Napló, 1963. november (Veszprém, 19. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-01 / 256. szám
C 3X3 Taig proletárjai, egyesületek! K MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁG» ÉS « HEGYES HVICS UPI» XIX. évfolyam — 256. szám.Arano fillér Péntek, 1963. november 1. „A lelkesedésnek hozzáértéssel kell párosulnia ülést tartott a megyei KISZ bizottság Megtartotta tegnap, szokásos negyedévi ülését a Kommunista Ifjúsági Szövetség Veszprém megyei Bizottsága. A több napirendi pontból álló értekezlet Homoki Imre elvtárs, a KISZ vb szervező titkárának beszámolójával kezdődött. A KISZ vezetőképzésről adott tájékoztatójában elmondotta, hogy szükség van a KISZ és úttörővezetők állandó folyamatos továbbképzésére, hogy mindenkor képesek legyenek az alapszervezetek és az úttörőcsapatok előtt álló feladatok öntevékeny elvégzésére, hogy lelkesedésük hozzáértéssel párosuljon. Éppen ezért a különböző tanfolyamok beindítására igen nagy hangsúlyt fektetett a KISZ megyei bizottsága. A szervezéshez szükséges intézkedések ismertetése után így folytatta: — Sajnos, elképzeléseink nem teljes mértékben váltak valóra, a tervezett 2300 résztvevő helyett 1753 személy részesült oktatásban. Ez 76,2 százaléknak felel meg. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a gazdasági vezetők egy része, népgazdasági érdekekre hivatkozva, nem engedte el a kért embereket. Néhány szervezési hiba is okozója volt az elmaradásnak, elsősorban az, hogy a bizottságok az utolsó pillanatban mozgósítottak. Befejezésül a jövő évi továbbképző tanfolyamok megszervezéséről beszélt. Második napirendi pontban az „Expedíció a jövőbe” mozgalom helyzetéről adott jelentést Herczeg Ferenc, a KISZ vb agit.-prop. titkára, majd azokról a feladatokról beszélt, amelyekkel még sikeresebbé lehet tenni az úttörők e jelentős mozgalmát. A fiatal mezőgazdasági szakmunkásképzés helyzetéről és a KISZ megyei bizottság intézkedési tervéről adott tájékoztató után a KISZ megyei bizottsága kiváló munkájáért aranykoszorús KISZ- jelvénnyel tüntette ki Csuti Jánost, a mezőlaki alapszervi KISZ titkárt és Herczeg Ferencet, a KISZ megyei bizottságának agit.prop. titkárát. Vundele György elvtársat, a megyei pártbizottság ipari osztályának munkatársát a KISZ érdemérmével tüntette ki. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a KGST Végrehajtó Bizottságának Moszkvában tartott üléséről. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a földművelésügyi miniszter tájékoztatóját az őszi mezőgazdasági munkák menetéről. A kenyérgabona vetését október ----------------végére a tervnek megfelelően országosan befejezték a korábbi esztendőkhöz képest jobb minőségben. A kormány a szorgos és eredményes munkájukért elismerését fejezte ki a mezőgazdasági üzemek, valamint a mezőgazdasági munkát segítő vállalatok és irányító szervek dolgozóinak. A kormány megállapította: a mezőgazdaságban további nagyon fontos és sürgető feladatok vannak. Felhívja a mezőgazdaság dolgozóit, hogy a kedvező időjárás kihasználásával is gyorsítsák meg és gondos munkával mielőbb fejezzék be a betakarítást, az istállótrágya kihordását és az őszi mélyszántást. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megvitatta a mezőgazdaság második ötéves terve végrehajtásának eddigi eredményeit és tapasztalatait, s a további tennivalókra határozatokat hozott. A pénzügyminiszternek, az Országos Tervhivatal elnökének és a Minisztertanács tanácsszervek osztálya vezetőjének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a tanácsok községfejlesztési tevékenységének továbbfejlesztésére. A Tudományos és Felsőoktatási Tanács elnöke jelentést tett a szakemberek külföldi képzéséről és továbbképzéséről. A kormány a jelentést megvitatta és tudomásul vette. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. (MTI) Hazai hírek, tudósítások 800 LÓERŐS VONTATÓ A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében csütörtökön délben vízre bocsátották a Kuba részére készülő első 800 lóerős vontatót. A 26 méter hosszú, 6,5 méter feles hajó óránként 18,5 kilométeres sebességgel tud haladni, s a tengeri kikötőkben, akár 30 000 tonnás hajók rendezésére, mozgatására, ezenkívül tengeri uszályok vontatására is alkalmas. KÉT ÉJ KULTÚÍAOTTHON A Fejér megyei Pusztavám községben másfélmillió forint beruházással, a községfejlesztési alapból új művelődési otthont építettek, amelyben 280 személyes színháztermet is berendeztek. Az új művelődési otthont, november 7-én adják át rendeltetésének. A Sáregreshez tartozó Sárhatvánpusztán ugyancsak november 7-én adják át az új művelődési otthont. TÍZNAPOS TÁRSASKIRÁNDULÁS A MAGAS-TÁTRÁBAN Rendkívül szép programmal örvendezteti meg az „Express” ifjúsági utazási iroda a téli sportok szerelmeseit. December végétől március elejéig tíznapos kirándulásokat tervez a Magas-Tátrába. A turisták a magas-tátrai Horny Szmokoveci ifjúsági táborban üdülnek majd. A gyönyörű hely a téli sportok valóságos paradiasorája. Az utazás iránt érdeklődőknek ajánlatos tehát sífelszerelésről gondoskodni. A lástvételi díj 1250 forint. Jelentkezni lehet a városi, járási, illetve a megyei KISZ bizottságon. GYAKORLÓ LABORATÓRIUM Az Egyesült Izzó az első olyan üzem, amely ösztöndíj alapításával gondoskodik saját mérnökeinek utánpótlásáról. A gyár most újabb kezdeményezéssel ad segítséget az egyetemi oktatáshoz, a szakmérnök képzéshez. A Műszaki Egyetem villamosmérnöki karának hallgatói részére gyakorló laboratóriumot rendezett be. A laboratóriumban az izzó és a híradástechnikai ipari kutató intézet szakembereinek segítségével megismerkedhetnek a nagyüzem gyakorlati problémáival, légkörével is. A többmillió forintos költséggel épült és berendezett korszerű gyakorló laboratóriumot csütörtökön ünnepélyesen adák át dr. Valkó Iván Péternek, a Műszaki Egyetem tanszékvezetőjének. ----------------**» Tegnap dolgoztak utoljára a katonák Az építőipari vállalat kiszesei tegnap este búcsúztatták őket Derekasan helytállt az a több, mint nyolcvan katona fiatal, aki a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat munkáját segítette több hónapon keresztül. Nem hoztak szégyent az „angyalbőrre”, hisz két millió forintot meghaladta annak a munkának az értéke, amit ők végeztek. Nyújtott műszakban, vasárnap is dolgozva sikerült ezt a nagyszerű eredményt elérni, a legfontosabb veszprémi építkezéseken. Tegnap este a vállalat fiataljai és a szakszervezet búcsúztatta a laktanyákba visszatérő katonákat. Párizsban aláírták a magyar—francia kulturális kapcsolatok tervét Párizs (MTI) Párizsban, a Quai D’Orsay-n csütörtökön aláírták a magyar— francia kulturális, tudományos és műszaki kapcsolatok 1964. évi tervét. Magyar részről Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke, francia részről Francois Charles Roux meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium kulturális főosztályának igazgatóhelyettese írta alá a megállapodást. Új vonása a tervnek, hogy először irányozza elő a műszaki szakemberek és oktatók cseréjét. 1965- ben nagyobb szabású magyar képzőművészeti kiállítást rendezünk Párizsban. Ne maradjon felszántatlan föld! É Érdemes lapunk korábbi közleményei alapján visszatekinteeteny arra, hogy őszönként mikorra szoktuk befejezni a kenyérgabona vetését. Ez a visszatekintés egyben válasz arra, hogy mekkora most a közös gazdaságok, a mezőgazdaságot irányító szervek intézkedési erélye, szervezőkészsége, mekkora a figyelmük az ország kenyerére. Íme lapunk közleményei a vetésekről: 1957. november 9: „Befejezték a vetést a zirci járás szövetkezetei, megelőzve a kisparaszti gazdaságok nagy részét”. 1958. november 7: „Lovászpatona határában 170 vagon cukorrépa termett az egyéni gazdák földjein. Igyekeznek a szállításokkal, hogy még a répa helyére is vethessenek búzát”. 1959. november 15: „A tapolcai járásban elvetették a kenyérgabona 96 százalékát, a zirciben viszont csak a 72 százalékát”. 1960. november 10: „Eddig a zirci járásban állnak legjobban a vetéssel: a kenyérgabona 86 százalékát elvetették.” 1961. november 18. :A Veszprém megyei Tanács táviratban jelentette a Földművelésügyi Minisztériumnak, hogy a megyében befejeződött a vetés”. 1962. december 8: „Sajnos a korán beköszöntött havazás miatt nem tudták mindenütt elvetni a búzát”. 1903. október (!) 27: „Befejeződött a kenyérgabona vetése megyénkben. Több búzát és rozsot vetettünk, mint az utóbbi években”. A dolog világos: Még nem fordult elő, se a kisparaszti, se a nagyüzemi mezőgazdálkodás történetében, hogy olyan korán végeztek volna a vetésssel megyénkben, mint ezen az őszön. Természetesen minden egyéb mezei munkát a vetésnek rendeltek alá szövetkezeteink, állami gazdaságaink és gépállomásaink. Ennek dacára más esztendőkhöz képest nem maradtunk el az egyéb őszi munkák, a betakarítás és az őszi mélyszántás elvégzésével sem. A vetés sok helyen sürgette is a betakarítást, hiszen sok búzát kukorica után vetettek el szövetkezeteink. Annyi azonban bizonyos: ha a vetést sikerült október 27-re befejeznünk, a többi őszi munkát is jóval előbb elvégezhetjük, mint más években, már csak azért is, mert az időjárás nem hátráltatja a munkákat. Most éppen az a fontos, hogy azt a szervezőkészséget, intézkedési erőt, lelkesedést, amelyet a vetéseknél tapasztalhattunk, „állítsuk át”, azaz vigyük tovább, a többi őszi munkára, ennek meggyorsítása végett. Már nem sok burgonya van a földben, a napraforgónak kint van mintegy 25 százaléka. A cukorrépának 17—18 százaléka, a kukoricának 28 —30 százaléka, a kukoricaszárnak 43—45 százaléka. A betakarítatlan terményekhez leginkább a kézierő jó kihasználása szükséges. És a szállítások meggyorsítása. A betakarítással mindig jó sietni. Mert a hó nem szokott törődni azzal, hogy van-e kukorica, répa, fölszántatlan föld a mezőn, vagy nincs. És ilyenkor a mezei vadak már nagy, fölleltározhatatlan károkat okozhatnak a kinthagyott terményekben. És gyakran mérgelődik a traktoros, szántana a tavasziak alá, de ott leng a kukoricaszár ... Habár jócskán fogy, még elég sok a fölszántatlan föld. Nincsenek aggasztó jeleink, híreink ezekről a munkákról, eléggé kedvezőek a kilátások. A lehetőségek a munkák gyors elvégzésére nagyok. A mennyi gépi- és embererő rendelkezésre áll, amilyen az időjárás, elérhetik megyénk közös gazdaságai, állami gazdaságai és gépállomásai, hogy a betakarítást és a mélyszántást is előbb befejezzék — méghozzá maradéktalanul — mint a kisparaszti és a nagyüzemi gazdálkodás eddigi történetében — bármikor. Úgy, mint az őszi vetést... Most elérhetjük — a történelem folyamán először —, hogy némely túlságosan mélyfekvésű, víznyomásos terület kivételével, a tél beállta előtt mindenütt elvégezzük a mélyszántást. Ezzel jócskán megnövelhetjük a jövő évi kapások, általában a tavasziak termését, bebizonyíthatjuk, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban nem a munkák szervezetten, késedelmes elvégzése, hanem azok pontos, ütemes, megbízható teljesítése a fő jellemző az őszidőszakokban is. p. 7. Az elfáradt kirándulók helyett sárguló levelek „foglalják el” az árván maradt padot. (Orbán József felv.) .