Napló, 1964. március (Veszprém, 20. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

•• •♦•«•••••••••*. ft .« • •••••• •••·•••­ • •••■»• •­ • • • •­XX. évfolyam Vasárnap 51. szám 1964. március 1. Ára 80 fillér • •••••*•••••••••••«•••• • • • »*•*•*# • • • ••• • %••••••■••*••••••••••••••%••»••••••»•• . . • • ••• • • • • a « NAPLÓ AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA T­öbbet! Olcsóbbat! A termelékenység növeléséről jelentik ipari tudósítóink „Gazdasági tevékenységünk vezérlő elve: a gazda­ságosság fokozása, a termelékenység emelése, s az ön­költség csökkentése” — olvashattuk az MSZMP Vik­. kongresszusának irányelveiből. S a második ötéves terv harmadik évében különös súlyt kap a termelé­kenység emelése, amikor a tervek mindenhol „szoro­sabbá” váltak s amikor elsősorban az egy dolgozóra jutó termelési értékeket kell növelni. Üzemeink, vál­lalataink éppen ezért éves intézkedési terveikben nagy gondot fordítanak a termelékenység emelésére. Ipari tudósítóink ezekről az intézkedésekről és ered­ményeikről számolnak be. Pásztázógépsor a káva üzemben . A VTRGY veszprémi te­lepe 1963. évi termelési ter­vét 101,4 százalékra teljesí­tette. A terven felüli ter­melés több mint fele a ter­melékenység növekedéséből adódott. Éppen ezért az idei munkaverseny válla­lásban igen jelentős a ter­melékenység növekedésére tett felajánlásuk. Azonban ehhez konkrét intézkedések is szükségesek. Kormos Er­nő főmérnök elvtárs ezek­ről így beszél. . . Jelentős munkaóra megtakarítást eredményez, hogy pásztázó gépsort ál­lítunk a termelő munkába, amelyet egy-egy olasz és NSZK gép egészít ki. Ezen­kívül ezzel az egyik legne­hezebb fizikai munkát is helyettesíteni tudjuk. Igen jelentős továbbá, hogy a színes nitrolakk bevonás helyett a rádió és tv előke­­reteket műanyagfóliával vonjuk be. — Beszélni kell a profil­­csiszológép termelésbe tör­ténő beállításáról is. E gép alkalmazásával több felüle­tet egyszerre tudunk meg­munkálni. Meg kell még említeni azt a három maró­gépet is, amely azért jelen­tős a termelékenység növe­kedésénél, mivel az adott profilt úgy munkálja meg, hogy kézi irányítás nem szükséges hozzá, csupán az anyag adagolása. Kaiser Tibor terveztünk. Az­ utóbbitól különösen sokat várunk, mivel a jelenlegi korsze­rűtlen és sok selejtet idéz elő. Németh István Kettős feladat az Ajkai Üveggyárban Mike Róbert elvtárssal, a termelési osztály vezetőjével beszélgettünk a termelé­kenység emelése érdekében tervbe vett intézkedésekről. — Igen nehéz feladat előtt állunk, hiszen az idei felemelt terv megköveteli a termelékenység növelését, exportkötelezettségünk vi­szont a minőség megjavítá­sát sürgeti. Éppen ezért a fő termelő üzemrészben, a huzában szükségesnek tart­juk az elméleti és gyakor­lati továbbképzést a szak­munkások számára. A cél ezzel az, hogy az eseten­ként több brigád által is gyártott, azonos cikk mére­teiben és kidolgozásában is azonos minőségű legyen. — A feldolgozó üzemré­szekben — folytatja Mike elvtárs — ugyancsak a se­­lejtcsökkentés emelheti a minőséget. Itt a dolgozók figyelmesebb munkája mel­lett új, modern gépek be­szerzése is folyamatban van, amelyek a két irányú célt egyszerre szolgálják és még létszámcsökkenést is eredményeznek. A korong­csiszolóról van szó, ahová mosó- és szárítógépeket, va­lamint új beégető gépeket Március 19-én kezd­ a Hazafias Népfront III. kongresszusa A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Elnök­sége Kállai Gyula elnöklé­sével ülést tartott a nép­front székházában. Az ülé­sen Kállai Gyula, az Orszá­gos Tanács elnöke javasla­tot terjesztett elő a Haza­fias Népfront III. kongresz­szusának időpontjára. Az elnökség elhatározta, hogy a kongresszust 1964 már­cius 19-re hívja össze. Or­­tutay Gyula főtitkár elő­terjesztése alapján az el­nökség megvitatta a kong­resszus elé terjesztendő je­lentés szövegét. Harmati Sándor országos ti­tkár beszámolt az elnök­ségnek a lezajlott községi, népfront-bizottsági válasz-­ Mattit tapasztalatairól Kevesebb típus, jobb minőség A hét közepén műszaki konferenciát tartott az Elekthermax Vállalat. Min­dent átfogó műszaki intéz­kedési tervet ismertettek itt. Többek között ennek alapján készült el már ko­rábban a fél-automata gyöngyöző gép is, mely nemcsak az aprólékos, szemrontó fűtőszál szigete­­lőgyöngyözést gépesíti, de lényegesen növeli a terme­lékenységet is. Sajnos a gép pillanatnyi­lag nem üzemel, mivel nincs szabványminőségű gyöngy. A kísérletek azon­ban a porcelángyárban is­­ folynak, és az eredmény remélhetőleg nem marad el. Hasonlóképpen növeli a termelékenységet a főzőlap présműhely átszervezése, korszerűsítése. A termelé­kenység fokozása mellett az átszervezés több száz ton­nás felesleges anyagmozga­tást is megszüntet. A cső­fűtőtestek tipizálása is ha­sonló célt szolgál. Az eddig gyártott hatvan típus he­lyett csak 15 féle készül a minőség és használhatóság romlása nélkül, s a szük­ségtelen átállások kiküszö­bölése növeli a termelé­kenységet. Kováts Zoltán Új fejtési módszer kísérletei Urkúton Nem tudta teljesíteni ter­melékenységi tervét az el­múlt évben az Urkúti Man­gánércbánya Vállalat. A tervezettel szemben a telje­sítés csak 99,2 százalékos volt A lemaradás oka: a munkahelyek alacsony fokú gépesítettsége. A mangánérc szeszélyes települése úgy­szólván kizár minden gé­pesítési lehetőséget. A bánya idei tervszámai feltétlen megkívánják a termelékenység növelését. Karbonátos ércből 15 ezer tonnával magasabb a terv a múlt évinél. A terv tel­jesítését jelentősen befolyá­solja a már múlt évben megkezdett új tömegfejtési módszer kísérleteinek ala­kulása a karbonátos érc­te­lepen. A kísérletek állásá­ról Rieger Ferenc üzemve­zetőt kérdeztük meg. — Kísérleteink célja olyan tömegfejtési mód­szer kidolgozása, amely át­­lagos minőségű ércet bizto­sít minimális veszteség mellett. Kísérleteinket nem dőlésben, hanem vízszintes telepekben végezzük. Egy ilyen telep lefejtése már befejeződött, sajnos a szál­lításhoz megrendelt gépet nem kaptuk meg, így a ki­szolgálást a hagyományos módon kellett lebonyolíta­ni, így is több százalékkal nagyobb az egy főre jutó termelés. Kísérleteink tehát igen biztatóak. Részletesebb értékelés és nagyobb ered­mény azonban csak a má­sodik félévben várható. Balázsi István Megnyitották a svájci plakátművészeti kiállítást Szombaton délben a veszprémi Bakonyi Múze­um kiállító termében ünne­pélyesen megnyitották a Kulturális Kapcsolatok In­tézete, a Kiállítási Intézmé­nyek és a múzeum által rendezett svájci plakátkiál­lítást. A megnyitón részt vett Adalbert Koch úr, a Sváj­ci Köztársaság budapesti nagykövete feleségével, és a nagykövetség titkárával. A Kulturális Kapcsolatok Intézete részéről Hember­­ger Sándor osztályvezető, a megyeszékhely részéről Kiss János elvtárs, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának ágit. prop. osztályának vezetője, Hor­váth Ottóné elvtársnő, az MSZMP Veszprém megyei Bizottsága köznevelési fe­lelőse és Szabó János elv­társ, a Veszprém megyei Tanács Művelődésügyi osz­tályának helyettes vezető­je jelentek meg. A megnyitó beszédet Eri István, a Bakonyi Múzeum fgak csatója tartotta. A beve­­zetőt-wek­^ elmondta hogy az eddig évenként megrende­zet* nink­a*ki­állít­ások sike­re indokolta, hogy most el­sőízben külföldi plakátter­vezők és képzőművészek anyagát mutassa be a mú­zeum. Ezután röviden mél­tatta a plakátmű­vészet je­lentőségét. Hangsúlyozta, hogy ma már a képzőm­űvé­­szet egyik szerves része, és­­ egyetlen oím* múgus mely kivétel nélkül min­denkihez eljut, a minden­napok ábrázolásának leg­közérthetőbb eszközeként. Köszönetet mondva a társrendező szervek képvi­selőinek, felkérte Adalbert Koch urat megnyitó szavai elmondására. Adalbert Koch úr a Svájci Köztársaság buda­pesti nagykövete beszédé­nek bevezetőjeként megkö­szönte a rendező szervek aktivitását. Majd hangsú­lyozta, hogy a kulturális cikkek cseréje ugyanolyan fontos az országok között, mint például az árucsere. Ezután ismertette a Svájc­ban tevékenykedő plakát­tervező művészek munkás­ságának elvi irányvonalát. — Ha ez a kiállítás hazá­mat egy kicsit közelebb hozza Önökhöz — mondot­ta végezetül Adalbert Koch úr — akkor magas célt szolgált. Ha hozzájárul ah­hoz hogy jobban megismer­jük egymást, akkor jobban is értjük majd egymást, és tárgyil­agosabban tanuljuk egymást becsülni. A megnyitóbeszédek el­hangzása után a megjelen­tek megtekintették a kiállí­tást. Xavazzi ürin­tésben. Fotó: Szabó Szervezettség és érdek a­z indulatosan panaszkodó fiatal hegesztő négy évet dolgozott már az egyik ajkai üzemben. Kifogásolja a bérezést, mert 105 százaléknál többet nem fizetnek, pedig ő 29 évével a gyárat is el­húzná; panaszkodik az anyagellátásra, az üzemi ebé­dekre — szóval szemmel láthatóan elégedetlen. — Az panaszkodik, hisz nem is szakszervezeti tag! — mondja a műhely bizalmija. — Csak azt hajtó- z­gatja: „minek guberáljam én le azt a 15 forintot, mi-­­­kor semmit sem kapnék érte? Üdülni nem akarok ■ menni, hát akkor miért lépjek be?” — És maga erre mit szokott mondani? — Beszélek neki a szakszervezet szerepéről, az­­ érdekvédelemről, meg arról is, mikor már felmérgez­­ sít, hogy bizony a háború előtt nem beszélt volna ■ így. Aztán kiderül, hogy ezeket F. József már három , bizalmitól is végighallgatta, mert másfél év alatt , ennyihez tartozott — panaszai ügyében viszont­­ egyik sem tett semmit „hisz nem szakszervezeti tag”.­­ F. Józseffel nem sok szót váltottam, de úgy gon-­­­dolom húszan, ötven féleképp is beszélhetnek neki­­ a szakszervezetről, belépni akkor sem fog. Koránt­­­­sem megátalkodottságról van itt szó: ő kézzelfogható­­ dolgokat kíván 15 forintjáért cserébe, és míg ezt­­ meg nem kapja, nem kíván a tagok sorába állni. J­ogos ez a kívánság? Persze, hogy az. És F. Jó­­­­zsef nem is az egyetlen, aki úgy vélekedik. Dehát mit lehet ilyen emberekkel tenni? ! Semmit: a szakszervezet munkáját kell megjavítani,­­ hogy vonzó legyen mindenki számára a tagság, büszke lehessen rá, jelentsen valamit, ne csak a ha-­­­vi taksát, esetleg egy-egy üdülőjegyet­ cserébe. Ha a hegesztő panaszait a három közül valak s melyik bizalmi is meghallgatja, ha tesz valamit az ebéd megjavításáért, az üb-vel közösen, vagy meg­magyarázzák, miért nem lehet a bérrendszeren vál­toztatni, stb. bizonyára F. Józsefnek is meg lenne­­már a kék könyve. Az agitáció ilyen formája többet mond minden szónál. A panaszok meghallgatása, fel­kutatása (!), a gyors intézkedés, válasz minden kér­désre — az ilyen apró munkákkal teremthető csak meg a szakszervezet tekintélye. Ha az üzemi bizott­ságok és a szakszervezeti aktivisták mindig minden helyzetben az igazság szószólói, ha bátran kiállnak a munkások érdekeiért — ha szükséges a gazdasági vezetőkkel szemben is, ha nem tűrnek el semmilyen törvénytelen intézkedést; ha fellépnek a fegyelme­zetlenség ellen — a tagszervezés érdekében nem kell sokat magyarázkodniuk. Így a szakszervezeti munka milyen stílusa kezd kialakulni, azt bizonyítja az tavalyi összegezés is, 1,6 százalékkal nőtt a szak­­szervezeti tagok száma és elérte a 92,3 százalékot a szervezettség. Persze vannak itt is elmaradók. Ha F. József szemszögéből vizsgáljuk meg a helyiipari dolgozók megyei bizottságának munkáját, nem ír­hatunk a bizonyítványba, talán még, közepest sem. És elgondolkoztató — különösen most a Központi Bizottság felhívása után —, hogy az állandóan ván­dorló építőiparban, ahol minden másnál nehezebb jó szakszervezeti életet kialakítani, a legkevesebb a szakszervezeti tagok száma. A 92,3 korántsem a felső határ. És nem is lesz az, ha minden szakszervezeti aktivista a kék könyv becsületének, a szakszervezet tekintélyének növelé­sén fáradozik ezután még jobban, mint eddig.­­

Next