Napló, 1963. szeptember (Veszprém, 19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

! Világ proletárjai, egyesüljetek ! NAPLÓ H MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS­­ MEGYEI N­HVCS UPJI XIX. évfolyam — 204. szám. ARA 70 FILLER Vasárnap, 1963. szeptember 1. Megyénkben az első fél évben mintegy öt millió forintot ta­karítottak meg az elfogadott 1205 újítási javaslattal. S ha megállás nélkül így folytatják újítóink, év végére bizonyára — a tavalyihoz hasonlóan — túlhaladják a százmillió forintot, összeállításunkban ipari tudósítóink megemlékeznek eddigi legjelentősebb újításokról. Olcsóbb fényszóró üveg A gépjárművek fényszóróinak üvegét évekkel ezelőtt kezd­te gyártani az Ajkai Üveggyár. A fény­szóró lencséket ké­szítő Ponstein Lajos és Major József meg­figyeléseik során rá­jöttek arra, hogy a forma bizonyos ál­landó hőmérsékleten történő tartásával megszűnik a selejte­ződés. Az így készít­­ett lencse ezenkívül nem igényli az utóla­gos fényesítést sem, sőt a réginél jobb minőségű áru gyárt­ható. Ennek az újí­tásnak az értéke meghaladja a száz­ezer forintot. Két személy mun­kája helyett az újítás értelmében már csak egyre van szükség, a minőségi javulásról nem is beszélve, hi­szen ezzel vált úgy a 160-as Pannónia, mint a 170-es gépko­csi fényszóró üvegek minősége verseny­­képessé a külföldi pi­acon, s gyártásuk pe­dig lényegesen ol­csóbbá. Németh István Megállás nélkül A jelentősebb újításokról adnak számot ipari tudósítóink Egymillió forint megtakarítás D­r. Kovács K. Pál és Máté La­jos a forgórészek kiegyensúlyozá­sával kapcsolatos újítási javasla­ta rendkívül jelentős az inotai November 7 Erőmű újításai közt. A lényege, hogy megszünteti a generátorforgó részeknél fellépő kiegyensúlyozatlanság hosszadal­mas mérését és megoldja a hely­színen történő kiegyensúlyozást. Mindez egyetlen éjszaka végre­hajtható, nem kell hát a generá­tort szétszerelni. Budapestre a gyárba felszállítani, s ott elvégez­ni a kiegyensúlyozást, majd újra leszállítani a gépet Inotára és a helyszínen összeszerelni. Mindez a generátor üzem kiesésével együtt egy millió forintot tesz ki. Kolman Ferenc A hétezredik újítás előreláthatólag 1 millió 600 ezer fo­rint. Ennyit jelent a népgazdaságnak a Péti Nitrogénművek dolgozóinak: Metzing József, Gulyás József és C­soknyay Pálné újítási javaslata. Ez volt a hétezredik javaslat! Lénye­ge a hazai mosószer alapanyag gaz­daságosabb előállítása. A zsíralkohol üzemben ugyanis eddig a desztilláció után visszamaradó fenékterméket nem tudták értékesíteni, s így a kihozat csak 65 százalék volt. Az újítók eljá­rást dolgoztak ki a további feldolgo­zásra, amivel a kihozatal 75 száza­lékra nőtt. (Barsch Ferenc) Megszűnt a zománc­temető A zománcleföző kapacitása igen alacsony volt az elmúlt években a pápai Elekthermax Vállalatnál s állandóan jelentős volt a selejt. A­­zománctemető nemcsak a ter­melést hátráltatta, hanem súlyos bankkamatot is jelentett. Gulyás Jenő és Török Zsig­­mond technikusok újítása alapján a beruházási alap terhére­ új zo­­mánclefőzőt építettek. A régivel szemben óriási előnye ennek a le­főzőnek, hogy nem nyomás alatt­­ működik, hanem nyitott, és így az üzemeltetése egyszerűbb, gyor­sabb. A két mázsával szemben műszakonkénti teljesítménye 15— 20 mázsa, így lehetővé vált rövid idő alatt a nagy mennyiségű zo­mánc áru főzése, s a keletkezett selejt néhány napon belül ismét felhasználható. Az újítók 10 ezer forintot kaptak. Az új tanév küszöbén is küszöb amelyet holnap reggel pedagógusok és gyer­mekek átlépnek — nem jelképes: a valódi, sokat koptatott öreg iskolai küszöb. Megszólal a régen hallott iskolai csengő is — és sokan, nagyon sokan átlépik az iskola, az új tanév küszöbét. A pedagógusok egymással nem először találkoznak, hiszen az évnyitó konferencián üdvözölték egymást a régiek, megismertét­ az új, fiatal kartársakat is. S most mégis olyan sok percnek van „először” hangulata! Az ifjú pedagógus, aki tavaly ilyenkor még maga is diák volt az évnyitón, először lép az iskolába mint tanító „néni”, tanító „bácsi.” A rászegeződő, kíváncsi gyermek­szemek kereszttűzében először mondja: „Én leszek a ti tanító­tok.” Varázsa van ilyenkor minden percnek, mert a születő út mindig ünnepélyes. Benne feszül a holnap várakozása, az elkö­vetkezendő kemény munka minden izgalma. A holnan várakozása... Holnap új kezdődik, valami egészen új. Ami még egyetlen tanév hőfokát sem emelte. Hol­naptól kezdve — immár túl a kísérletezési korszakokon, tör­vényerőre lépve — életbe lép az iskolareform. Pedagógusok több éves munkája kristályosodott ki ebben az egyetlen szóban. S értelme, jelentése ezer ágú: neveljünk az ifjú nemzedékből korszerű műveltséggel rendelkező, egészséges életérzésű, szocia­lista embert! S vállalják ezt a nagy feladatot még szorosabban együttmű­ködve a családdal, a szülői munkaközösségekkel. — Nem ille­nek ezekhez a nemes törekvésekhez a méltató szavak, sallan­gok. Mint­hogy senkinek nem is kell ma már magyarázni az egységes középiskolai tanterv jelentőségét, vagy az idén először gyakorlatban is az iskolai munka szerves részévé emelkedett nevelő munkát. S akik — hosszú esztendők után először — nem lé­pik át a küszöböt? Rájuk gondolunk ma, nyugdíjas éveiket idén megkezdett nevelőkre, özv. Kassai Miklósnéra, Péterfy Adolfra, Venczelik Lászlóra, Pausz Rudolfra és a többiekre — akiknek ez a nap nehéz, nagyon nehéz. Akiktől elbúcsúztunk az évnyitó konferenciákon, s akik akkor azt hitték, hogy a fájdalom nehe­zén túl vannak. S akik am­a fájdalmas­ irigységgel nézik a fiatal, pályakezdő kartársakat, akik tegnapi tanítványaikat kézenfog­­ják ... Van-e elég szép szó megköszönni fáradozásaikat? A küszöb, amelyet ma átlépnek pedagógusok és gyermekek, sok mindennek kezdete. Nagy feladatoknak, nagy erőpróbáknak küszöbe. S az a számtalan jókívánság, amivel ebből az alkalom­ból elhalmozzák őket, legyen erőt sugárzó ösztönzés a feladatok­­megoldására P. S. M. ­. INTÉZET • (Kováts Zoltán) Rekonstrukció: munka közben Urkúton Az ércdúsító rekonstrukcióját Urkú­ton üzemelés közben kellett megolda­ni. Ezt a munkát az ország egyetlen szerelő és gépipari vállalata sem vál­lalta. A Bányászati Építőipari Válla­lat is csak másfél, két hónap idény­leállással tudta volna elvégezni. A le­állás az érctermelés kéthavi kiesését jelentette volna. A Nehézipari Minisz­térium ehhez nem járult hozzá, a ko­hók folyamatos ércellátása miatt. Egy műszaki újító brigád elvállalta a nehéz és fontos feladat megoldását. Leállás és kiszerelés nélkül dolgoztak, úgy, hogy az érc útját elterelték, a beépítendő szállító gépek helyéről. Több esetben 15—20 tonnás gépeket függesztettek fel és a folyamatból ki­iktatták, hogy elvégezhessék a födém­cserét. Október elsejével az új gépek beépítése, áthelyezése, a víz- és zagy­vezetékek átszerelése is befejeződik. A beadott újítást a gyakorlat iga­zolta, és a munkálatok mellett az üzem folyamatos volt és baleset sem történt. Az újítás gazdasági eredmé­nye mintegy 450 ezer forint. Az újí­tási díj egy részét már meg is kapta Erdős Jenő, Mészáros Lajos, Lever József, Éder Imre, Burucs József, Harkman Márton és Somogyi Imre. (Balázsi István) BÁNYÁSZNAP, 1963. Hruscsov és Tito beszéde Tudósítás us S. oldalon Egy szív, két haza Riport a 2. oldalon Teher Tárca a 2. oldalon Talán perpetuum mobile? Riport a 3. oldalon A legfelső tanács külügyi bizottsága jóváhagyta az atomcsend-egyezményt Moszkva, (TASZSZ) A Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Szövet­ségi Tanácsának és Nemzetiségi Tanácsának külügyi bizottságai együttes ülésén másfélórás vita után egyhangúlag jóváhagyták a légköri, magaslégköri és vízalatti atomfegyverkísérletek eltiltásáról szóló szerződést és elhatározták, hogy az a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elé terjesztik ratifikálásra. (MTI) Magyar internacionalisták emlékműve Szibériában Csita (TASZSZ) Az 1945-ös budapesti harcokban részt vett szovjet katonák és Tu­­pik tajgai falu komszomolistái obeliszket állítottak fel a szibériai tajgán a magyar internacionalis­ták emlékére. 1919-ben Kelet-Szibéria közepén a tajgai Tungir-folyó partján fe­hérgárdisták zárták körül azokat a magyar katonákat, akik csatla­kozni akartak a Vörös Hadsereg egységeihez, öt óra hosszat tar­tott az egyenlőtlen küzdelem. A magyar internacionalisták az utolsó patronig harcoltak és hő­sök módjára haltak meg. A Tungir-folyó egyik homok­padját, amely közel van az egy­kori ütközet színhelyéhez, ma Magyar­ zátonynak hívják. Az ez­zel szomszédos domb csúcsán emelkedik a fehér kőobeliszk. De Gaulle felháborította Washingtont A hivatalos kommentárok hiá­­nya ellenére a magánbeszélgeté­sekből és az újságcikkekből az világlik ki, hogy az Egyesült Ál­lamokban rendkívül nagy a fel­háborodás — mint mondják — „De Gaulle-nak Dél-Vietnam kér­désében történt beavatkozása mi­att.” Washingtonban ezt az Egye­sült Államok újabb hátbadöfésé­­nek tekintik. Diplomáciai megfi­gyelők szerint De Gaulle akciót akar kezdeni, hogy Észak- és Dél-­ Vietnamot —­Laoszhoz hasonlóan — semleges államként egyesítsék

Next