Napló, 1964. február (Veszprém, 20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

(6. oldal) WM­EL_____­­________. G WTF Az országgyűlés folytatta az idei költségvetés feletti vitát Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tár­gyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, a minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér La­jos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komó­csin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somo­gyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizott­­ságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttag­jai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a buda­pesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Kállai Gyula miniszterelnökhelyettes felszólalása Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg. A vitában első­nek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a miniszterta­nács elnökhelyettese szólalt fel. " Országunk gazdasági élete az elmúlt évben is legfontosabb gazdaságpoli­tikai elveinknek, az ötéves tervben kitűzött céljaink­nak megfelelően fejlődött. Néhány területen azonban lemaradás volt. Ezek fel­számolása ez évi feladataink közé tartozik. — mondotta bevezetőben, majd az élet­­színvonal alakulásáról be­szélt. — A magyar nép jelenle­gi életkörülményeit össze sem lehet hasonlítani azzal, amilyen a Horthy-rendszer alatt volt. Nyugodtan állít­hatjuk száműztük a nyo­mort, népünk túlnyomó többsége szilárd, biztosított, szolid anyagi körülmények között él, s tudja, hogy ami­lyen becsülettel dolgozik tovább, helyzete a jövőben olyan mértékben javul. Népünk életszínvonalát természetesen még nem ha­sonlíthatjuk a nyugati or­szágok ama kivételezett ré­tegeinek életnívójához, amelyek — ilyen vagy olyan formában — részesei a kapitalista és gyarmati kizsákmányolásnak, vagy abból hozadékot kapnak. De már most vállaljuk az összehasonlítást a kapita­lista országok nagy több­sége alapvető munkás- és paraszttömeges életmód­jával, mert ez az egybe­vetés a mi népünk jobb életét bizonyítja. Erről egyébként jó né­hány, nálunk járt nyugati újságíró cikke is tanúsko­dik. Saját tapasztalataink is ezt igazolják! Az elmúlt esztendőben csaknem 600 ezer állampolgárunk járt más országokban, s közü­lük több mint 100 ezer for­dult meg az európai kapi­talista államok földjén. Rendszerünk ellenségei ot­tan nagy reményeket fűztek a turisztika ilyen mértékű kiterjesztéséhez, mert arra gondoltak, hogy az úgynevezett „szabad vi­lág” tömegével csábítja­­ disszidálásra a Magyar Népköztársaság állampol­­­gárait. Nos, — egynéhány esettől eltekintve — keserű csaló­dás érte őket. A világjáró­­ magyarok elismeréssel­­ adóztak Olaszország mű­emlékeinek, megnézték Pá­rizs fényeit, megállapítot­ták, hogy látnivaló van elég a ködös Albionban is, de dolgozni és élni jobb itthon, a szocialista Ma­gyarországon. Számunkra az elért eredmények azonban nem a végcélt jelentik. Ezután így folytatta: Gaz­dasági életünkben egyre növekvő jelentősége van a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsába tömörült ál­lamok között egyre jobban elmélyülő nemzetközi mun­kamegosztásnak. Megállapíthatjuk, hogy a KGST-ben tömörülő orszá­gok sikeres kooperációja két úton halad előre: vala­mennyi ország közös meg­állapodásával, továbbá az érdekelt országok közötti két vagy több oldalú meg­állapodásokkal. léletű szakemberek képzé­sére. Alig van az országban olyan egyetem, vagy főisko­la, ahol valamilyen beruhá­zás jellegű építkezést ne folytatnának. Az idén meg­kezdik a győri építőipari műszaki egyetem tervezé­sét. A szakemberek képzé­sében túlhaladtuk a leg­több fejlett tőkés országot, elértük a világszínvonalat. Nálunk ezer lakosra 8 egyetemi hallgató jut és ez azt jelenti, hogy ha­zánk a nemzetközi össze­hasonlításban az első öt Megérlelődnek a feltételek az általános középiskolai oktatáshoz Tovább bővülnek hazánk kapcsolatai a világ országaival Költségvetésünk közel 2 milliárd forinttal többet, mintegy 27 milliárd forin­tot fordít egészségügyi, szo­ciális és kulturális kiadá­sokra. Ez a költségvetésnek csaknem 60 százaléka. Nemrégiben volt két éve annak, hogy az országgyű­lés elfogadta az új iskola­törvényt, amelynek megva­lósítása folyamatosan halad előre. Iskolapolitikánk változat­lanul azt a célt szolgál­ja, hogy minden gyermek elvégezze az általános is­kolát, s minél többen ta­nuljanak tovább középiskolákban, főiskolá­kon és egyetemeken. Külö­nösen szembeötlő az a nagy fejlődés, amelyet az utóbbi néhány évben a középfokú iskoláztatásban elértünk Míg például az 1960—61-es tanévben, ötéves tervünk első esztendejében 155 ez­ren tanultak középiskolá­ban, ebben a tanévben már 210 ezer a nappali tagoza­ton tanuló középiskolások szám­a. Ez azt mutatja, hogy lassan de biztosan megér­lelődnek a feltételek ah­hoz, hogy általánossá te­gyük a középiskolát. Az idei tanévre az egye­temekre és egyetemi jellegű főiskolák nappali tagozatá­ra mintegy 14 ezer hallga­tót vettek fel; 44 százalékuk fizikai munkát végző szü­­lők, gyermeke. Ez azt iga­zolja, hogy a munkásosztály és a Pa­rasztság gyermekei jó­részt leküzdötték azt a műveltségi hátrányt, amely az értelmiségi, kis­polgári és más foglalko­zású szülők gyermekeivel szemben korábban meg­volt. Államunk változatlanul nagy gondot fordít jól fel­készült, kommunista szem­A tavalyihoz viszonyítva növekedett költségveté­sünknek az az összege is, amelyet népköztársaságunk külpolitikai feladatainak el­látására fordítunk. Ez az in­dokolt növekedés abból ered, hogy tovább bővültek hazánk kapcsolatai a világ országaival. Az elmúlt két esztendőben hat újabb or­szággal létesítettünk diplo­máciai kapcsolatot. Ma már a világ 80 álla­mával állunk diplomáciai kapcsolatban. Csaknem 100 országgal rendszere­sen kereskedünk. Figyelemre méltó az is, hogy a nyugati országok, köztük az Északatlanti Szer­ződés egyes tagállamainak kezdeményezésére az utób­bi hónapokban néhány dip­lomáciai képviseletünk szintje emelkedett. Külkép­viseleteinket a magyar— görög, magyar—svájci, ma­gyar—angol, magyar—fran­cia, magyar—belga, magyar —svéd viszonylatban köl­csönösen nagykövetségi szintre emeltük. Országokkal, amelyekkel még rendeze­len ügyeink vannak, hajlandók va­gyunk az egyenjogúság és a kölcsönös megértés szellemében tárgyaláso­kat folytatni. Változatlanul valljuk: a szocialista Magyarország és a semleges Ausztria, mind­két szomszédos állam, pél­dát mutathatna a világnak a különböző társadalmi rendszerű államok­­ békés egymás mellett élésében, a kölcsönösen előnyös, gyü­mölcsöző gazdasági, kultu­rális és politikai kapcsol­tok fejlesztésében. Úgy gon­doljuk, hogy ennek eléré­sére államközi kapcsolata­inkat ma már magasabb érintkezési formákkal kell helyettesíteni. A béke erőinek gyarapo­dásában fontos szerepe van annak, hogy a szocialista Kuba nemzetközi helyzete megszilárdult és tekintélye megnövekedett. Amikor 1962 októberében az ameri­kai imperialisták által pro­vokált Karib-tengeri válsá­got a kubai kormány és a nép, együtt a Szovjetunió­val és a világ haladó erői­­vel, a bék­e javára, a békés egymás mellett élés alapján oldotta meg, voltak, akik azt gondolták, hogy ez visz­­szavonulás, behódolás, sőt mi több, árulás. Nos, az azóta eltelt idő fénye­sen igazolja, hogy a Ka­rib-tengeri válság megol­dása nem visszavonulás, hanem lényegében előre­törés volt, ami biztoítot­­ta a békét, s ugyanakkor megszilárdította Kuba nemzetközi helyzetét is. Fidel Castro elvtárs moszk­vai útja újabb bizonysága a fiatal Kubai Köztársaság szilárd belső és külső hely­zetének. A forradalmi Ku­ba a szocializmus erős szi­gete a nyugati féltekén: függetlensége, népének sza­badsága mellett ott áll a hatalmas Szovjetunió és a szocialista világrendszer, ez pedig a legyőzhetetlen erő. Kuba megítélésében a jó­zanabb szemlélet utat tör a kapitalista világban is. Több tőkés ország fokozni óhajt­ja kereskedelmi kapcsola­tait Kubával. Az Egyesült Államok által kikényszerí­­tett gazdasági blokádon Ku­ba kaput nyitott. Ez is bi­zonyítja, hogy az élet rea­litásai elől nem lehet kitér­ni. A jövőben minden bi­zonnyal egyre több tőkés állam tényként veszi tudo­másul a szocialista Kuba f­olytatás a 2. oldalon. ■ Az országgyűlés ülésszakán... Az első sorban Péter János, Czinege Lajos és Fock Jenő elvtársak. Több mint 1000 szakember Az első­­ osztály elektrólakatosainak Lukács István tanár tart el­adást a függőleges aknaszállításról. (Képriport a 4. oldalon) ország között foglal he­lyet. Erre büszkék vagyunk. Az a tény, hogy mi több szak­embert képezünk ki, a ter­melés területén is annak biztosítékát hordozza ma­gában, hogy a jövőben el­érjük és túlhaladjuk a fej­lett tőkés országokat. Nem elég azokban a szak­embert gondos oktató­nevelő munkával és nagy költséggel kiképezni, ah­hoz is érteni kell, hogy azután munkájához meg­felelő körülményeket te­remtsünk s lehetőséget adjunk, hogy szakmai tudását a terme­lésben a legeredményeseb­ben gyümölcsöztesse. Saj­nos, ezen a téren még sok hibába ütközünk.

Next