Napló, 1963. november (Veszprém, 19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-01 / 256. szám

C 3X3 Taig proletárjai, egyesületek! K MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁG» ÉS « HEGYES HVICS UPI» XIX. évfolyam — 256. szám.Ara­no fillér Péntek, 1963. november 1. „A lelkesedésnek hozzáértéssel kell párosulnia ülést tartott a megyei KISZ bizottság Megtartotta tegnap, szokásos negyedévi ülését a Kommunista Ifjúsági Szövetség Veszprém me­gyei Bizottsága. A több napirendi pontból álló értekezlet Homoki Imre elvtárs, a KISZ vb szervező titkárának beszámolójával kezdő­dött. A KISZ vezetőképzésről adott tájékoztatójában elmondot­ta, hogy szükség van a KISZ és úttörővezetők állandó folyamatos továbbképzésére, hogy mindenkor képesek legyenek az alapszerve­zetek és az úttörőcsapatok előtt álló feladatok öntevékeny elvég­zésére, hogy lelkesedésük hozzá­értéssel párosuljon. Éppen ezért a különböző tanfolyamok beindítá­sára igen nagy hangsúlyt fektetett a KISZ megyei bizottsága. A szer­vezéshez szükséges intézkedések ismertetése után így folytatta: — Sajnos, elképzeléseink nem teljes mértékben váltak valóra, a tervezett 2300 résztvevő helyett 1753 személy részesült oktatás­ban. Ez 76,2 százaléknak felel meg. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a gazdasági vezetők egy része, népgazdasági érdekekre hivatkozva, nem engedte el a kért embereket. Néhány szervezési hi­ba is okozója volt az elmaradás­nak, elsősorban az, hogy a bizott­ságok az utolsó pillanatban moz­gósítottak.­­ Befejezésül a jövő évi továbbképző tanfolyamok megszervezéséről beszélt. Második napirendi pontban az „Expedíció a jövőbe” mozgalom helyzetéről adott jelentést Her­czeg Ferenc, a KISZ vb agit.-prop. titkára, majd azokról a feladatok­ról beszélt, amelyekkel még sike­resebbé lehet tenni az úttörők e jelentős mozgalmát. A fiatal mezőgazdasági szak­munkás­képzés helyzetéről és a KISZ megyei bizottság intézkedé­si tervéről adott tájékoztató után a KISZ megyei bizottsága kiváló munkájáért aranykoszorús KISZ- jelvénnyel tüntette ki Csuti Já­nost, a mezőlaki alapszervi KISZ titkárt és Herczeg Ferencet, a KISZ megyei bizottságának agit.­­prop. titkárát. Vundele György elvtársat, a megyei pártbizottság ipari osztályának munkatársát a KISZ érdemérmével tüntette ki. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese be­számolt a KGST Végrehajtó Bi­zottságának Moszkvában tartott üléséről. A kormány a beszámo­lót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a földművelésügyi miniszter tájékoztatóját az őszi mezőgazdasági munkák menetéről. A kenyérgabona vetését október ----------------­végére a tervnek megfelelően or­szágosan befejezték a korábbi esz­tendőkhöz képest jobb minőség­ben. A kormány a szorgos és ered­ményes munkájukért elismerését fejezte ki a mezőgazdasági üze­mek, valamint a mezőgazdasági munkát segítő vállalatok és irá­nyító szervek dolgozóinak. A kor­mány megállapította: a mezőgaz­daságban további nagyon fontos és sürgető feladatok vannak. Fel­hívja a mezőgazdaság dolgozóit, hogy a kedvező időjárás kihasz­nálásával is gyorsítsák meg és gondos munkával mielőbb fejez­zék be a betakarítást, az istálló­trágya kihordását és az őszi mélyszántást. Az Országos Tervhivatal elnö­kének előterjesztése alapján a kormány megvitatta a mezőgazda­ság második ötéves terve végre­hajtásának eddigi eredményeit és tapasztalatait, s a további tenni­valókra határozatokat hozott. A pénzügyminiszternek, az Or­szágos Tervhivatal elnökének és a Minisztertanács tanácsszervek osztálya vezetőjének előterjeszté­se alapján a kormány határozatot hozott a tanácsok községfejleszté­si tevékenységének továbbfejlesz­tésére. A Tudományos és Felsőoktatási Tanács elnöke jelentést tett a szakemberek külföldi képzéséről és továbbképzéséről. A kormány a jelentést megvitatta és tudomá­sul vette. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. (MTI) Hazai hírek, tudósítások 800 LÓERŐS VONTATÓ A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében csü­törtökön délben vízre bocsátották a Kuba részére készülő első 800 lóerős vontatót. A 26 méter hosszú, 6,5 méter feles hajó óránként 18,5 kilomé­teres sebességgel tud haladni, s a tengeri kikötőkben, akár 30 000 tonnás hajók rendezésére, mozga­tására, ezenkívül tengeri uszá­lyok vontatására is alkalmas. KÉT ÉJ KULTÚÍAOTTHON A Fejér megyei Pusztavám köz­ségben másfélmillió forint beru­házással, a községfejlesztési alap­ból új művelődési otthont építet­tek, amelyben 280 személyes színháztermet is berendeztek. Az új művelődési otthont, november 7-én adják át rendeltetésének. A Sáregreshez tartozó Sárhat­­vánpusztán ugyancsak november 7-én adják át az új művelődési otthont. TÍZNAPOS TÁRSASKIRÁNDU­LÁS A MAGAS-TÁTRÁBAN Rendkívül szép programmal ör­vendezteti meg az „Express” if­júsági utazási iroda a téli sportok szerelmeseit. December végétől március elejéig tíznapos kirándu­lásokat tervez a Magas-Tátrába. A turisták a magas-tátrai Horny Szmokoveci ifjúsági táborban üdülnek majd. A gyönyörű hely a téli sportok valóságos paradi­­asorája. Az utazás iránt érdeklő­dőknek ajánlatos tehát sífelszere­lésről gondoskodni. A lástvételi díj 1250 forint. Je­lentkezni lehet a városi, járási, illetve a megyei KISZ bizottsá­gon. GYAKORLÓ LABORATÓRIUM Az Egyesült Izzó az első olyan üzem, amely ösztöndíj alapításá­val gondoskodik saját mérnökei­nek utánpótlásáról. A gyár most újabb kezdeményezéssel ad segít­séget az egyetemi oktatáshoz, a szakmérnök képzéshez. A Műszaki Egyetem villamos­­mérnöki karának hallgatói részé­re gyakorló laboratóriumot ren­dezett be. A laboratóriumban az izzó és a híradástechnikai ipari kutató intézet szakembereinek se­gítségével megismerkedhetnek a nagyüzem gyakorlati problémái­val, légkörével is. A többmillió forintos költség­gel épült és berendezett korszerű gyakorló laboratóriumot csütör­tökön ünnepélyesen adák át dr. Valkó Iván Péternek, a Műszaki Egyetem tanszékvezetőjének. ----------------**»­ Tegnap dolgoztak utoljára a katonák Az építőipari vállalat kiszesei tegnap este búcsúztatták őket Derekasan helytállt az a több, mint nyolcvan katona fiatal, aki a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat munkáját se­gítette több hónapon keresztül. Nem hoztak szégyent az „angyal­bőrre”, hisz két millió forintot meghaladta annak a munkának az értéke, amit ők végeztek. Nyújtott műszakban, vasárnap is dol­gozva sikerült ezt a nagyszerű eredményt elérni, a legfontosabb veszprémi építkezéseken. Tegnap este a vállalat fiataljai és a szakszervezet búcsúztatta a laktanyákba visszatérő katonákat. Párizsban aláírták a magyar—francia kulturális kapcsolatok tervét Párizs (MTI) Párizsban, a Quai D’Orsay-n csütörtökön aláírták a magyar— francia kulturális, tudományos és műszaki kapcsolatok 1964. évi ter­vét. Magyar részről Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézeté­nek ügyvezető elnöke, francia részről Francois Charles­ Roux meghatalmazott miniszter, a kül­ügyminisztérium kulturális főosz­tályának igazgatóhelyettese írta alá a megállapodást. Új vonása a tervnek, hogy elő­ször irányozza elő a műszaki szak­emberek és oktatók cseréjét. 1965- ben nagyobb szabású magyar kép­zőművészeti kiállítást rendezünk Párizsban. Ne maradjon felszántatlan föld! É É­rdemes lapunk korábbi közleményei alapján visszatekin­tee­teny arra, hogy őszönként mikorra szoktuk befejezni a kenyérgabona vetését. Ez a visszatekintés egyben válasz arra, hogy mekkora most a közös gazdaságok, a mezőgazdaságot irányító szervek intézkedési erélye, szervezőkészsége, mekkora a figyelmük az ország kenyerére. Íme lapunk közleményei a vetésekről: 1957. november 9: „Befejezték a vetést a zirci járás szövetke­zetei, megelőzve a kisparaszti gazdaságok nagy részét”. 1958. no­vember 7: „Lovászpatona határában 170 vagon cukorrépa termett az egyéni gazdák földjein. Igyekeznek a szállításokkal, hogy még a répa helyére is vethessenek búzát”. 1959. november 15: „A ta­polcai járásban elvetették a kenyérgabona 96 százalékát, a zirciben viszont csak a 72 százalékát”. 1960. november 10: „Eddig a zirci járásban állnak legjobban a vetéssel: a kenyérgabona 86 százalékát elvetették.” 1961. november 18. :A Veszprém megyei Tanács táv­iratban jelentette a Földművelésügyi Minisztériumnak, hogy a megyében befejeződött a vetés”. 1962. december 8: „Sajnos a ko­rán beköszöntött havazás miatt nem tudták mindenütt elvetni a búzát”. 1903. október (!) 27: „Befejeződött a kenyérgabona vetése megyénkben. Több búzát és rozsot vetettünk, mint az utóbbi évek­ben”. A dolog világos: Még nem fordult elő, se a kisparaszti, se a nagyüzemi mező­­gazdálkodás történetében, hogy olyan korán végeztek volna a vetésssel megyénkben, mint ezen az őszön. Természetesen minden egyéb mezei munkát a vetésnek rendel­tek alá szövetkezeteink, állami gazdaságaink és gépállomásaink. Ennek dacára más esztendőkhöz képest nem maradtunk el az egyéb őszi munkák, a betakarítás és az őszi mélyszántás elvégzé­sével sem. A vetés sok helyen sürgette is a betakarítást, hiszen sok búzát kukorica után vetettek el szövetkezeteink. Annyi azon­ban bizonyos: ha a vetést sikerült október 27-re befejeznünk, a többi őszi munkát is jóval előbb elvégezhetjük, mint más évek­ben, már csak azért is, mert az időjárás nem hátráltatja a mun­kákat. Most éppen az a fontos, hogy azt a szervezőkészséget, in­tézkedési erőt, lelkesedést, amelyet a vetéseknél tapasztalhattunk, „állítsuk át”, azaz vigyük tovább, a többi őszi munkára, ennek meg­gyorsítása végett. M­ár nem sok burgonya van a földben, a napraforgónak kint van mintegy 25 százaléka. A cukorrépának 17—18 száza­léka, a kukoricának 28 —30 százaléka, a kukoricaszár­nak 43—45 százaléka. A betakarítatlan terményekhez leginkább a kézierő jó kihasználása szükséges. És a szállítások meggyorsítása. A betakarítással mindig jó sietni. Mert a hó nem szokott törődni azzal, hogy van-e kukorica, répa, fölszántatlan föld a mezőn, vagy nincs. És ilyenkor a mezei vadak már nagy, fölleltározhatatlan károkat okozhatnak a kinthagyott terményekben. És gyakran mérgelődik a traktoros, szántana a tavasziak alá, de ott leng a ku­koricaszár ... Habár jócskán fogy, még elég sok a fölszántatlan föld. Nincsenek aggasztó jeleink, híreink ezekről a munkákról, eléggé kedvezőek a kilátások. A lehetőségek a munkák gyors elvégzésére nagyok. A mennyi gépi- és embererő rendelkezésre áll, amilyen az időjárás, elérhetik megyénk közös gazdaságai, állami gazdaságai és gépállomásai, hogy a betakarítást és a mélyszántást is előbb befejezzék — méghozzá maradéktalanul — mint a kisparaszti és a nagyüzemi gazdálkodás eddigi történeté­ben — bármikor. Úgy, mint az őszi vetést... Most elérhetjük — a történelem folyamán először —, hogy némely túlságosan mély­fekvésű, víznyomásos terület kivételével, a tél beállta előtt min­denütt elvégezzük a mélyszántást. Ezzel jócskán megnövelhetjük a jövő évi kapások, általában a tavasziak termését, bebizonyíthat­juk, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban nem a munkák szervezet­ten, késedelmes elvégzése, hanem azok pontos, ütemes, megbízható teljesítése a fő jellemző az őszi­dőszakokban is. p. 7. Az elfáradt kirándulók helyett sárguló levelek „foglalják el” az árván maradt padot. (Orbán József felv.) .

Next