, majd újra leszállítani a gépet Inotára és a helyszínen összeszerelni. Mindez a generátor üzem kiesésével együtt egy millió forintot tesz ki. Kolman Ferenc A hétezredik újítás előreláthatólag 1 millió 600 ezer forint. Ennyit jelent a népgazdaságnak a Péti Nitrogénművek dolgozóinak: Metzing József, Gulyás József és Csoknyay Pálné újítási javaslata. Ez volt a hétezredik javaslat! Lényege a hazai mosószer alapanyag gazdaságosabb előállítása. A zsíralkohol üzemben ugyanis eddig a desztilláció után visszamaradó fenékterméket nem tudták értékesíteni, s így a kihozat csak 65 százalék volt. Az újítók eljárást dolgoztak ki a további feldolgozásra, amivel a kihozatal 75 százalékra nőtt. (Barsch Ferenc) Megszűnt a zománctemető A zománcleföző kapacitása igen alacsony volt az elmúlt években a pápai Elekthermax Vállalatnál s állandóan jelentős volt a selejt. Azománctemető nemcsak a termelést hátráltatta, hanem súlyos bankkamatot is jelentett. Gulyás Jenő és Török Zsigmond technikusok újítása alapján a beruházási alap terhére új zománclefőzőt építettek. A régivel szemben óriási előnye ennek a lefőzőnek, hogy nem nyomás alatt működik, hanem nyitott, és így az üzemeltetése egyszerűbb, gyorsabb. A két mázsával szemben műszakonkénti teljesítménye 15— 20 mázsa, így lehetővé vált rövid idő alatt a nagy mennyiségű zománc áru főzése, s a keletkezett selejt néhány napon belül ismét felhasználható. Az újítók 10 ezer forintot kaptak. Az új tanév küszöbén is küszöb amelyet holnap reggel pedagógusok és gyermekek átlépnek — nem jelképes: a valódi, sokat koptatott öreg iskolai küszöb. Megszólal a régen hallott iskolai csengő is — és sokan, nagyon sokan átlépik az iskola, az új tanév küszöbét. A pedagógusok egymással nem először találkoznak, hiszen az évnyitó konferencián üdvözölték egymást a régiek, megismertét az új, fiatal kartársakat is. S most mégis olyan sok percnek van „először” hangulata! Az ifjú pedagógus, aki tavaly ilyenkor még maga is diák volt az évnyitón, először lép az iskolába mint tanító „néni”, tanító „bácsi.” A rászegeződő, kíváncsi gyermekszemek kereszttűzében először mondja: „Én leszek a ti tanítótok.” Varázsa van ilyenkor minden percnek, mert a születő út mindig ünnepélyes. Benne feszül a holnap várakozása, az elkövetkezendő kemény munka minden izgalma. A holnan várakozása... Holnap új kezdődik, valami egészen új. Ami még egyetlen tanév hőfokát sem emelte. Holnaptól kezdve — immár túl a kísérletezési korszakokon, törvényerőre lépve — életbe lép az iskolareform. Pedagógusok több éves munkája kristályosodott ki ebben az egyetlen szóban. S értelme, jelentése ezer ágú: neveljünk az ifjú nemzedékből korszerű műveltséggel rendelkező, egészséges életérzésű, szocialista embert! S vállalják ezt a nagy feladatot még szorosabban együttműködve a családdal, a szülői munkaközösségekkel. — Nem illenek ezekhez a nemes törekvésekhez a méltató szavak, sallangok. Minthogy senkinek nem is kell ma már magyarázni az egységes középiskolai tanterv jelentőségét, vagy az idén először gyakorlatban is az iskolai munka szerves részévé emelkedett nevelő munkát. S akik — hosszú esztendők után először — nem lépik át a küszöböt? Rájuk gondolunk ma, nyugdíjas éveiket idén megkezdett nevelőkre, özv. Kassai Miklósnéra, Péterfy Adolfra, Venczelik Lászlóra, Pausz Rudolfra és a többiekre — akiknek ez a nap nehéz, nagyon nehéz. Akiktől elbúcsúztunk az évnyitó konferenciákon, s akik akkor azt hitték, hogy a fájdalom nehezén túl vannak. S akik ama fájdalmas irigységgel nézik a fiatal, pályakezdő kartársakat, akik tegnapi tanítványaikat kézenfogják ... Van-e elég szép szó megköszönni fáradozásaikat? A küszöb, amelyet ma átlépnek pedagógusok és gyermekek, sok mindennek kezdete. Nagy feladatoknak, nagy erőpróbáknak küszöbe. S az a számtalan jókívánság, amivel ebből az alkalomból elhalmozzák őket, legyen erőt sugárzó ösztönzés a feladatokmegoldására P. S. M. . INTÉZET • (Kováts Zoltán) Rekonstrukció: munka közben Urkúton Az ércdúsító rekonstrukcióját Urkúton üzemelés közben kellett megoldani. Ezt a munkát az ország egyetlen szerelő és gépipari vállalata sem vállalta. A Bányászati Építőipari Vállalat is csak másfél, két hónap idényleállással tudta volna elvégezni. A leállás az érctermelés kéthavi kiesését jelentette volna. A Nehézipari Minisztérium ehhez nem járult hozzá, a kohók folyamatos ércellátása miatt. Egy műszaki újító brigád elvállalta a nehéz és fontos feladat megoldását. Leállás és kiszerelés nélkül dolgoztak, úgy, hogy az érc útját elterelték, a beépítendő szállító gépek helyéről. Több esetben 15—20 tonnás gépeket függesztettek fel és a folyamatból kiiktatták, hogy elvégezhessék a födémcserét. Október elsejével az új gépek beépítése, áthelyezése, a víz- és zagyvezetékek átszerelése is befejeződik. A beadott újítást a gyakorlat igazolta, és a munkálatok mellett az üzem folyamatos volt és baleset sem történt. Az újítás gazdasági eredménye mintegy 450 ezer forint. Az újítási díj egy részét már meg is kapta Erdős Jenő, Mészáros Lajos, Lever József, Éder Imre, Burucs József, Harkman Márton és Somogyi Imre. (Balázsi István) BÁNYÁSZNAP, 1963. Hruscsov és Tito beszéde Tudósítás us S. oldalon Egy szív, két haza Riport a 2. oldalon Teher Tárca a 2. oldalon Talán perpetuum mobile? Riport a 3. oldalon A legfelső tanács külügyi bizottsága jóváhagyta az atomcsend-egyezményt Moszkva, (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának és Nemzetiségi Tanácsának külügyi bizottságai együttes ülésén másfélórás vita után egyhangúlag jóváhagyták a légköri, magaslégköri és vízalatti atomfegyverkísérletek eltiltásáról szóló szerződést és elhatározták, hogy az a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elé terjesztik ratifikálásra. (MTI) Magyar internacionalisták emlékműve Szibériában Csita (TASZSZ) Az 1945-ös budapesti harcokban részt vett szovjet katonák és Tupik tajgai falu komszomolistái obeliszket állítottak fel a szibériai tajgán a magyar internacionalisták emlékére. 1919-ben Kelet-Szibéria közepén a tajgai Tungir-folyó partján fehérgárdisták zárták körül azokat a magyar katonákat, akik csatlakozni akartak a Vörös Hadsereg egységeihez, öt óra hosszat tartott az egyenlőtlen küzdelem. A magyar internacionalisták az utolsó patronig harcoltak és hősök módjára haltak meg. A Tungir-folyó egyik homokpadját, amely közel van az egykori ütközet színhelyéhez, ma Magyar zátonynak hívják. Az ezzel szomszédos domb csúcsán emelkedik a fehér kőobeliszk. De Gaulle felháborította Washingtont A hivatalos kommentárok hiánya ellenére a magánbeszélgetésekből és az újságcikkekből az világlik ki, hogy az Egyesült Államokban rendkívül nagy a felháborodás — mint mondják — „De Gaulle-nak Dél-Vietnam kérdésében történt beavatkozása miatt.” Washingtonban ezt az Egyesült Államok újabb hátbadöfésének tekintik. Diplomáciai megfigyelők szerint De Gaulle akciót akar kezdeni, hogy Észak- és Dél- Vietnamot —Laoszhoz hasonlóan — semleges államként egyesítsék